Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével

A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről, kudarcairól, az állami és az egyházi oktatási intézmények viszonyáról, az iskolák finanszírozásáról, a nevelési buktatókról, a társadalmi elfogadottságról. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. A házigazdák számára pedig lehetőség arra, hogy megismertessék magukat, néhány napra a helyi közösség figyelmének is a középpontjába kerüljenek. A magyar református középiskolák eddigi és jövőbeni találkozóiról, az intézmények jelenlegi helyzetéről Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatójával beszélgettünk.

Magyar-magyar találkozó


- Tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a jogi kuszaságok közötti eligazodáshoz, az ingatlanügyek rendezéséhez, a református oktatás hagyományainak felélesztéséhez. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. 2009-ben Sepsiszentgyörgy a házigazda. Mit hozhat ez az esemény a vendégfogadó iskolának, illetve a városnak, Háromszéknek?


- Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is, mely mindkét félnek hasznos lehet. Nagyon sok szép találkozó volt eddig is Sepsiszentgyörgyön, de olyan, hogy az összes magyar református középiskola itt van, és nem csak tankönyvekből lehet olvasni a debreceni kollégium múltjáról, a pápai kollégiumról és a többiekről, hanem helyben itt vannak debreceni diákok, pápaiak, rimaszombatiak, nagyberegiek szerte a Kárpát-medencéből, ez ráirányítja a közvélemény, a helyi oktatáspolitika figyelmét a házigazda intézményre, és bízunk benne, hogy ez használni fog a rendező Székely Mikó Kollégiumnak, a helyi és a Kézdivásárhelyi Református Kollégiumnak is. És minden bizonnyal hasznos lesz azoknak is, akik eljönnek ide, mert a mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, és azok a diákok, akik a családi kirándulások alkalmával az elmúlt esztendőkben az Adriára, a görög tengerpartra mentek, ezúttal felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon, és ez döbbenetes lehet számukra.


Negatív megkülönböztetés

- A magyar kormány és általában a Kárpát-medencei országok kormányai hogyan viszonyulnak az egyházi oktatáshoz?


- Magyarországon igen felemás a helyzet. Akiktől nem vártuk volna, a Horn-kormány 1997-ben kötött egy megállapodást a Vatikánnal az egyház, jelesen a katolikus egyház közszolgálati tevékenységének a támogatásáról, beleértve a közoktatási tevékenység támogatását is, amit aztán kiterjesztettek valamennyi egyházra, és ezt törvénnyel szabályozták, hisz nem lehet különbséget tenni az egyházak között. Tehát 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez nagyon jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az állami számvevőszék is megállapította ezt a tényt, hogy tulajdonképpen diszkrimináció történik.


- ,,Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik" - olvassuk az 1998. január elsejétől életbe lépett és máig érvényes (CXXIV/1997) törvényben, mellyel összhangban áll a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó egységes jogszabály is. 2005 januárjától ezt a jól működő finanszírozási rendszert borították fel, megszűnt az azonos elvű és mértékű támogatás, magyarán, nem tartják be a vonatkozó törvényt. De ez nem csak Magyarországon van így. Miért érdeke az államnak, hogy gyengítse a felekezeti oktatást?


- A gazdasági lobbi kiterjed a politikai szférára is. Nem érdeke a multinacionális vállalatoknak, hogy erős Magyarország és ezen belül erős közösségek legyenek, mert a gyenge közösség jobban manipulálható. És a politikának is ez az érdeke. Az egyházi oktatás mellett a művészeti és a kistelepülési oktatást is érintette ez az anyagi sújtás a kormány részéről. A globalizáció mindenütt megjelent, így az említett tendencia is általános a szomszédos országokban is.


Közösségépítés iskolában és azon kívül


- Erős közösséget említett, ami az egyházi iskolákban többnyire jelen van. Mitől más egy református kollégista, mint egy hagyományos iskolában tanuló diák?

- Diákjaink valóban tudnak közösségben élni, a közösségnek hasznos tagjai lenni, és bízunk abban, hogy amikor felnőttek lesznek, ők maguk tudnak közösséget létrehozni. Az lenne jó, ha ezeknek a közösségeknek, amelyek itt, az iskolában alakulnak ki, meglenne a továbbörökítésük a társadalomban, a családon, munkahelyi közösségeken belül. Úgy gondolom, a közösségalkotó ember mindig képes arra, hogy újrateremtse ezeket.



(Háromszék - Fekete Réka)


www.reformatus.hu