Sajtóhírek

Tanévkezdés – 2009

2009/09/03 - Az újrakezdés izgalmával és a jövőt illető aggodalmakkal indult Kárpátalja magyar iskoláiban az új, 2009/2010-es tanév. Mai számunkban összeállítást olvashatnak a tanévnyitó ünnepségekről, valamint írásokat a beiskolázásról és a tankönyvellátás újabb problémáiról.  

Erősödik a szórvány – gyengül a tömb

2009/09/03 - Ma Kárpátalja 711 középiskolájában, 13 gimnáziumában, 13 líceumában és 36 bentlakásos iskolájában 974 osztályban 14754 elsősnek szólal meg a csengő. Mint arról Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője tájékoztatta lapunkat, ez mintegy 300 fővel több, mint az előző évben. Csapon a két középiskolának 86 új tanulója van. Ebből 32 a 2. Számú Széchenyi István Középiskolában fog tanulni. A múlt évi 1304-gyel szemben Ungváron 1320-an mennek első osztályba. Közülük 48-an a Dayka Gábor Középiskola tanulói.

Tudás és hatalom

2009/09/03 - Ma Kárpátalja 711 iskolájában, közte 99 magyar tanintézetben szólalt meg az első csengő. A megye több mint 160000 tanulója – köztük 14754 hatéves – ül be az iskolapadba. A statisztikákból az is kiderül, hogy mintegy háromszázzal több apróság toporog idén a tudás kapuja előtt, mint tavaly. Mégsem tudok tiszta szívből örülni ennek a számadatnak, mert amikor tegnap körbetelefonáltam néhány magyar iskolát, bizony igencsak lehangoló adatokat kaptam az iskolaigazgatóktól, tanügyi felelősöktől. A magyar elsősök száma, sajnos, még az ezret sem éri el. És nemcsak azért, mert hat évvel ezelőtt kevesebb magyar édesanya vállalkozott a gyermekszülésre. Sokkal elszomorítóbb, hogy a szülők egy bizonyos hányada megrettent az oktatási tárca vezetőjének átgondolatlan rendeleteitől és inkább ukrán iskolába íratta csemetéjét. Mint édesanya, üzenem mindenkinek, aki így döntött, hibát követett el. Bizonyított tény: csak az anyanyelven megszerzett tudás a valódi érték. A jegyzetíró mégsem lehet pesszimista ezen a gyönyörű kora őszi napon. Valami szépet, valami biztatót illik kivonnia a leendő elsősöknek. Hiszen szeptember 1-je egyben a tudás napja is. Nos, mindenekelőtt arra biztatnám őket, hogy tanuljanak szorgalmasan. Mert nincs annál szánalmasabb, ha valaki műveletlen, netán buta marad. Még akkor is, ha a mai világban nem sok becsülete és tisztelete van a tudásnak. Bár egy angol gondolkodó, bizonyos Francis Bacon közel háromszáz évvel ezelőtt már kimondta: a tudás – hatalom. Közhely, mégis leírom: amit az iskolában megtanulnak, soha senki sem veheti el tőlük. Hiszen a holnapi első osztályosokból válnak gyógyító orvosok, házainkat építő mérnökök, jogainkért kiálló ügyvédek és az unokáinkat nevelő pedagógusok. Példaként hadd hozzam fel azt a több mint száz magyar iskolát végzett diákot, akik idén szintén elsősök lettek nemzeti egyetemünkön. Ők is megszeppenve, de büszkén állnak ma a rektor tanévnyitó ünnepi beszéde alatt. Hiszen ami nekik sikerült, tizenkét év múlva megismétlődhet a mai hatévesekkel is. És hiszek benne, hogy a mostani magyar egyetemisták száma akkorra már megduplázódik... Jövőre választások jönnek. Nemcsak elnöki, parlamenti is. A jelöltek között magyarok is szerepelnek majd. Biztosra veszem, hogy lesz közöttük olyan, komoly érdekérvényesítő tapasztalatokkal rendelkező személy, aki képviselői mandátummal a zsebében megsúghatja az illetékeseknek: egy miniszteri szék hatalommal jár ugyan, de – és most ismét a jó öreg Bacon bácsit idézem – a tudás is... A nemzeti közösségekhez tartozók tudása is.

Csak ukránul?

2009/08/23 - Ukrajnában a következő tanévtől csak államnyelven tehetnek emelt szintű érettségi és egyben egyetemi felvételi vizsgát a nemzetiségi iskolák végzősei, miután lejárt az oktatási minisztérium által engedélyezett kétéves türelmi időszak. Igor Likarcsuk, az ukrán országos érettségivizsga-központ igazgatója kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette: 2010-ben nem fordítják le a nemzetiségek nyelvére az emelt szintű érettségi-vizsga-feladatokat, ahogy az 2008-ban és 2009-ben történt. Jövőre a nemzetiségi iskolák végzősei a vizsgán, ha igénylik, az egyes tantárgyak főbb szakkifejezéseit tartalmazó szótárat kaphatnak. Sajtójelentések szerint az oktatási minisztérium mostanáig nem volt hajlandó hivatalosan közölni, hogy jövőre a nemzetiségi tannyelvű iskolák végzősei kizárólag ukrán nyelven tehetik le az emelt szintű érettségi vizsgákat. Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter egy július végi sajtónyilatkozatában már utalt rá, hogy 2010-ben Ukrajna egész területén kizárólag államnyelven lehet majd emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Mint akkor kifejtette, alkotmányellenes az orosz nyelven történő vizsgázás engedélyezésének a követelése. Ezzel a Krími Autonóm Köztársaság kormányának arra a hozzá intézett hivatalos megkeresésére válaszolt, hogy az oktatási tárca továbbra is fordíttassa le oroszra a vizsgafeladatokat a krími iskolák diákjai számára. Megfigyelők ezzel kapcsolatban megjegyzik: talán szerencsés, hogy jövő tavasztól, az elnökválasztást követően, nagy valószínűséggel más tölti majd be a miniszteri posztot. A magyar nyelvre való fordítás kérésével többször fordult már Vakarcsukhoz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség is. (Kárpátalja/MTI)

Karnevál – A Jó Pásztor is virágba öltözött

2009/08/23 - Európa legnagyobb virágkarneválját láthatják Debrecenben. Ma mutatják be a virágkocsikat a cívis városban. Közös kompozícióban emlékezik meg a május 22-i Alkotmányozó Zsinat és Hálaadó Ünnep történelmi eseményéről Debrecen és a Tiszántúli Református Egyházkerület a 40. Virágkarneválon. A Jó Pásztort jelenítik meg amint az öt, egymástól mesterségesen elszakított egyházrészt jelképező bárányokat ismét egy nyájba gyűjti az ünnepségen felállított Életfa alá. A Virágkarnevál hagyománya, hogy minden évben elkészül egy alkotás, melyet mindenki díszíthet, és így ismerkedhet meg a virágkocsi készítésének módjával. Idén még csütörtökön és pénteken is díszíthetik a járókelők a Jó Pásztor és a bárányok c. virágkompozíciót. A 40. jubileumi Debreceni Virágkarneválra megduplázódik a város lélekszáma, így legalább 400 ezer ember élvezi együtt a programokat, ünnepli államalapításunkat és az új kenyér ünnepét. A Nagyállomástól a Nagyerdei Stadionba bevonuló virágkocsik élén a Szent Korona halad, s a mellettük fellépő művészeti együttesek produkcióját a virágkosárkákban ülő zsűri értékeli. A Stadionba érkező virágkocsikat délután testközelből is megtekinthetik az érdeklődők. Este a díjnyertes kocsik és csoportok mutatkoznak be a Kossuth téren, majd tűzijáték és utcabál zárja a 40. Debreceni Virágkarnevált. www.reformatus.hu

Kis települések nagy összefogása

2009/08/23 - Az új kenyér ünnepe Rafajnaújfaluban tizennyolcadszor Úgy tűnik, a járási központoktól távol eső települések lakosságának, intézményvezetőinek összefogása erősebb, mint általában. És a hagyományőrzésre is nagyobb gondot fordítanak. Ezekben az „ahol a madár se jár” falvakban az emberek megpróbálnak önellátóként, az ősöktől örökül hagyott földön és földből megélni, ellátni családjukat. Igyekeznek megőrizni közösségüket úgy is, hogy ápolják hagyományaikat, vigyáznak magyarságintézményeikre, erősítik hitéletüket, segítik egymást. Nos, ilyen településnek tűnik Rafajnaújfalu is. Az elmúlt vasárnap megrendezett falunapjukon Demeter Renáta és Hegedűs Edina vezetésével olyan színes és színvonalas programmal mutatkoztak be, amit bármelyik város, nagyközség megirigyelhetett volna! Akárcsak a szomszédos Zápszony produkcióit! És a művelődési élet színvonalának emelésében nagy szerepet vállaló járási művelődési dolgozók tánccsoportja is bemutatkozott, akik ezúttal bebizonyították: rátermett, tettre kész emberek ők, akik a színpadon is derekasan megállják helyüket. Lesz Rafajnán utánpótlás! Ezt bizonyították az óvodások, akik előadásukkal meghódították a közönséget. És helytálltak a szervezők is: a polgármesteri hivatal, a helyi képviselők és vállalkozók, az iskola vezetése, a vendéglátósok, a falunap gördülékeny lebonyolítását felvállaló műszaki szakemberek, a sportolók… Igen-igen sokan jeleskedtek ezen a napon. Nem lehet hát véletlen, hogy a Pécs-Baranya megyei Vázsnok éppen Rafajnaújfalut választotta testvértelepülésének (az együttműködési szerződést idén január 23-án írták alá). Kisebb küldöttéggel ez alkalomra is eljöttek, és Fazekas Tibor polgármester meleg szavakkal köszöntötte a rafajnaújfaluiakat a falunap megnyitóján is, hangot adva abbéli reményének, hogy gyümölcsöző lesz ez a kapcsolat. Fejes Sándor polgármester megnyitó beszédét követően köszöntötte az egybegyűlteket Csizmár Béla, a járási tanács elnöke, aki örömmel nyugtázta, hogy sok itt a gyerek. Ők jelentik a jövőt, de tőlünk is függ, milyen lesz az, hangsúlyozta. Megőrizzük értékeinket, anyanyelvünket, kultúránkat, vagy téves meggyőződésből hagyjuk elveszni azt. Azt az értékválságot kell elsősorban legyőzni, ami a ma emberét jobban sújtja a gazdasági válságnál is, és a szellem művelésére kell törekedni, hogy megmaradjunk, érvényesülhessünk magyarként szülőföldünkön. Mint Fejes Sándor polgármester beszédében kiemelte, ezt a megmaradást próbálja szolgálni az immáron tizennyolcadik alkalommal megrendezett falunap, amelyet az új kenyér és a függetlenség napja alkalmából szerveznek. Szanyi György református lelkész köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kenyér: kérés – ajándék – áldás. „Mindennapi kenyerüket add meg nekünk ma is” – foglaljuk kérésünket naponta imáinkba. És azt ajándékba, áldásként kapjuk Istentől, mi csupán saját munkánkat, tesszük hozzá. Éppen ezért nem a kenyeret kell ünnepelnünk, hanem a kenyéradó Istent! A kenyér áldását hirdette beszédében Szikszai Kálmán baptista lelkész is. A közösség megtartó erejét hangsúlyozta köszöntőjében Nagy György, az UMDSZ koordinátora, és Antal József, Rafajnaújfalu járási képviselője is. A sportpályán megrendezett falunapon a vendéglátósok mindent megtettek annak érdekében, hogy az ide látogatók jól érezzék magukat. Erről gondoskodott a Monolit együttes, akik élőzenével mulattatták a résztvevőket, s a dj-k, akik éjfél után biztosították a talpalávalót. Hogy meddig tartott Rafajnán az ünnepség? Csordahajtásig… És ismét kezdődik a munka, melyben ugyanúgy helyt kell állni, mint a mulatozásban. „Aki este legény…” kezdődik a népi bölcsesség. Nos, Rajnaújfalu népe azt bizonyítja: ezt követően is „legény a talpán”! Kovács Erzsébet Forrás: Kárpátinfo hetilap

AZ NDK-MENEKÜLTEK LELKÉSZE VOLTAM (II.)

2009/08/11 - A táborlét hetei alatt sokszor feltettem a kérdést, miért menekültek el tízezrek a szocializmus „mintaállamából”, a mindent legalább 150 %-osan teljesítő, túlteljesítő NDK-ból? Ahonnan megbízható adatok szerint, s betonbiztos határőrizetük ellenére 1949-1980 között közel 3 millióan mentek el. A kelet-német hatalom lényege szerint mi más feleletet adhatott erre, mint ezt: „Mit akarnak még ezek, mindenük megvan: diploma, lakás, jó állás, az önmegvalósítás sok lehetősége”. Az NDK hatalom frivolitását ők maguk leplezték le, amikor sajtójukon keresztül így érveltek: „Magyarország NSZK befolyásra emberkereskedelembe bocsátkozott”.

„Azt a 14 napot nem lehet feledni”

2009/08/11 - NDK-MENEKÜLTEK LELKÉSZE VOLTAM (I.)  1989 karácsonya előtt levelezőlapot hozott a posta. Stuttgartból jött, az akkor 19 éves Torsten írta, aki a csillebérci NDK-menekültek táborában tagja volt 5-6 fős énekes szolgáló csapatunknak. Gitározott és az imákat olvasta fel áhítatainkon, meg az istentiszteleteken. Ezt írta: „Kedves Lelkész Úr! Megérkeztünk, dolgozunk!..Nagyon éreztem, hogy a táborban és az úton velem volt az Úr. Azt a 14 napot nem lehet feledni. Mintha magunk is történelmet írtunk volna”.

A viski presbiterek játszóteret építettek

2009/08/07 - Játszóteret építettek a viski református parókia udvarán a helyi presbitérium tagjai. A gyerekek örömmel vették birtokukba a fából faragott játékokat. Lapunknak nyilatkozva a szép kezdeményezésről Jenei Károly viski református lelkész elmondta: – Balázs István fafaragó ötlete volt a játszótér kialakítása, aki jelenleg presbitere gyülekezetünknek. A presbitérium örömmel vette a kezdeményezést. Az anyagköltség és Balázs István munkája felajánlás volt, az egyházközség csak egy minimális összeggel járult hozzá a festékek és a favédő anyagok megvásárlásához. A játszótér felállításakor a presbitérium állt helyt, az asztalosmesterek besegítettek, illetve az egyik hitoktató fűrésztelepet üzemeltet, ő segített kivágni a tölgyfagerendákat. Különböző típusú hinták és játékok mellett van egy elválasztó kerítés, amely különböző, fából kifaragott állatmotívumokkal van díszítve. Körülbelül egy hete készült el a játszótér, azóta minden délután és este tele van gyerekekkel. – A tiszteletes urat nem zavarja a gyerekzsivaj a parókiakertben? – Nem, én örülök neki, hogy ott vannak. Azért volt ez a játszótér fontos, mert nincs más hasonló hely Visken, ahol a gyerekek játszhatnak. A parókia pedig ideális helyen van, nem a főút mellett, nem forgalmas helyen, itt viszonylagos védettségben játszhatnak a gyerekek. Badó Zsolt http://www.karpataljalap.net/r2.html

Erősödik a magyarellenes ukrán nacionalizmus Kárpátalján

2009/08/07 - A Kárpátalján eddig nem tapasztalt, főként a fiatal korosztályokat érintő magyarellenesség erősödéséről írt csütörtökön megjelent számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újság egy olvasói panasz nyomán járt utána egy korábban Kárpátalján elképzelhetetlennek tartott diszkriminatív esetnek, amikor három beregszászi magyar gyereket a nemzetiségük miatt tanácsoltak el egy Ungvár környéki nemzetközi gyerektáborból. A cikk szerint a szülők azért fizették be gyerekeiket az egyébként egy holland jótékonysági szervezet által működtetett táborba, hogy ott ukrán nyelvtudásukat fejlesszék. De miután a táborvezető felszólítására nem tudták ukránul megírni a kért kisesszét, "magyarokra itt semmi szükség" megjegyzéssel eltanácsolták őket - olvasható a lapban, amely más hasonló esetről is tudomást szerzett. A Kárpáti Igaz Szó vezércikkben foglalkozik az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar tannyelvű humán és természettudományos kara ellen indult támadássorozattal, amelynek következtében alig sikerült elérni, hogy ősszel magyar csoport kezdhesse meg anyanyelvén a tanulmányait a felsőoktatási intézmény első évfolyamán. Az írás szerint az ukrán nacionalistáknak az szúrhatott szemet, hogy míg az UNE román szakára egyetlen jelentkező sem akadt, s az orosz tagozatra is csak három felvételiző nyújtotta be a kérelmét, addig a magyarok szép számban jelentkeztek az egyébként a magyar állam anyagi támogatásából létrehozott szakra. Az UNE magyar kara elleni támadások továbbra sem szünetelnek, csütörtökön az Opora nevű ukrán társadalmi szervezet tette közzé az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírportálon a nyilatkozatát, amelyben a felvételi szabályok durva megsértésével vádolja az egyetemet, amiért kötelezővé tette, hogy a magyar karra jelentkező diákok magyar nyelvből is vizsgát tegyenek. A szervezet azt is nehezményezi, hogy egy 2005-ben megkötött ukrán-magyar államközi megállapodás értelmében a magyar kar diákjainak oktatását az ukrán állam finanszírozza. Szerdán a nacionalista Szvoboda Összukrajnai Szövetség az ügyben az UNE rektorának büntetőjogi felelősségre vonását és a magyar felvételizők számára biztosított kvóta megszüntetését követelte az ukrán legfőbb ügyészséghez és oktatási minisztériumhoz intézett beadványában. Forrás: Kárpáti Igaz Szó

Ukrajna: kemény reakciók Kirill orosz pátriárka látogatására

2009/08/05 - (Kijev) – Az ukrajnai nacionalisták heves tiltakozása miatt a moszkvai pátriárka, I. Kirill váratlanul lemondta a nyugat-ukrajnai városba, Rivnyébe tervezett látogatását. Ezt a sajtóval az orosz ortodox egyház sajtószóvivője, Vlagyimir Legoida közölte, miután az ukrán elnöki kancellária többször kérte az orosz pátriárkát látogatásának lemondására. A krimi félszigetről ezért I. Kirill nem Rivnyébe, hanem Kijevbe repült. Ukrajnában nagyon eltérőek a reakciók az orosz pátriárka tíznapos látogatásával kapcsolatban. A lembergi egyháztörténész, Oleg Turiy szerint a pátriárka a „sztálinizmus rehabilitációjáért emelt szót. Azt mondta ugyanis, hogy a nemzeti szocializmus rossz dolog volt, de a sztálinizmus sem volt jó, de a két totalitárius rendszert nem lehet összehasonlítani egymással. Ez az álláspont szoros kapcsolatban áll az aktuális orosz állampolitikával. Hiszen Oroszországban a szovjet modell visszaállításának a folyamatát tapasztalhatjuk”. – Ukrajnában három ortodox egyház van. Az egyik a moszkvai pátriárkátushoz tartozik, a második kettő elszakadt, és függetlensége megőrzésére törekszik. Az egyháztörténész ezzel kapcsolatban kifejtette, „az utazás ideológiája ahhoz próbál hozzájárulni, hogy megmutassák a világnak: az ukrajnai ortodoxok a nagy orosz civilizáció részét alkotják. Ezért ezt a látogatást nem puszta főpásztori vizitnek kell tekinteni, hanem politikai vállalkozásnak”. (RV.de – kipa – 2009-08-04 – dr. békefy – www.reformatus.hu)

Egyház-állam együttműködése Oroszország fejlődéséért

2009/07/26 - (Moszkva) - „A világrendnek az igazságosság, a hozzáértés és a társadalmi szolidaritás értékeire kell alapulnia” – ez a moszkvai pátriárka álláspontja abban a dokumentumban, amely javaslatok sorát tartalmazza az orosz állam számára. Az állam és az ortodox egyház közötti együttműködésre a „Stratégia a társadalmi és gazdasági fejlődésre Oroszországban 2020-ig” elnevezésű kezdeményezés keretében kerül sor. Ebben közszereplők és tudósok egyaránt részt vesznek – nyilatkozta Pavel Saskin, a moszkvai pátriárkátus felelőse. Az állam és az egyház közötti párbeszéd kiváló minőségét megerősítette az a találkozó is, amely múlt csütörtökön zajlott Kirill moszkvai pátriárka és Vlagyimir Putyin miniszterelnök között. Az ortodox egyház és az állam képviselői egyetértenek abban, hogy a válságból együttesen lehet kilábalni. A moszkvai pátriárka szólt még az egyház szerepéről a társadalmi és gazdasági fejlődésben: „Az egyháznak csak vészharang és a lelkiismeret védelmezője szerepe van, de hatalma nincs.” A jelenlegi együttműködés kiindulási pontot jelent a kiterjedtebb egyházi és politikai egyeztetések számára. (interfax.religion.ru – RV.de – hu – 2009-07-25 – dr. békefy – www.reformatus.hu)

Bevezetik a vallásoktatást az orosz iskolákba

2009/07/26 - (Moszkva) - Szeptembertől 18 orosz régió 12 ezer iskolájába vezetik be a vallásoktatást. Az új törvény 2012-től egész Oroszországban – 256 ezer diák számára lehetővé teszi az órák látogatását. A hírt július 22-én Dimitrij Medvegyev jelentette be. Ezzel véglegesen eltűnik az „ateista állam” utópiája, amely a Szovjetunióban 1917-ben kezdődött a vörös forradalommal. Az orosz elnök elődje, Vlagyimir Putyin már 2006-ban igent mondott a II. Alekszij pátriárka által vezetett ortodox egyház kérésére, aki hangsúlyozta, hogy minden orosz diáknak ismernie kell az orosz kultúrát, az ortodoxia alapvető tanítását, és kötelezővé tette négy megyében az ortodox vallás tanítását. Az új rendelkezés az ortodox, a muzulmán, a zsidó és a buddhista vallásoktatásra ad lehetőséget. Putyin tízezer ortodox vallásoktató kiképzését tervezte 2010-re. Medvegyev viszont kiterjesztette az említett négy vallásra. A vallásórák szabadon választhatók lesznek. Az ateisták számára összehasonlító vallástörténetet terveznek. A Kreml elfogadta a pátriárkának azt a kérését is, hogy a kaszárnyákban legyenek tábori lelkészek. Putyin elnök ortodox papokra bízta volna a vallásoktatást, Medvegyev viszont világi tanárokra. Emlékeztetünk arra, hogy a 20-as és 30-as évek bolsevista vallásüldözése során lerombolták a templomokat, elkobozták az egyházi javakat, üldözték a hívőket. 1994-ben már Jelcin Szentpéterváron felszámolta az „ateizmus múzeumát”, amelyet a „Kazáni Miasszonyunk” székesegyházban rendeztek be, és megnyitotta a templomokat. 1999-ben újjáépítették Moszkvában az Üdvözítő székesegyházát, amelyet Sztálin romboltatott le. Ez az újjáépítés is az ortodoxia újjászületését jelzi. (interfax-religion.ru – RV.de – hu – 2009-07-25 - dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)

Nem csak a templomot rabolták ki

2009/07/25 - Áprilisban betörtek a beregszászi református templom irodájába, az ismeretlen tettesek elvitték a számítógépet, nyomtatót és a mintegy ezer hrivnyát tartalmazó perselyt. A rendőrség minden erőfeszítése ellenére akkor nem sikerült a nyomukra bukkanni. Június közepén, péntekről szombatra virradó éjszaka, ismét betörtek a református templom irodájába. Ezúttal hat persely tűnt el, melyekben azonban összesen csak száz hrivnya volt. A nyomozók minden igyekezete ezúttal is eredménytelennek bizonyult. Július első szombatján éjszaka feltörték és kifosztották a református templom közelében lévő bárt. A betörők mintegy másfélezer hrivnya értékű szeszes italt, sört, kávét zsákmányoltak. A tettesek ugyanazzal a módszerrel hatoltak be a bárba, mint a templom irodájába, ezért felmerült a gyanú, hogy a betöréseket talán ugyanazok követhették el. A nyomozók bejárták a környéket, alaposan körülnéztek a környékbeli udvarokban. Az egyik házban nagy mulatság nyomaira lettek figyelmesek. Andrea, a lakás 34 éves tulajdonosa sehol nem dolgozott, az utóbbi időkben a magyar állampolgárságú 44 éves Istvánnal lakott együtt. Gyanús volt, hogy István, meglátva a rendőröket, megpróbált elrejtőzni a lakásban, pedig akkor még erre semmilyen oka nem volt. A nyomozók szétnéztek a lakásban, több olyan üres palackot találtak, mint amilyeneket a bárból loptak el. Andrea és élettársa kénytelenek voltak beismerni, hogy ők törtek be a bárba. Amikor pedig megtalálták a református templom irodájából elvitt számítógépet is, kénytelenek voltak bevallani, hogy ott is ők jártak. Forrás: Kárpátinfo hetilap

Janukovics Kárpátalján

2009/07/24 - Szerdán (július 22-én) Kárpátaljára látogatott Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának elnöke, pártja parlamenti képviselőinek egy csoportjával. Az ungvári reptéren a megyei tanács vezetői és Olekszandr Ledida, a Régiók Pártja megyei szervezetének elnöke fogadta. Janukovics az egyik ungvári pravoszláv templomba ment, ahol részt vett az egyházi szertartáson és egy ikont ajándékozott a templomnak. Ezután Beregszászban a járási kórház üléstermében találkozott az intézmény kollektívájával és járási vezetőkkel. A kórháznak orvosi berendezéseket és gyógyszereket ajándékozott, a járás könyvtárai és iskolái számára pedig több ezer magyar és ukrán nyelvű könyvet adományozott. A lakossági fórumon ismertette a Régiók Pártjának politikai elképzeléseit, élesen kritizálva a jelenlegi hatalmat. A fórumon jelen levő Orosz Ildikó, a KMPSZ és a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke feltette Viktor Janukovicsnak a kérdést: mi az álláspontja az ukrajnai nemzeti kisebbségek problémáit illetően, amelyekkel az új érettségi-felvételi tesztelési rendszer miatt szembesültek, mik a tervei ezzel kapcsolatban? Viktor Janukovics válaszában elmondta: A nyelvi kérdés rendezése a Régiók Pártja programjának egyik legfontosabb célkitűzése. Ukrajna ratifikálta az Európai Nyelvek Chartáját, de el kellett volna fogadni egy egész sor ehhez kapcsolódó törvényt is, ami az ukrán parlamentben nem sikerült, számos törvény elfogadását maga Juscsenko vétózta meg. Az új érettségi tesztelési rendszer minden nemzeti kisebbséget egyformán sújt, mondta Janukovics, és egyértelműen kijelentette: "A jogainkat meg fogjuk védeni. (...) A választások majd megmutatják, mennyi támogatónk van Ukrajnában." Nagyon fontos az önkormányzati reform kérdése is, amely megteremti a lehetőséget a nemzeti kisebbségek kulturális értékeinek megőrzéséhez, a régiók gazdasági problémáinak megoldásán túl. Az oktatási és egészségügyi kérdéseknek a megoldásában önállóságot kell kapniuk a régióknak, a helyi önkormányzatoknak. Viktor Janukovics a megbeszéléseket követően megkoszorúzta a Beregszász központjában álló Petőfi-szobrot és továbbutazott Munkácsra, ahol az egyik helyi TV-csatorna stúdiójában élő egyenes adásban válaszolt a neki feltett kérdésekre. Badó Zsolt

Az UMDSZ ajánlotta a csapnivaló fordítókat

2009/07/24 - Mint arról lapunk is beszámolt, nagy felháborodást váltott ki a diákok, valamint szüleik és pedagógusaik körében az idei emelt szintű érettségi tesztek magyar fordításának kritikán aluli minősége. Különösen a történelemteszt hemzsegett a hibáktól és a magyartalan kifejezésektől, ami a nem elhanyagolható esztétikai megfontolásokon túl azért is gondot okozott a vizsgázóknak, mert megnehezítette a tesztfeladatok értelmezését és megoldását. A történtek miatt nyilatkozatban tiltakozott Ivan Vakarcsuk oktatási miniszternél a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A dokumentum leszögezte, hogy az idei emelt szintű érettségi vizsga során ismét megsértették a magyar tannyelvű ukrajnai iskolák végzőseinek jogait. A levél megszövegezői értetlenségüknek adnak hangot, miért képtelen biztosítani a minisztérium a tesztfeladatok fordításának megfelelő szakmai színvonalát, miközben Kárpátalján számos olyan pedagógus dolgozik, akik jól bírják mind a magyar, mind az ukrán nyelvet. A KMKSZ nyilatkozata végül felszólítja az Oktatási és Tudományos Minisztériumot, hogy vizsgálja ki a tesztfeladatok fordításának körülményeit, és a jövőben biztosítsa a fordítás megfelelő színvonalát. A levélre a napokban érkezett válasz az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központból (UOK), amely az emelt szintű érettségi lebonyolításáért felelős. Az intézet igazgatója, Ivan Likarcsuk által aláírt levél arról tájékoztat, hogy az oktatási minisztérium megbízásából kivizsgálták a KMKSZ nyilatkozatában foglaltakat. Likarcsuk azt állítja válaszában, hogy az UOK a 2009-es tesztfeladatok magyar nyelvre fordításába az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség által ajánlott szakembereket vonta be. Az intézményvezető ezenkívül nem is igen tudott mást felhozni mentségére, mint hogy a magyarul vizsgázó diákok megkapták a tesztfüzetek ukrán eredetijét is, így szükség esetén lehetőségük volt pontosítani a tesztfeladatok tartalmát. Amennyiben a levél igazat állít - márpedig nincs okunk kételkedni egy hivatalos levél igazságtartalmában -, ezúttal nem az ukrán hivatalok packázása juttatta hátrányos helyzetbe a magyarul tanuló diákokat, hanem egy magát magyar érdekvédelmi szervezetként hirdető szövetség felelőtlensége vagy hozzá nem értése. Egyszóval, öngólt rúgtunk, de nagyot. (szcs) http://www.karpataljalap.net/b4.html  

348 friss diplomás

2009/07/24 - Hagyományosan a beregszászi református templomban tartotta tanévzáró és diplomaosztó ünnepségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A templomba a főiskolai és a Rákóczi-zászló mögött felsorakozott főiskolai tanács és a meghívott vendégek vonultak be elsőként. Megyei és járási állami vezetők mellett a történelmi egyházak képviselői, a beregszászi főiskolával jó kapcsolatokat ápoló felsőoktatási intézmények, a kárpátaljai társadalmi szervezetek és a beregszászi magyar konzulátus képviselői és vezetői tisztelték meg jelenlétükkel az idei diplomaosztót, ahol többféle képzési formában összesen 348 hallgató vehette át oklevelét.

Egyenlő továbbtanulási esélyeket kér az ukrajnai magyaroknak a KMKSZ

2009/07/21 - Levélben fordult Ukrajna oktatási miniszteréhez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége, amelyben azt kéri, hogy a tanügyi tárca biztosítson egyenlő esélyeket az ukrajnai magyar iskolák végzőseinek a továbbtanuláshoz. A KMKSZ irányító testülete levelében nehezményezi, hogy Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter bejelentette: a tanügyi tárca a jövőben nem fordíttatja le a nemzetiségi kisebbségek nyelvére az emelt szintű érettségi, egyben egyetemi felvételi vizsgák tesztfeladatainak szövegét. A magyar szervezet szerint ezzel az intézkedéssel megszűnik a nemzetiségi nyelvű iskolák végzőseinek esélyegyenlősége a továbbtanulás terén, s tovább csökken a magyar nemzetiségű diákok száma Ukrajna felsőoktatási intézményeiben. A KMKSZ az oktatási minisztérium lépését az ukrajnai nemzetiségek jogainak szűkítéseként, a kisebbségek asszimilációjának mesterséges felgyorsítására irányuló kísérletként értékeli - mutat rá a levél. A magyar szervezet azt kéri a minisztertől, hogy az oktatási hatóságok a jövőben is biztosítsák valamennyi tantárgyból az érettségi feladatok szövegeinek minőségi magyar fordítását. A levél egyúttal arra is felhívja a tárcavezető figyelmét, hogy a magyar iskolák diákjainak esélyegyenlősége csak úgy biztosítható, ha esetükben az emelt szintű, ukrán nyelvből és irodalomból tett érettségi vizsga pontszámai helyett a magyar nyelvből és irodalomból tett vizsga eredményét számítják be az egyetemi és főiskolai felvételinél. MTI

Oktatás - Térségünkben nem érvényesülnek maradéktalanul az Európai Unió és az Európa Tanács elvei

2009/07/21 - Újra megpróbálják korlátozni az egyházi közoktatás autonómiáját a határon túli magyar nyelvű egyházi közoktatási intézményekben és Magyarországon is - mondta Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház (MRE) oktatási irodavezetője. Az oktatási szakember erre annak kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy a hétvégén Sepsiszentgyörgyön tartott Kárpát-medencei magyar református középiskolák XIV. találkozója is ezt állapította meg zárónyilatkozatában. (Amit honlapunkon is olvashatnak) Beszélt arról, hogy Ukrajnában, Kárpátalján nem teszik lehetővé, hogy a szaktárgyakból anyanyelvi érettségi vizsgát lehessen tenni. A továbbtanuláshoz azonban emelt szintű ukrán nyelvi érettségi vizsga szükséges, miközben hiányoznak az ukrán nyelv hatékony tanításának tárgyi és módszertani feltételei, s ezért a diákokkal szemben támasztott követelmények irreálisak - állapította meg. Problémaként említette, hogy Romániában, Erdélyben több helyen - magánszemélyeket felhasználva felperesként - indítottak pert, hogy elvegyék a kárpótláskor az államtól visszakapott egyházi épület tulajdonjogát. További nehézséget jelent az is, hogy az egyházi iskolák európai uniós pályázatainak benyújtásához az önkormányzatoknak kell bérbe adni az iskolák épületét - mutatott rá. Itt az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése is gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer fejlesztését. A megyei oktatási hivatalok döntenek ugyanis arról, hány osztály indulhat az egyes iskolákban, így még akkor sem biztos, hogy indulhat egy osztály, ha a feltételek adottak - emlékeztetett. A Szlovákiában nemrég elfogadott nyelvtörvény szintén veszélyezteti a magyar nyelvű közösségeket, köztük az egyházi iskolákat is - tette hozzá. Papp Kornél szerint Magyarországon a középiskolai felvételi rendszert az egyházi iskolák számára kedvezőtlenül módosították azzal, hogy a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban eltörölték a szóbeli felvételit, míg a 4 évfolyamosokban is meghatározták, hogy a 400-ból maximum 100 pontot számíthatnak be a szóbeli felvételi vizsga eredményeként. Ezzel viszont nem derül ki, melyik felvételiző diák elkötelezett a református hagyományok iránt, nehezebb kiszűrni, kik azok, akiket egy református gimnázium szívesen látna a sorai között - vélekedett. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy térségünkben nem érvényesülnek maradéktalanul az Európai Unió és az Európa Tanács elvei. Továbbá sérülnek az egyes országok alkotmányában és törvényeiben rögzített szabadságjogok, elsősorban a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz, az anyanyelvi oktatáshoz és a szabad iskolaválasztáshoz való jogok - közölte. Az oktatási szakember kitért arra is, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alappal - amelyben eddig már mintegy 40 református intézmény vesz részt - támogatni tudják anyagilag a nehéz helyzetbe került iskoláikat. Ennek keretében a határon túli intézmények is befizetők lehetnek minden tanuló után ezer forinttal, ám a tendencia mégiscsak az, hogy a zömmel magyarországi befizetéseket a külföldi magyar református intézmények között osztják szét. © www.reformatus.hu

A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR REFORMÁTUS KÖZÉPISKOLÁK

2009/07/21 - Sepsiszentgyörgy, 2009. július 9-12. ZÁRÓNYILATKOZAT Mi, a Kárpát-medence magyar református középiskoláinak küldöttei: igazgatók, tanárok, diákok 2009. július 9-12. között tizennegyedik alkalommal találkoztunk, ezúttal Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön. Testvéri közösségben tájékozódtunk az egymás országaiban folyó magyar anyanyelvű oktatásról, kiemelten a református intézmények eredményeiről és gondjairól. 1. Isten iránti hálával fogadtuk a Kárpát-medencei református egyházak és egyháztestek hivatalosan is kinyilvánított egyházalkotmányi egységét, amelynek dokumentumát 2009. május 22-én Debrecenben írták alá. Készek vagyunk minden tőlünk telhetőt megtenni azért, hogy ez az egység a napi gyakorlatban is jelen legyen, és erősödjék a Kárpát-medencei magyar református iskolarendszerben is. 2. Az erdélyi és kárpátaljai testvéreink kifejezik köszönetüket a Magyarországi Református Egyháztól és annak intézményeitől kapott eddigi támogatásokért. Mindnyájan örömmel üdvözöljük a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap létrehozását, és megerősítjük csatlakozási szándékunkat. Felkérjük egyházunk vezetőit, hogy az Alap céljairól széles körben nyújtsanak tájékoztatást, és igyekezzenek annak támogatására külső forrásokat is bevonni. 3. Érdeklődéssel tájékozódtunk az elmúlt év testvériskolai és szakmai-pedagógiai intézményi kapcsolatairól, és ösztönözzük ezek bővítését. Felkérjük a budapesti és a kolozsvári székhelyű református pedagógiai intézeteket, hogy egymással egyeztetve évente mérjék fel, és tanácsaikkal segítsék a határon átnyúló testvériskolai és szakmai kapcsolatokat (osztálykirándulások, versenyek, cserediák-programok, ösztöndíjak, tapasztalatcserék, konferenciák, táborozások - stb.). Az erről készült összegzést tegyék közzé a református egyházi sajtóban és pedagógiai kiadványokban. 4. Fontosnak tartjuk gyülekezeteinkben és más egyházi közösségeinkben tudatosítani református óvodáink és iskoláink küldetésének jelentőségét. Ennek érdekében kérjük a gyülekezeteket és a lelkipásztorokat, hogy személyre szólóan tartsák számon a fiatalokat, és irányítsák őket református oktatási intézményeinkbe. A református nevelés-oktatás közügy, amely egyéni és közösségi áldozatvállalás nélkül nem működhet. 5. Örömmel tudatjuk, hogy mind a szülői visszajelzések, mind a pedagógiai szakmai kutatások azt igazolják, hogy a református oktatás színvonalas intézményeket jelent, a Kárpát-medencében közel 200 feladatellátási helyen. Kérjük, hogy a szakpolitikusok döntéseikben vegyék figyelembe a magyar református iskolarendszer sajátosságait és igényeit. 6. A sajátosságok között meghatározó az egyházi oktatás autonómiája, amelynek korlátozására ismételten kísérletek történnek: · Ukrajnában Kárpátalján nem látjuk biztosítottnak a szaktárgyak anyanyelven történő érettségi vizsgájának feltételeit. Hiányoznak az ukrán nyelv hatékony tanításának tárgyi és módszertani feltételei, így jelenleg diákjaink számára a továbbtanuláshoz szükséges emelt szintű ukrán nyelvi érettségi vizsga követelményei irreálisak. · Romániában Erdélyben az ingatlanviszonyok rendezetlensége, valamint az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer megfelelő fejlesztését. · Szlovákiában Felvidéken a most elfogadott nyelvtörvény veszélyezteti a magyar közösségeket, köztük az egyházi iskolákat is. · Magyarországon a középiskolai felvételi rendszer számunkra is kedvezőtlen módosításai gátolják a református iskolák önazonosságának és hagyományainak további erősödését. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy térségünkben nem érvényesülnek maradéktalanul az Európai Unió és az Európa Tanács elvei. Továbbá sérülnek az egyes országok alkotmányában és törvényeiben rögzített szabadságjogok, elsősorban a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz, az anyanyelvi oktatáshoz és a szabad iskolaválasztáshoz való jogok. Kérjük az egyházi és az állami döntéshozó testületeket, hogy az emberi és közösségi jogokat figyelembe véve méltányolják észrevételeinket, és segítsék intézményeink értékteremtő és értékmegőrző tevékenységét.

Archívum

Keresés dátum szerint:

Aktualitás beküldése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! A szolgálat éve

A szolgálat éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról