Sajtóhírek

Átírt múlt = nacionalizmus-élesztés?

2008/04/17 - A Miniszteri Kabinet úgy döntött, az ifjúság hazafias nevelése céljából átírják az ukrán történelemtankönyveket. A lépés tovább erősítheti az ukrán nacionalizmust? Egyáltalán kell-e félni az effajta "múltátalakító" próbálkozásoktól? Medvigy István, a megyei tanács képviselője (Beregszász): – Minden attól függ, hogy ki, kik fogják az új történelemkönyveket írni. Mert azt látni kell, hogy ha lembergi vagy kijevi történészek, igencsak balul sülhet el a kezdeményezés. – Mi lehet a megoldás? – Ebben a kérdésben a megyei állami közigazgatásnak, a megyei oktatási főosztálynak kell kezdeményezőként fellépnie. Például annak érdekében, hogy kárpátaljai történészt – Mikola Veges, Volodimir Fenics, Mándrik Iván vagy Soós Kálmán – is vonjanak be a munkába. Megjegyzem: nemcsak a magyarokat, hanem a többi nemzeti közösséget is meg kell kérdezni. Ha a minisztériumban okosan gondolkodnak, akkor így tesznek. Gladkih Nagyezsda vállalkozó (Szimferopol): – Az tény, hogy sok olyan esemény van, melyek valós tartalmára, mozgatórugójára csak évtizedek múlva derül fény. Ám az is nehezen tagadható, hogy a politikusok szeretik úgy írni, tálalni a múlt eseményeit, ahogy az érdekeiknek megfelel. Éppen ezért felesleges, sőt káros, ha folyamatosan újraírják a történelmet. – És ha mégis? – Nem hiszem, nem tudom elhinni, hogy más, Ukrajnában élő nemzetek múltja kiszorulna belőle vagy csak negatívan szerepelne, hiszen nekik is megvan a helyük. Ha igen, az nagyon rossz lenne, eddig ugyanis békében tudtunk élni egymás mellett. Ám egy ilyen lépés teljes joggal nagy tiltakozást váltana ki. T. V. Forrás: Igazi Kárpáti Igaz Szó

A kishatár-átlépő csak az 50-kilométeres határmenti sávban érvényes

2008/04/17 - Három hónappal ezelőtt lépett érvénybe a Magyarország és Ukrajna között megkötött kishatárforgalmi egyezmény, melynek értelmében az ötven kilométeres határmenti sávban lakók kishatár-átlépő engedéllyel, vagyis vízum nélkül látogathatják meg a határ túlsó oldalán élő rokonaikat, ismerőseiket, barátaikat. Ezek az engedélyek azonban csak a határ mentén fekvő ötven kilométeres sávban érvényesek, azon túl nem. Egyesek azonban, arra számítva, hogy okmányaikat nem fogják ellenőrizni, megszegik ezt a szabályt. A napokban a rendőrség igazoltatás során három olyan kárpátaljait talált, akik, megszegve a kishatárforgalmi egyezmény szabályait, kishatár átlépővel Budapestre akartak utazni. Mindhármukat kiutasították Magyarországról. Az ungvári magyar főkonzulátus már több mint háromezer kishatár átlépő engedélyt adott ki, ezek közel 40 százalékát díjtalanul (rokkantaknak, nyugdíjasoknak, kiskorúaknak). A kishatár átlépő engedélyek azonban csak az 50 kilométeres határmenti zónában érvényesek, tehát messzebb utazni azokkal vonaton, autóbuszon, személygépkocsin kockázatos. Forrás: Kárpátinfo hetilap

Emelt szintű érettségi: egy hét maradt

2008/04/17 - Április 1-jétől minden olyan érettségiző, aki bejegyeztette magát a független vizsgaközpontokban, a tesztírásra személyre szóló meghívókártyát kap, tudtuk meg Ljubomira Mehelától. A Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet főmódszerésze, az Ivano-frankivszki Tudásfelmérő Regionális Központ kárpátaljai megbízottja szerint idén 12 661-en fejezik be a 11(12). osztályt, közülük 8006-an kérvényezték az emelt szintű érettségin való részvételt. A napokban 2129 diák végez valamelyik szakiskolában, illetve kolledzsben, közülük 447-en jelezték továbbtanulási szándékukat. A korábbi években érettségizők számára is lehetőség nyílt a továbbtanulásra, idén 1387 kérvény futott be azoktól, akik kénytelenek még egyszer érettségizni. A magyar iskolát végzett jelentkezők száma is meghaladja a nyolcszázat. – Április 22-én az ukrán nyelv és irodalommal indul az országos vizsgateszt – magyarázza Ljubomira Mehela. – Már minden tanuló számára világos, melyik kijelölt vizsgaközpontban ad számot tudásáról. Kárpátalja esetében is ismertek a helyszínek. – Információink szerint előfordulhat, hogy a beregszászi és munkácsi diák fizikából vagy jogismeretből kénytelen lesz Ungvárra utazni a vizsgára. Hogyan lesz ez megoldva a közlekedés szempontjából? – A tanulók helyszínre érkezését a szülők egyénileg oldják majd meg, illetve az iskolák vezetősége szervezi. Ami a kérdés előző részét illeti, valóban akad rá példa, hogy kicsit távolabbra esik a tanintézettől a tesztközpont helyszíne. Nos, ez azzal magyarázható, hogy az adott tantárgyra kevés volt a jelentkező, így összevonták a körzeteket. Jogismeretből például mindössze három helyen lehet tesztet írni. – A magyar érettségizőket most leginkább az foglalkoztatja, hogy anyanyelven kapják-e kézhez a feladatlapokat, lesznek-e szótárak segédeszközként? – Ez nemcsak a magyarokat foglalkoztatja, hanem a románokat, lengyeleket és a többi Ukrajnában élő nemzeti kisebbséget is. A tesztkérdéseket Kijevben állítják össze és szigorúan titkos minden ezzel kapcsolatos információ. Csak annyit tudok, hogy ígéret van a feladatlapok anyanyelvi lefordítására. Ami a szótárakat illeti, azok használatáról központi döntés még nem született. Egyénileg bevinni a tesztvizsgára csak a személyi igazolványt és a kódolt meghívókártyát szabad. Fedák Anita Forrás: Igazi Kárpáti Igaz Szó

Átírják a történelemtankönyveket Ukrajnában

2008/04/17 - Még az idén elkezdik az iskolai történelemtankönyvek "hazafias szellemű" átírását Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézet által kidolgozott koncepció alapján. A tankönyvek átírását a minisztertanács rendelte el a "felnövekvő nemzedékek nemzeti önazonosságának, a haza iránti tiszteletének és szeretetének tudatosítása céljából". A "hazafias" szemléletet tükröző tankönyvek a tervek szerint a következő tanévben kerülnek az iskolákba. Az orosz nyelven megjelenő ukrajnai újságok szerdán kritikus hangnemben számoltak be az intézkedésről. A kijevi Szegodnya napilap a kérdés kapcsán megjegyezte: mivel az utóbbi időben az ukrán kormány a hazafiságon a totális ukránosítást és az Ukrán Nacionalisták Szervezete-Ukrán Felkelő Hadsereg (OUN-UPA) hőseinek dicsőítését érti, óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy ebben a szellemben íródnak át a történelemtankönyvek is. A lap által megszólaltatott Olekszandr Ivankiv, a nemzeti emlékezet intézet igazgatójának első helyettese arról biztosította az olvasókat, hogy az új tankönyvekben nem a vitás kérdéseken lesz a hangsúly. Szerinte mindössze arról van szó, hogy a tankönyvet elolvasva az iskolás elkezd büszke lenni az államra, amelyben él. A lapnak nyilatkozó több ismert ukrán író és közéleti személyiség rosszallását kifejezve egybehangzóan állította, hogy a történelemtankönyvek átírásából "semmi jó nem sülhet ki". Az Odesszában megjelenő Gazeta 24 napilap azt írta, hogy a tankönyvek átírása nem az oktatás minőségének javítását szolgálja, hanem egyértelműen a nemzettudat parancsra történő erősítésére irányul. Volodimir Poliscsuk, az ukrán archeográfiai és forrástani akadémiai intézet tudományos munkatársa az újságnak elmondta: a tankönyvek átírása politikai megrendelésre történik. Szerinte ugyanis a szerzők keze meg van kötve, hiszen - mint fogalmazott - állami megbízást, azaz diktátumot teljesítenek. Ukrajnában legutóbb 2005-ben volt országos botrány egy történelemtankönyv körül. Akkor az ötödikosztályosok tankönyvében a szerző részletesen tárgyalta a nem egészen egy évvel korábbi "narancsos forradalom" eseményeit és szereplőit. A pedagógusok széleskörű tiltakozása miatt a könyvet kivonták a forgalomból. Forrás: MTI

A zene – világnyelv

2008/04/15 - Szolgáljatok az Úrnak örömmel „Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek! Serkenj fel én dicsőségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!” Az 57. zsoltár 8–9. versével kezdte ünnepi köszöntését Kacsó Géza, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola lelkésze a tanintézmény által immáron negyedik alkalommal megszervezett nemzetközi kórustalálkozón, melynek a beregszászi református templom adott otthont. Először a Beregszászi Református Egyház kamarakórusa előadásában hangzott el néhány dicséret, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kórusa következett (karnagy: Ladányi Katalin). Repertoárjukon zsoltárok, dicséretek, Rákóczi-korabeli énekek, és magyar népdalok szerepeltek. Feledhetetlen perceket szerzett előadásával a Nyíregyházi Főiskola Gaudemus Kórusa (karnagy: Ferencziné Dr. Ács Ildikó). Igazi élményt jelentett a Debreceni Református Kollégium kántusának előadása (karnagy: Berkesi Sándor). Az Apácai Vegyeskar (karnagy: Váray Tamás) ismét bebizonyította: az együttes kiváló énekhanggal rendelkező, szakmájukat kellő alázattal művelő énekesekből áll. A találkozó bensőséges hangulatát még inkább fokozta, amikor valamennyi résztvevő együtt énekelte a Győzhetetlen én kőszálom… éneket, illetve a Gaudeamus Igitur diákhimnuszt. A találkozót követően Ladányi Katalint, a Beregszászi Református Egyház kántorát, a gyülekezet kamarakórusának és a főiskola kórusának karnagyát kérdeztük többek között énekkultúráról, a kántori, karnagyi szolgálat fontosságáról. – Én a klasszikus egyházzenét szeretném népszerűsíteni mind az egyházi kórusokkal, mind a főiskolai énekkarral – kezdi beszélgetésünket Ladányi Katalin. – Örömmel konstatálom, hogy mióta a főiskolán is rendszeresítették az istentiszteleteket, egészen más a diákok hozzáállása is az énekléshez. Legalábbis az egyházi zenéhez. Mert az természetes, hogy ott Kodályt, Bartókot, vagy akár modernebbeket is oktatok, de fontosnak tartom azt is, hogy a diákok megismerjék az egyházi zenét. Ebben is nagy segítséget nyújt a főiskola által a Rákóczi-napok keretében immáron negyedszer megrendezett kórustalálkozó, melynek a beregszászi református templom adott otthont. S itt a felsőfokú tanintézmények kórusai mellett egyházi énekkarok is felléptek. Úgy vélem, a zene, a közös éneklés – összetartó erő. A zene az egyfajta világnyelv, amelyet minden nemzet megért. – Az ének a gyülekezet életében is fontos szerepet tölt be. – Valóban hisz minden ének tulajdonképpen egy-egy imádság. S aki énekel, az egyben imádkozik is. – A kántor felelőssége, hogy hogyan énekel a gyülekezet… – A Kárpátaljai Református Egyházban (is) egyre inkább próbálunk áttérni a ritmikus éneklésre. Viszont az idősebb korosztály máshoz szokott. A kántor feladata, hogy az áttérést okosan oldja meg. A mi gyülekezetünkben erre komoly hangsúlyt fektetünk. A fiatalok azonnal megszerették ezt az új éneklési módot. Ez jó, mert ma már – ennek is köszönhető – szívesen énekelnek a templomban. De nem szabad megfeledkezni az idősebbekről sem. Hála Istennek, elmondhatom, hogy a beregszászi gyülekezetben az idősebbeket is sikerült fokozatosan rávezetni a ritmikus éneklésre. Ez egyébként igen fontos lépés. De nem törekszünk a mindenáron való újításra. Zsoltárainkon keresztül igyekszünk megőrizni a hagyományt. Mert az egyházi énekléssel is örökségünket őrizzük, védjük és ápoljuk. És ezeket a zenei értékeket az időseken keresztül kell továbbadni az ifjúságnak is. – Sok gyülekezetben viszont az idősebbek nem igazán fogadják el az új, ritmikus éneklést… – Nos, itt kap fontos szerepet a kántor. Igyekezni kell új énekeket megtanítani a gyülekezettel, akár az istentisztelet előtt, akár a bibliaórákon. Tapasztalatból mondom: odafigyeléssel, aprólékos munkával, rendszeres énektanulással meg lehet szerettetni a ritmikus éneklést. Még az idősebb korosztállyal is. – És ebben még az énekkarok is fontos szerepet kaphatnak. – Valóban. Mert egy-egy szépen felcsendülő ritmikus ének után sokan mondhatják az idősebbek közül is: ez szép volt, így szeretnénk mi is énekelni. A beregszászi gyülekezet kamarakórusa, énekkara – és ifjúsági együttese is – ebben példát mutat. A diplomás ének-zene tanárokkal együtt a lelkészné-lelkésznőnk is, aki aktívan bekapcsolódott a kamarakórus munkájába. Az ilyen példa szerintem mindenütt erős mozgatóerőt jelenthet. Másokat is megerősíthet abban a tudatban, hogy nagyszerű érzés együtt dicsőíteni az Urat. És akik együtt énekelnek, tudják, és hiszik, tudjuk és hisszük: Istenünkről énekelni jó, hisz Őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog. M.E.

Hívő gyógyító – gyógyító örömhírmondó

2008/04/15 - Beszélgetés dr. Vackó László orvossal, gondnokkal Hivatás és kereszténység – sokan úgy vélik, e két dolog nem egyeztethető össze. Meg vannak, akik egyszerűen nem vállalják fel nyíltan hitüket. Persze vannak kivételek, vannak, akik példát mutatnak mindannyiunknak tiszta hitből, elhivatottságból, emberségből. Dr. Vackó László közéjük tartozik. Ő a munkácsi Keresztény Klinika belgyógyásza, s egyben a Munkácsi Református Gyülekezet gondnoka is. Aki mosollyal, jó szóval gyógyít a gyülekezetben, s elismert orvosként bátran hirdeti, ahol csak tudja az evangéliumot... Ezúttal őt kértük: valljon életéről, hitéről, beszéljen arról, hogyan egyeztethető össze a realitások talajára épülő munka, hivatás és a vallás, vagy inkább keresztyénség, a hit… – Vackó László – orvos és gyülekezeti gondnok, nem mellesleg a Kárpátaljai Református Egyház zsinatának tagja… Mindig ennyire egybefolyt életében ez a kettő: hivatás és hit? – Valaha nagyon messze álltam én is a keresztyénségtől. Az agyammal értettem, hogy van Isten, de a szívemben ez nagyon sokáig nem volt így. Engem az Úr valamikor 30 évesen szólított meg. Ez nem egy robbanó megszólítás volt, ami úgy érintett, mint Pál apostolt a damaszkuszi úton. Engem lassan vezetett, fogta a kezemet, és haladtunk előre. De akkor én még nem tudtam, hogy Ő vezetett. 1993-ban már hívő ember voltam, amikor megalakult Kárpátalján a Keresztény Orvosok Egyesülete. Harmincöten jöttünk össze, s ez megdöbbentő magas szám volt akkor, amikor épphogy csak bomladozott a szovjet hatalom, amikor még nem igazán hirdethettük újságokban szándékunkat. De akkor is meggyőződtünk: minden az Úr kezében van. – Miért gondolták úgy, hogy fontos nyíltan megvallani hitüket? Miben tudnak többet adni a keresztyén orvosok? – Gyönyörű magyar szavunk van: egészség. Ez azt jelenti, hogy testünk-lelkünk egészséges. Valamikor a ’90-es években, felkeresett bennünket egy holland, református hátterű amerikai orvosok szervezete (Lukács Szövetség), melynek az volt a hivatása, hogy az orvosi szolgálaton keresztül próbálja vinni az örömhírt az emberekhez. Kerestük a megoldásokat. A munkácsi gyülekezetben már ’94-től rendeltünk néhány kollégámmal: egy fülhallgató, egy vérnyomásmérő és egy toll volt a felszereltségünk, mégis sokan jöttek magánrendeléseinkre. Valószínűleg tetszett Istennek ez a kezdeményezés, mert ’98-ban megint elküldte hozzánk a Lukács Szövetséget, akiktől olyan támogatási lehetőséget kaptunk, amibe érdemes volt akkor belekezdeni. Sokat imádkoztunk a keresztény egészségügyi központ megalakulásáért, s az Úr azt az igét adta nekünk, hogy amelyik ajtót Én megnyitom, azt soha, senki be nem zárja… Akkor megértettük, hogy az ajtó nyitva van előttünk… Arra törekszünk, hogy az egészségügyet eszközként használjuk – mint ahogy Isten minket használ erre a célra –, hogy közelebb vigyük az evangéliumot ahhoz, aki még nem fogadta el. A betegek bajaikkal mennek el az orvoshoz, akinek olyan dolgokat is feltárnak, amit másnak nem, sokszor még a legközelebbi hozzátartozónak sem. Persze, ez bizonyos kötelezettséggel jár, mint a titoktartás, de az ember megnyílik. És a nyitott ember olyan, mint a felszántott talaj: lehet bele magot vetni. És ez lenne a mi feladatunk. – Miközben gyógyít, hirdeti az örömüzenetet is. Nem szoktak a betegek rácsodálkozni erre? – Sok ember megkérdezi, amikor el kezdünk Istenről beszélni, hogy doktor úr, és maga hisz ebben? Persze, hogy hiszek. Ha nem hinném, akkor nem mondanám. Sőt hiszem, hogy nem én gyógyítom meg a beteget... Van egy kép a rendelőmben, mely Jézus egyik gyógyítását ábrázolja. Amikor a négy barát leengedi a hordágyon lévő beteget, és Jézus meggyógyítja. Rámutatok a képre: ott van a beteg mellett az orvosa, és engem nem látni a képen. Az orvosok ott vannak a háztetőn, arctalanul, névtelenül. Mi vagyunk azok, akik a beteget elhozzák Jézushoz. A mi dolgunk közelebb vinni a beteget Jézushoz, mert Ő meg tudja gyógyítani, mi csak közelebb tudjuk vinni. A gyógyszerek pedig azok a kötelek, amelyek segítenek ebben a tevékenységünkben… – Valóban sikerül Istenhez vezetni így az embereket? – Hiszem, hogy sokan elgondolkodnak ezen, bár statisztikai adatokkal ezt nem tudjuk bizonyítani. Nem tudjuk felmérni, hogy hazamenve hány ember vette elő a Bibliáját. (Ha nincs neki, s úgy érzi, szüksége van rá, akár a klinikáról elvihet egyet!) A mi dolgunk a vetés, nem az aratás. Persze csak akkor lesz hitele az én szavamnak, ha először bebizonyítom, hogy elég jó orvos vagyok, hogy tudok segíteni az ő szervi baján. Így lehet hitelem nála. S akkor meghallgatja, és lehet meg is hallja, amit a kezelés mellé elmondok neki Istenről, a Megváltóról, ha átadom az örömhírt… Bár statisztikával nem lehet alátámasztani, de ha logikusan gondolkodunk rájövünk: a keresztyén orvos olykor több emberhez juttatatja el az evangéliumot, mint a lelkipásztor. Mert például egy gyülekezetben van 1000–2000 ember, kiknek egynegyede jár templomba, egy lelkész ezzel a közösséggel tud foglalkozni. Hozzám évente több ezer ember jön el, nyolc év alatt kb. 70 ezren keresték fel legalább egyszer a központot. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy általában mindenkit kísér valaki, akkor ez lassan már egy félmillió ember. Nagyon gyakran, amit Istenről mondok, nem a betegnek mondom, hanem annak, aki ott ül mellette, mint kísérő. Ha ezt elmondom többször, több ezerszer, tízezerszer – hintem a magot. A beteg ember a kereszténység kérdéseire is fogékonyabb, elgondolkodik azon, hogy mégis van egy olyan erő, amely képes csodákat tenni. És a mi hivatásunkban igenis vannak csodák. Ezt kimerem mondani húszéves praxis után. 2000 évvel ezelőtt ezekre mindenki felkapta a fejét, most itt történnek meg mellettünk, de nem vesszük észre őket. Mindenre magyarázatot keresünk, még a megmagyarázhatatlanokra is. Amit Isten ad, csak el kell fogadnunk, meg kell látnunk. Az is csoda, hogy még mindig létezünk, és nagyon sok ember megkeres bennünket. – A klinikán minden orvos keresztyén? – Sajnos nem tudtunk annyi keresztény orvost, jó szakembert, pláne magyarul beszélőt, találni, amennyire a klinika működtetéséhez szükség lenne, de minden munkatársunk kiváló szakember és tiszta, becsületes ember. Viszont a központ mentalitásához tartozik, hogy másképp viszonyuljunk a beteghez. A szeretetet meg kell élni. Igyekszünk úgy viszonyulni ehhez a kérdéshez, hogy egy testvérem jött be, nem pedig egy idegen, akit most látok először, s aki ugyanolyan Isten teremtménye, mint én vagyok, akit Ő ugyanúgy szeret, mint engem, csak lehet, az aki előttem ül, még nem tudja. Ebben is segíteni próbálok… – Mindenki nyitott ezekre a beszélgetésekre? – Még senki sem utasította vissza. Persze nem mindig az első alkalommal beszélek Istenről, hanem mikor már jobban van, akit kezelek. Ha valaki beteg, nagyon gyakran tapasztalom, hogy magába zárkózik, és csak a betegségre tud koncentrálni. A sátánnak ez nagyon kezére játszik, mert ő azt akarja, hogy megzavarodjunk. – Említette, nem csak keresztyén orvosok dolgoznak a klinikán… – Mi úgy viszonyulunk ehhez a kérdéshez, hogy Isten ezeket az embereket is ránk bízta valamiért. Nem rejtjük el a kereszténységünket, épp fordítva: minden nagyobb gyűlésünket imával kezdjük. Bizakodunk abban, hogy Isten őket is formálni tudja, ha nem is most, de megmozdul valami az ő lelkükben is. Ezért imádkozunk hetente, naponta. – A gyógykezelés nem mindig végződik happy and-del... Hogyan lehet feldolgozni a kilátástalan helyzeteket? – Sokszor sikerül meggyógyítani a beteget, és akkor nagyon hálásak vagyunk. De betegeink többsége krónikus beteg, kiknek betegsége évekre szól, vagy meg sem gyógyítható, de együtt lehet vele élni. Gyakran hívő emberek kérdezik meg tőlem: „Miért engedi Isten, hogy ilyen beteg legyek? Miért nem gyógyít meg, hiszen imádkozom hozzá?” Nekem nincs válaszom erre, viszont Pál apostolnak van – a Szentírásban egyébként mindig találunk mindenre feleletet, Pál apostolnak is volt egészségügyi problémája, és ő is könyörgött az Úrhoz: ha lehetséges, távolítsa el a tövist. Az Úr válaszolt. És ez a válasz minden ilyen kérdésre, hogy elég neked az Én kegyelmem. És nem vette el ezt a betegséget. Ettől Pál kevesebb lett? Nem. Isten választott edénye volt, akit megszólított, és beszélt hozzá. És tövissel, a beteggel együtt volt az Úrnak fontos embere. Néha a betegséget el kell hordozni, és ha Isten megengedte, célja van vele, ahogy mindennel. Lehet, azért engedte meg, hogy buzgóbban imádkozzunk hozzá, gyakrabban lássuk azokat a bűnöket, melyek fölött elcsúszunk. – Egy keresztény orvos hogyan tudja feldolgozni a tévedéseit? – Csak az ima segítségével: Uram, én a Te kezedbe teszem a tudásomat. Tőled várok támogatást, de mivel tévedek, és Te ezt valamiért megengedted, próbálok okulni belőle. Nehéz feldolgozni a kudarcot… Imával nagyon sok mindent meg lehet oldani. Amikor az ember nagyon zaklatott, akkor nem tudja mással megnyugtatni magát. Önmagadat meg kell győznöd arról, hogy Isten erre a helyre állított, és te ott megpróbálsz maximálisan helytállni. – Nagyon sok hozzátartozó – és valószínűleg orvos is – dilemmázik: közölje-e a beteggel a halálos diagnózist? – Egy mélyen hívő keresztény embernek én bármikor elmondanám. Az ember akkor tud számolni azzal, hogy van még egy kegyelmi idő, amíg elrendezheti dolgait Istennel, tartozásait az emberekkel. Ha nem mondjuk, lehet, abban bízik, hogy meg tudjuk gyógyítani. Erősebben bízik a mi lehetőségeinkben, mint amilyenek azok, és esetleg elkésik.... De van olyan ember is, aki ha kilátástalannak látja a helyzetét, képes butaságokra, beleértve az öngyilkosságot is. Talán ilyenkor jobb hallgatni. De a halálról igenis beszélni kell az orvosoknak, és minden embernek, aki keresztény, mert nem szabad tőle félni. A halál nem valami olyasmi, amitől rettegnünk kell. Ez inkább egy olyan ajtó, amin át kell mennünk, mert ez a bűnnek a zsoldja. De ha bízom abban, hogy az ajtó mögött nem egy sötét szoba vár rám, hanem egy világos tér, egy fényes, napfényes csoda, akkor én bátran átlépek a sötét ajtón, hogy kilépjek a világosságra. Ha ezt így látja a keresztény ember, akkor már nem fél attól, hogy mi vár rá. És nem azt kéri, hogy Isten tolja el még a halált, hanem azt, hogy adjon bátorságot és erőt átmenni ezen az ajtón. Imádkozzunk azért, hogy minél több keresztyén orvos végezze áldozatos munkáját, akik fizikai gyógyításunk mellett lelki épülésünkért is tenni akarnak. marton–soós

Két orosz szektatag már meghalt

2008/04/12 - (Moszkva) - Az orosz végidői szekta két tagja a földalatti barlangban elhunyt - jelenti a Kommerszant napilap. Az egyik asszony a jelentés szerint rákban hunyt el, a másik valószínűleg a szigorú böjtölés következtében. A magát igazi orosz ortodox egyháznak nevező szekta múlt év novemberében egy Pensa régióhoz tartozó barlangba vonult, hogy ott várják be a megígért világvégét. Vízbetörés miatt többségük még márciusban elhagyta a földalatti tartózkodási helyüket. Hivatalos közlés szerint még 11 személy tartózkodik a barlangban. (Jesus.de, 2008-04-11 - békefy) www.reformatus.hu  

Gyógyítás szeretettel

2008/04/09 - A munkácsi Keresztény Egészségügyi Központ immár néhány hét híján nyolc éve fogadja betegeit. A Lukács Szövetség elnevezésű amerikai keresztény orvosi szervezet és kárpátaljai református orvosok egy csoportjának kezdeményezése példaértékűnek bizonyult az egész régióban, s mára szinte nélkülözhetetlenné vált.

Hallgassatok Istenre karrieretek építése előtt!

2008/04/09 - (London) - Öt találkozóból, ülésből álló kurzust indít az Angol Egyház 13-18 év közötti fiatalok részére arról a témáról, hogy Istent is kérdezzék meg pályaválasztásuk, karrierépítésük előtt. Sok gyülekezet és ifjúsági szervezet Angliában már a most következő vasárnap meghirdeti a kurzust. A legnagyobb kérdést fejtegetik az egyes egységek, ezek az élet fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezt különböző gyakorlatokkal, játékokkal, bibliai példákkal és előre nyomtatott imákkal hozza közelebb a fiatalokhoz. Az egyenként 90 perces ülések, megbeszélések iránti érdeklődés nagy, az internetes web-lapok is bekapcsolódnak a szolgáltatásba. Az egyes egységek témaköre: 1) Ajándékaink: megtaláltad az X-tényezőt életedben? 2) Hívás-hivatás-hivatásod Illés, Sámuel példája alapján 3) Szolgálatok - hogyan fedezzem fel azokat? 4) Az élet megszerzése, illetve elvesztése Lukács evangéliuma alapján 5) Megtalálom magamat - akció, reflektálás, idő. (christiantoday.com, 2008-04-08 - békefy) www.reformatus.hu

A Dalai Láma Gorbacsovhoz fordul

2008/04/09 - A tibeti konfliktus kapcsán a Dalai Láma az utolsó szovjet állam-, és pártvezető, Mihail Gorbacsov segítségét kérte. A felkérésre Gorbacsov így reagált: "Véleményem szerint a párbeszédhez megtalálhatjuk az alapot". A gazeta.ru internetes orosz újságban a volt orosz vezető kijelentette azt is, hogy minden átgondolatlan lépést kerülni kell a konfliktus kapcsán. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a Dalai Láma Tibet vallási vezetőjeként nem vonta soha kétségbe Kína egységét. A 77 éves reformpolitikus véleménye szerint a konfliktust békésen, az egységes államszemlélet alapján meg lehet oldani. (Jesus.de, 2008-04-08 - békefy)

Hatvan év után a cseh egyházak visszakapják javaikat

2008/04/09 - (Prága) - A cseh kormány hozzájárult, hogy az egyházak visszakapják tulajdonaikat. A döntés szerint az egyházak a kommunista állam által elvett tulajdonaiknak egyharmadát kapják meg. A fennmaradó kétharmadnyi részre pénzügyi ellentételezést helyeztek kilátásba, amit 60 éven át fizet az állam az egyházaknak. Ez mintegy 10 milliárd eurot tesz ki. Ennek ellenében a cseh állam hamarosan beszünteti az egyházi alkalmazottak állami fizetésének a folyósítását. Az egyházak a döntés következtében 20 000 hektár földterülethez, 65 000 hektár erdőhöz, valamint 3 000 épülethez jutnak. Vaclav Jehlicka kultuszminiszter szerint ez a döntés mind az egyházaknak, mind az államnak kedvező. (livenet.ch, 2008-04-08 - békefy-röhrig klaudia) www.reformatus.hu  

Az ország lelke és az egyház

2008/04/09 -  Ha a vallást és az egyházakat a demokrácia régi országaiban is rendre támadják, nincs mit csodálkoznunk azokon az állapotokon, amiket a volt kommunista országokban tapasztalhatunk - mondta Orbán Viktor magyar egyházi vezetők előtt. Hét éve annak, hogy az Országgyűlés egykori felsőházában, "A vidék lelke az egyház" című, hasonló jellegű tanácskozáson találkoztak egymással a magyar történelmi egyház vezetői. A Polgári Magyarországért Alapítvány által szerdára szervezett konferenciának ezúttal "Az ország lelke és az egyház" volt a címe. A megnyitó beszédet Orbán Viktor tartotta.  

Christival Brémában

2008/04/07 - 2008. április 30-május 4-ig (szerdától szombatig) Brémában lesz egy több ezer fős ifjúsági találkozó, fergeteges fesztiválprogramokkal, komoly témákat is érintő választható szemináriumokkal, színes igehirdetésekkel, sok zenével, játékkal, kreativitással. A találkozó jelmondata: Jesus bewegt (=Jézus megindít, lendületet, belső tüzet ad). További információt magyarul röviden a http://www.kie.hu honlapon találsz, a találkozó hivatalos honlapja németül és angolul: http://www.christival.de Ha KIE-sekkel együtt szeretnél rajta részt venni, akkor írj: kie@kie.hu címre. Helyszín: Brémában Dátum: 2008.05.24

Napi ige e-mailben

2008/04/07 - Szeretettel ajánljuk az érdeklődők figyelmébe a www.lev-lista.hu oldalon található Napi igés szolgálatunkat. Néhány lelkipásztor fáradozik azon, hogy emailben naponta egy igét röviden magyarázzon, valamint minden napra egy bölcs gondolatot is eljuttasson a feliratkozottaknak! Ha szeretne naponta a lelki tápláléknak ezzel a formájával feltöltekezni, akkor a fenti weboldalon a listanévhez írja be a következőt: napiigésgondolat, majd a keres kifejezésre kattintva feliratkozhat. Áldott töltekezést kívánunk!  www.lev-lista.hu

Cacau Isten szeretetéről

2008/04/07 - (Stuttgart) - A stuttgarti bajnokcsapat brazil sztárja, Cacau nem csak a focicsapatnak aktív tagja, hanem egy stuttgarti keresztyén gyülekezetnek is. Az evangéliumi hitű focista egy ottani nemzetközi brazil gyülekezethez tarozik, ahol ifjúsági csoportot is vezet. Legutóbb 450 hallgatója volt az egyik gyülekezetben tartott beszámolón és bizonyságtételén, amire egy másik szabadkeresztyén gyülekezetben április 21-én ismételten sor kerül. Arról beszélt, hogyan jutott el a sao paulo-i szegénynegyedtől Jézus Krisztusig. Istenkapcsolatát a legfontosabb kapcsolatnak nevezte életében. "Azt érzem, Isten akkor is szeret, amikor piros lapot kapok" - mondta humorosan. Prédikációiban Jézus Krisztushoz hívja hallgatóságát, s kéri őket, jussanak el a személyes istenkapcsolatig, ami igazi és új értelmet ad életüknek. Minden alkalommal siet megjegyezni: karrierje után lelkész szeretne lenni. (idea.de, 2008-04-06 - békefy) www.reformatus.hu  

Indonézia: három év alatt száztíz templomot zártak be

2008/04/07 - Az indonéz szigetvilágban a 220 milliós lakosságnak 86,1 %-a muzulmán, 5,7 %-a protestáns, 3 %-a katolikus, 1,8 %-a hindu. Az elmúlt években ennek ellenére a muszlim többségű kormány 110 templomot záratott be radikális muzulmánok követelésére. Jelenleg 1 025 keresztyén templom áll még és funkcionál a szigetországban. Ezek főként a következő szigeteken találhatók: Nyugat-Jáva, Dél-Szulavézi, Bengkulu. (christianpost, 2008-04-06 - békefy) www.reformatus.hu

Pakisztán: képviselő a vallásszabadságért

2008/04/07 - (Iszlamabad) - Egy keresztyén parlamenti képviselő a túlnyomóan muzulmán többségű országban a vallási kisebbségekkel szembeni egyenlő bánásmódot követelte: "Modern és demokratikus Pakisztánt szeretnénk, ahol minden polgárnak biztosítva van az egyenlő bánásmód". Shabaz Bhatti, a Pakisztáni Kisebbségi Szövetség elnöke erről a pakisztáni parlament legutóbbi ülésén szólt. Hozzátette: ő és mások gyakran érzik magukat hazájukban másodrangú állampolgárnak. Az ország 156 millió lakosából 95 % a muzulmán, 3 % a keresztyén, 1,8 % a hindu. Bhatti azt is kérte, hogy törvényesen ismerjék el a vallási kisebbségek ünnepeit és tartsák tiszteletben jogaikat arra, hogy ezeket megtarthassák. 1986 óta Pakisztánban érvényben van az ún. blaszfémia-törvény, ami szerint az iszlám megsértéséért halálbüntetés jár. Emberjogi szervezetek gyakran szóvá teszik, hogy keresztyének ellen gyakran hamis vád alapján indul eljárás az ázsiai országban. (RV.de, 2008-04-06 - békefy) www.reformatus.hu  

India: vallásváltozást tiltó törvény

2008/04/01 -   Kétévi parlamenti vita után a nyugat-indiai államban jóváhagytak egy új törvényt, amely tiltja a más hitre térést. Varkey Vithayathil bíboros, az indiai püspöki konferencia elnöke az Asianews hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez a törvény a nemzet kultúrája elleni sértés. Indiát úgy ismerik a világon, mint a tolerancia és a béke országát, azonban most sötét időszakot él át. Ez a törvény, amelyet fundamentalista erők kényszerítettek ki, teljesen hiábavaló és csak bizalmatlanságot, valamint intoleranciát eredményez a társadalomban. Ezek a törvények, amelyekről azt állítják, hogy a vallásszabadságot kívánják védelmezni, valójában alkotmányellenesek - mutatott rá a bíboros. Az alkotmány ugyanis biztosítja minden állampolgár számára a szabadságot saját vallása gyakorlására, megvallására és másokkal való megismertetésére. A múlt héten elfogadott törvény megtiltja azokat az áttéréseket, amelyek "erőszak, kényszer vagy megtévesztés" eredményei. Azokat, akik ezt gyakorolják öt éves börtönbüntetésre és kb. 800 eurónak megfelelő pénzbírságra ítélik. Keresztényként nem mellőzhetjük az evangélium hirdetésének nagyszerűségét - tette hozzá az indiai püspöki konferencia elnöke. Meg lehet-e gátolni, hogy a világ megismerje Krisztus halál és bűn felett aratott győzelmének szépségét? - vetette fel a kérdést. Majd kijelentette, hogy az indiai keresztények senkit nem térítenek meg kényszerrel, de mindenkivel szeretnék megismertetni a Megváltó igazságát. A Rajasthanban jóváhagyott vallásváltoztatás ellenes törvénnyel hatra emelkedett azoknak az indiai szövetségi államoknak a száma, amelyek a büntetőjogban törvénnyel sújtják a más hitre való áttérést. (RV.de, hu - 2008-04-01 - békefy) www.reformatus.hu  

Bibliafordítások 2454 nyelven

2008/03/31 - A Biblia teljes változatát és bizonyos részeit már 2454 nyelvre leforditották - a teljes Biblia már 438 nyelven áll rendelkezésre a Bibliatársulatok Világszövetsége legfrissebb adatai szerint. A legtöbb bibliaforditás az afrikai kontinensen történik, ezek száma jelenleg 703, tízzel több az előző évinél. Ugyanakkor a társulat arra is rámutat, hogy a földön beszélt 6 900 nyelvből mindössze 438-on található teljes fordítás, az Újszövetség 1 168 nyelven olvasható. Jóllehet a világon a népességnek 95%-a valamilyen nyelven hozzá tud férni a Bibliához, de az egészen más, ha mindenki anyanyelvén tudja olvasni és értelmezni Isten Igéjét. (livenet.ch, 2008-04-01- békefy) www.reformatus.hu  

Kárpátaljai kérés a kunhegyesiektől

2008/03/31 - A Beregszásztól nyugatra fekvő Jánosi gyülekezete segítségért fordult a Kunhegyesi Református Egyházközséghez templomuk felújítása érdekében. 2006 októberében a kunhegyesi és három határon túli - vajdasági, erdélyi és kárpátaljai - magyar egyházközség lelkészei együttműködési megállapodást írtak alá. Azóta többször is találkozókra, cserelátogatásokra került sor. Így aztán mikor a jánosi templom tetőszerkezetének felújítása elodázhatatlanná vált, természetes volt a presbitérium számára, hogy a kunhegyesi testvérgyülekezethez fordulnak. A kunhegyesi lelkész, Nagy Kálmán a hírt továbbította a testvérgyülekezeteknek is. A felhívás nem volt hiábavaló. Az erdélyi Székelykeresztúr gyülekezetének tagjai 75.000 Ft-ot, a vajdasági Bácsfeketehegy gyülekezete 125.000 Ft gyűjtött s juttatott el Kunhegyesre. Március 30-án a kunhegyesi református templomban Pocsai Vince jánosi lelkész igehirdetése után került sor az adományok átadására. Szabó András polgármester a helyi képviselő-testület nevében 50.000 Ft-ot adott át. Ezzel együtt a kunhegyesiek adománya 235.000 Ft lett. Pocsai Vince meghatottan mondott köszönetet, s meghívta a gyülekezetek képviselőit az őszi hálaadó istentiszteletre. Forrás: www.reformatus.hu  

Archívum

Keresés dátum szerint:

Aktualitás beküldése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! Megújulás éve

Megújulás éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról