Sajtóhírek

Jézus korából fennmaradt házra leltek Názáretben

2009/12/21 - Az első olyan lakóház maradványaira bukkantak izraeli régészek Názáretben, amely bizonyíthatóan Jézus korából maradt fenn - jelentették be hétfőn Izraelben.

Mit kell tudni a kettős állampolgárságról

2009/12/19 - Állampolgárság a nemzetközi jogban Az utóbbi időben szerkesztőségünkhöz nagyon sokan fordulnak azzal a kérdéssel, hogy a jobb orvosi ellátás miatt Magyarországon született magyar születési anyakönyvi kivonattal rendelkező gyermekük hogyan kaphatna magyar állampolgárságot. Arra a kérdésre, hogy a gyermek születését miért nem anyakönyveztették Ukrajnában, rendszerint azt a választ kapjuk, a külföldön született gyermeket Ukrajnában nem anyakönyvezik. Szerencsére ebből sem az újszülöttnek, sem a szülőknek semmilyen hátrányuk nem származik. Legalábbis elvben. (Akkor van gond, ha a Magyarországon kiállított születési anyakönyvi kivonatban a gyerek állampolgársága rubrikába azt írják be a helyi ügyintézők, hogy állampolgársága ismeretlen. Beszéltünk néhány szülővel, hogy bizony a gyerek útlevelének kiváltásakor ez komoly gondot jelentett, hisz formailag a közjegyző nem fordíthatta le másképpen a Magyarországon elkészített születési anyakönyvi kivonat előbb említett rubrikáját. Márpedig egy ismeretlen állampolgárságú személynek miért adnának Ukrajnában ukrán útlevelet?! Tehát azok az ukrán állampolgárságú szülők, akiknek gyermeke Magyarországon jön világra, ügyeljenek arra, hogy a születési anyakönyvi kivonat fent említett rubrikáját az ügyintéző üresen hagyja.) Az ukrajnai szülők Magyarországon született gyermeke tehát Magyarországon kap keresztlevelet, ezt itt a szülők lefordíttatják, közjegyzővel hitelesítik, és ezt használják minden hivatalos ügy intézésekor. Erre jó esetben ugyanúgy megkapják a gyerektámogatási segélyt és minden fontos dokumentumot, például gyermekútlevelet, mintha gyermeküknek ukrán keresztlevele lenne.  

Évértékelő sajtótájékoztató

2009/12/18 - Közel százezer schengeni vízumot és kishatárforgalmi engedélyt adott ki Magyarország három ukrajnai külképviselete az idei esztendőben – közölte dr. Berta Krisztina, a magyar külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője múlt pénteken. A Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusán rendezett évzáró sajtótájékoztatón a schengeni vízumrendszer és a kishatárforgalmi igazolványok kétéves alkalmazásának tapasztalatait összegezték a szakemberek és a diplomaták a média képviselőinek, valamint a kárpátaljai magyar közélet szereplőinek jelenlétében. Berta Krisztina hangsúlyozta, hogy éppen két évvel ezelőtt léptették életbe Ukrajnával szemben a schengeni vízumrendszert és indult be a magyar–ukrán kishatárforgalom. A főosztályvezető emlékeztetett, kezdetben sok bírálat érte a magyar–magyar kapcsolattartást nehezítő vízumkiadási gyakorlatot, de a külügyminisztérium és a két ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közreműködésével sikerült megoldást találni a problémára a támogató nyilatkozatok kiadása révén. Mint jelezte, a kárpátaljai külképviseleteken mindössze 2,4 százalékos, míg világviszonylatban jóval 4 százalék fölött van a magyar részről elutasított vízumkérelmek aránya. A főosztályvezető előadásában rámutatott, hogy a 2008-as esztendőhöz viszonyítva mintegy 20-25 százalékkal csökkent a vízumot vagy kishatárforgalmi engedélyt igénylők száma, ez azonban meglátása szerint nem egy magyar specialitás, hiszen a pénzügyi-gazdasági válság világviszonylatban is érezteti hatását a turistaforgalmon, ráadásul egyéb technikai jellegű okok is közrejátszanak a jelenségben, például az, hogy Kárpátalján már számosan rendelkeznek többszöri belépésre jogosító vízummal. A szakember egyúttal örömének adott hangot, hogy a magyar vízumkiadási gyakorlat "normális, jó mederben halad" mindkét fél elismerésére méltó módon. Berta Krisztina értékelését támasztotta alá Szvitlana Mitrjajevának, az ukrán Nemzeti Stratégiai Kutatások Intézete (NSKI) kárpátaljai fiókintézetének vezetője, aki elemzésében elismeréssel szólt Magyarország vízumkiadási politikájáról és gyakorlatáról Ukrajna vonatkozásában. Mint elhangzott, az NSKI által megvizsgált 23 Ukrajnában működő európai külképviselet közül kimagasló a két kárpátaljai magyar diplomáciai kirendeltség tevékenysége. Mind az ungvári főkonzulátus, mind a beregszászi konzulátus stabilan magas fokon érvényesíti és alkalmazza az Ukrajna és az Európai Unió között létrejött, a vízumrendszer egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás rendelkezéseit, s az ukrán állampolgárokhoz való viszonyulás is kellemesen eltér a más külképviseleteken tapasztaltaktól – jelezte Mitrjajeva. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a sajtótájékoztatót követően lapunknak nyilatkozva rámutatott: a rendezvényen elhangzottak is azt bizonyítják, hogy Magyarország az anyagi áldozatoktól sem visszariadva igyekszik támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját, az ország és polgárainak kapcsolattartását a schengeni övezethez tartozó államokkal. Ezért különösen fájók azok a támadások, amelyek az utóbbi időkben érik az anyaországot és a kárpátaljai magyarságot bizonyos radikális jobboldali szervezetek részéről az ukrán hatalom közrejátszásával. Zárszavában Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul jelezte, hogy december 18-19-én Kárpátaljára látogat Szabó Vilmos, a magyar külügyminisztérium államtitkára, majd december 22-23-án kerül sor Balázs Péter külügyminiszter kijevi látogatására, ahol a magyar tárcavezető találkozik ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval. A magyar diplomata emlékeztetett, hogy idén még nem volt magas szintű találkozó a két ország vezetői között, holott a magyar fél ezt szorgalmazta. hk http://www.karpataljalap.net/r1.html

"Végzem, mit az idő rám mér"

2009/12/18 - Kányádi Sándornak a címben idézett gondolata jegyében zajlott 2009. december 12-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség XVII. közgyűlése. Már az elmúlt évi közgyűlésen megállapítottuk, hogy a kárpátaljai magyar oktatás terén gyakorlatilag hadiállapot van. Azóta sajnos még jobban kiéleződtek a problémák – mondta megnyitó szavaiban a KMPSZ Munkácsi Regionális Szervezetének elnöke, Gulácsy Géza, a közgyűlés levezető elnöke. Az érdemi munka Orosz Ildikó elnök asszony beszámolójával kezdődött, mely nem csupán az elmúlt évben elvégzett munkára összpontosított, hanem felvázolta a kárpátaljai magyar iskolaügy helyzetének alakulását a legutóbbi két évtizedben. Az 1989-es enyhülés, majd Ukrajna függetlenné válása kedvező időszak volt. Joggal remélhettük, hogy az a nép, amely évtizedeken keresztül maga is szenvedett nemzeti hovatartozása miatt, amely átérezte, mit jelent az elnemzetietlenítő (oktatás-) politika, az a nép európai módon kezeli majd az országában élő nemzetiségek ügyét, mint ahogy azt alkotmányában és a nemzetközi szerződésekben deklarálta is. Azóta azonban sajnos homlokegyenest más irányt vett Ukrajna nemzetiségi és oktatáspolitikája. Az ország bolognai rendszerhez való csatlakozása után vált végképp kritikussá a helyzet, amikor 2005-ben Nyikolajenko szocialista oktatási miniszter elrendelte az emelt szintű érettségi fokozatos bevezetését, az "esélyegyenlőség" jegyében minden végzős számára kizárólag államnyelven. A tiltakozások hatására megadott két év haladék után jövőre már a nemzetiségi iskolák végzőseinek is ukránul kell érettségizniük. Emellett elindult a kisebbségi nyelvhasználat rendeletekkel való visszaszorítása, a tankönyvellátás helyzete kritikussá vált, az egyházi alapítású tanintézmények támogatását megszüntették. Ha az érdekvédelmi szervezetek felvetik a problémákat, legfeljebb elhárító válaszokat kapnak, vagy éppen megtorló intézkedések következnek. S hogy ez már állami szinten megvalósuló koncepció, azt jelzi, hogy nemcsak a Rákóczi-főiskola, hanem az UNE magyar kara ellen is megindult a támadás, vagy hogy a nemzeti közszolgálati televízióban főműsoridőben sugároztak magyar és más nemzetiségek ellen irányuló uszító műsorokat. Az elnök asszony hangsúlyozta: történik mindez Ukrajna állampolgáraival szemben, akik nemzetiségtől függetlenül egyforma adófizetői az ukrán államnak. A pillanatnyi helyzetkép tehát aggasztó, de a kedvező fordulatban reménykedni kell – foglalta össze végül az elnök asszony, s ahhoz kell tartanunk magunkat, amit Kányádi Sándor idézett gondolata üzen számunkra: "Végzem, mit az idő rám mér, Végzem, ha kell százszorozva!" Az elnöki beszámoló után Varga Attila, a Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa üdvözölte a közgyűlés résztvevőit, biztosítva afelől, hogy Budapesten is aggodalommal figyelik, ami történik Ukrajnában, s Magyarország minden lehetséges diplomáciai eszközzel megpróbál segíteni a kárpátaljai magyarságon. A Kárpátaljai Megyei Tanács nevében Brenzovics László elnökhelyettes, a KMKSZ alelnöke szólt a közgyűléshez, hangsúlyozva: az elmúlt 90 év alatt átélt már hasonló helyzetet a cseh, majd a szovjet érában a Kárpátaljára szakadt nemzetrész, de máig meg tudta őrizni magyarságát. Így lesz ez most is, ha mindenki kitart a küzdelemben a saját helyén: a politikus, az iskolaigazgató, a tanár, a szülő, a diák egyaránt. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében arra világított rá, hogy nem elég kívülről várni a segítséget, mindenkinek személyesen fel kell vállalni a küzdelmet, akár konfliktusok árán is, a minket illető jogokért, de legfőképpen a küzdelmet a "kéz kezet mos" mindenütt uralkodó rendszerével. Nehéz kilépni ebből az ördögi körből, de nincs más választás, mert a képmutatásra, korrupcióra épülő rendszer előbb-utóbb összeomlik. A helyzet olyannyira kritikus, hogy özönvízszerűen közeleg a változás, s akkor – mint Kovács Miklós fogalmazott – túlélésünk azon múlik, "lesz-e elegendő munkáskéz a gátak vagy Noé bárkájának megépítéséhez..." A vendégek beszédeit követően az ellenőrző bizottság beszámolóját hallgatták meg a küldöttek Gabóda Bélától, a bizottság elnökétől, majd a KMPSZ regionális szervezeteiben elvégzett munkáról számolt be Riskó Márta, Ferkó Csaba, Kész Barnabás, Benedek Imre és Gulácsy Géza. Ezt követően Sin József, a Beregszászi Járási Adminisztráció elnökhelyettese, a KMKSZ BKSZ elnöke szólt a küldöttekhez, személyes helytállásra biztatva minden pedagógust. A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, melyben továbbra is következetesen kiáll a kárpátaljai magyarok oktatási jogai mellett. m http://www.karpataljalap.net/b3.html

A legmagasabb román állami kitüntetés Tőkés Lászlónak

2009/12/17 - Tőkés László megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést, a Románia Csillaga (Steaua Romaniei) érdemrendet. A Traian Basescu román államfő által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaest keretében adta át a temesvári forradalom főszereplőjének, a volt református püspöknek és jelenlegi európai parlamenti képviselőnek Eckstein-Kovács Péter, a román államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. (forrás: mti/erdely.ma)

Meghosszabbodhat a téli szünidő

2009/12/15 - 496-ra emelkedett az idei influenzajárvány áldozatainak száma. A vírusok miatt eddig 2 millió 463 ezer 485 ember fordult orvoshoz. A megbetegedések száma jelenleg hat megyében – Vinnica, Dnyipropetrovszk, Kirovograd, Luhanszk, Szumi, Cserkasszi –, valamint Szevasztopolban lépi túl a járványszintet. A hétvégi adatok szerint csupán Ivano-Frankivszk megyében volt viszonylagosan nyugodt az epidemiológiai helyzet. Szevasztopolban a járványkezelő rendkívüli bizottság arról döntött, hogy december 20-ig vesztegzárat rendel el valamennyi oktatási intézményben és indítványozza a védőmaszk viselését. Kárpátalján 63 399 heveny légúti fertőzésben szenvedő beteget vettek eddig nyilvántartásba, akik közül 28 227, azaz 44,6 százalék gyerek volt. A járvány kezdete óta 4804 ember szorult kórházi ápolásra, akiknek fele szintén gyermek. Influenza és tüdőgyulladás diagnózissal 873-an hagyták el az egészségügyi intézményeket, 312-en terhes kismamák voltak. Az influenza ismételt térhódítása miatt nem kizárt, hogy meghosszabbítják a gyerekek téli szünidejét – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Vaszil Knyazevics egészségügyi miniszter. A régiókban a helyzettől függően dönthetnek az illetékesek a vesztegzár szükségességéről. Knyazevics szerint ugyanakkor nem egy-, hanem négymilliárd hrivnya szükséges ahhoz, hogy 2010 márciusáig, az influenzaszezon várható végéig minden egészségügyi intézmény megkapja a fertőzések elleni harchoz szükséges eszközöket. "Január-február folyamán nem lesz költségvetésünk. Elengedhetetlen, hogy minden régió megfelelő tartalékokkal rendelkezzen. Nincs ugyanis egyértelmű prognózis a járvány terjedését illetően" – véli a miniszter. Magyar Tímea http://www.karpatalja.com/

Emelt szintű: mától lehet jelentkezni

2009/12/15 - Az Ukrán Tudásfelmérő Központ mától fogadja azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik 2010-ben emelt szintű érettségit szeretnének tenni, s ezáltal valamelyik felsőoktatási intézményben folytatni tanulmányaikat. A jelentkezéshez a következő iratokat kell benyújtani az adott iskolákban: személyi igazolvány, illetve annak hiánya esetén a születési bizonylat megfelelő oldalainak fénymásolatát, valamint iskolalátogatási igazolást. A korábbi évek végzőseinek az érettségi bizonyítvány mellé két fényképet is kell mellékelniük. A végzősök öt tantárgyból írhatnak tesztvizsgát. Jó tudni, hogy már minden egyetem és főiskola elkészítette azon tantárgyak listáját, amelyekkel az adott szakra jelentkezni lehet. A tavalyitól eltérően három vizsgatárggyal pályázhatunk egy-egy szakra, amelyből kettő kötelező – ukrán nyelv és irodalom, valamint Ukrajna történelme a humán és matematika a reál szakoknál. A harmadik egy szabadon választott tantárgy. Az emelt szintű érettségi regisztrációja március 31-ig tart. Az oktatási tárca december 1-jén rendeletben módosította a tesztvizsgák időpontját. Ennek megfelelően június 2–3–4-én ukrán nyelv és irodalomból, 7-én idegen nyelvből, 9-én biológiából, 11-én földrajzból, 14–15-én matematikából, 17–18-án Ukrajna történelméből, 21-én kémiából, 23-án fizikából tartanak emelt szintű érettségi vizsgát. Az eredményeket július 14-ig személyre szólóan postázzák ki, az egyetemek és főiskolák felvételi bizottságai augusztus 1-jét fogadják az iratokat. A jelenlegi állás szerint jövőre már nem fordítják le a kisebbségek nyelvére a feladatokat, legfeljebb csak szakszótárak igényelhetők. Fedák Anita http://www.karpatalja.com/

Szülőföldön magyarul

2009/12/10 - A kártya két évig érvényes Több olvasónk is érdeklődött az iránt, hogy a Szülőföldön magyarul program által biztosított oktatási-nevelési támogatás felvételéhez szükséges kártyának mikor jár le az érvényességi ideje. Emellett kíváncsiak voltak, milyen dokumentumok kellenek hozzá, három gyermek után egy vagy három kártyát kell-e igényelniük, és felszámol-e kezelési költséget a bank. A kérdésekkel Kocsis Máriához, a KAMOT Jótékonysági Alapítvány elnökéhez fordultunk. – A kártya kézhezvételekor a szülőknek be kell mutatniuk a személyi igazolványukat, illetve személyazonosító számukat – mondja Kocsis Mária. – Természetesen három gyermek után is egy kártyát kapnak, amely két évig érvényes. Elkészítésének költségeit a KAMOT állta. Azt tudom ajánlani, hogy az érintettek minél gyorsabban vegyék át a biztosoktól a kártyákat, hiszen így hamarabb jutnak a pénzükhöz. Amennyiben valakinek ez nem áll módjában, később is megkaphatja a kártyát, de már a járási irodában. A kezelési költséggel kapcsolatos kérdésre azt tudom válaszolni: ha a szülő az Ukrexim Bank fiókintézeteiben vagy a hozzá tartozó automatákból veszi fel a pénzt, biztosan nem vonnak le semmilyen illetéket. T. V. http://www.karpatalja.com/

Egyre kevesebben kötnek fiatalon házasságot

2009/12/07 - Egyre kevesebben kötnek fiatalon házasságot és a házasságkötések száma 1990-hez viszonyítva 2007-re 40 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A számítások szerint 2030-ra a maximális népesség 10 millió 290 ezer és 9 millió 130 ezer között lehet.

Általánossá válhat az AIDS-járvány Ukrajnában

2009/12/01 - Általánossá válhat az AIDS-járvány Ukrajnában, Európa egyik legsúlyosabban fertőzött országában - közölték hétfőn ukrán és ENSZ-hivatalnokok. A fő fertőzési mód ma már nem a droghasználat, hanem a heteroszexuális nemi közösülés.

Svájcban betiltották a minareteket

2009/11/30 - Meglepetés a svájci népszavazáson, az előzetes felmérésekkel ellentétben a szavazók 57 százaléka végül támogatta a minaretépítés betiltására vonatkozó kezdeményezést. A népszavazást kezdeményező idegenellenes Néppárt ügyesen játszott rá a lakosság félelmeire, így az alkotmányban mondják majd ki az építési tilalmat. Svájcban amúgy összesen négy minaret van, továbbiak építését eddig se engedélyezték a lakóközösségek.

A magyar oktatásért

2009/11/28 - Két felhívást is elfogadott a Beregszászi Járási Tanács keddi ülésén a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetével kapcsolatban, s tiltakozott a megyei tanács által a Bégányi-hegyre kiadott geológiai felderítésre vonatkozó engedély kapcsán.

Karácsonyra - újévre várható az influenzajárvány második hulláma

2009/11/28 - Ukrajnában a múlt hét folyamán stabilizálódott az influenzajárvány következtében kialakult helyzet, kevesebb meghűléses megbetegedés fordult elő, mint az előző héten. Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályának közleménye szerint eddig összesen 1 millió 593 103 megbetegedést regisztráltak. Az utóbbi napokban azonban csökkent a megbetegedések száma. Az orvosok véleménye szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy karantént vezettek be az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben, minek következtében a megyék többségében a gyerekek és a tanulók között az influenza megbetegedések száma nem érte el a járványszintet. Ez lehetővé teszi, hogy Ukrajna egyes régióiban már hétfőn felfüggesszék az iskolákban bevezetett tanítási szünetet.

Nyilas Misi Karácsonya Felvidéken is

2009/11/26 - - csángó és kárpátaljai gyermekeknek, egyedül maradt időseknek gyűjtöttek A Magyar Református Szeretetszolgálattal közösen hirdette meg Felvidéken a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja a Nyilas Misi Karácsonya elnevezésű programot. Az előző évekhez hasonlóan a cipősdoboz méretű karácsonyi ajándékcsomagokat moldvai csángó gyermekeknek és egyedül maradt időseknek, továbbá idén először kárpátaljai gyermekeknek is gyűjtik. A program sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos záró alkalma december 5-én lesz Komáromban, a RÉV Magyar Kultúra Házában. További információ Lengyel Zoltánnál, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjának önkéntesénél kapható a következő elérhetőségek egyikén. E-mail: ciposdoboz.sk@jobbadni.hu, tel.: +421-915-180-056. © www.reformatus.hu

A Vereckei szorosban kezdtek – a magyar hálaadás napját szeretnék hagyománnyá tenni

2009/11/26 - A magyar hálaadás napját szeretné hagyománnyá tenni Pákh Imre amerikai magyar üzletember. A kezdeményezést a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus megyés püspök is felkarolta. Pákh Imre hétfőn Kárpátalján, a Sztálinizmus Áldozatainak Szolyvai Emlékparkjában járt, ahol ökumenikus szertartás és ima után megkoszorúzták a sztálini terror több ezer kárpátaljai magyar áldozatának emlékművét. A munkácsi születésű Pákh Imre azt szeretné, ha minden esztendő novemberének harmadik hétfője a magyar hálaadás napja lenne, és ezen a napon a magyarok, bárhol is éljenek a világon, felkeresnének egy-egy nemzeti emlékhelyet és fejet hajtanának a hősök emléke előtt. Pákh Imre úgy fogalmazott: hálát adjanak azért, hogy a történelem viszontagságai ellenére a magyarság több mint ezer évig fennmaradt a Kárpát-medencében. Hozzátette: azt szeretné, ha e napon a magyarok – pártállástól és politikai nézettől függetlenül – közösen emlékeznének egy-egy szál virág elhelyezésével, gyertya gyújtásával vagy ima elmondásával valamely nemzeti emlékműnél, sírhelynél. Az üzletember szerint a magyar hálaadás napja sem tartalmában sem szellemiségében nem hasonlít az amerikaihoz. © www.reformatus.hu

Karanténkörkép lapzártakor

2009/11/26 -  Kárpátalja néhány járásában akár egy héttel is meghosszabbíthatják az óvodákban és az iskolákban az influenza miatt több mint három héttel ezelőtt elrendelt járványszünetet, a megbetegedések száma azonban érzékelhetően csökken a megyében.

Megemlékezés és emlékjelavatás Huszton

2009/11/26 - November 22-én a református templomkertben emlékeztek az elhurcoltakra és a lágerekből vissza nem tért 29 huszti magyarra. Az emlékműnél előbb Puka Éva, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke szólt a megjelentekhez, majd ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke tartott megemlékező beszédet, a magyar iskola tanulói pedig verseket mondtak. Ezt követően Szulincsák Sándor helyi római katolikus plébános és Józan Lajos református lelkipásztor igei szolgálata után, ugyancsak a templomkertben folytatódott a megemlékezés a 125 évvel ezelőtt Huszton született jeles író és költő, Szép Ernő tiszteletére állított emlékoszlop mellett. Itt Józan Lajos lelkész szólt néhány szóban Szép Ernő magyarságszeretetéről, majd Bacskai József, a Magyar Köztársaság beregszászi főkonzulja tartott ünnepi beszédet. A gyermekek előadásában elhangzott Szép Ernő néhány költeménye. A harmadik megemlékezés a nagy reformátor, Kálvin János születésének 500. évfordulója tiszteletére állíttatott díszes emlékoszlop mellett folytatódott. Józan Lajos lelkész beszélt Kálvin hitéről és reformátori életművéről, majd Muraközi Gyula Kálvin című versét mondta el, Tihor Attila hittanos pedig Baja Mihály Ki volt Kálvin János? című versét szavalta el. A koszorúzás után a megemlékezők a templomba vonultak vasárnapi istentiszteletre. Józan Lajos

Visszafejlődtünk 141 évet

2009/11/24 - – nem kérdeznek rá a felekezeti hovatartozásra a 2011-es népszámláláson Hiába tiltakoztak az egyházak és a köztársasági elnök, a parlament mégis elfogadta a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt Magyarországon. Eszerint nem gyűjtenek a vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat 2011-ben. Sólyom László köztársasági elnök korábban visszaküldte a törvényt megfontolásra, mert azt kifogásolta, hogy nem kérdezik a vallásról és az egészségi állapotról a polgárokat. A parlament hétfőn 336 igen, 24 nem szavazattal és tartózkodás nélkül hagyta jóvá a törvényt. Ez azt jelenti, hogy 1870 óta – a kommunista rezsim időszakát leszámítva – 2011 lesz az első olyan népszámlálás, amikor nem kérdezik meg az embereket felekezeti hovatartozásukról. A 2001-es népszámláláson 9 millió ember tartotta fontosnak, hogy nyilatkozzon erről a kérdésről. A törvény első megszavazása után a református, a katolikus és az evangélikus egyház közös nyilatkozatot adott ki, melyben azt „ajánlották a döntéshozók figyelmébe”, hogy a 2011-es népszámlálás kérdőívén szerepeljen a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés. Fekete Zsuzsa

Elveszik a magyar tankönyveket?

2009/11/14 - Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma nem rendelte meg a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára az alaptantárgyak fordításos tankönyveit a 2010-2011-es tanévre, ezért jövőre gyakorlatilag megszűnhet a magyar iskolai tankönyvek kiadása az országban - közölte a megdöbbentő hírt az MTI.

Segítség a kárpátaljai református diákoknak

2009/11/13 - Az ukrán állam október elsejétől megvonta az egyházi fenntartású magyar iskoláktól a támogatást.

Archívum

Keresés dátum szerint:


Aktualitás beküldése