Sajtóhírek

„Mindenki a maga nyelvén” - Széljegyzet a szlovák nyelvtörvényhez

2009/07/21 - „Mindenki a maga nyelvén” Széljegyzet a szlovák nyelvtörvényhez A Cselekedetek könyvében olvashatjuk a pünkösdi történetet. Eszerint az apostolok, zúgó szélvihar kíséretében, a Jeruzsálemben összegyülekező sokasághoz szóltak. Jóllehet a zarándokok a világ különböző országaiból érkeztek, és számtalan nemzetet és nyelvet képviseltek , „mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni” (Csel 2,4). Igen, mindenki a maga nyelvén! Lett légyen valaki pártus vagy méd, mezopotámiai vagy egyiptomi, zsidó vagy arab. A maga nyelvén hallhatta Péter apostol és a többiek tanúságtételét a meghalt és feltámadott Jézusról. Ismét mondom, mindenki a maga nyelvén. Ami kétezer évvel ezelőtt lehetséges volt, az veszélybe kerülhet napjainkban. Nem a világ egy eldugott részén, hanem itt, Európa szívében. A Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény ugyanis korlátozza az anyanyelvi jogokat. A szlovákiai földrajzi neveket nyilvánosan csak szlovákul lehet használni. A kulturális és oktatási programokat akkor is két nyelven kell felvezetni, ha azt a hallgatóságból senki sem igényli. Kórházakban, szociális intézményekben csak akkor kommunikálhat az ápolószemélyzet nemzetiségi nyelven a betegekkel, ha az adott településen legalább 20 % él abból a kisebbségből. A hivatalok nem megfelelő szintű írásbeli nyelvhasználata 100-tól 5000 eurós pénzbírsággal büntethető. Egyszer még az is előfordulhat, hogy az istentiszteleti életben is korlátozzák az anyanyelv használatát? Kassán vagy Pozsonyban (hogy ne mondjam, Kosicén vagy Bratislavában) büntetni fogják ha magyarul hangzik el: „békesség néktek”? Mennyi büntetést kell majd fizetni egy „Tebenned bíztunk eleitől fogva” zsoltárért vagy egy csak magyarul elmondott Miatyánkért? Egyforma tarifája lesz Szenczi Molnár Albertnek és Sztáray Mihálynak? S a magyar Himnuszra a legmagasabb büntetési tétel lesz érvényes? Elvárják majd, hogy a gyónásban így mondják a hívek: „Vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel – és nyelvhasználattal…”? Isten őrizzen meg minket a rettenetes vízió beteljesülésétől. Mert az nem lehet, hogy paragrafusok tűzoltómunkájával próbálják a pünkösdi lángnyelveket kioltani. A szlovák nyelvtörvény ilyen irányú érvényesítésével súlyosan sérülnének azok az alapelvek is, amelyek az egyházak életét normális körülmények között meghatározzák. Ezért is tiltakoztak a napokban a történelmi egyházak egységesen a nyelvtörvény miatt. Őszintén remélem, hogy aggodalmainkat a szlovák egyházi vezetők is osztják, hiszen ők is tudják, milyen fontos, hogy mind a magyarországi szlovák, mind a szlovákiai magyar hívek akadályoztatás nélkül, eleik nyelvén is megélhessék hitüket. A római katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat óta természetes az anyanyelvi misézés. Még messzebbre nyúlnak ezek a hagyományok a protestáns egyházak gyakorlatában. Luther nemcsak a Bibliát fordította németre, de természetesnek tartott az anyanyelvi istentiszteletet is. A Vizsolyi Bibliához írt előszavában Károli Gáspár ezekkel a veretes szavakkal hangsúlyozta az anyanyelvi fordítás jelentőségét: „Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni. Én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát. Annakokáért minden keresztyén olvasókat kérek, hogy az én munkámért engemet ne rágalmazzanak és meg ne keserítsenek, hanem nagy isteni félelemmel és hálaadással vegyék és olvassák az magyar nyelvre fordíttatott Bibliát.” Mintha csak a mai szlovákiai magyarokhoz szólna a kolozsvári költő, Reményik Sándor Az ige című verse: Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár és katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! A Biblia a vigasztalás könyve. Így például erőt meríthetünk az ószövetségi Dániel sorsából. A babilóniai fogságba került három fiatalt kötelezték ugyan a káldeusok írásának és nyelvének használatára (Dán 1,4), de lelkük mélyén ők megőrizték zsidóságukat. Büntetésül tüzes kemencébe, majd oroszlánok vermébe hajították őket, ám az Úr a nyomorúságban is velük volt, és nem engedte, hogy elpusztuljanak. Mindez elsősorban arra kötelez minket, hogy együttesen lépjünk fel az európai szellemiségtől távoli törvény ellen. Másodszor arra, hogy leleményes módon segítsük még nehezebb helyzetbe kerülő testvéreinket. Harmadszor pedig arra, hogy óvjuk ás védjük anyanyelvünket, határon innen és túl. Úgy, ahogyan azt Noé bárkája felé című versében Kányádi Sándor írja: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. A szavakat is. Egyetlen szó, egy tájszó se maradjon kint. Semmi sem fölösleges. Zuhoghat akár negyvenezer nap és negyvenezer éjjel, ha egy buboréknyi lelkiismeret- furdalás sem követi a bárkát. Mert leapad majd a víz. És fölszárad majd a sár. És akkor majd a megőrzött, a meglévő szóból újra- teremthetjük magát az első búzaszemet ha már igével élnünk tovább nem lehet. Fabiny Tamás Forrás: reformatus.hu

Törvénytervezet a magyar nemzeti zászló ellen

2009/07/09 - Hivatalosan is az ukrán parlament elé terjesztették azt a törvénytervezetet, amely megtiltaná a nemzeti zászlók kifüggesztését az állami és önkormányzati intézmények épületein. A javaslat kidolgozói szerint ez a törvény az ukrán társadalom konszolidálását hivatott szolgálni.

ISTENT MAGASZTALJUK KÁLVINÉRT

2009/07/07 -   500. SZÜLETÉSNAPJÁN   Kálvin János születésének 500. évfordulóján, amit a világ reformátussága minden kontinensen és nemzeti egyházban július 10-én (szül. Noyon, 1509. július 10), illetve az azt követő hétvégén, és vasárnap, július 12-én tart meg, hasznos és méltó hálaadó istentiszteletet vagy gyülekezeti alkalmat, Kálvin-szeretetvendégséget, gyülekezeti délutánt tartani. Ennek középpontjában semmiképpen se csak Kálvin személye álljon, hiszen Ő tiltakozna ez ellen a leghevesebben, hanem az egyedül kegyelmes Isten, akinek nevét magasztaljuk reformátorunkért is. (Jelezni szeretném, hogy ezen a héten, kiváltképpen pedig 10-én, illetve az azt követő napokon egyházunk internetes honlapján, a www.reformatus.hu-n folyamatosan beszámolunk majd a világ különféle református egyházában rendezett ünnepi alkalmakról, amelyek további ötletekkel és példákkal is segíthetik készülésünket!    Kálvin évfordulónkon tartsuk szem előtt azt, amit magáról írt, s ennek megfelelően emeljük túl szemünket az emberen, s érjük el azt az Istent, aki őt ajándékozta a világnak és nekünk. De mindenképpen kerüljük azt is, hogy egyoldalúan csak Isten ajándékozó jóságáról beszéljünk, s elhagyjuk azokat a példákat, tanításokat, a reformáció szellemi kikristályosodásait (Ravasz), amiket éppen reformátorunknak köszönhetünk.  „Magamról nem szívesen beszélek. Mivel nem hagytok tovább hallgatni, szólni fogok, s teszem ezt addig, amíg nem leszek udvariatlan” – írta 1539-ben Kálvin Sadolet kardinálisnak küldött levelében.             Ravasz László „Az egykönyvű ember” c. tanulmányát így fejezte be: „Tanuljuk meg tőle, hogy…Kálvinnak minden jelentősége abból áll, hogy Krisztushoz vezet. Ez sem az ő érdeme, mert annak is az oka Krisztusban van, hogy a Kálvin útján lehet legjobban és legteljesebben eljutni Hozzá. Sohasem akart több lenni, csak egy olyan testvér, aki előre ment, hogy nekünk utat mutasson. Emlékét nem lehetne jobban megbántani, mintha engednők, hogy Isten dicsősége helyett az ő dicsőségére terelődjék figyelmünk”. (Legyen világosság, I. kötet, Budapest. 1938, 486.o.) Igeszolgálatunkban vegyük komolyan azt, amit ő magáról, magának és másoknak is írt: „Ha felmegyek a szószékre, nem arra készülök, hogy kioktassak másokat. Magam is tanuló vagyok ott, és az az Ige, ami elhagyja ajkamat, nekem ugyanúgy segítségemre van, mint nektek”. Az igehirdető Kálvin saját feladatát ebben látta: „A genfi egyházban a Szentírás lektora, tanítója vagyok”. Nem kell senkinek sem, neki sem fényes retorikai teljesítményre törekednie, hanem a prédikációban hűséges tanúként kell az Isten által üzent tartalmat tovább mondani. A Deuteronomium 6,15-19 alapján ezt írta: „Hogy nézne ki, hogy fölmennék a szószékre úgy, hogy előtte egyetlen pillantást sem vetettem volna a Könyvbe, s valami frivol beképzeltségtől vezérelve ezt mondanám: ’Na ja, ha már egyszer itt vagyok, biztosan ad nekem az Isten üzenetet, amit mondanom kell’. És ha e tévhitben mégis megpróbálnám, hogy ne olvassak bele a Szentírásba, ne gondolkozzam el azon, mit is kell mondanom, s alapos készülés nélkül, s annak alapos átgondolása nélkül, mit is akar a Szentírás a nép építésére szólni, meg mernék szólalni, akkor arrogáns ember lennék, Isten pedig bizonyosan összezavarná még az eszemet is”. Az Isten Igéjének hirdetője, a prédikátor munkaeszköz, akin keresztül Isten Igéje megszólal. Olyan a prédikátor, mint a követ, aki csak megbízója nevében, az ő üzenetét hivatott továbbmondani, nem a magáét. A prédikátoroknak tehát Istenre kell figyelniük, nem azzal foglalkozni, „hogy saját kitalálásaikkal szórakoztassák a népet”. A prédikációnak nem az a feladata, hogy maga a beszéd ragyogjon, hanem minél pontosabban közvetítsen. Kálvin felfedezte a rövid mondatok jelentőségét, s következetesen élt is ezzel a nyelvi eszközzel. A lehető legnagyobb egyszerűség és érethetőség érdekében alkalmazta Kálvin a rövid mondatokat.   ISTEN ALKALMAZKODÁSA HOZZÁNK! Az akkomodáció szempontja Kálvinnál, azaz az alkalmazkodásé ezt teszi: amint Isten alkalmazkodott egyszerű emberi viszonyainkhoz, úgy kell az igehirdetésnek is egyszerűnek maradnia! „Olyan az Isten, mint a dada, aki másként szól a gyermekhez, mint a felnőtthöz…”. Így jut el Kálvin ahhoz a nyelvezethez, ami a mindennapok nyelvezete. Sok képet használ a különféle életterületekről. Kifejezetten ilyen az iskola és a tanítóság gazdag példatára. Isten a tanító, a gyülekezetet Ő tanítja a lelki ABC-re, azaz elemi oktatásban részesít minket, vizsgáztatását is sajátos leckékkel végzi, a próbákkal, különös utakkal.   LITURGIAI JAVASLAT Az ünnepi alkalom elején jó felvezetés rövid képes-szóbeli információk adása Kálvinról. Felhasználható ehhez az a képes Kálvin-életrajz, ami egyházunk honlapján jelent meg a Kálvin emlékévek oldalon (www.reformatus.hu), képekkel és életrajzi adatokkal. Ezt akár ki is lehet vetíteni projektorral vagy írásvetítővel.   ÜNNEPI REND A GENFI ISTENTISZTELETI RENDTARTÁS NYOMÁN   1. Fohász: Segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette az eget és a földet. 2. Zsoltáréneklés 3. Apostoli köszöntés 4. Kálvin bűnvalló imádsága Úristen! Örökkévaló és Mindenható Atyám! Megvallom és elismerem szent színed előtt, hogy én nyomorult bűnös vagyok, vétekben születtem, rosszra hajlom, képtelen vagyok a magam erejéből a jóra, szent törvényed nap-nap után sokféleképpen áthágtam és mindezzel a Te igazságos ítéleted szerint kárhozatot és halált vontam fejemre. De Uram, íme szánom és bánom, hogy megsértettelek Téged. – Égő töredelemmel kárhoztatom vétkeimet és alázatosan menekülök a Te irgalmasságodhoz, könyörögvén Hozzád, légy segítségemre az én nyomorúságomban! Szánj meg engem, jóságos Isten, irgalomnak Atyja és bocsásd meg az én vétkeimet a Te Szent Fiad, s az én Megváltom, az Úr Jézus Krisztus szerelméért! Áraszd ki rám és növeld folyvást rajtam Szent Lelked ajándékait, hogy Annak ereje által mind jobban megismerjem bűneimet és ellene mondva a világ csábításának, tagadjam meg az én ó-emberem. Segíts Szent Lelkeddel, hogy szenvedélyesen igyekezzem a jóra, s teremjem szentségednek és igazságnak gyümölcseit, amiket fogadj el tőlem hálaáldozatom alázatos zsengéjeként. Az Úr Jézus Krisztus nevében kérlek, hallgass meg engem! Ámen. 5. Feloldozás Mindenki vallja be közöttünk, hogy bűnös ember, Isten előtt alázza meg magát és higgye, hogy mennyei Atyánk kegyelmesen tekint rá Jézus Krisztusért. Mindazoknak pedig, akik így magukat megalázzák és Jézus Krisztust üdvösségükért keresik, hirdetem a bűneik bocsánatát az Atyának, a Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen 6. Zsoltáréneklés 7. A Tízparancsolat felolvasása 8. Ima igehirdetés előtt Mennyei Atyánk, aki teljes vagy jósággal és kegyelemmel, hiszen kedves Előtted, hogy tudtul add szegény szolgáidnak a Te akaratodat, és hogy őket tanítsd a Te törvényed igazságáról, ezért kérünk, írd be és vésd be szívünkbe, hogy egész életünkön át csak arra igyekezzünk, hogy Neked szolgáljunk és engedelmeskedjünk. Kérünk, ne tartsd számon engedetlenségeinket, amikkel Törvényedet megszegtük. Így rögtön megérezzük sokrétű, gazdag, túláradó kegyelmedet, s minden okunk megvan arra, hogy ezért Téged magasztaljunk, dicsőítsünk Jézus Krisztus, a Te Fiad, a mi Urunk által. Ámen. 9. Prédikáció Ajánlott textusok Ján 5,34-37 1Kor 3,21-23 Róm 5,2 Kálvin kommentárja: „Az evangéliumon keresztül sugároz ránk az eljövendő dicsőség ragyogása, az, amit majd Isten ad nekünk…Mert bármily igaz legyen is, amit hallunk, hogy Isten Országa telve lesz fényességgel, örömmel, boldogsággal és dicsőséggel, mindazonáltal a megemlített dolgok a mi értelmünktől nagyon is távol vannak és talányokként állnak előttünk mindaddig, amíg el nem jön az a nap, melyen Isten az Ő dicsőségét színről-színre láthatóvá teszi előttünk”. Róm 8,12-16 Róm 8,28-39 Ef 1,10-12 Kálvin megjegyzése: ”A dicsőség fogalma…azt jelöli, ami Isten jóságából tündöklik fel előttünk. Mert semmi nem fontosabb számára, amiben megdicsőítené önmagát, mint éppen jósága” Titus 2,13 Kálvin: „Krisztus a világ füstjét elűzi majd, és semmisem fogja elfedni többé az Ő dicsőségét…Nekünk pedig bőségesen elég az, hogy e földi vándorlás után a hívők közös Atyja fogad minket, és a kegyesek lelke nehéz küzdelmüket bevégezvén, a boldog nyugalomba tér…” Kálvin szintétikus, egybeolvasztó jellegű egyik gyönyörű jelmondatában, a Soli Deo Gloria-ban, az Egyedül Istené a dicsőség formulában két alapgondolatot látunk egybeötvözve. Ezek: Az emberdicsősége Isten – Gloria hominis est Deus Isten dicsősége az élő ember – Gloria Dei vivens homo. Ott ragyog fel Isten dicsősége az élő emberen, ahol, Isten irgalmasságából és jóságából veszünk át és adunk tovább valamit! Zsid 1,1-3 Kálvin: „Ha azt hallod, hogy Isten Fia Atyjának dicsőséges visszatükröződése, akkor gondolj erre: az Atya dicsősége számodra láthatatlan ugyan, de ha Krisztusban felragyog, akkor láthatóvá lesz…Isten páratlan fénye csak e kisugárzás által áradhat belénk” 10. Zsoltáréneklés 11. Közbenjáró ima Mindenható Isten, mennyei Édesatyánk, azt ígérted, hogy kéréseinket meghallgatod, ha azokat a Te szeretett Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében terjesztjük Eléd. Azt halljuk parancsolatodból, hogy imádkozzunk azokért, akiket fölébünk helyeztél, a felsőbbségért és kormányzókért, aztán a Te néped minden szükségéért, és majd minden emberért. Így kérünk Téged minden fejedelemért és uraságért, a Te szolgáidért, akikre rábíztad a Te igazságosságod gyakorlását, kiváltképpen pedig ennek a városnak a vezetőiért, add nekik a Te Lelkedet, és naponta erősítsd őket. Kérünk Téged azokért is, akiket pásztorokul rendeltél, s akikre rábíztad a lelkek gondozását és a Te szent evangéliumod terjesztését, irányítsd és vezesd őket a Te Szentlelked által. Aztán kérünk Téged minden emberért, mivel Te az egész világ Üdvözítője vagy. Kiváltképpen könyörgünk azokért, akiket kereszttel vagy üldözéssel látogattál meg, akik szegények, börtönben vannak, betegek, vagy üldözöttek és a testnek vagy a léleknek egyéb próbáit és gyötrelmeit kell kiállniuk… 12. Miatyánk 13. Zsoltáréneklés 14. Kibocsátó ároni áldás TOVÁBBI IMAPÉLDÁK Kálvin reggeli imája Istenem, Atyám és Szabadítóm, mivel tetszett Neked, hogy engem ezen az éjszakán, mely most elmúlt, kegyelmedből megtartsál, s erre az új napra juttassál, ami éppen most kezdődik, tedd meg, hogy egészen szolgálatodra állhassak. Segíts nekem, hogy minden gondolatom, beszédem, cselekedetem tetszésdere lehessen, a Te akaratodnak engedelmeskedhessem, és minden lépésem a Te tiszteletedre, testvéreimnek pedig üdvösségére váljék. Amint ebben a földi életben a Te napvilágodat kiárasztod az egész világra, úgy világosítsd meg az én értelmemet (intelligenciámat) a Te Lelked világossága által, hogy a Te igazságosságod útjait követhessem.  Minden, amit ma megteszek, Istenem, arra a célra irányul, hogy Téged szolgálhassalak, Téged magasztalhassalak, minden jót egyedül a Te áldásodtól várhassak, és semmit se tegyek, ami nem kedves Előtted. Segíts, Uram, hogy mindennemű munkámban, amit testemért, és a jelenvaló világért végzek, lélekben felemelkedhessem ama mennyei és boldog élet felé, amit Te készítettél gyermekeidnek. Ámen” (fordítás a Bulletin d’Information de l’Eglise Réformée 1/09 alapján) Kálvin istentiszteletet kezdő imája Mindenható Isten! Te kedvesen meghívtál ismét minket magad elé, még ha nagyot hallók vagy süketek vagyunk is, s változatlan kegyelemmel hívsz minket. Segíts minket abban, hogy végül önként engedelmeskedjünk Neked, s a Te Igéd kormányozhasson minket, nem csak egy napig, vagy rövid ideig, hanem úgy, hogy folyamatosan követhessünk Téged, míglen egyszer földi vándor útunk véget ér és a Te mennyei nyugodalmadba gyűjtesz minket Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. Kálvin esti imája A Nap és a Hold fényében szabad meglátnunk a nappal és az éjszaka változását. Ezért add, ó, mindenható Isten, hogy megtanuljuk szemeinket még magasabbra emelni. Engedd, hogy megláthassuk reménységünk célját, örök üdvösségünket, abban a bizonyosságban, hogy ez az üdvösség ugyanannyira rendíthetetlen, mint a Te hűséged, aminek változhatatlanságát megláttatod velünk a Nap és a Hold, és a Te teremtetett világod állandóságában. Ébreszd fel bennünk a vágyat, hogy szilárdan megálljunk annak az üdvösségnek a várásában, amire Te hívtál el minket, és amit Te készítettél el nekünk a mennyben a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. Kiváltképpen gyakran énekelt zsoltárok a genfi gyülekezetben, amiket Kálvin ajánlott: 5, 6, 8, 13, 22, 23, 24, 25, 30, 33, 36, 38, 42, 47, 61, 65, 66, 68, 77, 84, 90, 98, 99, 105, 107, 113, 117, 118, 121, 126, 127, 134, 136, 138, 149, 150 (Válogatás, összeállítás, fordítás a „Werkheft für den Gemeindesonntag 2009”, Reformierte Landeskirche Aarau/Svájc füzete részbeni felhasználásával)   Dr. Békefy Lajos      

Szovjet hatalmi lépések 60 éve az egyházi beolvasztásra Ukrajnában

2009/07/07 - (Munkács) - A munkácsi görög-katolikus egyházmegye kezdetei 1646-ra nyúlnak vissza, amikor a munkácsi püspökség 63 pravoszláv vallású ruszin papja ünnepélyesen hűséget esküdött XI. Ince pápának és utódainak az ungvári vár templomában. Fél évszázaddal később pedig a kánoni előírásoknak megfelelően felállították a Munkácsi Görög Katolikus Püspökséget. Majdnem két évszázados nyugalom után, a II. világháborút követően, a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görög katolikus egyház ellen. Romzsa Tódor püspököt 1947-ben meggyilkolták, két évre rá pedig valamennyi egyházközséget beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot pedig, akik nem voltak hajlandók áttérni, ugyancsak 1949 folyamán, három hullámban a Gulag koncentrációs táboraiba hurcolták. Az egyház azonban nem szűnt meg létezni, csak illegalitásban működött. Mintegy 50–60 pap ugyanis elkerülte az elhurcoltatást. Ők már 1949-ben megszervezték az illegalitás viszonyai között folytatott egyházi munkát. Az 1956-os amnesztia után hazatért papok azután tovább bővítették ezt a tevékenységet. Az illegalitásban eltelt negyven nehéz esztendő alatt öt püspöke volt a rejtetten továbbélő egyházmegyének. Négy évtizeddel a hivatalos eltöröltetés után, 1989 decemberében, a társadalomban végbemenő demokratizációs folyamatok eredményeként, legalizálták a görög katolikus egyházat. Június 26-a és 28-a között nemzetközi konferenciával emlékeztek a kettős évfordulóra Ungváron. Hatvan évvel ezelőtt olvasztotta be a szovjet rezsim a görög-katolikus egyházat, ami húsz évvel ezelőtt született újjá. Az ünnepélyes szertartást és körmenetet Cyril Vasil érsek vezette, akit a pápa nemrég nevezett ki a Keleti Egyházak Kongregációja titkárává. Az alkalomra Tarcisio Bertone bíboros államtitkár üzenetet küldött. A szertartáson részt vettek az ukrajnai, szlovákiai, magyarországi és csehországi görög-katolikus püspökök. (RV.de – hu – 2009-07-04 – dr. békefy – www.reformatus.hu)

„Mint egyház arra biztatjuk az embereket, hogy őrizzék meg identitástudatukat”–„intézményes magyarüldözés Szlovákiában”

2009/07/03 - Sajnálatos a nyelvtörvény, és ezzel a szlovák-magyar viszony tovább romlik majd – mondta Fazekas László felvidéki püspök. A Szlovák Parlament még kedden fogadta el az új nyelvtörvényt. E szerint szeptembertől kizárólag szlovák nyelven beszélhetnek egymással munkahelyükön a szlovák államigazgatási és önkormányzati hivatalok, illetve az általuk működtetett intézmények alkalmazottai. A nyelvtörvény tervezet szerint 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírság illeti azt, aki a hivatalos kapcsolatokban nem használja a szlovák nyelvet, valamint egyebek mellett az emlékműveken, a közérdekű és információs feliratokon is kisebbségi nyelvet használ. Fazekas László szerint ez a törvény ütközik az Európai Unió által képviselt normákkal. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szerint ezzel a határozattal a magyar-szlovák viszony mindenképpen romlik majd a határon túl. A szlovák testvéreink is balgaságnak és butaságnak nevezték az új törvényt – mondta Fazekas László. „Mi mindenképpen arra biztatjuk a magyarokat, hogy beszéljenek anyanyelvükön minden területen, mert én azt hiszem, ez a nyelvtörvény ütközik azokkal a normákkal, amelyek az Európai Unió képvisel, - fogalmazott a felvidéki püspök. „Mint egyház arra biztatjuk az embereket, hogy őrizzék meg identitástudatukat. Ha egy gyermek magyar ajkú szülőktől származik, akkor járjon magyar iskolába, mert ez fontos a fejlődése szempontjából. Ugyanúgy védik a szlovák testvéreink is az identitásukat, de ezzel eddig soha nem volt semmi probléma.” – tette hozzá a püspök. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, a lépés intézményes magyarüldözést jelent Szlovákiában. „Ez egy három éves magyarellenes politika betetőződése és ezzel egy nyelvi rasszizmust intézményesítenek a szlovákok. A II. világháború óta nem volt olyan jogszabály, ami a kisebbségi nyelvhasználatot büntette volna.” – fogalmazott a politikus. „A jelenlegi szlovák politika föl akarja rúgni a kisebbségi status quot. Az elkövetkezendő éveknek nagyon fontos feladata, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk és hatékony védelmet tudjunk nyújtani a felvidéki magyaroknak.” A magyar miniszterelnök szerint a szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is. Át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kormányfői találkozót - tette hozzá Bajnai Gordon. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico korábban rendben levőnek nevezte a nyelvtörvényt, és azt mondta: nem látja okát annak, hogy ez a kérdés veszélyeztesse tervezett magyarországi látogatását. A pozsonyi parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabhat. www.reformatus.hu

Akár 5000 eurós büntetés a magyar szóért – új nyelvtörvényt fogadott el a Szlovák Parlament

2009/07/03 - Sajnálatos a nyelvtörvény, és ezzel a szlovák-magyar viszony tovább romlik majd – mondta Fazekas László felvidéki püspök. A Szlovák Parlament még kedden fogadta el az új nyelvtörvényt. E szerint szeptembertől kizárólag szlovák nyelven beszélhetnek egymással munkahelyükön a szlovák államigazgatási és önkormányzati hivatalok, illetve az általuk működtetett intézmények alkalmazottai. A nyelvtörvény tervezet szerint 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírság illeti azt, aki a hivatalos kapcsolatokban nem használja a szlovák nyelvet, valamint egyebek mellett az emlékműveken, a közérdekű és információs feliratokon is kisebbségi nyelvet használ. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának Fideszes elnöke azt mondta, a lépés intézményes magyarüldözést jelent Szlovákiában. A magyar miniszterelnök szerint át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kormányfői találkozót. Fazekas László szerint ez a törvény ütközik az Európai Unió által képviselt normákkal. reformatus.hu  

MÓZES A TANÚM AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON

2009/07/03 - Ennek a meghökkentő mondatnak a szellemében állt meg június 23-án Wolfgang Huber püspök, az EKD elnöke a karlsruhei német Alkotmánybíróság előtt. A tárgyalás tétje nem kisebb volt, mint a vasárnap alkotmányjogilag biztosított védelmének a fenntartása abban a tekintetben, hogy az üzletek nyitva tartását a hetedik napon továbbra is korlátozzák. Hogy a modern kapitalizmust, piacgazdaságot működtető, világelsők közé tartozó Németországban ne az üzletelés, a hét közben takarékon maradt konzumkényszernek szinte kultuszi élvezettel párosuló kielégítése, a bevásárlóközpontokat jellemző idő-múlatás legyen az Úr napjának a nyers ellentéte. Pozitívan fogalmazva: hogy a vasárnap a keresztyén nyugalom napja maradjon, s ennek az értéknek a megőrzése, megélése jellemezze a hetedik napot. A német jogállamban az Alkotmánybíróság komolyan vette, meghallgatta az egyházak panaszát, amit az erősített fel, hogy Berlinben döntés született: engedélyezi a szenátus bizonyos vasárnapokon az üzleti nyitva tartást. Az év tíz vasárnapján, közöttük minden ádventi vasárnapon. A vasárnap védelme a közös, évezredes keresztyén örökség védelmét is jelenti. Ezért volt jelen katolikus részről az Alkotmánybíróságon a berlini érsek, Georg Sterzinsky kardinális is. Hans-Jürgen Papier alkotmánybírósági elnök szerint még nem foglalkoztak eléggé elmélyülten „a vasárnapi és ünnepnapi üzleti nyitva tartás alkotmányjogi határaival”. Pontban fél tizenegykor lépett Wolfgang Huber püspök a szónoki pulthoz, s beszédét a 2Mózes 20,8kk-ból vett Igékkel kezdte: „Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját”. Elegáns és érvelő beszédében a püspök szólt a vasárnap keresztyén értelméről: a Feltámadott Úr napjának kialakulásáról, ami meghatározó volt az egész európai kultúrkörre. A vasárnap adja meg a hét ritmusát. Vasárnap az Úr közelségében töltődik fel az ember belső energiákkal. Szemben a hajtós hétköznapokkal, ez a személyes életkultúra ápolásának, a személyiség regenerálódásának és a másokkal megélt közösségnek az alkalma is. Európában Nagy Konstantin császár 312-ben kiadott ediktuma óta a vasárnap képezi a vallási, szociális és kulturális cezúrát, választónapot a hétköznapokkal szemben. Az ádventi vasárnapok különleges alkalmakat jelentenek, hiszen az ünnepi felkészülést segítik karácsonyra. A karácsonyt pedig a konzum és a kereskedés húzóerejévé tenni éppen azáltal, hogy elveszik az adventi vasárnapok ünnep-előkészítő emelkedettségét és lelkiségét, valójában azt mutatja, mekkora vallási és kulturális tapintatlanság kezd lábra kapni mai világunkban – érvelt a püspök. Ezért ennek a kulturális, lelki és szociális örökségnek a védelme szerinte az Alkotmánybíróság kiváltképpen való feladata. Huber püspök így fejezte be beszédét: „Nagyrabecsült Bíróság! Azt reméljük döntésüktől, hogy világos határokat jelölnek ki, s ezzel elejét veszik, hogy a vasárnap védettsége fenyegetően megsemmisüljön”. Azt gondolom, ezek az érvek nálunk is megállnák a helyüket. Csakhogy az ilyen alkotmányjogi állásfoglalás-kéréstől a mindent üzleti érdekkel behálózó és az európai kulturális szintről mélybe rántó totális vasárnapi plázázás gyakorlata következtében végzetesen lekéstünk. Hogy végérvényesen is, ezt talán túl merész lenne kijelenteni. Ismert, hogy hazánkban az egyházak tettek nem egyszer javaslatot a vasárnap védelmére. De az ösztönéletet és az elemi emberi szükségleteket megcélzó ravasz pláza-világ és a törvénykezés úgy hagyta ezt figyelmen kívül, mint ahogyan a sivatagi homokra hulló hajnali harmatcseppnek napkelte után se híre, se hamva nem marad. Mégis jólesik leírni, s bizton állíthatjuk: vannak még közösségek, gyülekezetek, egyházak, családok, baráti körök, akiknél nem törlődött végérvényesen a szép és tartalmas, felemelő és lelket frissítő vasárnapok értéke és szükséglete. Akiknek vannak emlékei boldog(ító) vasárnapokról, együttlétekről Istennel, családtagokkal, testvérekkel, akiket nem vonz, sőt tudatosan ellenállnak a multik és a plázák műcsillogásának, a vasárnapi zsebmetszésnek, ami után csak az újabb hétköznapi hajtás következik…hogy visszahozzák az elveszett ezreket, tízezreket. Ez az ördögi körforgás lenne a végzetünk? Nem! Alkotmánybíróság előtti vasárnapvédő beszédeken és döntéseken innen és túl mi keressük és találjuk meg a magunk méltó nyugalom napját ezredéves módon, ahogyan a zsidóság a maga sabbatját soha, semmilyen körülmények között nem adná semmiért, a muszlim pedig a péntekjét…És mi? Református eleinkkel együtt mi is odafigyelünk a Heidelbergi Káté drága útmutatására. A 103. kérdés feleletében ezt olvassuk: „Én, különösen ünnepnapon az Isten gyülekezetébe szorgalmasan eljárjak, hogy Isten Igéjét hallgassam, a szent sákramentumokkal éljek, az Urat nyilvánosan segítségül hívjam és keresztyénhez illően alamizsnál-kodjam…Továbbá…engedvén az Úrnak, hogy Szentlelke által bennem munkálkodjék és ekképpen az örökké tartó szombatot már e földi életben elkezdjem”. Tehát a vasárnapnak hitéleti, szociális vonása is van. „Keresztyénhez illően alamizsnálkodjam”, azaz felebarátomra is gondoljak. Micsoda csillagfény-messzeségre van ettől a fogyasztói habzsolás…(Mert nekem ez jár!) Van tehát mit védenünk, van mit visszahódítanunk lelkileg, életstílusban, életmódban idehaza is – és nekünk, reformátusoknak, meg másfelekezetű keresztyéneknek is az orzó és torzító, az ünneptelenítést külső csillogással pótolni próbáló világunktól, ami így soha, de soha nem fog személyiségünknek, lelkünknek erőt, emelkedettséget, hogy ne mondjam még étkezési kultúrát, viselkedéskultúrát, ünnepi kultúrát sem adni. Hála Istennek, sokak számára van ez még másként a Kárpát-medencében, ellentétben az említett német alkotmánybírósági meghallgatás egyik megszólalójával, aki ezt mondta: „A vásárlás élménye minden kötöttség nélkül fontos szabadidős értékünk”. Hát igen, erről van szó! Ezt kínálják a nyugalom napja helyett az új világ ideológusai, hitetői: a vásárlás élményét. Ha komolyan vennénk ezt az érvelést, hosszú távon nagyon-nagyon bevásárolnánk és ráfizetnénk. „Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mk 8,36 – az angol fordításokban ez a szó szerepel: mit profitál abból az ember?). Én maradok Mózes bölcsessége és az Úr napja méltó megünneplése mellett…És az évszázadokban kipróbált és jól bevált zsidó-keresztyén európai örökség mellett. Ha valaki tud ennél számomra jobbat, szívesen meghallgatom…És érdeklődéssel várom a német Alkotmánybíróság döntését is… Dr. Békefy Lajos

Indul az egyetemi felvételi

2009/06/29 - Bár hétfő országszerte hivatalosan kimenőnek számít, az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium június 29-ével indítja a főiskolai és egyetemi felvételi kampányt, amely július 29-éig tart. Országszerte közel kilencszáz felsőoktatási intézmény várja a diákokat. A mindössze szűk egy hónapra szabott felvételi idényt beárnyékolja az a tény, hogy az Ukrán Tudásfelmérő Központ még egyetlen szertifikátot (minőségi bizonyítványt) sem postázott ki az emelt szintű érettségin részt vett tanulóknak, amit egyes oktatási szakemberek azzal magyaráznak, hogy túl sok appelláció érkezett – számuk már meghaladta a két és fél ezret – a tesztfeladatokat ellenőrző vizsgabizottsághoz. Újításnak számít, hogy idén a vizsgázók nem tantárgyanként külön, hanem egy minőségi bizonyítványon kapják meg a teszteredményeket. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen kialakult helyzetről Olekszandr Szlivka rektorhelyettestől kértünk tájékoztatást. – Hány szakirányra lehet idén jelentkezni? – Felsőoktatási intézményünk tizennyolc karán negyvenegy szakirányból lehet választani. Érvényben maradt a tavalyi rektori rendelet, miszerint a felvételiző annyi helyre nyújthatja be kérelmét, ahányra csak akarja. Fontos tudnivaló: aki az emelt szintű érettségin ukrán nyelv és irodalomból nem érte el a minimális 124 pontot, egyetlen szakirányra sem pályázhat, hiába van meg például fizikából akár a 190 pontja. Viszont információm van arra vonatkozólag, hogy több megyei oktatási és tudományos főosztály levélben fordult a szaktárcához, hogy a reáltantárgyak esetében – matematika, fizika, biológia és kémia – ukrán nyelvből és irodalomból legalább 120-ra csökkentsék a minimális ponthatárt. Választ azonban még senki sem kapott. – A szaktárca csökkentette az államilag finanszírozott helyek számát és emelte a tandíjat... – Valóban. Egy legutóbbi rendelet szerint 13 százalékkal kevesebb ingyenes helyet tudunk biztosítani. Hogy az UNE szakirányonként pontosan hány tandíjmentes helyet kap a szakminisztériumtól, még mindig nem ismert, mint ahogy az sem, hogy a nemzeti kisebbségek számára biztosított kvóták változnak-e vagy sem. A tandíj szeptembertől átlagban 15–20 százalékkal emelkedik. – Lesznek-e kedvezményezett ingyenes helyek? – Az oktatási tárca döntött azok sorsáról, akik objektív okok miatt nem vettek részt az idei tesztvizsgákon, viszont szeretnének továbbtanulni. Ide az I–II. kategóriájú rokkantak, illetve a katonai szolgálatukat tavasszal befejező fiatalok tartoznak. Számukra az egyetem külön felvételit szervez. Hasonló szabályok vonatkoznak a külföldön érettségizőkre is, akik nem Ukrajnában tették le a tesztvizsgát. Tanintézetünkben számukra szakmai beszélgetést szervezünk. A külföldi állampolgárok egyébként nem élhetnek a tandíjmentes helyek megpályázásának lehetőségével. Ingyenesen tanulhatnak a nemzetközi versenyek első helyezettjei is, ha azt a szakirányt választják, amiből elsők lettek. – Milyen szakirányoknál szerveznek alkalmassági vizsgát? – Az újságíró szakra jelentkezőknek bizonyítaniuk kell rátermettségüket, vagyis a megadott témákban riportot, interjút és publicisztikát kell írniuk. A testnevelés és rehabilitáció szakra jelentkezőknek edzettségüket is bizonyítaniuk kell. Végezetül még annyit: a magyar kar négy szakirányára – fizika, matematika, történelem, valamint magyar nyelv és irodalom – jelentkezők a választott szaknak megfelelő tantárgyakból adják le a minőségi bizonyítványokat, kivéve a magyar filológiára jelentkezőket. Nekik az angol, német vagy francia tesztvizsgán szerzett pontokkal kell pályázni a nappali és a levelező tagozat helyeire. Fedák Anita Forrás: Kárpáti Igaz Szó

Hasznos munkafüzet gyülekezeti Kálvin-vasárnap(ok) tartásához

2009/06/29 - (Aargau) – A svájci Aargaui Kantonális Református Egyház munkafüzetet adott ki gyülekezeti Kálvin-vasárnap(ok) megtartásához. Ebben információk, képek, Kálvin-idézetek, imák, prédikációrészletek, liturgiai javaslatok olvashatók szép számmal. Mivel reformátorunknak a születésnapja még előttünk van, július 10-én, jó szívvel ajánljuk ezt a munkafüzetet németül tudó lelkész-, illetve presbiter testvéreinknek, amit igen jól jelet hasznosítani a születésnap környékére tervezett gyülekezeti vagy istentiszteleti alkalmakon. Elérési cím, ahonnan interneten letölthető a füzet: www.ref-ag.ch/bildung_theologie/laienpredigerkommission/Calvin_Werkheft.pdf A 28 oldalas füzetben „Kálvin – a vitatott reformátor” címmel történelmi és életrajzi adatokat kapunk, meg istentiszteleti javaslatokat, példát a párbeszédes igehirdetésre is. És még sok minden más hasznos ötletet. (reformiert-info.de – 2009-06-27 – dr. békefy – www.reformatus.hu)

REFORMÁTUS PÁRHUZAMOK?

2009/06/29 -        Ha azt mondom, május 22, erről minden reformátusnak, de sok nem reformátusnak vagy kárpát-medencei magyarnak – éppen a médiák révén is! - rögtön beugrik, hogy az egységes Magyar Református Egyház (alkotmányjogi) születésnapja ez.      Ha azt mondom, 2010. június 18-28. Grand Rapids, Michigan, USA - akkor már alig akad közöttünk, akinek erre beugrana bármi is a fejében, netán a szívében. Pedig legalább ilyen jelentőségű eseményre kerül majd sor jövőre a világ reformátussága életében, amikor több évtizedes, nem egyszer fájdalmas ütközést is felmutató megosztottság után egyesül a világ reformátussága egyetlen nagy  felekezeti családdá. Mi lenne ez más, hogy is lehetne ezt nevezni másként, mint a Szentlélek hatalmas konvergáló, összetartó erő-megnyilvánulásának? És hogy ne lehetne látni, hogy a két egységesülésben valóban a hatalmas mennyei erők történelmi megnyilatkozásának lehetünk tanúi? Minden fájó előzmény ellenére: Trianon és 2004. december 5 mélységes szomorúsága, a Református Világszövetség és a Református Ökumenikus Tanács évtizedeken át tartó külön utassága ellenére, a 20. századi nemzeti és egyéni sorstragédiák, könnyek és vér által jelzett nemzeti és nemzetközi drámák ellenére a 21. század elején új pünkösdi erő-megnyilvánulásnak vagyunk átélői a Kárpát-medencében és a református világcsaládban. Igen, végre Szentháromságos Istenünk kegyelmes jóvoltából valami különös csoda töltheti be lelkünket, egyházainkat, gyülekezeteinket. És nem csak az Alkotmányt aláíró 9 kárpát-medencei és amerikai magyar református közösségét, hanem a mintegy 80 millió, nemzeti egyházakban élőkét is. Hiszen a minden emberi határon és megosztottságon felülemelkedő, ám ezek között is millióknak erőt, összetartó lelkületet és egymásra gondolást ajándékozó Szentlélek pneumatikus csodájának lehetünk megélői és továbbadói. Nem véletlen, hanem pneumatikus Szentlélek-csoda, hogy a megalakult Magyar Református Egyház május 22-i jelmondata ez: „Krisztus a jövő, együtt követjük Őt”. Az sem véletlen, hanem Istenünk előre látó időzítése, hogy a jövőre megalakuló új református világközösség, a REFORMÁTUS EGYHÁZAK VILÁGKÖZÖSSÉGE alakuló ülésének jelmondata meg ez: „A Lélek egysége a békesség kötelékében” (Ef 4,3). Milyen egyháztörténelmi egybeesések! Ezek csak a Szentlélek egyesítő erejének pneumatikus erőterében születhetnek meg. Pedig, pedig mennyi erőfeszítés történt arra, hogy a dolgok ne alakuljanak így! Mennyi félremagyarázás, belemagyarázás, rosszindulat előzte meg május 22-t. Sandaságok, máig ható megosztó politikai reflexek, nacionalizmustól felhangolt frivol magyarságkomplexusok, és még sok minden más. De Isten Lelke tiszta és egyértelmű választ adott. És érdekes, szinte kivételes módon, ezt még Moszkvában (meg Genfben és talán a Vatikánban) is jól értették! I. Kyrill pátriárka, minden orosz ortodox lelki feje akart és tudott is május 22-re küldött üzenetében reménységgel és pozitívan fogalmazni: „Őszintén remélem, hogy az Önök együttes erőfeszítése újabb erőt ad a keresztyének közötti párbeszédnek”. És a köztársasági elnök is meglátta benne azt, aminek Isten Lelke a mai nemzedékek vágyának beteljesüléseként az alkotmányozó zsinatot szánta, hiszen Sólyom László fogalmazása szerint a magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű lépés.      És persze a jövőre megalakuló új református világközösség útját sem kísérte csak egyetértés. Önmagában az a tény, hogy a hidegháborús időkben az ateista és kommunista világrendszerrel még egyházi szinten sem akart semmiféle közösséget vállalni a Református Ökumenikus Tanács, s a falak és a szögesdrótok leomlása után 20 évvel mégis elkezdtek másként gondolkodni, ez is a Szentlélek csodája. Meg az is, hogy a magyar-ajkú reformátusságban és teológiában, hogy ne mondjam oktatásban, az ökumené című tantárgyban évtizedeken át agyonhallgatott másik református nemzetközi közösségről ma már lassanként elkezdünk beszélni, mert hallgatni már nem illő, ez sem kisebb csoda, mint az előbbi jó néhány. És ha még azt is hozzáveszem, hogy a megalakuló új református világcsalád legfontosabb feladatai közé sorolta a következőket: a református identitás, teológia és közösség ápolása, a keresztyén egység előmozdítása világ,- és nemzeti szinten, a gazdasági igazságosság segítése, a spirituális megújulás minden eszközzel történő szolgálata, a református vezetői stílus továbbfejlesztése, a misszió erőteljessé tétele, valamint a béke, és a megbékélés munkálása. Nos, ezek olyan célok, amelyekben a legteljesebb összhangban lehetünk a Szentlélek vezetésével, és sok milliónyi református testvérünkkel.      Nem kétséges, hogy a magyar református alkotmányozó zsinat célkitűzései már nem csak párhuzamot mutatnak, hanem konvergenciát is, azaz összetartást, sőt az egységesülő szándékot, akaratot, hitet és reményt jelzik a nagyobb testvér, a református világközösség szándékaival. Hadd idézzem ennek alátámasztására a 22-i magyar református Alkotmányt: · Egyházunk tagja minden keresztyén, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű. · Egyházunk a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. · Egyházunk alkotmánya biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is… · Belső szervezeti rendszerük kialakításában a részegyházak önállóak és függetlenek. Kivételt képeznek ez alól mindazon kérdések, amelyek a közös alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak. Hisszük, hogy ha Őt követjük, a megbékélés eszközei lehetünk minden körülmények között. Hisszük, hogy a magyar reformátusság összefogása Jézus Krisztus egyetemes egyházának egységét és hiteles bizonyságtételét szolgálja, melynek mindnyájan tagjai vagyunk.      Igen, Isten Szentlelke korszakos mennyei erőhatásának, hatóerejének vagyunk nem csak tanúi, hanem átélői, s lehetünk hasznos munkásai a Kárpát-medencében, meg a nagyvilágban is. S ez már nem pusztán református párhuzamok létezését jelzi, amelyről bárki kárörvendve azt mondhatná: ezek is csak a végtelenben találkoznak majd egymással, hanem ennél sokkal-sokkal többet!  Pneumatikusan, Szentlelkesen összefutó, egybetartó, találkozó és egyesülő mennyei erőnyalábok építő, megújító sodrásában élhetünk, s ez nem kevés! A magyar reformátusság és világ reformátusságának jelmondata így szervesen hangolódhat össze lelkünkben új, erős inspirációvá: „Krisztus a jövő – a Lélek egységben és a békesség kötelékében követjük Őt!”. Bárcsak minél többen meghallanák a maguk nyelvén, és a maguk lelki háza tájékán, mit üzen ez a Lélek ma! Az egységesítő Szentlélek egységet áhító lelkünknek, gyülekezetünknek, egyházunknak, az egyházak közösségének. Régi, szép énekünk szavaival mondjuk/énekeljük együtt: „Jövel, Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket éppen./Mennyei szent ajándékkal, Szívbéli szent buzgósággal,/Melynek szentséges ereje, nyelveket egyező hitre,/Egybe gyűjte sok népeket…”.                   Dr. Békefy Lajos

Eltűnt a perselypénz

2009/06/24 - Ismeretlen elkövetők betörtek a beregszászi református templomba, magukkal vitték a perselyeket a heti perselypénzzel, továbbá elvittek az Úrasztaláról egy 700 hrivnya értékű mikrofont.

Magyarországi támogatás kell a megmentéséhez

2009/06/23 - A kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről adott tájékoztatást a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese. Orosz Ildikó elmondta, hogy Ukrajnában a magyar mellett a moldovai és a román kisebbség soraiban a legkevesebb a felsőfokú végzettségű. A 2004 óta tapasztalható egységes ukrán nemzetállami törekvések egyik következménye az, hogy Ukrajnában sem szótárakat, tankönyveket és tesztlapokat, sem szaktanárokat nem biztosítottak ahhoz, hogy a magyar tanulók megfelelő szinten elsajátíthassák az ukrán nyelvet, jelezte, hozzátéve: a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges emelt szintű érettségi vizsgákat ukránul, az ukrán anyanyelvűekkel együtt kell megírniuk a magyar tanulóknak, s 2010-től csak ukrán nyelven lehet majd felvételizni Ukrajnában. Jelenleg a kárpátaljai magyar fiatalok mindössze 16 százalékának van esélye arra, hogy bejusson valamelyik ukrajnai felsőoktatási intézménybe. "Ez a harmadik világ átlagához hasonlítható" - jelentette ki. Az ukrán oktatási minisztérium intézkedései máris rendkívül nagy károkat okoztak a kárpátaljai magyar oktatásnak, amennyiben csökkent az oktatásban részt vevő magyar diákok száma, a helyi magyarság úgy reagál a számára hátrányos intézkedésekre, hogy egyre kevesebben íratják gyermekeiket magyar iskolába - tette hozzá a KMPSZ elnöke. Orosz Ildikó úgy véli, hogy a kárpátaljai magyar oktatás megmaradása érdekében mielőbb vissza kellene állítani azokat a jogi normákat, amelyek korábban meghatározták annak működését. A szakpolitikus szerint a már meglévő támogatások mellé a magyar állam további segítségnyújtására lenne szükség, különösen a nem állami fenntartású oktatási intézmények esetében, mint amilyenek az egyházi líceumok, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Brenzovics László arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó oktatásügyi intézkedések egyértelműen ellentétesek az ukrán alkotmány és a vonatkozó törvények szellemével, illetve Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az ukránosítás miatti követelményrendszer csak kevés magyar nemzetiségű számára teljesíthető, mint mondta: "a nem szupertehetséges gyerekek életét tönkreteszi". Nehezíti elhelyezkedési esélyüket és gyengíti nemzeti öntudatukat, valamint tárgyi ismereteiket. A KMKSZ alelnöke úgy látja, hogy a közeljövőben aligha várható fordulat ezekben a kérdésekben, folytatódni fognak a kisebbségi oktatási intézményrendszer felszámolására irányuló ukrán törekvések. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy a szóban forgó kérdéseket minden fórumon, a legmagasabb szinten is felvetették, azonban nem érkeztek kielégítő válaszok. A kisebbségek ellen irányuló ukrán oktatáspolitika ronthatja a magyar-ukrán kapcsolatokat, továbbá súlyos károkat okozhat Ukrajna euroatlanti politikájának is - jelentette ki. Mint kifejtette, továbbra is napirenden kívánják tartani ezt a kérdést. Javasolta, hogy a külügyi bizottság látogasson el Kijevbe és vitassák meg a fennálló problémákat ukrán partnereikkel. A fideszes politikus jelezte, hogy a politikai támogatás mellett fontos szerepet játszik az anyagi támogatás is, amelyet az anyaország nyújt a kárpátaljai magyar oktatásnak. Ezt növelni szükséges és kiszámíthatóbbá kell tenni - tette hozzá. (hk/MTI) Belföldi hírek • A téves információ büntetést hozott • Jubileumi ünnepség Beregújfaluban • Kész Elemér kitüntetése • Magyarországi támogatás kell a megmentéséhez • Turul-szobrot avattakEszenyben • Többmilliós a viharkár, a segítség késik

Magyar tannyelvű csoport indulhat

2009/06/23 - A termőföld eredményes műveléséhez nélkülözhetetlen a megfelelő szaktudás, az agronómusképzés. A Munkácsi Agráripari College-ról kevéssé köztudott, hogy ilyen irányú képzést is folytat. Mivel itt a tanév vége, számos fiatal választja majd a továbbtanulást, talán éppen az agráripari college-ot. A szak történetéről, a fiatalok számára kínálkozó lehetőségekről Nagyija Balázs, a college igazgatónője nyújtott tájékoztatást. A Munkácsi Agráripari College legrégibb tagozata az agronómusi, melynek története 1946. szeptember 2-án vette kezdetét. Az első agronómuscsoport 1949. augusztus 28-án diplomázott. 60 év alatt 5100 szakember kapott diplomát, akik közül 3526 nappali tagozaton, 1624 levelező tagozaton végzett. Hétszáz szakember végzett kitűnő eredménnyel. Ezek között említhető Ivan Mihovics, aki a későbbiekben a filozófiai tudományok doktora lett. A college híres végzőse még a bolgár nemzetiségű Kristof Roglev, aki jelenleg a nemzetközi Bratislava Hotelkomplexum igazgatója Kijevben, és emellett a tanintézetben működő turisztikai tagozat egyik alapítója. Az oktatás az agronómusi szakon magasan képzett pedagógusok irányítása alatt történik, akik nagy szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A tanulást öt, technikailag jól felszerelt osztály segíti elő. A könyvtárban a diákok számára könyveken kívül az internet-hozzáférés is biztosított. A gyakorlati foglalkozásokat a tanintézet területén található kertészetben, valamint a terület különböző magán-, illetve állami gazdaságaiban végzik. A college tangazdaságában 198 hektár áll rendelkezésre termesztési feladatok elvégzésére, ahol zömmel gabonaneműek, illetve kukorica és káposzta termesztése zajlik. Ezenkívül a college területén belül is rendelkezésre áll közel egy hektár föld, ahol a hallgatók a zöldség- és gyümölcstermesztést gyakorolhatják önállóan, az előadásokon szerzett tudást szinte azonnal "átültetve" a gyakorlatba. A diákoknak lehetőségük van gépjárművezetői kurzus elvégzésére, a B és C típusú jogosítvány megszerzésére. A tanintézeten belül különböző szakosztályok - sportszekció, tánckar, énekkar stb. - is működnek. A hallgatók tanulmányaikat igény szerint rövidített program szerint is folytathatják. Lehetőség van az egyetemi diploma megszerzésére levelező szakon, magiszteri és baccalaureatus fokozatokkal. A tanintézet területén működik ugyanis a Kijevi Nemzeti Biotechnológiai és Természetkutatási Egyetem kihelyezett tagozata. Az egyetemi felvételi beszélgetés formájában történik. A Munkácsi Agráripari College-ban a felvételi vizsgák augusztus 6-án kezdődnek. A jelentkezési iratokat június 30-tól augusztus 5-éig lehet leadni a tanintézményben. fzs/bj

A huszti templom freskóiról

2009/06/23 - A huszti templom a 15. sz. első felében épült, de hozzáértő szakemberek felfedezni vélnek olyan falrészeket is , melyek legalább egy századdal korábbiak. Ennél még korábban is létezhetett Huszton templom, hiszen 1300-ban kezdi II. Endre a térséget benépesíteni, és ekkor keletkezett Huszt is. 1329-ben kapta városi rangját. Magyar és szász ajkú lakossága képezte az egyházközösséget. Kár, hogy ebből az időből templomnak semmi nyoma nem maradt fenn, írott formában sem, a ma is meglevőről már jóval többet tudunk. Gótikus stílusa mellett barokk és klasszicista jellegzetességei is felfedezhetők a templombelsőben, mely utóbbiak a későbbi századokban keletkeztek. Azok a freskók, melyek a reformáció előtt, még mint római katolikus templomban készültek, megmaradtak utána is, csak bemeszelték, illetve bevakolták őket.

Új turisztikai projekt indul

2009/06/23 - Turisztikai fejlesztések megvalósításában működik együtt a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács a határ menti térségben egy közös program keretében, amely elnyerte a Norvég Alap támogatását. Június 10-én ennek apropóján tartott közös sajtótájékoztatót Nyíregyházán Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.

Ukrajna is áttér az elektromos útlevelekre

2009/06/23 - Az ukrán állampolgárok már a jövő évtől igényelhetnek elektromos (biometrikus) útleveleket, 2-3 éven belül pedig teljesen áttérnek az elektromos útlevelek alkalmazására. Ukrajna technikailag teljes mértékben készen áll az elektromos útlevelek bevezetésére. A bevezetéshez mindössze két törvénytervezetet kell még jóváhagynia a parlamentek, amire már idén sor kerülhet - jelentette ki Vaszilij Hricák parlamenti képviselő. Hricák elmondása szerint az új útleveleket fokozatosan vezetik majd be. Ez azt jelenti, hogy a régi igazolványok a lejárati dátumukig érvényesek maradnak és a tulajdonosaiknak majd csak ekkor kell lecserélniük õket. Az EU- tagállamai 2010-ig kötelesek áttérni a rendszerre, a nem EU-s országok pedig 2015-ig kaptak haladékot. Az új okmányokon egy, a személyes adatokat tartalmazó chip, a beszkennelt aláírás és egy digitális fotó segíti a személyazonosság megállapítását. A szakemberek szerint az igazolványok ugyanannyiba kerülnek mint elődeik, azonban jóval biztonságosabbak és elkészítésük időtartama mindössze pár nap. Hricak szavai szerint az elektromos dokumentumokra történő áttérés nem egy kérés, hanem követelés, 2010 után ugyanis elképzelhető, hogy lehetetlenné válik a hagyományos útlevelekkel történő utazás az ukrán állampolgárok számára. Forrás: Kárpátinfo.net

"Kis Schengen" alakulhat Kárpátalján

2009/06/23 - A Magyar Köztársaság kárpátaljai külképviseletein az elmúlt év utolsó negyedévében több mint 5 ezer kishatárátlépőt adtak ki ukrán állampolgároknak, miközben a szlovák külképviseletek ezzel szemben csak mindössze 1651-et.

Film készül Spurgeon 175. születésnapjára

2009/06/22 - (London) - Június 19-én lenne 175 éves a híres angol misszionárius és prédikátor, Charles Spurgeon. Azon kevesek közé tartozik, akik tartósan és mélyen befolyásolták a teológiai gondolkodást és életet Európában. Egy brit CTA producer-cég most dokumentumfilmet forgat róla, aki minden héten tízezreket mozgatott meg igehirdetéseivel a korabeli Angliában. A filmet Bristolban, Hamburgban, Londonban forgatják. Rendező: Crawford Telfer. Prédikátoroknak írt könyveiben Spurgeon mindig megismétli a hatékony prédikáció titkát: többet imádkozni! Bibliaértelmezése a verbális inspirációhoz kapcsolódott, számára a Szentírás minden betűje Lélektől inspirált volt, ezért szó szerint igyekezett venni minden szót. Élete végén megvallotta: „Teológiám három szóra támaszkodik: Jézus meghalt értem”. 1857. október 7 óta a londoni kristálypalotában, a Tabernákulumban prédikált, 24 000 ember előtt. Igehirdetéseit hetente leírták, kiadták, több nyelvre is lefordították. „Még ma is sok igehirdetőnek példaképe” – mondja Malcolm Turner. Karácsonyra a filmet már németül is láthatjuk DVD-n – ígéri az ERF-tv egyik vezetője, Wolf-Dieter Kretschmer. (pro-medienmagazin.de – 2009-06-20/21 – dr. békefy – www.reformatus.hu)

Kitüntették Tőkés Lászlót

2009/06/22 - Tőkés László református püspököt, európai parlamenti képviselőt a Truman-Reagan Szabadságéremmel tüntette ki Washingtonban az amerikai Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány. Tőkés László "rendületlenül támogatja a szabadságot és a demokráciát szerte a világon, és kulcsszerepe volt abban, hogy Romániában 1989-ben véget ért a kommunizmus" - közölte Lee Edwards, az alapítvány elnöke. A püspök a kongresszus új látogatóközpontjában rendezett ünnepségen a neki adományozott kitüntetést mások mellett a diktatúra ellenében egyesült bátor temesváriaknak ajánlotta. Az elismerést megköszönő korábbi levelében úgy fogalmazott: kitüntetése "elismerés és bátorítás mindazok számára, akik - Temesvár szellemében - soha nem adták fel a harcot a valódi demokráciáért és szabadságért szülőföldemen". Az ünnepségen arról beszélt, hogy a volt szovjet birodalom és az egykori csatlós államok posztkommunista társadalmaiban a kommunizmus tovább él egykori képviselői és öröksége révén. Ilyen formán a térségben immár 20 év óta folyik a kommunizmus elleni vértelen küzdelem, "egy virtuális harmadik világháború". Ez a demokráciába történt békés átmenet súlyos ára - mondta. Azt mondta, a korábbi diktatúrák bűnöző elemi és kiváltságosai megőrizték hatalmukat, a gazdasági szférába transzformálva azt, amelyet később visszaváltottak politikai hatalomra. "Ez az oka annak, hogy máig nem szolgáltattak igazságot a kommunizmus áldozatainak és azok utódainak" - tette hozzá. A Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány a szabadságérmet idén odaítélte Steny Hoyernek, a képviselőházi demokrata frakcióvezetőjének is. Az elismerést posztumusz kapta meg Jack Kemp néhai kongresszusi képviselő, a Republikánus Párt 1996-os alelnökjelöltje. A kitüntetési ceremónia előtt az alapítvány, amerikai szervezetek, valamint több ország nagykövetsége megkoszorúzták a kommunizmus áldozatainak emlékművét a Capitolium tőszomszédságában; Magyarország nevében Somogyi Ferenc nagykövet helyezett el koszorút. A nonprofit alapítványt az amerikai törvényhozás hozta létre 1993-ban, hogy az emléket állítson Washingtonban a kommunista diktatúrák több mint százmillió áldozatának. Az alapítvány által létrehozott Truman-Reagan Szabadságérmet a demokrácia előmozdítása, valamint a kommunizmussal és zsarnoksággal szembeni ellenállás melletti elkötelezettség elismeréseként ítélik oda minden évben, személyeknek vagy szervezeteknek. A rangos kitüntetést korábban többek között Václav Havel, Lech Walesa, Tom Lantos és II. János Pál pápa kapta meg; a magyarok közül 2002-ben Orbán Viktor Fidesz-elnököt, 2007-ben Horváth Jánost, a Fidesz parlamenti képviselőjét tüntették ki. reformatus.hu

"Nem lehet elvárni, hogy 11 év után hallgassunk"

2009/06/22 - - nem kapnak támogatást az otthon lakói A 15 éve működő szeretetotthonban magukra maradt idősek, mozgássérültek kapnak orvosi felügyelet mellett teljes ellátást. A törvény szerint az állam fejkvótával támogatja a fenntartást és az ellátást. A lelkész szerint diszkrimináció, hogy a szociális segélyt utalják a kérelmezőknek, de az otthonnak járó támogatást nem. Ezért akarják romává nyilváníttatni magukat mindannyian. „Más se tudja igazolni, hogy roma. Attól az, hogy felvállalja. Én is felvállalom és az a 23 gondozott is, ha csak így lehet a törvényt betartani. Ezzel fel akarom hívni a figyelmet, hogy vannak rendkívüli esetek, és nem lehet elvárni, hogy 11 év után hallgassunk, amikor 11 évnyi jogfosztás által 6 és fél milliárd, hatmilliárd régi lejt vesztettünk” – mondta Berke Sándor, református lelkész. „A kért segélyről annyit mondhatok, az öregotthon gondjairól, lakóiról vasárnap szereztem tudomást, a lelkészt felkértem írásban tegye meg észrevételeit, igényeit írja le” – közölte Coste Teodor polgármester. Az otthont eddig hollandok és németek is támogatták. Őket viszont román EP képviselők arról tájékoztatták, hogy az állam utalja a fejpénzt, ezért már a külföldi támogatók sem küldenek segítséget. Így az otthont a bezárás veszélye fenyegeti. Forrás: Magyar Nemzet

Archívum

Keresés dátum szerint:

Aktualitás beküldése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! A szolgálat éve

A szolgálat éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról