Sajtóhírek

"Ottfelejtett" sorsok

2010/07/21 - Ukrajnában közel húszezer kiskorú él árvaházakban. Ez az egyik legrosszabb mutató Európában. Hisz az a gyerek, akiről csupán hivatalból gondoskodnak, valójában viszont senkihez sem tartozik, boldogtalanul nő fel, s a kezdeti nehézségek egész életére rányomják bélyegüket. Problémás és születésétől fogva kilátástalan helyzetben közel háromezer csecsemő van, akiket gyermekotthonokban helyeznek el. Legtöbbször a rossz anyagi körülmények, a nagyszülők részéről megnyilvánuló nyomás, az egyedülállóknál a szégyenérzet, a veleszületett betegségek és az anya szenvedélybetegsége az, ami miatt az édesanyák otthagyják a szülőotthonokban újszülöttjüket. S annak ellenére, hogy az állami gyermekintézmények többsége ma már tiszta és jól felszerelt, káderhiánnyal sem küzd, az itt élő kicsik mégis érzik, az ügyeletes fehér köpenyes néni csak a munkáját végzi. Jó, ha a lelkiismeretesebb típushoz tartozik és a reggeli meg az ebéd mellé némi jó szóval is szolgál. Rosszabb esetben viszont csak „oda ne menj”, „azt ne bántsd”, „ezt nem szabad” kifejezésekkel „nevel”. Talán emiatt van, hogy ezek az apróságok nem szeszélyesek. S az első kimondott szavuk sem a mama, hanem a néni vagy a kása. A pszichológusok szerint az anyai szeretet nélkül felnövő gyerekek súlyos fizikai és mentális problémákkal küszködnek. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint e kategória 18 százaléka vérszegény, 32 százaléka fizikailag elmaradott, 63 százaléka pszichés zavarokkal küzd, 4 százaléka angolkóros. Megoldást jelenthet a nevelőszülők keresése, az örökbefogadás, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a megelőzés a leghatékonyabb. A szülőotthonokban és a nőgyógyászati szakrendeléseken végzett propagandamunka révén – legalábbis a hivatalos nyilvántartás szerint – felére csökkent a sorsára hagyott csecsemők száma: míg 2004-ben 1549, tavaly 865 apróságot „felejtettek ott”. A legjobb eredményeket e téren Hmelnickij megyében érték el, ahol a kilátástalan helyzetben lévő nők számára 14 anyaotthont hoztak létre. Így a babát váró, mégis reményvesztett anyák az utolsó heteket, s a szülést követő másfél évet ezekben tölthetik. Közben megtanulják kicsinyüket gondozni, s a szociális dolgozók segítségével arra is megoldást keresnek, hogyan, milyen munkával tudják majd biztosítani megélhetésüket és gyermekük ellátását, miután elhagyják az otthont. Vidékünkön sajnos még nincs hasonló intézmény. Pedig a biztos pontot jelentő ideiglenes otthon sok meggondolatlanságra készülő kismama sorsát terelhetné jobb irányba. Magyar Tímea  

Megvalósítható-e a reform?

2010/07/14 - A tizenkét éves oktatás eltörléséről és nulladik osztályok beindításáról döntött az ukrán parlament. Ez új óvodai csoportok megnyitását, azokon a településeken pedig, ahol nincs gyermekintézmény, óvodaépítést jelent. Emellett szeptembertől az ötévesek új program szerint kezdik meg az iskolára való felkészülést. Kárpátalja mennyire áll készen a reform véghezvitelére? – Sajnos nem jelenthetem ki, hogy száz százalékban készen állunk, de azért már konkrét lépések történtek az ügyben. Kárpátalján az állami óvodák a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Szűkebb pátriánkban 336 községi tanács 532 ilyen intézményt működtet, 48 pedig egyet sem. A lefedettség csupán az Ilosvai, a Rahói és Szolyvai járásban teljes. Az intézményeket több mint 29 ezer apróság látogatja rendszeresen, vagyis a kicsinyek 84 százaléka. – Szeptemberig aligha épülnek új óvodák, viszont az iskolai osztályok konganak az ürességtől. Elképzelhető, hogy a tanintézetekbe helyezik át a nulladik osztályosokat? – Nos, ez is egy megoldás, azonban a kicsinyeknek nem elég egy osztályterem, háló- és játszószoba is szükséges. Vannak olyan kis létszámú elemi iskolák, ahol ez kivitelezhető. Idővel ezeket át lehet minősíteni oktató-nevelői komplexumokká. Vannak azonban olyan falvak, ahol se iskola, se óvoda. Ezeken a településeken az állami költségvetésből kiutalt összegekből kezdődik meg a gyermekintézmények felépítése, illetve folytatják már a korábbi években megkezdett, de objektív okokból befagyasztott építkezéseket. A megyei tanács legutóbbi ülésszakán is megszavaztak 1 millió 720 ezer hrinyát erre a programra. De vannak más lehetőségek is. A Nagybereznai járásban például testvér­települési kapcsolatoknak köszönhetően szponzori támogatásból látnak neki a feladatoknak. A magyar településeken a történelmi egyházak tartanak fenn számos óvodát. Az augusztusi járási tanácsi üléseken, a pedagóguskonferenciákon a polgármestereknek és oktatási vezetőknek már konkrét lépésekről kell majd beszámolniuk. – Nem lesz hiány óvodapedagógusokból? – Kárpátalján a Munkácsi Technológiai Főiskolán, amelynek égisze alatt most az egykori tanítóképző is működik, képeznek ki szakembereket az intézmények számára. Beregszászban a magyar óvodák számára folyik szakemberképzés. Káderproblémáink tehát nem lesznek. F. A. http://kiszo.hhrf.org/index.php?option=com_content&task=view&id=218&Itemid=1

Tizenkettő mínusz egy az 11+1!?

2010/07/14 - Azzal, hogy az ukrán parlament az elmúlt héten megszavazta a tizenkét éves oktatás rendszerének eltörlését és ismét tizenegy évig járnak majd iskolába a gyerekek, sikerült megosztania az ország pedagógustársadalmát és oktatási szakembereit. Abban ugyan szinte mindenki egyetért, hogy bármennyire is törekszik Ukrajna felzárkózni az egységes európai oktatási rendszerhez – ami többek között a 12 éves tanulás velejárója lenne –, még nem készült fel a változtatásra. S nemcsak anyagilag, mentálisan sem...

Bognár Renáta, az MTI tudósítója írja:

2010/06/17 - Budapest, 2010. június 17., csütörtök (MTI) - A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint átlátható, világos és követhető határon túli támogatáspolitikára van szükség, és a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, hogy lehetőleg még júliusban összehívhatják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat éve szünetel, jogsegély irodát hoznának létre és célzott programokat indítanának a szórványmagyarság segítésére. A nemzetpolitika kiemelt szerepet játszik az elkövetkező években, ezt jelzi, hogy a területért miniszterelnök-helyettesként Semjén Zsolt felel majd - mondta Répás Zsuzsanna. Hozzátette: az elmúlt nyolc évben a legnagyobb probléma az volt, hogy háttérbe szorult ez a terület, egy eldugott főosztály képviselte, a nemzetpolitikai szempontok nem érvényesültek. Ezen szeretnének gyökeresen változtatni, s azt szeretnék, ha a magyar kormány magatartását áthatná az összetartozás gondolata, hogy kárpát-medencei keretek között kell a magyarságról gondolkodni. Az államtitkárság lesz a nemzetpolitika műhelye a kormányzati struktúrán belül, bármilyen határon túli magyarokkal kapcsolatos ügy, probléma felmerül, az ide kerül első helyen. A legfontosabb feladat az államigazgatáson belüli koordináció lesz, azt szeretnék, ha a nemzetpolitikai gondolkodásmód megjelenne az egész magyar államigazgatásban - hangsúlyozta, hozzátéve: minden tárca szabályzatába be fog kerülni feladatként a határon túli ügyekkel való foglalkozás. Az államtitkárság gondozza majd azokat az ügyeket is, amelyek korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalához tartoztak - jelezte. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezletet mindenképpen összehívják a nyáron, lehetőleg még július folyamán. A MÁÉRT a magyar-magyar politikai párbeszéd legfontosabb fóruma volt. A testület ülését 2004 novembere óta nem hívta össze a szocialista kormányzat, akkor Gyurcsány Ferenc csúfos kudarcot vallott a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett állásfoglalásával - idézte fel. Hozzátette: a MÁÉRT hivatalosan nem szűnt meg, ma is élő fórum, amibe szeretnének "életet lehelni". A helyettes államtitkár azt mondta, azt szeretné, ha nevét, funkcióját megőrizné a MÁÉRT, s az a fórum lenne, amelyen az összmagyarságot érintő kérdéseket át tudnák beszélni. A Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fóruma is megmaradna ugyanakkor. Répás Zsuzsanna elmondta: ez olyan vitafórum, amely alkalmas arra, hogy hosszú távú koncepciókat alakítson ki, s itt sikerült a parlamenti képviselőknek konszenzusra is jutni egymással. Ha sikeres nemzetpolitikát akarnak megvalósítani, kellenek olyan kérdések, minimumok, amelyekben meg tudnak állapodni a parlamenti erők egymással - hangsúlyozta. A támogatáspolitikáról azt mondta, hogy jelenleg a rendszer átvilágításán dolgoznak. Amit eddig látni, "az egy káosz, átláthatatlan, nem logikus rendszer". A Szülőföld Alap kezel bizonyos pályázati forrásokat, s ezen kívül vannak különböző költségvetési fejezeti előirányzatok amelyek sokszor egymás között adnak át forrásokat. Vannak területet, amelyeket támogatnak az egyikből és a másikból is. "Olyan, mintha az állam a különböző zsebeiből adogatna, és úgy csinálna, mintha nem tudná, hogy azokban a zsebeiben mi van." Répás Zsuzsanna ezért azt szeretné, ha az összes határon túlra jutó forrást egy alapba vonnák össze. Átlátható, követhető, világos határon túli magyaroknak szóló támogatás politikára van szükség, azért, hogy a határon túliak is tudják, mire számíthatnak, hová kell fordulni. Arról, hogy a források összege hogyan alakul, azt mondta: azt szeretné, ha a jelenlegi helyzetben minimum meg lehetne őrizni a mostani szintet, s ahogy lehetőség nyílik a magyar gazdaság javulásával, növelnék a forrásokat. Répás Zsuzsanna a tervek között említette jogsegély iroda létrehozását is a határon túli magyarok számára. Ehhez, a várhatóan budapesti központú irodához lehetne fordulni, ha egy magyar embert bárhol a világon atrocitás, támadás vagy bántódás ér, azért mert magyar. Példaként említette a magyarveréseket, a szlovák nyelvtörvényt, az oktatási jogok csorbítását Szlovákiában vagy Kárpátalján. Minden határon túli magyar ember érezzen a saját életében valami pluszt, azért mert magyar és mögötte ott áll az anyaország, ahová fordulhat - fogalmazott. Kiszélesítenék az Apáczai Közalapítvány által elindított Határtalanul osztálykirándulási programot is, azt szeretnék, ha minden magyar középiskolás tanulmányai során legalább egyszer eljutna határon túli magyar területre, illetve határon túliak is eljöhetnének legalább egyszer Magyarországra hasonló formában. Fontos, hogy a magyar gyerekek megtapasztalják, élnek magyarok a Kárpát-medencében, és azt is milyen körülmények között. Ezt csak személyes tapasztalatok alapján lehet - mondta, hozzátéve: az a sokk, amit a 2004-es népszavazás jelentett nem következett volna be, ha a személyes ismeretségek jelen vannak a magyarországi emberek életében. Répás Zsuzsa beszélt arról is, hogy a szórványmagyarság segítését kiemelt kérdésként kívánják kezelni. Ez olyan terület, amit teljesen elhanyagoltak az elmúlt időszakban - mondta. Teljesen másként kell hozzájuk viszonyulni, mint a tömbmagyarsághoz. Ezért átfogó felmérést követően kifejezetten a szórványban élőknek szeretnének programokat indítani. Példaként említette, hogy ahol lehet, segítenék az iskola működtetését számukra, iskolaközpontok, iskolabuszok szervezésével. A moldvai csángók támogatásában szorosan együtt szeretnének működni a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével, amely kiemelkedő eredményeket ért el a magyar nyelvtanítás megszervezése területén. Ezt szeretné a kormány segíteni, ösztönözni - jelezte Répás Zsuzsanna.

Két évtized a humánum és a példamutatás jegyében

2010/06/09 - Ünnepel az MTV Vallási és Egyházi Műsorainak Szerkesztősége Húsz éve szolgálja a hitet kereső és a hívő embereket a Magyar Televízió a mozgókép eszközeivel. A vallási és egyházi értékek megjelenítése közösségépítő erő, s egyben közszolgálati kötelezettség is. A humánum és a példamutatás jegyében dolgozik a Magyar Televízió Vallási és Egyházi Műsorainak Szerkesztősége, amely huszadik születésnapját ünnepelte május 28-án. Két évtizede hetente közel három órában foglalkoznak a történelmi egyházak életével, de időközben számtalan dokumentum- és portréfilmet is bemutattak, amelyek az ismeretek gyarapítása mellett a csendes elmélkedés lehetőségét kínálják a nézőknek. A hitéleti műsorokat a tradicionális egyházakkal kötött megállapodás alapján készíti a Magyar Televízió. A katolikus, református, evangélikus, unitárius, baptista, metodista, magyar ortodox és zsidó egyházakkal és felekezetekkel a nézők 34 típusú rendszeres összeállításban találkozhattak a képernyőn. A paletta igen széles, a hagyományos Biblia-magyarázatok, istentisztelet-közvetítések az elmúlt években a meditációkkal, ifjúsági és gyerekműsorokkal, ismeretterjesztő, dokumentum- és portréfilmekkel gazdagodtak. A figyelem középpontjában az ünnepi műsorok, virágvasárnap, húsvét, pünkösd, Szent Jobb körmenet, a Reformáció napja, a hanuka és a karácsony állnak. Az ünnepnapok színvonalas kínálata mellett a Vallási és Egyházi Műsorok Szerkesztősége kiemelt figyelmet fordít olyan események méltó megjelenítésének, mint a katyńi áldozatok emlékére felajánlott gyászmise, vagy a hazai közvéleményt is megrázó lengyel légi katasztrófa áldozatainak temetése. Az elmúlt évben Református egység címmel egyórás összeállítás foglalkozott a Magyar Református Egyház Alkotmányának aláírásához kötődő ünnepséggel. A Magyar Televízió közvetítette az osztrák és a német tévénézőknek a határnyitás huszadik évfordulója alkalmából a Páneurópai Piknik helyszínén tartott evangélikus istentiszteletet. A műsorok rendszeresen beszámolnak az új egyházi létesítményekről is, megható film foglalkozott például a váci zsinagóga megnyitásával. Május 28-án, pénteken ünnepelt a szerkesztőség, Medveczky Balázs ügyvezető alelnök Téglásy Ferenc vezető szerkesztő és munkatársai két évtizedes munkáját elismerő oklevéllel jutalmazta. A köszöntést közéleti személyiségek és egyházi vezetők (Dr. Erdő Péter, Dr. Bölcskei Gusztáv, Dr. Fabinyi Tamás, Dr. Feldmájer Péter, Kocsis Fülöp, Csernák István, Dr. Mészáros Kálmán, Pataky Albert, Dr. Pressing Lajos, valamint Balog Zoltán) is megtisztelték jelenlétükkel. További hírek az MTV-ről: www.mtvzrt.hu

Hogyan tovább kárpátaljai magyar oktatás?

2010/06/05 - Konferencia Beregszászban Az új ukrán kormány is csupán ígéreteinek egy részét valósította meg az érettségi-felvételi rendszerrel kapcsolatosan. A nemzetiségi iskolák végzősei továbbra sem tehetnek emeltszintű érettségit az oktatás nyelvéből. A választható vizsgatárgyak között nem szerepel az egyetemes történelem. Diszkriminatív, hogy ukrán nyelvből és irodalomból ugyanazt a tesztet kell mindenkinek teljesíteni, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv és irodalom szakra felvételizőknek. Többek között ezek a kérdések kerültek terítékre május 20-án azon a konferencián, melyet a KMPSZ és a Rákóczi Főiskola szervezett a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetéről, jövőjéről. Orosz Ildikó elnök asszony előadásában a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetéről beszélt, arról, miként alakult a magyar oktatás képe Kárpátalján az elmúlt évtizedekben, amikor is az itt élők a szülőföldjük elhagyása nélkül több ország polgáraiként igyekeztek megőrizni magyarságukat, illetve a főiskolán működő Lehoczky Kutatóműhely felmérései alapján bemutatta, milyen változások történtek a magyar oktatás terén az elmúlt húsz évben. Az előadó arra is kitért, milyen – sokszor negatív – hatása volt az utóbbi évek ukrán oktatáspolitikájának a nemzetiségi iskolákra. Szomorúan állapította meg, hogy a beiskolázottak 50 százaléka érettségizik le, s csupán 16 %-uk jut el a felsőoktatásig. A mutatók korábban is igen rosszak voltak, s ez az elmúlt években még inkább romlott. Ez nagyban köszönhető az utóbbi évek rossz oktatáspolitikájának, az érettségizők elé állított követelményeknek. Bár idén némi pozitívum, hogy a teszteket anyanyelvükön írhatják meg a nemzetiségi iskolák diákjai, viszont ukránból még mindig ugyanannak a követelményrendszernek kell megfelelniük, mint az ukránt anyanyelvükön tanuló diákoknak. Az is abszurd, hogy még a magyar filológiára jelentkező diákoknak is ukránból, ukrán történelemből meg idegen nyelvből kell érettségizniük, magyarból nem kell vizsgát tenniük, így akár olyanok is bekerülhetnek, akik nem is beszélnek magyarul! Orosz Ildikó felhívta a figyelmet, hogy az államnyelv elsajátításának nem az a módja, hogy ukrán iskolába íratjuk a gyerekeket, hanem hogy javítsuk az ukrán nyelv oktatásának minőségét, ehhez pedig a feltételeket is biztosítani kell. Megmaradásunk érdekében az a feladatunk, hogy megőrizzük anyanyelvi oktatási intézményrendszerünket, mondta az előadó, aki azt is hangsúlyozta, hogy bár magyarként élni, magyarként érvényesülni nehéz, mégsem adhatjuk fel, hisz tartozunk azzal a jövő nemzedéknek, hogy megőrizzük anyanyelvünket, kultúránkat, mely az egyetemes magyar kultúra része. Válságban van a kárpátaljai magyar oktatás. Az utóbbi években elbizonytalanodtak a szülők, tanárok, diákok egyaránt, mondta Brenzovics László, a megyei tanács elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke. Most úgy tűnik, pozitív változások jönnek, mintha Ukrajna letért volna az erőszakos nacionalista nemzetállam építésének útjáról, és Magyarországon is megváltozott a politikai kurzus, hangsúlyosabban kívánják képviselni a határon túli magyarok érdekeit. Ezt mindenképpen ki kell használni. A nemzetiségi oktatás terén stabil körülményeket kell teremteni, el kell érni, hogy megoldódjon az érettségi-felvételi problémakör, hogy magyarból és magyarul vizsgázzanak végzőseink, hogy biztosítsák a tankönyvellátást. Ennek érdekében szerencsés lenne egy új tankönyvkiadót alapítani Kárpátalján. Brenzovics Lászó fontosnak tartja továbbá a tehetséggondozás, illetve a magyar felsőoktatási intézmények megerősítését, a pedagógus-továbbképzés megújítását, a magyar iskolák presztízsének emelését. Ehhez összefogásra, közös koncepció kidolgozására van szükség, mondta. A magyar iskoláknak versenyképeseknek kell lenni, sokkal jobb feltételeket kell teremteni a nemzetiségi iskolák számára, javítani kell az ukrán nyelv oktatását, mindemellett anyanyelvi oktatásunk megőrzése szempontjából nagyon fontos a pedagógusok identitása, hangsúlyozta Bartha József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese. Varga Béla, a Szvit Állami Tankönyvkiadó Ungvári Magyar Szerkesztőségének vezetője az ukrajnai tankönyvkiadásban eszközlendő mihamarabbi szabályozásokra, szükséges változtatásokra, illetve Magyarország közreműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Egressy Miklós, a Karács­fal­vi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum lelkészigazgatója az egyházi oktatási intézményektől megvont állami támogatásokat nehezményezte, s szorgalmazta a szórványban élő gyerekek magyar közegbe való beintegrálását, amiben fontos szerepet játszhatnak az egyházi líceumok. A konferencián részt vett és a most alakuló magyar kormány támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyar pedagógustársadalmat Madarász Sándor, a FIDESZ kulturális tagozata szakképzési munkacsoportjának vezetője, Mák Kornél, a KDNP kecskeméti szervezetének elnöke, illetve Palotás József, a Kecskeméti Regionális Képzőközpont igazgatója, a Pannon Forrás Kárpát-medencei Hálózat alapító tagja. A konferencián zárónyilatkozatot fogalmaztak meg a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Kovács Erzsébet

Megállt az ész az esszénél

2010/06/05 - Közel 19 ezer diák maradt távol a június másodikán kezdődő ukrán nyelv és irodalomból tartott emelt szintű érettségi első napján, adta hírül az osvita.ua internetes hírportál. A tesztíráson a 433 ezer jelentkezőből 18 722 tanuló nem kapott lehetőséget, hogy idén felmérhesse tudását államnyelvből. A legtöbben Lemberg megyében (93,1 százalék), a legkevesebben Luhanszk megyében (84,2 százalék) írták meg az ukrán tesztet. A legidősebb vizsgázó 64 éves volt. Az idei tesztírás sem volt mentes a problémáktól. Aki egy perccel is később érkezett a megszabott időpontnál, a vizsgabiztosok már nem engedték be a terembe. S szép számmal akadt olyan fiatal is, aki nem vitte magával a fényképpel ellátott szertifikátját. A megfigyelők puskázásról, a kérdések kicsempészéséről, súgásról, mobiltelefonon kért segítségről is beszámoltak. Sőt, közel ötven esetet jegyeztek fel, amikor a vizsgázó tanuló helyett más ült be az iskolapadba. Közben Igor Likarcsuk sajtótájékoztatón próbálta cáfolni azokat a híreket, miszerint az emelt szintű érettségi feladatainak megoldásai már az interneten keresztül megvásárolhatók. Az Ukrán Tudásfelmérő Központ igazgatója aláhúzta: a tesztlapok egy különleges plombával, és más biztonsági eszközökkel vannak ellátva, amelyeket lehetetlen anélkül kinyitni, hogy ne vennék észre a idegenkezűséget. Jelen sorok írója az Ungvári 19. Számú Középiskola előtt toporgott. A tanulókat egy közel kétméteres fegyveres őr egyenként engedte be az ajtón, ahol az előtérben a vizsgabiztosok tüzetesen átnéztek minden kötelező iratot, s akinél hiányosságot találtak, azt azonnal visszafordították. Amikor fényképet próbáltam készíteni a termüket kereső tanulókról, majdnem kiverték a kezemből a gépet. A durva hangnemre fordultam meg, és próbáltam menteni a fotómasinámat. "Hogy képzeli, azonnal tűnjön el innen, itt tilos a fotózás..." – ripakodott rám a többdioptriás szemüveget viselő "pedagógus", s mikor már az őr megmarkolta a karomat, jobbnak láttam táskám mélyére rejteni a gépet. A feladványok megoldásai késő este persze már letölthetők voltak a világhálóról, nyilván azok nagy örömére, akik egy vagy két nappal később írták meg az ukrán vizsgát. – Az irodalmi kérdések között szerepelt például, hogy ki volt az első írója az újkori ukrán irodalomnak. Erre nem tudtam a választ, csak tippeltem – mondja Pukman Márk, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola végzőse, aki a Huszti 4. Számú Középiskolában írta meg a vizsgatesztet. –A fogalmazásba bele sem kezdtem, mert csak annyit értettem belőle, hogy az "én' a témája. Bízom benne, hogy a nyelvi feladványokra helyesen válaszoltam, hiszen elég könnyűek voltak. Több helyre is szeretnék jelentkezni felvételire: Munkácsra az állategészségügyi kolledzsbe és a beregszászi főiskola földrajz szakára. – Én 176 szót írtam az esszére, aminek az volt a vezérgondolata, hogy nem mindenki olyan mint én, hanem különbözőek vagyunk. Az irodalmi kérdésekben volt egy, amiről nem is tanultunk. Ez az Intermezzo című (Mihajlo Kocjubinszkij írta – a szerző), aminek az íróját kellett eltalálni – fejti ki a szintén szlatinai Fiú Georgina, aki ugyancsak Munkácsra készül, könyvelői szakra. Az idei ukrán tesztvizsga irodalmi kérdései zömmel a kortárs irodalomra épültek, a nagy klasszikus, Sevcsenko mindössze egy kérdésben szerepelt, állították a vizsgázók. Különös figyelmet kaptak az ukrán irodalom női alkotói: Leszja Ukrajinka, Lina Kosztenko, Marko Vovcsok és Olga Kobiljanszka minden harmadik kérdésben szerepeltek. Egy feladatnál a Van Gogh-ról szóló részletben a publicisztikai stílust kellett felismerni, ami sokaknak okozott fejtörést, mondták az ukrán tesztvizsgáról kijövő tanulók, akik a majd két hét múlva kihirdetésre kerülő eredményekig még izgulhatnak egy kicsit a többi választott tesztvizsgán is... Fedák Anita http://www.karpatalja.com/

Közlemény a trianoni döntés 90. évfordulóján

2010/06/05 -    A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2010. május 28-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy körlevéllel emlékezteti gyülekezeteit 1920. június 20-ra, a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményére, amikor a trianoni békediktátum alapján nemzetünknek kétharmad részét kitépték az ezeréves ország-testből.    Magyarország megcsonkításáról a kommunizmus bukásáig tilos volt beszélni az anyaországban. A leszakított területeken egyenesen a tudatunkból is szerették volna kitörölni a tényt, hogy mi magyarok vagyunk, és a föld, amelyen élünk magyar őseinké volt. Nemcsak a tudatunkat próbálták módosítani, hanem a telekkönyveket, a magyar falvak és városok arculatát, és beköltöztetésekkel a nemzetiségi összetételt is. Közel kerültünk a végleges beolvadáshoz, és a lassan többségivé duzzadó kortárs-honfoglalók kiszolgáltatottjai lettünk.    Trianon által támogatott területrablást, valamint az igazságtalan határmódosítást nem áll szándékunkban hasonló eszközökkel visszafordítatni, mert az eltelt kilencven év helyrehozhatatlan változásokat eredményezett. Azonban követeljük és kérjük, hogy az Európa Unió határsemlegesítő és egyenlő esélyeket biztosító szellemisége a trianoni áldozatok között is messzemenően érvényesüljön.    Kárpát-medencében június 4-én minden református templom harangja 17,30 órakor megszólal. A királyhágómelléki harangok is megsiratják a megalázóan megrázó múltat, és hirdetik Isten kegyelmét, amely újabb lehetőségeket ajándékozott a megmaradóknak, a bizakodóknak és az egymásban reménykedőknek.    Ennek köszönhetően írhattuk alá 2009.május 22-én Debrecenben a Magyar Református Egyház Alkotmányát, amely a református egységet deklarálta, és ennek tagjai vagyunk.    Ezért üdvözöljük a Magyar Parlament 2010. május 26-án hozott határozatát, amely által a Kárpát-medencében, az anyaországon kívül élő minden magyarnak állampolgárságot biztosít.    Ennek eredménye, hogy a Magyar Parlament június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjának hirdette ki.    Íme, Isten mennyi jelet készített el számunkra, hogy ne az elkeserítő múlt szomorítsa nemzetünket, hanem a kínálkozó alkalmak bátorítsanak a jövőre. Töltsük meg élettel ezeket a lehetőségeket, hogy mind a magunk sorsa örvendezően eredményesebb legyen, mind utódainké, hogy (jobb példán felnőve) egészségesebb nemzedék legyen.    Kérjük gyülekezetinket, hogy istentisztelet keretében emlékezzenek és szenteljék meg a Nemzeti Összetartozás Napját.    Nagyvárad, 2010.június 1.   A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése

Álmodtak egy nagyot... s meg is valósítják

2010/06/01 - A Técsői Református Líceum udvarán munkások jönnek-mennek. Az egyik talicskát tol, a másik maltert kavar, míg a harmadik éppen hegesztéshez készülődik. Na, ezt fogom lencsevégre kapni, határozom el, de mire beállítom a fényképezőgép objektívét, már röpködnek is a szikrák. – Egy régi, még a múlt század kilencvenes évei derekán megálmodott szórványoktatási központ alapjai vannak lerakva – indítja beszélgetésünket Ambrus Pál igazgató. – Terveink szerint a helyi középiskola és a líceum mellett magyar óvoda létesülne. Ez az intézmény az első szinten kapna helyet. A másodikon osztálytermeket szeretnénk kialakítani. A harmadikon pedig a líceum kollégiumát bővítenénk, hiszen a mostani hatvanfős diákszállónkon jelenleg kilencvenen osztoznak. De olyan tanévünk is volt, hogy 102-en lakták. Mivel tanintézetünkben működik az Ungvári Nemzeti Egyetem felvételire előkészítő karának fiókintézete, az érettségizők számára biztosítva lenne a továbbtanulás. Ezzel a komplexummal, úgy érzem, egyben a szórványvidék magyar oktatási problémái is megoldódnának. A tetőtérben a Técsői Magyar Házat alakítanánk ki, amely egyben egy közösségteremtő hely lenne a Tisza-parti város magyarsága számára. – Mit képzeltek el a Magyar Házba? – Técsőn, sajnos, nincs olyan hely, ahol, aki ezt igényli, leülhet egy tartalmas beszélgetésre, kezébe veheti a helyi magyar sajtó legújabb számát, rákattinthat az internetre stb. Egy nagy termet képzelek el mozgatható közfalakkal, ahol csoportosan leülhetnének beszélgetni vagy a világhálót böngészni. Nagyobb rendezvények esetén pedig ezeket a falakat el lehetne tolni, és szabaddá válna a helyiség. – Hol tartanak jelenleg a munkálatok? – A jelenleg rendelkezésre álló forrásokból a földszintet teljesen be tudjuk fejezni. A többi attól függ, hogyan futnak be a projektre a pályázati pénzek. És még egy apróságnak tűnő, ám valójában igen fontos momentum. A técsőiek soha nem zárkóztak el a társadalmi munkától, tehát ha úgy alakulna a dolog, hogy össze kell fogni és segíteni az építkezésben, biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan jelentkeznének és dolgoznának a jó ügy érdekében. Fedák Anita

90 év – magyar érdekképviselet Kárpátalján

2010/05/31 - 1920. június 4-e a magyar történelem egyik legszomorúbb dátuma. A trianoni döntés Kárpátalját elszakította Magyarországtól, és Csehszlovákia fennhatósága alá utalta. Így kezdődött A vidék magyar lakossága az államváltást és annak következményeit sajátosan élte meg. El kellett telnie egy bizonyos időnek ahhoz, hogy ráébredjenek arra: egy új állam fennhatósága alá kerültek. A hivatalnokok és a tisztviselők az első időszakban nem tették le a kötelező esküt a csehszlovák államra. Kevéssé ismert, hogy a Felső-Tisza-vidék természetes központja, Máramarossziget eredetileg Csehszlovákiához került volna, ám 1920. júniusában a prágai kormány a várost "mint a jó barátsági és szomszédsági kapcsolat bizonyítékát és kezességét" Romániának ajándékozta. Romániának azonban a területi veszteségért kárpótlást kellett adnia, s cserébe Kárpátaljához csatolták az addig román megszállás alatt álló Fertősalmás, Nagypalád és Akli falvakat. Miután a magyar kormány már nem képviselhette az itt élő nemzetrész érdekeit, szükségessé vált a regionális érdekvédelmi szervezetek megalakulása. A két világháború között Prága kormányzó által irányította Kárpátalját. Közigazgatás tekintetében ez az intézmény jelentette az egyetlen különbséget Csehszlovákia többi részétől, miután 1928-ban Kárpátalját is a köztársaság egyik tartományának minősítették. Ebben az időszakban alakultak ki a közösség érdekvédelmét szolgáló erők. Ilyen volt a Magyar Jogpárt (1920–22, elnöke: Korláth Endre, lapja a Ruszinszkói Magyar Hírlap, majd az Ungvári Közlöny), Őslakosok Autonóm Pártja (1921–27, elnöke: Árky Ákos, lapja a Ruszinszkói Magyar Hírlap). A többi tömörülés az országos pártok ruszinszkói szervezeteként működtek, törekedve az önálló politikai arculat megtartására. Ezek a pártok: a Keresztényszocialista Párt (1920–36, elnöke: Kerekes István, lapja a Kárpáti Napló, majd a Határszéli Újság), Kisgazda-, Kisiparos és Földműves Párt 1921-től 26-ig, amikor Magyar Nemzeti Párttá alakult (elnöke Egry Ferenc, lapja a Beregi Hírlap, majd a Kárpáti Magyar Gazda). 1920 és 1936 között a Kárpátalján működő magyar pártokat a Magyar Pártszövetség tömörítette Korláth Endre elnökletével. A kárpátaljai magyar pártok szorosan együttműködtek az azonos nevű szlovákiai magyar pártokkal, azonban nem egyesültek azokkal. A kárpátaljai magyar politikai élet kiemelkedő személyisége volt Egry Ferenc, a neves harangöntő-mester. Közéleti szerepét az is emelte, hogy az első világháborúban számos harangot felhasználtak ágyúöntésre, s a békés időszakban a harangszentelés nagy társadalmi eseménnyé vált. Az Egry-harangok felszentelése általában a nagy tisztelettel övezett szenátor és mester jelenlétében történt, aki ilyenkor megmaradásra biztató beszédeket mondott. 1938-ra érett meg a magyar nemzeti autonómia gondolata, aminek fő exponense a Magyar Nemzeti Párt volt. 1938 ősze és 1941 nyara között az elcsatolt területek jelentős része visszakerült Magyarországhoz. Az új magyar–csehszlovák határt kijelölő első bécsi döntés az etnikai viszonyokat vette alapul. Ezzel Kárpátalja alföldi része visszatért. A cseh kormány ennek hatására jóváhagyta az alkotmánytörvényt Podkarpatszka Rusz autonómiájáról. Ennek élén Bródy András, majd Avgusztin Volosin állt. Bár 1939. március 15-én Huszton Avgusztin Volosin kikiáltotta Karpatszka Ukrajina függetlenségét, a már bevonuló magyar csapatok pillanatok alatt megszüntették a fasiszta bábállamot. Miután a terület visszakerült Magyarországhoz, a hegyvidéki régiót Kárpátaljai Kormányzósággá nyilvánították. Kárpátalján a magyar közigazgatás 1944. október 15-én szűnt meg. A szovjet birodalom alatt és után Kárpátalja 1945 és 1991 között az Szovjetunióhoz tartozott. 1945. június 29-én Moszkvában a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői által aláírt szerződés döntött Kárpátalja sorsáról. Többek között kimondta, hogy az 1945. január 20-i fegyverszüneti szerződés elfogadásával Magyarország jogilag lemondott Kárpátaljáról. 1946. január 22-ével hivatalosan is megalakult a Szovjetunió, illetve az Ukrán SZSZK Kárpátontúli területe. A szovjet birodalom évtizedei során esélye sem volt annak, hogy magyar érdekvédelmi szervezetek működjenek. Amikor erre lehetőség nyílt, érdekesmód nem a két világháború közötti, úgynevezett történelmi pártok alakultak újra, hanem új formációk születtek. 1989-ben jött létre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A szervezet Fodó Sándor vezetése alatt sok mindent elért, s ennek az időszaknak az eredménye a ma II. Rákóczi Ferenc nevét viselő beregszászi főiskola. 1991-ben jött létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). Az országos szervezet Gajdos István vezetésével számos, igen komoly eredménnyel büszkélkedhet a kárpátaljai magyarság megmaradása és szülőföldön való boldogulása terén. Többek között ide tartozik, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetemen sikerült megnyitni a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéket, majd a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kart, Beregszászban létrejött az Európa–Magyar Ház, illetve a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a megyeszékhelyen hat évtized után ismét megnyílt a Drugeth Gimnázium. karpatinfo

Csernobil-gyerekek Hannoverben

2010/05/31 - Idén huszadik alkalommal jönnek csernobili gyermekek Hannoverbe, akik sugárfertőzést kaptak. Vendéglátójuk a Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyház. Az elmúlt héten 130 olyan gyermek érkezett repülőn Hannoverbe, akik Csernobil környékén élnek. A fehéroroszországi Gomel körzetből ékezett 8-14 éves gyermekeket vendéglátó családok fogadták magukhoz Schaumburgban, Harburgban és Osnabrückben. Augusztus 18-ig összesen 800 fehérorosz gyermeket várnak. Az üdültetés szervezője, Lars-Torsten Nolte elmondta: A gyermekeket még ma is fertőzi radioaktív táplálék, de a rákos megbetegedések száma még mindig növekszik. A gyermekeknek több hetük van arra, hogy egészséges környezetben felfrissüljenek. A gyermekeket szállító repülőgépet a visszaútra 1,5 tonna gyógyszerrel pakolták meg, mintegy 50 ezer euró értékben. (epd.de – 2010-05-28 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)

Elfogadták a kettős állampolgárságot

2010/05/26 - A parlament elfogadta a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot. A módosító indítványok elvetése után, eredeti formájában fogadta el a parlament a Fidesz kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatát - az ellenzéki módosító indítványokat a Fidesz egységesen leszavazta. Óriási többség A parlamentben 344 képviselő szavazott igennel, hárman nemmel (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, mind MSZP-s), öten tartózkodtak (az MSZP-s Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, valamint az LMP-s Dorosz Dávid és Szabó Tímea). Az MSZP-s pártelnök Lendvai Ildikó lekéste a szavazást, éppen akkor lépett be, amikor a törvény elfogadása után elült a taps. A Fidesz hevesen reagált az érkezésére.

Több mint harminc nevelőszülő tesz fogadalmat Debrecenben

2010/05/15 - A Nagytemplomban vasárnap a 10 órakor kezdődő istentiszteleten a Református Gyermekvédelmi Szolgálat nevelőcsaládjai fogadják, hogy a rájuk bízott gyermekeket hitben, szeretetben, a református egyház közösségében nevelik. Ha valaki „református nevelőszülő” szeretne lenni, nemcsak a törvényileg szabályozott elvárásoknak kell, hogy megfeleljen. Ilyen például, hogy a nevelőcsaládok hálaadó ünnepi istentiszteleten tesznek fogadalmat. (A hálaadó istentiszteleten az igehirdetés után kapják meg oklevelüket a református nevelőszülők. ) A nevelőszülői hálózatról bővebben itt olvashatnak: http://www.ttre.hu/tart/farticle/79/1390/1

A Parlament nyitóülése előtt imádkoztak

2010/05/15 - Péntek délelőtt, a Budapest-Németajkú gyülekezet Hold utcai templomában gyűltek össze a Fidesz és a KDNP képviselői, hogy az Országgyűlés egy órakor kezdődő alakuló ülése előtt ökumenikus istentiszteleten vegyenek részt. A választásokon győztes pártszövetség vezetői, Orbán Viktor és Semjén Zsolt számos újra vagy először megválasztott képviselő is részt vett az alkalmon, abban a gyülekezetben, amelynek lelkésze – de jelenleg hivatása felfüggesztése mellett – Balog Zoltán, szintén képviselő.

Célba ért a segélyszállítmány

2010/05/14 - A napokban egészségügyi berendezéseket, bútorzatot és más kórházi kellékeket tartalmazó szállítmány indult Budapestről Kárpátaljára, egészen pontosan a Beregszászi Járási Kórházba.

Magyar kar – új mérföldkő

2010/05/14 - Tovább bővült az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara. A tegnapi eseményen hét helyiséget adtak át, melyeket a magyar történelem és európai integrációs tanszék, illetve a fizika-matematika tanszék használ majd. Május folyamán elkészülnek a kiszolgáló helyiségek is.

Nemzeti kisebbségek a strasbourgi EU Parlamentben

2010/05/13 - A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre Matkovits-Kretz Eleonóra elnök vezetésével nemes célt tűzött ki maga elé, amikor a Magyarországon élő kisebbségek – németek, szlovákok, szerbek, ruszinok, lengyelek stb. – és a Trianon által elszakított nemzetrészek képviselőivel együtt felvállalták a nemzeti kisebbségek érdekképviseletét. Sok fehér folt van még a közös történelmünkben, melyek feltárásra várnak. A gulágokon vagy a Donyec-medencében (Donbász) sínylődők élettörténete, a málenykij robotra, a kuláklistára kerültek, vagy éppen nemzetiségük, illetve a „megbízhatatlanságuk” (a kárpátaljai magyar fiatalokat pl. a háború után nem sorozták be katonának, mert megbízhatatlanoknak minősítették őket, de a donyeci szénbányákba elvitték őket) miatt kitelepítettek sorsának bemutatása, a tények feltárása a most élő nemzedék fontos feladata. S már így is a huszonnegyedik órában járunk. Mind kevesebb a túlélő. S egyre nehezebb szemtanút fellelni, szóra bírni őket. Mert a félelem még mindig ott él szívükben… A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre két évvel ezelőtt eu-s támogatással indította útjára azt a projektet, melynek során interjúkat készítenek azon túlélőkkel, akiket nemzetiségük miatt hurcoltak el a lágerekbe anno. A kutatás eddigi eredménye: szakemberek és kutatók, érdeklődők és érintettek konferenciákon vitatták meg a meghurcolások, kitelepítések előzményeit, okait és következményeit, felkeresték azokat a lágereket, ahová nagyszüleiket, szüleiket hurcolták el egykoron, egy csoporttal elutaztak a Donyec-medencébe, ahol igyekeztek felkutatni az egykori táborok helyét, a temetkezési helyeket. A kutatások eredményeként kiadták a Málenykij robot c. könyvet Egyetlen bűnünk a származásunk volt alcímmel, mely az 1944/45–1955 közötti német és magyar polgári lakosok sztálini lágerekbe való deportálásának állít emléket. A projekt – sikeres eu-s pályázat esetén – tovább folytatódik. Sajnos az EU csak a tagországaiban folyó kutatásokhoz nyújt támogatást, miközben a szóban forgó nemzeti közösségek szenvedéseinek helyszíne a volt Szovjetunió utódállamaiban van. Erre, és számos nemzeti kisebbségeket érintő problémára – többek között az eddig meg nem történt bocsánatkérésre, az elhurcoltak politikai és erkölcsi rehabilitásának fontosságára, az anyanyelvű oktatás megőrzésének, illetve az anyanyevből és az anyanyelven történő érettségizés garantálásának szavatolására – hívták fel a képviselők figyelmét. A küldöttség április 18–22. között tartózkodott Strasbourgban, ahová az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja (Intergroup) ülésére kaptak meghívást, hogy ötperces felszólalásban ismertessék a Kárpát-medencei kisebbségeket érintő, a küldöttség tagjait foglalkoztató kérdéseket. Sajnos az ülés elmaradt, merthogy az izlandi vulkánkitörés keltette hamufelhő miatt Európa nagy részén megbénult a légiforgalom, s a képviselők nagy része nem érkezett meg az ülésre. Ezúttal a plenáris ülésen is csak lézengtek a képviselők, csupán a betervezett vitákat tartották meg, a döntéshozatal minden kérdésben elmaradt. Az Intergroup ülését is májusra napolták el. Sajnos addig nem maradhattunk, de írásba foglalt kérelmünket számos képviselőnek átadtuk. Ebben – hivatkozva a Lisszaboni Szerződés 1. a pontjára – az őshonos nemzeti közösségek jogainak, mint alapvető európai értéknek minél szélesebb körben történő elismertetését szorgalmaztuk. Ehhez az értékhez szervesen hozzátartozik az illető közösségek múltjának megismertetése, különösen akkor, ha a múltbeli események mind a mai napig kihatnak e közösségek életére, fejlődési lehetőségeire. Például az európai történetírásban a mai napig kevéssé ismert tény, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban a szovjet hatóságok száz­ezres tömegben hurcoltak el ártatlan civil nőket és férfiakat a mai Románia, Szlovákia, a nyugat-ukrajnai Kárpátalja, Magyarország és Szerbia területéről kényszermunkára, minden emberi körülményt nélkülöző munkatábo­rokba. A kiválasztás alapja legtöbb esetben a származás volt, de ha nem telt be a létszám, tömegével fogdostak össze spontán módon utcai járókelőket is. Ezt a hivatalosságok közül sokan ma is tagadják. Vagy nem ismerik be. De nem ismerték be a katyni mészárlást sem. Egy újabb katasztrófának kellett bekövetkeznie (Lengyelország államfője és a kíséretében lévő teljes hadvezetés életét vesztette) ahhoz, hogy a világ felfigyeljen a több évtizeddel ezelőtti szörnyű mészárlásra, s hogy Oroszország is elismerje bűnösségét… Felvidék, a Partium és Erdély már eu-s tagországok, ott lehet kutatni. De elsősorban Ukrajnába, Oroszországba hurcolták el ezeket az embereket, ott kellene fellelni a helyszíneket, ott kellene megtalálni a szemtanúkat. A küldöttség ehhez is kérte a segítséget, merthogy a jelenlegi pályázati kiírásban csak az eu-s tagországokban folytatható a kutatás. A képviselőknek átadott levélben a küldöttek megfogalmazták: az internáltként nyilván tartott polgári személyekre nem vonatkoztak a genfi egyezmények előírásai, legtöbbjük csak 1948-49 végén térhetett haza, addig igen sokan meghaltak közülük. Ezt nem tekinthetjük másnak, mint kollektív büntetésnek. Az emberiségellenes cselekmények szenvedő alanyainak erkölcsi, politikai, gazdasági kárpótlása mind a mai napig nem történt meg. A belépésre váró országok – pl. Szerbia, Ukrajna – felvételi kritériumai között ezt a rehabilitációs kötelezettséget mindenképpen figyelembe kell venni, és erre garanciát kell kérni. A háború után történtek máig kihatnak a közép-európai német és magyar közösségek életére, hiszen a szülők hosszú éveken át nem merték német, illetve magyar nyelven taníttatni gyermekeiket, így e közösségek kényszerű asszimilációja felgyorsult. Hátrányos megkülönböztetésük egyes országokban és területeken a mai napig érvényesül. Így például Ukrajnában (Kárpátalján) az anyanyel­vükön tanuló nemzeti közösségek – a magyarokon és németeken kívül a románok, oroszok, szlovákok stb. – nem tehetnek az egyetemi felvételhez szükséges emeltszintű érettségit anyanyelvükön. Az, hogy idén lefordítják a teszteket, nem jelent garanciát arra, hogy mindenkor biztosítani fogják az esélyegyenlőséget megteremtő anyanyelven történő vizsgázást. De a mostani „kedvezmény” ellenére hátrányos helyzetbe kerülnek a nemzetiségi iskolák végzősei azáltal is, hogy ők nem anyanyelvből, hanem államnyelvből (ukrán kortársaiknak ez az anyanyelvük) kell vizsgázniuk, méghozzá olyan követelményrendszernek megfelelően, amit a vizsgarendszer az ukránt anyanyelvükön tanulók számára állít fel. A küldöttség által megfogalmazott beadványban szó volt arról is, hogy Szlovákiában az új nyelvtörvény egyformán sújtja valamennyi szlovákiai nemzeti kisebbséget. A küldöttség tagjai arra kérték az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportját, kísérjék figyelemmel a tagországokban és a társulásra, illetve belépésre váró országokban élő őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét és tegyenek meg mindent kollektív jogainak védelmében, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződés, az Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Konvenció rendelkezéseire. Bár a fent említett okok miatt az Intergroup ülése elmaradt, a küldöttség tagjai találkoztak és megbeszélést folytattak többek között Gál Kingával, a kisebbségi munkacsoport elnökével, Tabajdi Csaba alelnökkel, Bauer Edit képviselőasszonnyal (Szlovákia), Sógor Csaba (Románia), Bernd Posselt (Németország) képviselővel, Hölvényi Györggyel, a Schumann Alapítvány főtitkárával. Kovács Erzsébet

Lehetnek-e kettős állampolgárok a kárpátaljai magyarok?

2010/05/13 - A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény az elsők között kerül az új parlament elé. Az ukrajnai magyarok ennek egyelőre nem örülhetnek, Kijev ugyanis nem ismeri el a kettős állampogárságot. Az alkotmány nem engedélyezi, hogy az ukránok más állampolgárságot is felvegyenek. Mégsem büntetik meg azt, aki ezt megteszi. - Minden kárpátaljai magyar egyénileg fogja eldönteni, hogy vállalja-e az ezzel járó esetleges kockázatot. Jelenleg a jelenlegi kormányzat mellett ez a kockázat nem túl jelentős, hiszen tömegesnek mondható az orosz és román kettős állampolgár Ukrajna egyes régióiban. És ezeket az embereket egyelőre nem üldözik - mondta el Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarok számára mégis az lenne a megnyugtató, ha az ukrán parlament engedélyezné a kettős állampolgárságot. Ehhez kétharmados többség szükséges, amire talán akkor van esély, ha az érintett országok összehangolt párbeszédet kezdeményeznek Ukrajnával.

Hatvanöt éves az Ungvári Rádió,

2010/05/13 - amely az ötvenes évektől kezdve magyar nyelvű műsorokat is sugároztt - olvasható a Kárpátalja című hetilap internetes oldalán. Az összeállításból kiderül, hogy a szovjet csapatok által megszállt Kárpátalján már 1945-ben megkezdte működését az új, szovjet hatalmat propagáló Ungvári Rádió. Mivel akkor még Kárpátalja lakosságának a jelenleginél jóval nagyobb része volt magyar, az ötvenes évek elején már magyar nyelvű rádióadások segítségével is igyekeztek a Szovjet Kommunista Párt propagandáját eljuttatni az orosz nyelvet nem beszélő lakossághoz. Végül a magyar szerkesztőség egyre több műsort kezdett sugározni, és a kárpátaljai magyarok is egyre gyakrabban hallhatták a nekik készült magyar adást. A hőskorról nyilatkozva a lapnak Lusztig Károly, aki 1958-tól 1965-ig dolgozott főszerkesztőként a rádióban, elmondta, hogy az ötvenes években még annyira korlátozottak voltak a műszaki lehetőségek, hogy ha helyszíni hangfelvételt akartak készíteni, ahhoz kellett egy teherautó, amelybe beraktak egy áramfejlesztőt és egy hatalmas stúdiómagnót. A riportalanyoknak előre megírták a szövegét. Az első hordozható, 12 kilogrammos magnókat a hatvanas évek elején kapták az egykori Német Demokratikus Köztársaságból. Az ungvári magyar rádiózás kezdeteinek másik tanúja, Kótyuk István 1962-ben került az Ungvári Rádióhoz, és hat éven át dolgozott ott. A későbbi egyetemi oktató elmondta a lapnak, hogy riportokat csak ritkán készítettek, mert a magyar szerkesztőségnek nem volt autója, és csak a saját költségükön utazhattak el egyik-másik magyar faluba. A hatvanas években a hétköznapi egyórás magyar adás három részből állt. Az első 20-28 perc hivatalos, Moszkvából kapott anyag volt, politikai, gazdasági és a párttal kapcsolatos hírek, majd húsz perc zenét sugároztak, végül a helyi hírek következtek - az ungvári ukrán szerkesztőség híreit fordították magyarra. Szombatonként irodalmi műsort sugároztak. Külön tematikus műsorokat kellett összeállítani a magyar szerkesztőségnek például Lenin születésnapjára, a nemzetközi nőnapra, a szovjet sajtó napjára, a rádió és televízió napjára, vasutasnapra, építők, pedagógusok napjára, anyák napjára. Kótyuk István 1963-ban indította el a vasárnapi kívánságműsort, amelynek óriási sikere lett a kárpátaljai magyar hallgatók körében. Elmondása szerint addig kevesen hallgatták a magyar nyelvű adást, mivel köztudott volt, 1956-ban az Ungvári Rádióban vették fel Kádár János beszédét és kormányának proklamációját.

Beregszász–Nyíregyháza menetrend szerinti autóbuszjárat

2010/05/09 - Vége a stop-korszaknak? Nemrég nosztalgiavonat haladt át Kárpátalján, a tervek szerint május végén indul a Beregszász–Nyíregyháza menetrend szerinti autóbuszjárat. A terv nemcsak a Vérke-parti város, hanem az egész beregi régió lakossága számára jelentősen megkönnyítheti az anyaországi utazást. Úgy tűnik, a közlekedés terén, ha lassan is, de helyreáll a rend. Braun Béla, a Beregszászi Járási Tanács alelnöke – Mennyire javíthatja a magyar–magyar kapcsolattartást a buszjárat beindítása? – Az új járatot kétségtelenül pozitív jelenségnek tartom a két ország együttműködésében és a magyar–magyar kapcsolattartás terén is. Nemcsak a Bereg-vidéki, hanem az egész kárpátaljai magyarság szempontjából is fontos. Aki nem rendelkezik személygépkocsival, annak eddig komoly problémát okozott az utazás lebonyolítása, sokan akár esett, akár fújt, kénytelenek voltak stoppolni. Ez sokkal civilizáltabb megoldás, és igény biztosan lesz rá. Reménykedem, hogy elfogadható jegyárak lesznek, ami sokak számára egyáltalán nem részletkérdés. – Új járathoz új út is kellene. – Kétségtelen. Ahhoz, hogy a célok, az elképzelések megvalósuljanak, megfelelő utakra van szükség. Ebből a szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 2012-ben Ukrajna Lengyelországgal közösen labdarúgó Európa-bajnokságot rendez. Ez az esemény kétségkívül sok turistát vonzhat az országba. Ám ahhoz, hogy kulturált körülmények között eljussanak a célállomásra, megfelelő közlekedési feltételeket kell biztosítani. Magyarán szólva örömteli volna, ha legalább a kárpátaljai főútvonalak, köztük azok, amelyek a határátkelőkhöz vezetnek, megújulnának. Nem lenne szabad megfeledkezni a Beregszászt elkerülő tehermentesítő gyűrű megépítéséről sem. – Milyen további perspektívákat lát a közlekedésfejlesztés terén? – A Kárpátalja Expressz Beregszászban is megállt, amikor nemrég átszelte a régiót. Megfelelő felmérésekre, illetve eszmecserére van szükség ez ügyben. Bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban lehetőség nyílik a rendszeres vonatközlekedés helyreállítására is, jöhetne már az InterCity. T. V. Minden jog fenntartva © 2010 Kárpáti Igaz Szó

Archívum

Keresés dátum szerint:

Aktualitás beküldése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! Megújulás éve

Megújulás éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról