Sajtóhírek

Never Too Late To Learn - Tanulni sosem késő

2008/09/01 - Hogyan szervezzünk közösségépítő, szabadidős tevékenységet idősek számára? - volt a kérdése annak a képzésnek, melyet 2008. augusztus 24-29 között a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmány Központban tartott a ProMissio Egyesület. A Never Too Late To Learn - Tanulni sosem késő elnevezésű programba Erdély különböző helységeiből kapcsolódtak be lelkészek, szociális munkások, pedagógusok, diakónusok, nőszövetségi tagok, valamint a jereváni (Örményország) Center for Development of Civil Society képviselői. A hat napos program lehetőséget nyújtott idősek életkori jellegzetességeinek a megismerésére, alkalom adatott program-látogatásra, kerekasztal-beszélgetésre, és főképpen Carol Wickers beszámolójára. Az Edinburgh-i (Skócia) előadó, aki egy időseket foglalkoztató központ vezetője, több éves tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. A végén a részvevők feladata egy, hazai körülmények és lehetőségek között megvalósítható, konkrét program megírása volt. A képzés anyagi feltételeit a skóciai Lydia Project szervezet biztosította, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület és a Maros Megyei Tanács támogatta. (reformatus.ro - Borsos Melinda programfelelős)

Összeült a Doktorok Kollégiuma

2008/08/28 - Egyházunk tudományos testülete, a Doktorok Kollégiuma (DC) augusztus 25. és 29. között Sárospatakon a Biblia éve jegyében tartja meg ez évi ülését. Kádár Ferenc, a sárospataki teológia rektora nyitó áhítatában a Jer 45,1-5 alapján azt hangsúlyozta, hogy Istennek személyesen hozzánk szóló üzenete van. Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) rektora és a DC elnöke megnyitó beszédében a Szentírást az egyetlen forrásnak nevezte, melyhez szüntelenül vissza kell térnünk, és élő vizet kell merítenünk belőle. Kádár Zsolt DC-főtitkár köszöntőjében pedig azt emelte ki, hogy a konferencián elhangzó kétszáz előadás azt jelzi, a református egyháznak gazdag tudományos élete, és a társadalom számára szóló üzenete van. Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke a Biblia évéhez kapcsolódó gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. A tiszántúli püspök számos pozitív tapasztalatot említett, de a kezdeményezés nyilvánvaló sikere ellenére - egyházon belül és kívül egyaránt - megjelenő félreértésekre és fanyalgásokra is kitért előadásában. Hangsúlyozta, hogy a Biblia éve ötlete a Magyar Bibliatársulattól származik, amelynek megvalósításához nem csak annak tagegyházai, de a katolikus egyház is csatlakozott. Schöner Alfréd főrabbinak, az Országos Rabbiképző Intézet rektorának előadása nemcsak a Biblia világába, de a művészettörténetbe is elkalauzolta a hallgatóságot. Azt vizsgálta, a különféle korokban hogyan közelítették meg Mózes személyét. A korai századok katakombaművészete például Krisztus prefigurációját láttatta benne, míg Michelangelo Mózes-szobrában a korabeli pápára, II. Gyulára, egy 19. századi németországi zsidó művész ábrázolásában pedig a cionizmus egyik vezéregyéniségére ismerhetünk. Székely János katolikus segédpüspök egyháza bibliaértelmezésébe vezette be a hallgatóságát. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy az üzenet megértésének három feltétele van. Először is személyes kapcsolatban kell lennünk Istennel, hiszen a Biblia nem betű elsősorban, hanem lélek és élet. Másodszor ismernünk kell a szerzőket, akik nem eszközei, hanem önálló társai Istennek, akiknek az életén átszűrődik az ő üzenete, akik megpróbálják szavakba önteni a leírhatatlant. Harmadszor jó kapcsolatban kell lennünk a Bibliát megőrző egyházzal, az élő hitű emberek közösségével, ahol az üzenetet megérthetjük. A segédpüspök szerint a Biblia évében azt ünnepeljük, hogy Isten szólt hozzánk, és hogy együtt indulunk felé, ami által egymáshoz is közelebb jutunk. Fabiny Tamás evangélikus püspök mindenekelőtt megjegyezte, hogy az exegézis nem öncélú tevékenység, hanem a hit építésének és mélyítésének van alárendelve. Előadásában a bibliai nyelvek ismeretének fontosságát hangsúlyozta: "A figyelmes olvasás és az alapos tudományosság a bibliai szövegek soha nem látott szépségeit tárhatja fel előttünk, ami lehetőség a hitmélyítésre is." Majd példákat hozott, melyeken bemutatta, hogy az eredeti kifejezések milyen, a fordításokban már eltűnő teológiai tartalmakat hordozhatnak. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mindenekelőtt kijelentette, hogy a DC tevékenysége a magyar tudományosság szerves része. Az elnök a Szentírást Európa, sőt a világ kultúrája forrásának nevezte, majd hozzátette: nem pusztán egy nagy hatású könyvről van szó, hanem ennél sokkal többről, hiszen a Biblia választ ad a lét magasabb értelmére is. Az első napot Vásárhelyi Juditnak, az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársának a Vizsolyi Biblia indexéről tartott, a legújabb kutatási eredményeket is bemutató előadása zárta. A DC második ülésnapját a magyar Biblia bölcsőjében, Göncön és Vizsolyban tartotta, ahol koszorúzásokra és emlékfaültetésre is sor került. Csomós József tiszáninneni püspök áhítatában a 2Tim 6,16-17 alapján arra figyelmeztetett, hogy a Szentíráshoz úgy kell hozzányúlnunk, hogy annak egysége, teljessége és célja is megmaradjon. "Hasznos legyen arra, amire Isten szánta: egyre kevesebben botoljanak meg, sőt inkább a sánták is újra járjanak" - fogalmazott a püspök. Ezt követően történeti előadások következtek. Szabó András irodalomtörténész, a KGRE rektorhelyettese a magyar Biblia szülőföldjét, a 16. századi Abaújt és Tiszáninnent mutatta be. Előadásában azokra a kérdésekre is választ keresett, kik lehettek azok, akik Károlit segítették a munkájában, és miért pont Abaújban született meg az első teljes magyar fordítás. Márkus Mihály dunántúli püspök, egyháztörténész Károli Gáspár "Két könyv"-ének teológiai üzenetét mutatta be előadásában, hangsúlyozva annak a magyar református történelemszemléletre gyakorolt hatását. Fekete Csaba, a debreceni Nagykönyvtár főmunkatársa a debreceni hagyományoknak a különféle bibliafordításokban játszott szerepét ismertette, aminek kapcsán a bibliafordítás stilisztikai kérdéseiről beszélt, majd arra figyelmeztetett, hogy a mai fordítások esetében is fontos lenne a stilisztikai szempontok érvényesítése. Dienes Dénes, a sárospataki teológia professzora a 17. századi bibliaolvasás, bibliaismeret és kegyesség korabeli példáit sorakoztatta fel előadásában. Részletesen beszélt az arisztokrácia bibliaolvasási szokásairól, de kitért a polgárság, az iskolák és a gyülekezetek gyakorlatára is. Imre Mihály irodalomtörténész nem régen tett felfedezéséről számolt be. Sámuel könyveinek egy olyan latin nyelvű fordítását találta meg, melynek margóján magyar nyelvű jegyzetek olvashatók. A kutató ezen fordítások és a Vizsolyi Biblia szövege közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyar Bibliatársulat (MBT) elnöke a 17. században élt Torkos András evangélikus lelkész bibliafordításáról emlékezett meg. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár ez a fordítás két kiadást is megért, az evangélikusok ennek ellenére mindig a Károli-fordítást használták, ami jelzi, milyen közel is állnak egymáshoz egyházaink. Pecsuk Ottó, az MBT főtitkára a Biblia éve eredményeiről számolt be. Ennek kapcsán nem várt pozitívumként említette a helyi, nem csak egyházi közösségek nyitottságát, sőt kezdeményezőkészségét, kreativitását. Kitért azokra az észrevételekre, melyek szerint a tudományos és ismeretterjesztő szándékú megközelítés helyett sokkal inkább igehirdetésre lenne szükség. A főtitkár erre válaszolva elmondta: az igehirdetés önmagában riasztóan hathat azokra az emberekre, akik először találkoznak a Szentírással, ezért indokolt, hogy először tudományos, kulturális és ismeretterjesztő programokkal keltsük fel érdeklődésüket a Biblia iránt. A napot Ötvös László egyháztörténész beszámolója zárta több évtizedes bibliagyűjtő tevékenységéről. A konferencia hátralévő napjain a szekcióülésekre és a DC közgyűlésére kerül sor. K.S. Forrás: www.reformatus.hu  

Kijevi lap kellemetlen utóérzésről ír Sólyom László kárpátaljai látogatása után

2008/08/28 - Kellemetlen utóérzést hagyott maga után Sólyom László magyar köztársasági elnök keddi beregszászi látogatása, amely csak néhány órás volt, de több mint elegendő ahhoz, hogy az ukrán "hazafiak piruljanak, a nacionalisták pedig bosszúságukban az ajkukba harapjanak" - írta a Zerkalo Nyegyeli című kijevi hetilap. A szombaton megjelent lap szerint akár szemet is lehetne hunyni a fogadó fél olyan szervezési hibái fölött, mint amilyen az volt, hogy a magyar államfő beszéde előtt a magyar himnuszt kórus adta elő, míg az ukránt felvételről játszották. Mindazonáltal az ukrán vendéglátóknak elemi kötelességük lett volna tolmácsot biztosítani a szomszédos ország elnöke számára - emlékeztetett a hetilap. A cikk szerint beregszászi beszédében Sólyom László legalább két figyelemre méltó kijelentést tett: mindenekelőtt elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ukrajnai pártlistás választási rendszer következtében a magyar kisebbség képviselője nem juthat be a parlamentbe, illetve kétségét fejezte ki a kétnyelvű oktatásnak a kárpátaljai magyar iskolákban történő bevezetése kapcsán, mert szerinte az a magyarok asszimilációjához vezet. A hetilap a magyar államfőnek leginkább azt a megállapítását nehezményezte, hogy az államnyelvet - amelyet a köztársasági elnök szerint is feltétlenül tanulni kell a magyar iskolákban - jobb lenne az idegen nyelv módszertana szerint oktatni. "A szomszédos ország elnökének természetesen lehet saját véleménye Ukrajna választási rendszeréről és nyelvpolitikájáról, hasonló kijelentéseket tennie azonban - a diplomácia nyelvén fogalmazva is - nem egészen korrekt" - állapította meg az írás, amely szerint a magyarországi ukrán kisebbségnek közel nincsenek olyan jogai, mint a magyaroknak Ukrajnában, miközben a hatezresre fogyatkozott magyarországi ukránság asszimilációját az ukrán államférfiak egyáltalán nem emlegetik. A cikk utalt arra, hogy Sólyom László az ukrán nyelv idegen nyelvként való magyar iskolai oktatásának kérdését már a múlt hónapban is felvetette a Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott kijevi tárgyalásain, ám az ukrán állam feje erre nem is reagált. A hallgatását magyar partnere talán egyetértése jeleként értelmezte - fogalmazott az írás. "Ha hasonló kijelentések Magyarország valamelyik nyugati szomszédjának a területén hangoztak volna el, akkor a megfogalmazójuknak finoman, de határozottan azt tanácsolták volna, hogy ne avatkozzon más országok belügyeibe" - írta a többi között a kijevi hetilap. Forrás: MTI

Kárpátaljai árvíz: Magyarország adta a legtöbb segítséget

2008/08/28 - Az árvíz által sújtott kárpátaljai vidékek lakossága továbbra is Magyarországi segélyszervezetektől kapják a legtöbb segítséget. Nagy-Britannia a második, Németország pedig csak a harmadik helyen szerepel ebből a szempontból. A kárpátaljai Felső-Tiszavidéken bekövetkezett áradás károsultjainak megsegítésére hirdetett ukrán felhívásra nyolc ország segélyszervezetei reagáltak azonnal. Az elsők között Magyarország juttatott át a határon ilyenkor elengedhetetlenül szükséges eszközöket, ruházatot és gyógyszereket. Az árvíz óta különböző feladóktól összesen 15 rakomány érkezett a károsultak részére. Az összesen közel 205 tonna súlyú segélyszállítmány értéke megközelíti a 3 millió hrivnyát (100 millió forintot). Ezek zömét ruhák, takarók (68 tonna) alkották, de amellett 13 tonna tartós élelmiszer, illetve 8 tonnányi gyógyszer is érkezett. Magyarországról három rakományt küldtek segélyszervezetek a kárpátaljai károsultaknak, 1 millió 670 hrivnya (több mint 57 millió forint) értékben. Nagy-Britanniából 600 ezer hrivnya értékű segélyszállítmány érkezett, míg németországi segélyszolgálatoktól 213 ezer hrivnya értékű rakomány érkezett – mondta el a sajtó munkatársainak Zsanna Pingyar, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatás humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottságának titkára. P.I. Forrás: Kárpátinfo.net

Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével

2008/08/28 - A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről, kudarcairól, az állami és az egyházi oktatási intézmények viszonyáról, az iskolák finanszírozásáról, a nevelési buktatókról, a társadalmi elfogadottságról. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. A házigazdák számára pedig lehetőség arra, hogy megismertessék magukat, néhány napra a helyi közösség figyelmének is a középpontjába kerüljenek. A magyar református középiskolák eddigi és jövőbeni találkozóiról, az intézmények jelenlegi helyzetéről Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatójával beszélgettünk. Magyar-magyar találkozó - Tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a jogi kuszaságok közötti eligazodáshoz, az ingatlanügyek rendezéséhez, a református oktatás hagyományainak felélesztéséhez. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. 2009-ben Sepsiszentgyörgy a házigazda. Mit hozhat ez az esemény a vendégfogadó iskolának, illetve a városnak, Háromszéknek? - Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is, mely mindkét félnek hasznos lehet. Nagyon sok szép találkozó volt eddig is Sepsiszentgyörgyön, de olyan, hogy az összes magyar református középiskola itt van, és nem csak tankönyvekből lehet olvasni a debreceni kollégium múltjáról, a pápai kollégiumról és a többiekről, hanem helyben itt vannak debreceni diákok, pápaiak, rimaszombatiak, nagyberegiek szerte a Kárpát-medencéből, ez ráirányítja a közvélemény, a helyi oktatáspolitika figyelmét a házigazda intézményre, és bízunk benne, hogy ez használni fog a rendező Székely Mikó Kollégiumnak, a helyi és a Kézdivásárhelyi Református Kollégiumnak is. És minden bizonnyal hasznos lesz azoknak is, akik eljönnek ide, mert a mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, és azok a diákok, akik a családi kirándulások alkalmával az elmúlt esztendőkben az Adriára, a görög tengerpartra mentek, ezúttal felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon, és ez döbbenetes lehet számukra. Negatív megkülönböztetés - A magyar kormány és általában a Kárpát-medencei országok kormányai hogyan viszonyulnak az egyházi oktatáshoz? - Magyarországon igen felemás a helyzet. Akiktől nem vártuk volna, a Horn-kormány 1997-ben kötött egy megállapodást a Vatikánnal az egyház, jelesen a katolikus egyház közszolgálati tevékenységének a támogatásáról, beleértve a közoktatási tevékenység támogatását is, amit aztán kiterjesztettek valamennyi egyházra, és ezt törvénnyel szabályozták, hisz nem lehet különbséget tenni az egyházak között. Tehát 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez nagyon jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az állami számvevőszék is megállapította ezt a tényt, hogy tulajdonképpen diszkrimináció történik. - ,,Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik" - olvassuk az 1998. január elsejétől életbe lépett és máig érvényes (CXXIV/1997) törvényben, mellyel összhangban áll a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó egységes jogszabály is. 2005 januárjától ezt a jól működő finanszírozási rendszert borították fel, megszűnt az azonos elvű és mértékű támogatás, magyarán, nem tartják be a vonatkozó törvényt. De ez nem csak Magyarországon van így. Miért érdeke az államnak, hogy gyengítse a felekezeti oktatást? - A gazdasági lobbi kiterjed a politikai szférára is. Nem érdeke a multinacionális vállalatoknak, hogy erős Magyarország és ezen belül erős közösségek legyenek, mert a gyenge közösség jobban manipulálható. És a politikának is ez az érdeke. Az egyházi oktatás mellett a művészeti és a kistelepülési oktatást is érintette ez az anyagi sújtás a kormány részéről. A globalizáció mindenütt megjelent, így az említett tendencia is általános a szomszédos országokban is. Közösségépítés iskolában és azon kívül - Erős közösséget említett, ami az egyházi iskolákban többnyire jelen van. Mitől más egy református kollégista, mint egy hagyományos iskolában tanuló diák? - Diákjaink valóban tudnak közösségben élni, a közösségnek hasznos tagjai lenni, és bízunk abban, hogy amikor felnőttek lesznek, ők maguk tudnak közösséget létrehozni. Az lenne jó, ha ezeknek a közösségeknek, amelyek itt, az iskolában alakulnak ki, meglenne a továbbörökítésük a társadalomban, a családon, munkahelyi közösségeken belül. Úgy gondolom, a közösségalkotó ember mindig képes arra, hogy újrateremtse ezeket. (Háromszék - Fekete Réka) www.reformatus.hu

Az apa megölte lányát, mert keresztyénné lett

2008/08/28 - (Szaúd-Arábia) - Szaúd-Arábiában és Indiában két keresztyént megöltek hite miatt. Rijádban, a szaúdi fővárosban egy muszlim apa megölte lányát azért, mert áttért keresztyén hitre az iszlám vallásból - jelenti az Open Doors Segélyszervezet. Előbb kihúzta lánya fogait, majd feleségével együtt lányukat elevenen elégették. A lány megölése előtt néhány nappal internetes blogjában megírta, hogy családja áttérése miatt súlyos hátratétellel fenyegette meg. Fanatikus muzulmánok úgy vélik, hogy Mohamed próféta azzal bízta meg őket, öljenek meg mindenkit, aki az iszlámot elhagyja. Szaúd-Arábiában az iszlám államvallás, a 27 millió lakosból 99 % muzulmán. (idea.de, 2008-08-23 - dr. békefy) www.reformatus.hu

Bibliaiskola vezető hölgy ezüstérme Pekingben

2008/08/28 - (Peking) - A világ leggyorsabb hölgyei közé tartozik Allyson Felix hitvalló keresztyén, aki női 200 méteren ezüstérmet nyert. A 22 éves Felix édesapja is bibliaiskola vezető, s ő már kislány korában Jézus követője lett. Hitéről egy amerikai internetes oldalon rendszeresen bizonyságot tesz. A keresztyén sportoló Isten ajándékának tekinti gyorsaságát, ahogy ő fogalmaz: "Csodálatos ajándéka Istennek, s ezt a gyorsaságot az Ő tiszteletére használom. Amit csak teszek vagy nyerek, abban mindig érzem, hogy Isten mellettem áll". Több olyan hitvalló keresztyén szerzett a különböző nemzeti válogatottból érmet, akik megvallották hitüket a versenyek előtt vagy alatt, így például az USA-beli Stephanie B. Trafton (diszkoszvetésben arany), Anna Cummins (arany hajó nyolcasban), a kenyai Catherine Ndereba (ezüst női marathoni futásban), a német Benjamin Kleibrink (arany vívótőrben), Ralf Schumann (ezüst gyorstüzelő pisztolyban), az új-zélandi Nicholas Willis (bronz 1 500 méteren). (idea.de, 2008-08-23 - dr. békefy) www.reformatus.hu

Szeptembertől eldugul a Záhony-Csap határátkelő

2008/08/26 - Szeptember 1-től előreláthatólag egy teljes esztendőn át felújítás miatt torlódások lesznek a Záhony-Csap magyar-ukrán közúti határátkelőn. Erről Alen Panov, Ukrajna nyíregyházai konzulja értesítette az ukrán sajtót a magyar és ukrán diplomáciai képviseletek és a határőrizeti szolgálatok képviselőinek augusztus 22-i hivatalos találkozóját követően. A határátkelő magyar oldalán kezdődő felújítási munkálatok miatt előreláthatólag egy teljes éven át jelentős fennakadások lesznek a Záhony-Csap magyar-ukrán közúti határátkelőn. A határterminál rekonstrukcióját a magyar fél négy ütemben fogja elvégezni. Ukrajna nyíregyházi külképviselete ez okból felhívta minden érdekelt fél – elsősorban a közúti fuvarozók – figyelmét arra, hogy szeptember 1-t követően komoly fennakadásokra számítsanak a magyar-ukrán államhatár nevezett átkelőhelyén, s azt javasolja, hogy a torlódások elkerülése végett a szállítmányozók útvonalaik tervezésekor más határátkelőhelyeket válasszanak. Forrás: Kárpátinfo.net

Olimpiai ezüstérmes köszönete Jézusnak

2008/08/22 - (Peking) - A gyorstüzelő pisztolyokkal versenyzők között a német Ralf Schumann ezüstérmet nyert. A helyezés elérése után a versenyző így nyilatkozott: "Ezt az eredményt kizárólag Jézusnak köszönhetem. Ő adta nekem az erőt ahhoz, hogy a nehéz akadályokat kiálljam". A 46 éves ezüstérmes sportoló a legtapasztaltabb atléták közé tartozik a több, mint 400 fős német olimpiai csapatban. A 1992-ben, 1996-ban és 2004-ben nyert olimpiai aranyak után az idei ezüst is nagy eredmény - tette hozzá. (idea.de, 2008-08-18 - dr. békefy) © www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat

Egyházi kampány az abortusz ellen

2008/08/20 - (New York) - A Bibliában a 40-es szám különleges jelentéssel bír: Noé 40 napot töltött bárkáján, Mózes 40 napig volt a Sínai-hegyen, Jézus 40 napig böjtölt a sivatagban. Az életvédő erőfeszítések számára is fontos ez a szám a "40 nap az életért" elnevezésű kampány szervezésében. A kezdeményezés célja, hogy imával, böjtöléssel, felvilágosítással és virrasztással tiltakozzanak az abortusz ellen. Szeptember 24. és november 4. között az USA 45 államában, két kanadai tartományban és Puerto Rico-ban 173 helyszínen kerül sor ezekre a programokra különböző abortusz klinikáknál. Nagyböjt idején már az ország 59 pontján rendeztek hasonló megmozdulásokat. Az első ilyen kezdeményezést 2004-ben indították el Texas-ban. 2007-ben vált országos szintűvé a kampány: 33 állam 89 városában. "Mi jelentjük az utolsó reményt a megszületendő gyermekek számára és mi vagyunk az elsők, akik a kiengesztelődést javasolják az édesanyáknak" - nyilatkozta Shawn Carney, a kampány egyik szervezője. Az ima fontos eleme a "40 nap az életért" kezdeményezésnek, mert minden igazságtalanság az imának köszönhetően ér véget - tette hozzá. (RV.de, hu - 2008-08-20 - dr. békefy) www.reformatus.hu

Isten még az immunrendszerünket is megerősítheti

2008/08/20 - (Zürich) - A hit és a remény - szupergyógyszerek, ezek segítségével Isten még az immunrendszerünket is képes megerősíteni. A keresztyén magazin, az Új Élet = Neues Leben tanácsadásai között szerepel az a cikk is, amelyik bőségesen megokolja az összefüggéseket. Ezen túlmenően gyakorlati tanácsadással is segíteni igyekszik az olvasókat. Professszor Gerd Schnack az egészséges életmód négy tartóoszlopaként a következőket jelöli meg: 1) a test-lélek-szellem egységes szemlélete. 2) Aki megtapasztalta már Isten szeretetét, s ez a szeretet megragadta, az türelmet és fegyelmezettséget tanul és gyakorolja is ezeket. Márpedig ezekre a hétköznapokban nagy szükségünk van. 3) Próbáljunk meg nevetni önmagunkon! 4) Őrizzünk meg előrehaladott korban is egy kicsiny naivitást! Felejtsük el az ilyen mondatot: "De hát ilyet nem szabad csinálni!". Inkább tegyünk fel kérdéseket, ezek vezetnek a gyógyuláshoz és az egészségmegőrzéséhez. (livenet.ch, 2008-08-11 - dr. békefy-röhrig klaudia) www.reformatus.hu

Ungvári dékán: Ukrajna magyar hazafiakat nevel

2008/08/20 - Ukrajna diplomáciailag teljesen kapitulált Magyarország és a "neki alárendelt" ukrajnai magyar szervezetek előtt a kisebbségi, különösen az anyanyelvű oktatási jogok biztosítása terén - írta Volodimir Fenics, az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem karának dékánja az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújságban. A Sólyom László magyar államfő kárpátaljai látogatására időzített terjedelmes írásban a szerző élesen bírálta az ukrán-magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság tavalyi, XIII. ülésén elfogadott jegyzőkönyv ajánlásait, amelyek a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatásának a javítására vonatkoznak. Szerinte az ukrán diplomácia vereséget szenvedett az ukrán-magyar államközi kapcsolatokban, mivel a két állam kisebbségei számára biztosítandó jogok esetében nem lehet viszonosságról vagy paritásról beszélni, hiszen - így a cikkíró - a magyarosítás következtében Magyarországon mindössze hatezer ruszin-ukrán kisebbségi él, míg Ukrajnában a magyarok száma meghaladja a 150 ezret. Vagyis a kétoldalú kapcsolatok aszimmetriája következtében a két ország erőfeszítései tulajdonképpen egy kisebbség - a kárpátaljai magyarság - jogainak a biztosítására irányulnak - állította egyebek mellett Fenics. A szerző véleménye szerint az ukrán állam azzal, hogy széles körű jogokat biztosít a kárpátaljai magyar kisebbségnek az anyanyelvű oktatás terén, és az ukránok rovására pozitív diszkriminációban részesíti a magyar iskolák végzőseit az ungvári egyetem egyes karaira való felvételi során, lényegében az ukrajnai magyaroknak nem az ukrán, hanem a magyar társadalomba való integrálódását segíti elő. Ukrajna a magyar történelem tantárgyként való oktatásának engedélyezésével a magyar iskolák diákjaiból nem ukrán, hanem magyar hazafiakat nevel - fogalmazott a cikkíró, aki egyúttal támadta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) arra irányuló kezdeményezését, hogy az ungvári egyetemen az európai integrációs és magyar történelem szak mellett további magyar nyelvű részlegek nyíljanak. Befejezésül a szerző nem kevesebbet állított, mint hogy az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság ukrán tagjai úgymond hanyag engedékenységükkel komoly kihívások elé állították Ukrajna nemzeti érdekeit. Fenics szerint ugyanis a vegyes bizottság "minden tekintetben megalázó és diszkriminatív" jegyzőkönyve határozatlan időre a magyar nemzeti kisebbség "használatába adta" az ukrán nemzeti érdekeket. Forrás: MTI

A magyarokat hibáztatják a rossz kárpátaljai teszteredmények miatt

2008/08/19 - A magyar iskolások hiányos ukrán nyelvtudása miatt szerepelt Kárpátalja megye az emelt szinttű érettségi eredmények tekintetében az országos slágerlista alsó harmadában - állítja egy megyei oktatásügyi illetékes. Miután országos nyilvánosságot kapott annak az összesítésnek az eredménye, amely az emelt szinttű érettségi tesztek (tulajdonképpen központosított felvételi vizsgák) alapján nyújtott teljesítmény alapján rangsorolta a megyéket. Nyugat-Ukrajnában a jelek szerint nagy meglepetést keltett, hogy miközben a szomszédos régiók kiemelkedő eredményeket produkáltak, Kárpátalja a sereghajtók között végzett. Megyénket még a Krím-félsziget is megelőzte, ahol az orosz ajkúak és a tatár nemzetiségűek alkotják a lakosság zömét. Ennek kapcsán a zaxid.net nyugat-ukrajnai regionális hírportál munkatársa telefonon kereste meg a megyei oktatás- és tudományügyi hivatal egyik – neve elhallgatását kérő – illetékesét, aki azt nyilatkozta, hogy a kárpátaljai átlagot a megyében található nemzetiségi iskolák okozták. Az ezekben tanuló diákok ugyanis az államnyelv hiányos ismerete miatt nem képesek felvenni a versenyt a Lemberg, Ternopil vagy Inano-Frankivszk megyei végzősökkel. A névtelenségbe burkolózó nyilatkozó ennek kapcsán kifejtette, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák határozottan visszautasítják a minisztérium azon törekvését, hogy az ukrán nyelv intenzívebb bevezetésével felzárkóztassa a magyar iskolásokat ukrán társaikhoz. A hírportál nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a kárpátaljai magyarok tiltakozását a megyei képviselőtestület is támogatta, amely a nemzetiségi iskolák elukránosítása kapcsán nyílt levelet intézett az ország vezetőihez. P.I. Forrás: Kárpátinfo.net

Iskolások tiltakoznak a bibliaégetés ellen

2008/08/19 - Asmara - Eritrea) - Mivel Bibliák elégetése ellen tiltakoztak eritreai gyerekek, a katonaság szállító konténerekbe zárta be őket Asmara közelében. A kelet-afrikai országban minden gimnazistának katonai kiképzésben kell részt vennie. Biblia vagy akármilyen keresztyén irodalom maguknál tartása a kaszárnyákban tiltott, ugyanúgy, mint asztali imádság mondása vagy a hitről folytatott beszélgetés. A Sava nevű kiképzőközpontban, ami a szudáni határ közelében található, a katonák 1 500 Bibliát égettek el, amiket diákoktól vettek el. Ez ellen nyolc diák tiltakozott, mire őket acélkonténerekbe zárták a katonák. Ezt olyan keresztyéneknek tartják fenn, akiket hitük gyakorlása közben tartóztatnak le. A göttingeni "Társaság a Veszélyeztetett Népekért" nevű szervezet információi szerint közel 2 000 keresztyént tartanak fogva Eritreában hite miatt. Főként a pünkösdi egyház tagjaival bánnak így, akik közül néhányat még földalatti cellákban is elhelyeztek, embertelen körülmények között. 2002-ben az államelnök minden olyan vallást vagy felekezetet, amelyik nincs államilag bejegyezve, az állam ellenségének deklarált. A 4,4 millió lakost számláló országban az iszlám mellett az ortodox, a katolikus, és a lutheránus egyház engedélyezett. A lakosságnak 60 %-a muszlim, 30 %-a ortodox, 5 %-a katolikus, 2 %-a protestáns. (idea.de, 2008-08-15 - dr. békefy-röhrig klaudia) www.reformatus.hu

Én beültetném az anyukát is a gyerek mellé szenvedni

2008/08/15 - Török Erzsébet: Én beültetném az anyukát is a gyerek mellé szenvedni Bótrágy magyar község a Beregszászi járásban, ahol a nyolcvanas évek közepén a szomszédos ukrán telepesfalu, Újbótrágy lakóinak kérésére a magyar iskola bázisán létrehoztak egy kilencosztályos, ukrán általános iskolát. Manapság az újbótrágyi ukrán gyerekek iskolabusszal a bakosi ukrán iskolába járnak, viszont a bótrágyi iskola ukrán tagozata ennek ellenére sem szűnt meg. A helyzet idén kritikussá vált: tizenegy hatéves magyar gyerek kezdi ukrán osztályban szeptember elsején az iskolát. A tizenegy közül tíz a helyi magyar óvodába járt, ezért megkérdeztük a kialakult helyzettel kapcsolatban Izsák Szláva óvodavezetőt, aki az iskolát most kezdő kisfiát ugyancsak ukrán iskolába kívánja íratni: "Tíz gyerek megy az óvodánkból idén iskolába, és valóban mind a tíz magyar gyerek ukrán osztályban tanul majd. Tudomásom szerint Bótrágyon 16 elsős lesz szeptemberben, akik közül 11-et ukrán iskolába íratnak a szülei. Szerintem emögött az oktatásban tapasztalható reformok, a most bevezetett érettségi tesztek vannak. Mi az óvodában nem befolyásoltuk a szülőket az iskolaválasztás kérdésében. Ami a mi döntésünket illeti, a férjem úgy gondolta, hogy magyar iskolába menjen a gyerek, én viszont az ukrán iskolát jobbnak tartom, mert még annak ellenére is, hogy én ukrán osztályba jártam, mégis komoly nehézségeim voltak a tanítóképzőben és az egyetemen a nyelv jó ismeretének hiánya miatt." Az ugyancsak Bótrágyon élő Török Erzsébet matematikatanár az ukrán és a magyar osztályokban is tanít, annak ellenére, hogy ő magyar iskolát végzett: "Nálunk a magyar gyerekek negyede eddig is ukrán osztályokba ment. Én a gyerekemet ma is egészen biztosan magyarba járatnám. Különben a lányaim mindketten magyar iskolát végeztek, utána befejezték a tanítóképzőt és az egyetemet, ma ők is a bótrágyi iskolában tanítanak. Az ukrán iskolába járó magyar gyerekek rengeteget szenvednek, és rengeteget tanulnak feleslegesen. Legalább öt-tízszer annyit készülnek egy órára, bemagolják a dolgokat. Én legszívesebben minden hatéves kisgyerek mellé beültetném az anyukát is, hogy nézze meg, mennyit szenved a gyereke. Az ukrán osztályos tanítványaim közül többet felvettek a beregszászi főiskolára, ők azt mondják, csak most értették meg, hogy menyivel könnyebb tanulni anyanyelven. Jobbára csak a mi magyar gyerekeink járnak az ukrán osztályainkba is, tehát ott ukrán szót gyakorlatilag csak az órákon hallhatnak. Az ott végzettek hátrányban vannak az ukrán anyanyelvűekkel és a magyar iskolát végzettekkel szemben is. Sok rosszabb nyelvérzékkel bíró gyerek jó eredményeket is elérhetne, ha magyar osztályban tanulna, az anyanyelvén. Az ukrán osztályokban tanuló magyar gyerekeken egyébként is észre lehet venni egyfajta visszamaradást, másként látják a világot, tájékozatlanabbak, kevésbé olvasottak, hisz magyarul nem olvasnak, ukránul meg nem értik, hogy mit olvasnak. A magyar irodalomról és történelemről semmit nem tudnak, de nem ismerik Sevcsenkót sem. Nálunk fel sem merül, hogy az unokánk ukrán iskolába menjen, de ha Bótrágyon a magyar osztály csak néhány problémás gyerek gyűjtőhelyévé válik, akkor el kell gondolkodniuk a magyar iskolát választó szülőknek, hogy Bátyúba vagy Beregszászba utaztatják a gyermeküket." Bajusz Ferenc, a Bótrágyi Általános Iskola igazgatója lapunk kérdésére elmondta: "Pontosan csak szeptember elsején lehet majd megmondani, hogy hányan mennek ukrán, illetve magyar osztályba. Májusban megírattuk a kérvényt a szülőkkel, hogy nagyjából tudjuk, milyen lesz az ukrán és magyar osztály közötti megoszlás, de ez augusztus végén mindig szokott változni, tehát a mostani arány még nem végleges. Arra a kérdésre, hogy miért alakult ki a jelenlegi helyzet, főleg a szülők tudnának választ adni. Nem lennék tisztességes a kollégákkal szemben, ha ide vagy oda agitálnék. Nekem két fiam van, a nagyobbik magyar, a kisebbik pedig ukrán iskolába jár." Radvánszky Ferenc bótrágyi református lelkész több írásában is hangsúlyozta már a magyar iskola fontosságát, lapunknak elmondta: "Bótrágyon egy katasztrófa van kibontakozóban. Ugyanis amennyiben összeomlik a magyar nyelvnek és tanításnak a presztízse, kialakul egy visszafordíthatatlan identitáskrízis. Ma sincs megfogalmazva nálunk, hogy kik is vagyunk, mi a célunk és a küldetésünk. Véleményem szerint az egyetlen esélyünk a megmaradásra az lenne, ha tudatosítjuk, hogy mi vagyunk a nyugati kereszténység utolsó védőbástyája itt a keleti tengerben, ezt hangsúlyozva kerülhetünk csak kulcspozícióba Ukrajnában. Igaz, ehhez kell az anyaország támogatása, de legfőbbképp a mi önazonosságunk megőrzése és hangsúlyozása. Az oktatás pedig azért létfontosságú a számunkra, mert ha feladjuk, akkor feladtuk megmaradásunk zálogát. Ha eluralkodik rajtunk a most tapasztalható szolgalelkűség, nemcsak a magyar iskolarendszerünk tűnik el a történelem süllyesztőjében, hanem a kárpátaljai magyarság is." Badó Zsolt http://www.karpatinfo.net/article72416.html

Kijevi lap: három év alatt teljesen ukránosítják a nemzetiségi iskolákat

2008/08/11 - Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium új kampányba kezdett a nemzetiségi tannyelvű iskolák oktatásának államnyelvre történő átállítása kapcsán, így egy tanóra keretében egyes tantárgyakat az iskola nyelvén és ukránul kell majd tanulniuk a diákoknak - írta hétfőn a kijevi Szegodnya című napilap. Az orosz nyelven megjelenő újság idézte Ivan Vakarcsuk oktatási minisztert, aki szerint a májusban kiadott rendelete nem más, mint az állam gondoskodása a nemzetiségi iskolák tanulóiról, akik nem versenyképesek a felsőoktatási intézményekbe történő felvételinél és az emelt szintű érettségi vizsgákon. Mind a felvételit, mind az érettségit a hatóságok három év múlva teljesen ukrán nyelvre akarják átállítani - emlékeztetett a lap. A cikk szerint azonban a nemzetiségi kisebbségek, akik az orosz anyanyelvűeket is beleszámítva az ország lakosságának közel felét teszik ki, másként vélekednek a kérdésről. Az orosz ajkú régiókban - így az írás - a helyi hatalom a miniszteri rendeletet az állampolgárok anyanyelvű oktatási jogai ellen intézett támadásnak tekinti. Az újság megszólaltatta Nyikolaj Levcsenkót, Donyeck város tanácsának (közgyűlésének) a titkárát, aki elmondta: nem megengedhető, hogy az oktatási minisztérium "garázda, nacionalista kirohanásai" sértsék a donyeckiek érdekeit. Hozzátette: nem fogjuk megsérteni a törvényeket, hanem olyan módszert keresünk, amellyel a régió lakosságához igazíthatjuk őket. Donyeck megyében szavatolt a gyerekek szüleik által választott nyelven történő oktatása, s ez nem sérülhet - közölte a kelet-ukrajnai tisztségviselő. Egy észak-bukovinai román tannyelvű gimnázium igazgatója, Jevgenyij Tovarnickij a lapnak kifejtette: a miniszteri rendeletben foglaltak megvalósítása csak rontani fogja a gyerekek ukrán tudását. Azt kijelenteni, hogy a matematikát jobb ukránul oktatni, butaság - fogalmazott a pedagógus, aki szerint alaptétel, hogy a gyerekeknek anyanyelvükön kell végezniük a középiskolai, sőt a felsőfokú tanulmányaikat is. Az újság emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarok és az ottani megyei hatalom is az ukránosító miniszteri rendelet visszavonását sürgeti, s hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Régiók Pártja (PR) több mint félszáz parlamenti képviselője kilátásba helyezte az oktatási miniszter lemondatását, ha nem vonja vissza az alkotmány három cikkelyét is sértő ukázát. Egyetért a régiópártiakkal Sztanyiszlav Nyikolajenko, az előző oktatási miniszter. A kijevi lapnak elmondta: Ukrajna mind az alkotmányában, mind az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásával kötelezte magát, hogy biztosítja a gyerekek anyanyelven való tanulását, az oktatás nyelve ezért csak a szülők beleegyezésével állítható át ukránra. Ez a törvények szerint nem tehető meg semmilyen rendelettel, így az bírósági úton könnyűszerrel érvényteleníthető - mutatott rá a volt ukrán oktatási miniszter. Forrás: MTI

Katakomba-imahelyet terveznek

2008/08/11 - Beregszász búcsúi városrészében található a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) levéltára és múzeuma. Kész Géza igazgatót kértük meg, röviden mutassa be az intézményt. - Mit tudhatunk az intézmény indulásáról? - Az épület egykoron grófi kastély volt. A szovjet éra idején elmegyógyintézetként funkcionált, majd ennek megszűnte után, a 90-es években a református egyház tulajdonába került. A későbbiekben felmerült, hogy rendezzenek be itt egy, a KRE történetét bemutató levéltárat és múzeumot. Elsőként a levéltár nyílt meg 2004-ben, ez év áprilisában pedig a múzeum. A Miniszterelnöki Hivatal nemzeti jelentőségű programként támogatja működésünket. - Hogyan kezdődött az anyaggyűjtés? - Nagy segítségünkre volt a Debreceni Református Levéltár, ahonnan különböző dokumentumok másodpéldányait küldték el számunkra. Ezenkívül körlevelet küldtünk ki a KRE mind a 108 gyülekezetéhez, de személyesen is felkerestük a gyülekezetek vezetőit. Kb. 50 gyülekezettől kaptunk múzeumi tárgyakat, a levéltári részlegben pedig 60-70 gyülekezet anyagai várnak feldolgozásra. - Garantálják az idekerülő anyag biztonságát? - Az adományozó gyülekezetekkel szerződést kötünk: minden tárgy továbbra is az ő tulajdonuk marad, s ha igénylik, 30 napon belül visszaszállítjuk. A tárgyakra biztosítást kötünk, és hatékony védelmi rendszert működtetünk. A közben felmerülő költségek (restaurálás, karbantartás) is bennünket terhelnek. - Milyen korú, tematikájú iratokból áll a levéltári anyag? - A legrégebbi irataink a 18. század 60-as éveiből valók. Az iratok változóak: presbiteri jegyzőkönyvek, anyakönyvi kivonatok, a gyülekezeteknek küldött rendeletek, körlevelek stb., sok esetben világi iratok is. - Kiderült-e az iratokból valamilyen különösen érdekes esemény? - Nekem különösen megragadta a figyelmemet egy, az I. világháború vége felé kiadott püspöki körlevél, melyben arra szólítják fel a gyülekezeteket, hogy a román megszállás veszélyére való tekintettel rejtsék el kincseiket, kegytárgyaikat, ezekről készítsenek jegyzőkönyvet, melyből egy példányt küldjenek el a püspöki hivatalba is. - Néhány szót az itt folyó munkáról... - A beérkező iratokat és tárgyakat kategorizáljuk, s lehetőség szerint restauráljuk. Fontos célkitűzés az iratok digitalizálása, majd a későbbiekben az Internetre való feltelepítése. Intézményünknek szerződése van a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, melynek keretében a nyár folyamán főiskolás csoportok dolgoznak nálunk. Igyekszünk egy folyamatosan bővülő szakirodalom-bázist is létrehozni. Részt vettek már munkánkban az egyháztörténeti kutatásban jeleskedő kárpátaljai szakemberek is. Az igazgató ezután megmutatta nekünk a múzeumi tárlatot, mely pillanatnyilag egyetlen helyiségre korlátozódik, de az ide belépőt kárpótolják a kiállításra került gyönyörű tárgyak: a művészien kidolgozott fotók kárpátaljai református templomokról, úrasztali terítők, pecsétnyomók, úrvacsorai kellékek, a néhai Lajos Mihály salánki esperes palástja stb. Némelyik tárgynak érdekes története van. Így pl. egy Feketeardóból idekerült, a 19-20. század fordulóján készült zászlót - melyen a magyar Szent Korona képe és a nemzeti címer is látható - az 1944-es szovjet bevonulástól egészen ez év januárjáig a település templomtornyában rejtegettek gondos kezek. De van itt 17. századi kehely Técsőről, mely túlélte az egyik utolsó tatárjárást. A múzeum megtekintése után a jövőbeli tervekről érdeklődtünk. - Szeretnénk befejezni a belső felújítást és a tereprendezést. Az épület rendelkezik egy hatalmas pincével is. Itt terveznénk egy, az ókeresztények életét bemutató, ún. katakomba-imahelyet. Távlati célkitűzés, hogy a feldolgozott adatok alapján megírjuk a kárpátaljai református egyház történetét. Természetesen várjuk az érdeklődők látogatását. Remélhetőleg sikerül intézményünkben egy pezsgő tudományos-ismeretterjesztő központot létrehozni. (Kárpátalja hetilap - Fischer Zsolt)

Európai Kulturális Örökségnek jelölték a Debreceni Református Nagytemplomot

2008/08/11 - Az ősz folyamán a Debreceni Református Nagytemplom falára is rákerül az Európai Kulturális Örökség Emléktábla, ugyanis a történelmi helyszínek Versaille-ban való felterjesztése a cím automatikus elismerését is jelenti. Vad Zsigmond lelkipásztor elmondta, hogy ugyan váratlanul érte őket ez a megtisztelő jelölés, de ha az épület múltjára és a Nagytemplom által fémjelzett debreceni reformátusságnak a múltjára gondol, akkor ez a megtisztelő jelölés helyénvaló, bármennyire is meglepő. Arra a kérdésre, hogy mit várnak ettől a jelöléstől Vad Zsigmond az alábbiakat nyilatkozta: "Már eddig is több százezren keresték fel a Nagytemplomot évenként, belföldi és külföldi turisták, hogy megismerkedjenek a templom jelenlegi külső és belső látnivalóival: a Rákóczi haranggal, az időszaki kiállításokkal, hogy megnézzék a Kossuth széket és az 1948-49-es emléksarkot, amit a templomban alakítottunk ki, valamint a híres orgonát, a szószéket és az úrasztalát. Úgy gondoljuk, hogy ezzel az elismeréssel még többeknek felhívják a figyelmét a Nagytemplomnak az értékeire, amely valóban a magyarországi reformátusság szimbóluma. Másrészt pedig abban is reménykedünk, hogy a magyar kormányzat is felfigyel a Nagytemplom szükségleteire. Hiszen egy ilyen műemléket megfelelő kondícióban tartani nem egyszerű dolog. Arra van jelenleg nagy szükség, hogy a Nagytemplom belső felújítási munkálatait megtervezzük és reménység szerint a közeljövőben kivitelezzük." Régészeti kutatások alátámasztják, hogy már a 12. században állott egy román stílusú templom a mai Nagytemplom helyén. A napjainkban látható Nagytemplom megtervezésére az egyházvezetés az egykori kollégiumi diákot, Péchy Mihályt kérte fel a 19. század elején. A Nagytemplom legjellemzőbb adatai a következők: 90 cm magas falazott teraszon áll, kelet-nyugati irányú tulajdonképpeni mellékhajója 55 méter hosszú 15 méter széles, észak-déli főhajója (két végében az orgonákkal, déli végében a szószékkel) 38 méter hosszú és 14 méter széles. A tornyok magassága 61 méter. A templom befogadóképessége 3000 ember. A templombelső monumentalitását csak fokozzák a fehérre festett hatalmas falfelületek és a sarokpilaszterek árnyékhatása, melyet a berendezés puritánsága csak erősít. Csonka-Kovács Abigail www.reformatus.hu

Tudnivalók a felelősségvállalási nyilatkozat igényléséről

2008/08/09 - A magyar Külügyminisztérium a vízumigénylés egyszerűsítése céljából két szervezetet: a KMKSZ-t és az UMDSZ-t felhatalmazta olyan felelősségvállalási nyilatkozat kiadására, amelynek benyújtása esetén a konzulátus a meghívó és a jövedelemigazolás meglététől eltekinthet. A nyilatkozattal a szervezetek felelősséget vállalnak mindazokért, akik részére a nyilatkozatot kiállították. if(window.goA)goA.addZone(34732,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); A KMKSZ a felelősségvállalási nyilatkozatot olyan útlevéllel és magyarigazolvánnyal/hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező személyek részére állítja ki, akik tagjai a KMKSZ-nek, vagy rendelkeznek a magyar történelmi egyházak, illetve a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség ajánlásával. A KMKSZ tagjainak a helyi alapszervezeti elnöknél található kérelmet kell kitölteniük, amihez szükség van az útlevélre, a magyarigazolványra és a KMKSZ-tagsági igazolványra. A beutazás kezdeti és végső dátumát a kérelmező mondja meg, de az időtartam nem lehet egy évnél nagyobb. Az egyhuzamban való ott-tartózkodás időtartama maximum 90 nap lehet. A kiskorú (18 év alatt) közeli rokon (pl. gyermek) részére szintén igényelhető felelősségvállalási nyilatkozat. Ez esetben a kiskorú adatait kell a táblázatba beírni, de a kérelmet a felnőtt írja alá. Általában minden személy részére külön felelősségvállalási nyilatkozat, s így külön kérelem szükséges. A 14 év alatti gyermek részére, amennyiben a szülő útlevelében szerepel (nincs gyermekútlevele), nem kell külön felelősségvállalási nyilatkozatot igényelni. A kitöltött kérelmet az alapszervezeti elnök aláírását követően az illetékes középszintű szervezet elnöke hitelesíti. Ennek a kérelemnek az alapján a központi iroda elkészíti a felelősségvállalási nyilatkozatot, amit az alapszervezeti elnökön keresztül eljuttat az érintettekhez. Mindazoknak, akik nem tagjai a Szövetségnek, a Kárpátaljai Református Egyház (Zán Fábián Sándor püspök), a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház (Majnek Antal püspök), a Kárpátaljai Görög Katolikus Egyház (Bendász Dániel esperes) vagy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (Orosz Ildikó elnök) által kiállított ajánlást kell eljuttatniuk a KMKSZ központi irodájába. Ennek alapján történik a felelősségvállalási nyilatkozat kiadása. A nyilatkozattal kapcsolatos eljárás ingyenes. A vízumkérelem elbírálásában a konzulátus továbbra is önállóan dönt. A felmerülő kérdésekkel a KMKSZ központi, illetve középszintű irodáihoz lehet fordulni. Forrás: Kárpátalja hetilap

A megyei tanács támogatta a magyarok „nemakarását” az ukrán nyelv tanulását illetően

2008/07/28 - Ezzel a címmel tálalta a nyugat-ukrajnai sajtó a Kárpátalja Megyei Tanács által jóváhagyott tiltakozó levelet a magyar iskolák kétnyelvűsítését illetően. A zaxid.net, a zik.com s még egy sor más, többek között kárpátaljai internetes kiadvány a csaknem változatlan formában közölt cikk elején híven tolmácsolják az ominózus oktatásügyi rendelettel kapcsolatos tiltakozó levél tartalmát, tudniillik azt, hogy a rendelet több pontban ellentmond Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, s ellenkezik a hatályos, a nemzetiségi jogokat és a kisebbségi oktatást érintő jogszabályokkal, sőt az alkotmányban foglaltakkal is. Ezen felül veszélyezteti magát a nemzetiségi oktatás egészét is. Ezt követően az internetes sajtóorgánumok kitérnek arra, hogy ez ügyben az oktatási tárca képviselője nemrég személyesen vizsgálódott Kárpátalján, ahol a magyar iskolákban kizárólag az ukrán nyelv és ukrán irodalom tantárgyak oktatása folyik az államnyelven, elvétve még a katonai alapismeretek és a testnevelés órákon is ukránul folyik az oktatás. Kiemelik az említett kiadványok, hogy Kárpátalján vannak olyan falvak, ahol mindenki magyarul beszél, s tulajdonképpen senki sem tud ukránul… P.I. Forrás: Kárpátinfo.net

Archívum

Keresés dátum szerint:

Aktualitás beküldése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! Megújulás éve

Megújulás éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról