Sajtóhírek

Sólyom a börtönlelkészségről

2010/05/05 - Sólyom László szerint rendezni kell a börtönökben dolgozó lelkészek státusát A büntetés-végrehajtás és a közbiztonság együttes kezelésének fontosságáról beszélt a köztársasági elnök a Váci Fegyház és Börtönben tett látogatásán. Sólyom László szükségesnek nevezte a börtönökben dolgozó lelkészek státusának rendezését is.

Obama elnök együtt imádkozott Billy Grahammel

2010/04/28 - Az USA elnöke, Barack Obama meglátogatta a 91 éves Billy Graham baptista prédikátort, világhírű evangelizátort. A Fehér Ház közleménye szerint a találkozó jó fél óráig tartott. Obama elnök „rendkívül hálás” volt a látogatás lehetőségéért és megvalósulásáért. Graham úgy nyilatkozott: minden hívő embert arra kér, imádkozzék az elnökért. Obama elnök a tizenkét USA-elnök egyike, akik Truman elnök óta keresték a személyes találkozás lehetőségét Billy Grahammel. De a mostani elnök az első, akit Graham saját otthonában fogadott. Obama még elnökválasztási kampánya idején szeretett volna találkozni a legendás prédikátorral, de Grahamnek akkor nem volt ideje az elnökre. A találkozó legnagyobb és legszebb eseménye volt, hogy Obama és Graham együtt imádkozott. Az evangelizátor két Bibliát ajándékozott az elnöknek: egyet neki, egyet feleségének, a First Ladynek, Michellenek. Obama elnök imájában megköszönte Istennek édesapja életét, Graham pedig az ég áldását és bölcsességet kért az amerikai elnökre. Graham azt tanácsolta az elnöknek, hogy elnöki hivatala betöltéséhez merítsen mindig erőt a hit forrásából. Billy Graham rendíthetetlen tekintélye az USA-ban összefügg azzal a világmissziós tevékenységgel, amit a 20. század közepétől 185 országban mintegy 200 millió ember Krisztushoz térítésével alapozott meg. 1950-ben megalapította Evangelizációs Társaságát, amit ma fia irányít. (livenet.ch - refdag.nl - idea.de – pro-medienmagazin.de – 2010-04-27 – www.reformatus.hu)

Bölcskei Gusztáv a választások után:

2010/04/26 - a nehézségeken együtt lehet túljutni Nem a csodát kell várni a változástól, hanem azt, hogy a közösségek megerősödésével ismét erős nemzet legyünk a Kárpát-medencében – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. A püspök az Európa Rádiónak az országgyűlési választások második fordulója után hangsúlyozta: a bizalmat kapottaknak tudniuk kell, hogy merre kell menni és a nemzeti közmegegyezés hogyan fog alakot ölteni. „Sok ember számára a fellélegzés időszaka kezdődik, még akkor is, ha tudjuk, hogy a beszorítottság és a megkötöttség leszűkíti a mozgásteret – fogalmazott a Zsinat lelkész elnöke. A kormány és az egyházak kapcsolatáról Bölcskei Gusztáv azt mondta: „az utóbbi években átélt dilettantizmus és rosszindulat után csak jobb jöhet. Le kell ülniük azoknak tárgyalni, akik egymást stratégiai partnernek tekintik, hiszen vannak olyan ügyek, amelyekben eddig is vállaltunk feladatokat. Egy olyan kormányzattal másként lehet tárgyalni, aki ezt elfogadja és nem az egyháznak nyújt segítséget, hanem az egyházon keresztül az embereknek” – hangsúlyozta a püspök. Bölcskei Gusztáv szerint az előző kormány legnagyobb hibája az volt, hogy a közösségeket gyengítette. „Ezek után a legfontosabb, hogy a fejekben és a szívekben rend legyen és a közösségek megerősödjenek, mert vannak olyan nehézségek, amelyeken csak együtt lehet túljutni.” Forrás: Európa Rádió

Ma nyit az Ung Könyvesbolt!

2010/04/22 - Ma megtörténik, amire oly sokan már évek óta vártak. Beregszász és Nagyszőlős, azaz a Bereg és az Ugocsa után immár a megyeszékhelyen is lesz magyar könyvesbolt, amelynek stílusosan, a hagyományt követve az Ung nevet adta Kovács Katalin tulajdonos. – Április 22-én nyit az Ung Könyvesbolt a Vár utca 2 szám alatt, szeretettel várjuk az érdeklődőket mind a megyeszékhelyről, mind az Ungvári járásból – mondja Kovács Katalin. – Nem titok, ezzel nagyon régi vágyam teljesül. Eddig elsősorban anyagi akadályai voltak. Bérleményben nem igazán gondolkodhattam, a helyiség költségeit ugyanis egy könyvesbolt nem termeli ki. Kénytelen voltam tehát befektetni. Remélem, sikeres lesz a vállalkozás. Úgy gondolom, Ungvár és a járás magyarsága megérdemel egy könyvesboltot, hiszen az a helyzet, ami évtizedekig fennállt, méltatlan. – Mielőtt belevágott, felmérte az igényeket? – Minden iránt van igény, ugyanúgy, mint ahogy Beregszász és Nagyszőlős esetében. Érdekes, hogy ebből a régióból nagymamáktól kaptam leveleket, amelyben kérték a klasszikus meséket és egyéb kiadványokat. Elpanaszolták, hogy szeretnék megvásárolni az unokájuk számára, de nincs hol. Ez is ösztönzött. És persze szem előtt tartottuk, hogy megközelítőleg tízezer magyar élhet Ungváron. – Lehet, de nagyon el vannak "bújva". – Most remélhetőleg előjönnek. Szeretettel várjuk őket, mint ahogy a járásban élőket is. A választék széles. Igyekszünk a régió nép- és iparművészetének termékeit, így a beregi szőttest és Hidi Endre kerámiáit, a kosár- és csuhéfonást is bemutatni. A klasszikus és a szórakoztató irodalom mellett gyermek- és meséskönyvekkel, nyelvkönyvekkel, szótárakkal is szolgálhatunk. Ezenkívül hetilapok, napilapok is kaphatók. Az előbbiek közé tartozik a Kismama, a Fürge Ujjak, a Sporthorgász, a Nimród stb. Lényegében minden szaklap, ami Magyarországon megjelenik, megvásárolható. Ezek remitenda-termékek. Az érdeklődők bármit megrendelhetnek – ez Beregszászban és Nagyszőlősön igen népszerű gyakorlat –, így új lapokat is. Igyekszünk a teljes palettát biztosítani, és két-, háromhetente hozzuk az újabb szállítmányt. Természetesen az igények is alakítani fogják a választékot. Mivel kedvezménnyel szerezzük be a kiadványokat, minden ugyanolyan áron kapható, mint Magyarországon. – Milyen szempontok játszottak szerepet a helyszínválasztásban? – Több minden. Például az, hogy szinte az ungvári vár és a Hungarológiai Központ szomszédságában vagyunk. Történelmi helyszín ez, nagyon szép a környezet. Az Ung Könyvesbolt a városközpontból is könynyen megközelíthető. Elsősorban a helyi magyarságnak hoztuk létre az üzletet, de az erre járó turisták is vásárolhatnak útikönyveket, térképeket. Egyébként hétfő szünnap, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 9-től 16 óráig (közép-európai idő szerint) vagyunk nyitva, szombaton és vasárnap pedig 9-től 13-ig. Tóth Viktor

A trianoni döntésre reagáló harangok feliratainak elemzése

2010/04/18 - című előadás összefoglalása A harang A harangok sokrétű szerepet töltenek be az emberek életében. Több vallásban is kiemelkedő a szerepük. A harang a keresztény hitélet mindennapjait közel másfél évezrede meghatározó tárgy. A legfontosabb funkciója az istentiszteletre (misére) történő hívás. A hétköznapi életben a harang meghatározott időszak elmúltát vagy kezdetét jelzi, míg a félrevert harang veszély (tűzvész, vihar, árvíz) közeledtéről tájékoztat(ott). A gyász hírének közlésére a templomtornyokban elhelyezett harangokat használják, de temetőkben felállított építményeken is elhelyeznek a temetés szertartásához kapcsolódó harangot. Ugyanakkor örömteli események hírének továbbadására is szolgál a harang, így például hírt ad jubileumi emlékévek kezdetéről, vagy a pápaválasztás megtörténéséről. A 19. század kulturális és technikai fejlődésének vívmányaként vasútállomáson, lóversenypályán, városi állatkertben is alkalmaztak jeladás céljára harangokat. A 20. század elejétől kezdve -az elektromosság elterjedésének következtében- szirénák, hangosbeszélő készülékek, riasztóberendezések harangok jeladó funkcióját átvették, viszont harangoknak a szakrális és emlékeztető funkciója megmaradt a 21. században is.

Megújult a berekfürdői Megbékélés Háza

2010/04/16 - Befejezték a berekfürdői Megbékélés Háza Református Konferenciaközpont korszerűsítését. Az épület csaknem 240 millió forintból újul meg, amelyből 76 millió forintot uniós pályázaton nyertek, 25 millió forinttal a Tiszántúli Református Egyházkerület támogatta a beruházást, a fennmaradó összeget pedig a HEKS, svájci református segélyszervezet biztosította.

A KMKSZ valódi áttörést szorgalmaz a nemzetiségi oktatás területén

2010/04/15 - A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban ülésező választmánya múlt szombaton megvitatta az országban kialakult politikai helyzetet, s nyilatkozatban sürgette az anyanyelvi oktatás problémáinak mielőbbi tényleges és átfogó megoldását.

A KMKSZ választmányának nyilatkozata az ukrajnai magyar oktatással kapcsolatban

2010/04/15 - A KMKSZ választmánya pozitívan értékeli az ukrán oktatásügyi minisztérium azon intézkedéseit, amelyek a kisebbségi oktatásban részt vevők valódi egyenjogúságát hivatottak biztosítani. A testület úgy véli, hogy a jelenlegi lépések fontosak, azonban a kisebbségek oktatási jogainak maradéktalan biztosítása érdekében még további intézkedésekre van szükség. Mindenekelőtt vissza kell vonni az oktatási minisztérium 461-es rendeletét, amely az ukrán nyelv oktatásának javítása ürügyén a nemzetiségi oktatás rendszerének felszámolását célozza. A felvételizők valódi esélyegyenlőségének megteremtése érdekében lehetővé kell tenni az anyanyelvből történő vizsgák pontjainak beszámítását a felvételi összpontszámba az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán elért pontok helyett. Ebből a célból, illetve a magyar nyelv és irodalom szakra felvételizők kompetenciájának felmérése céljából lehetővé kell tenni a magyar nyelvből és irodalomból történő tesztvizsgák leadását. Rendezni kell a magyar nyelvű tankönyvkiadás körül kialakult kaotikus helyzetet. Valamennyi tantárgyból maradéktalanul biztosítani kell az anyanyelvű tankönyveket. Beregszász, 2010. április 10. A KMKSZ választmánya http://www.karpataljalap.net/b4.html  

Az oktatási minisztérium enyhített a szigorú szabályozáson

2010/04/15 - Az oktatási minisztérium enyhített a szigorú szabályozáson Az igazságügyi minisztérium bejegyezte az oktatási tárcának azt a március 26-án kelt 243-as számú rendeletét, amely a 2010. évi felsőoktatási felvételi feltételeiben eszközölt módosításokat tartalmazza.   Az egyik legalapvetőbb változás, hogy az egyetemekre és főiskolákra jelentkezőknek lehetővé tették, hogy a felvételihez egyaránt benyújthassák az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központ által 2008-ban, 2009-ben vagy 2010-ben kiadott minőségi bizonyítványokat (szertifikátokat). A felvételizőknek ugyanakkor továbbra is jogában áll évente részt venni a külső független értékelésen, azaz érettségi vizsgát tenni - fűzi hozzá a rendelkezéshez az oktatási minisztérium hivatalos honlapján (mon.gov.ua) megjelent kommentár. A rendeletben behatárolták azon felsőoktatási intézmények és felkészítési irányok, azaz szakok számát, ahová és amelyekre a felvételiző benyújthatja jelentkezési kérelmét. Ezek szerint egy felvételiző mostantól ugyanazon évben legfeljebb öt ukrajnai felsőoktatási intézménybe jelentkezhet, s legfeljebb három szakra, tehát mindenkinek maximum 15 választási lehetősége lesz. A jelentkezéskor minden felsőoktatási intézményben be kell mutatni az eredeti érettségi szertifikátokat, melyeknek másolatát elveszi a felvételi bizottság, az eredetik hátlapjára pedig bejegyzés kerül arról, melyik felsőoktatási intézményhez lettek benyújtva, amit a felvételi bizottság pecsétjével hitelesít - jelezte lapunknak a minisztériumi rendelkezésekre hivatkozva dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. A szertifikátok eredeti példányait ahhoz az intézményhez kell majd benyújtani, amelyiket felvétele esetén választ a jelentkező, hangsúlyozta a szakember. Továbbra is érvényben van a felvételi szabályzat azon pontja, mely szerint minden jelentkező egy intézményen belül két szakon vagy két külön intézményben tanulhat egyidejűleg. A jelentkező által másodikként választott intézménybe a szertifikátok hitelesített másolatát kell benyújtani. "Felhívjuk a jelentkezők figyelmét arra, hogy ne szalasszák el saját lehetőségeiket, és ne hagyják ott rögtön az első intézmény felvételi bizottságánál szertifikátjaik eredeti példányait, mert ebben az esetben a többi intézményben nem fogják elfogadni a jelentkezésüket - óvja a felvételizőket Orosz Ildikó. - Csak abban az esetben hagyják az intézménynél az eredeti okmányt, ha meggyőződtek róla, hogy felvételt nyertek." A minisztérium lehetővé tette a felsőoktatási intézményeknek, hogy azon jelentkezők számára is engedélyezzék a felvételi versenyben való részvételt, akik a profil szerinti szaktárgyakból elérték a 170 pontot, de a másik két, nem profil szerinti tárgyból vagy azok valamelyikéből nincs meg a minimális 124 pontjuk. További újítás, hogy mostantól lehetővé válik az érettségi bizonyítványért kapott, tizedpontig kerekített átlagpontszám figyelembe vétele (egy 200 pontos skálán) a felvételinél. Ebben az évben tehát minden jelentkező maximum 800 pontot érhet el a felvételi során: maximum 600 pontot szerezhet az emelt szintű érettségin a három tárgyból, és az érettségi bizonyítványa átlaga alapján vihet magával további 200 pontot. Azoknak a jelentkezőknek, akik még azokban az években érettségiztek, mikor az értékelés 5-ös skála alapján történt, aszerint számolják ki bizonyítványuk átlagát, hogy a hármas osztályzatnak a hatos felel meg, a négyesnek a kilences, az ötösnek a tizenkettes. Miután ily módon bizonyítványuk átlagát kiszámolták a 12-es rendszerben, ugyancsak a fentebb említett táblázat alapján konvertálják azt pontokká. Azoknak, akik a középiskolában nem kaptak kibocsátó jegyet (tehát akiket nem "attesztáltak") ukrán nyelvből és irodalomból, engedélyezték, hogy abból a nyelvből tegyenek felvételi vizsgát, amelyből érdemjegyet állítottak ki számukra az érettségi bizonyítványukba. Azon felvételizőknek, akik 2007-ben vagy azt megelőzően végezték el a középiskolát, és nem nappali képzésre jelentkeznek (tehát levelező vagy esi tagozatra), engedélyezték, hogy a felsőoktatási intézményekben előírt felvételi tárgyakból az intézmény által szervezett vizsgákon, az adott intézményben vizsgázzanak, vagy a független vizsgaközpontokban tett érettségi alapján felvételizzenek. szcs Bizonyítványának átlagát az alábbi táblázat alapján konvertálják pontokká:             http://www.karpataljalap.net/b6.html

Ukrán nyelvoktatás – magyar szemmel

2010/04/15 - Dr. Csernicskó István bízik a kisebbségbarát módszertani szemlélet pozitív fogadtatásában Mint ismeretes, Beregszászban szakemberek bevonásával bő egy éve munkabizottságot hozott létre az önkormányzat, melynek célja az ukránnyelv-oktatás javítása a magyar tannyelvű iskolákban, továbbá a hatékonyabb tantervek, tankönyvek és módszertani eszközök kidolgozása.  

Balog Zoltán református lelkipásztor beszélgetése Orbán Viktorral

2010/04/12 - “Az ember akkor legerősebb, amikor térden áll” Amikor a templomban belekezdünk egy zsoltárba, akkor azok a falak csak úgy remegnek. Akkor ott az, hogy „ha Isten velünk, ki ellenünk”, egy megtapasztalt valóság. És ha onnan kimegyünk, akkor, ahogy a zsoltár mondja, még a falat is átugorjuk. Az ember ott úgy érzi, hogy megsokszorozódik az ereje. Nem az egója, nem a személyes, individuális ereje, hanem megkapja azt a lelki támaszt, ami az erő igazi forrása. − Van értelme annak, hogy egy politikus a választások idején saját hitéről beszéljen? − Hogy egy miniszterelnöknek saját hitéről beszélni okos dolog-e, ezt majd az utókor eldönti. Amikor valaki személyes dolgokat mond el, fedetlen felületet hagy magán. Azt kívánom, hogy olyan országban éljünk, ahol minél kevesebben vannak, akik támadó céllal keresik ezeket a fedetlen és sebezhető felületeket. Azokat az embereket, akikre sorsunk fontos kérdéseinek eldöntését bízzuk, illendő, helyes, sőt kötelező megfaggatni, mielőtt a nagy bizalommal felruháznánk őket. Válaszom tehát: igen. − Akkor tegyünk úgy, mintha egy olyan országban lennénk, ahol a hitünkről beszélni a tanúságtétel kötelessége. Milyen utat jártál be a hitnek a világában? − Én keresztény családban születtem, „rendes” nevem is van, keresztlevelemben a Mihály név is szerepel, ez nem olyan rossz kombináció, ha belegondolok... − Egy győztes Mihály arkangyalra gondolsz? − Megkereszteltek, fölvettek a keresztény közösségbe, elsősorban a nagyszüleim ragaszkodásának eredményeképpen, de nem kaptam vallásos nevelést, vallástalan közegben nőttem fel, még az egyetemi éveim elején is így volt ez, amíg meg nem ismerkedtem a későbbi feleségemmel, aki viszont egy gyakorló katolikus családból származik. Elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok. Volt az életemnek egy pillanata, amikor úgy éreztem, hogy ami elmaradt, azt be kell pótolni, a dolgoknak a helyükre kell kerülni - akkor konfirmáltam. Nem tudtam mindig, de mindig éreztem, és ma már tudom, hogy addig is velem volt az Isten, akkor is, amikor nem figyeltem rá, és azért tettem akkor a fogadalmat, hogy ez ne is változzon meg, maradjon velem, és azokkal, akik számomra fontosak. Azóta annak a mondatnak a jegyében próbálok élni, amit a hitünk így fogalmaz: Az Isten dicsőségére és az emberek javára. Ez a szakmánkra lefordítva úgy hangzik, hogy nekem az országot kell építeni, kis o-val, ami a magyar nemzet evilági országa, és nagy O-val is, Isten Országát. Ez a mindenfajta politikai kalkuláción túli, afölött álló magasabb rendű értelem ad erőt ahhoz, hogy az ország szolgálatában álljak. Lassan kezdem megérteni, hogy az ember akkor legerősebb, amikor térden áll. harangszo.blogspot.com

Hatvanöt éve végezték ki Dietrich Bonhoeffert

2010/04/12 - 1945. április 9-én kora reggel a Regensburg melletti Flossenbürg koncentrációs táborban már hét ágra sütött a Nap. Hét nácizmus ellen fordult elítéltet vezettek ki cellájából kivégzésére. Közöttük volt Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész is. Az SS-bíróság az éjszaka során hozta meg a halálos ítéletet árulás bűntettében. Bonhoeffer röviden imádkozik. Azután le kellett tennie ruháját, s az akasztófához vezető lépcsőre lépni. Az egykori tábori orvos lejegyezte: „Még soha nem láttam embert ekkora, Isten iránti odaadásban meghalni.” Bonhoeffer 39 éves volt. Ennek ellenére a 20. század protestáns teológiáját kevesen befolyásolták olyan mértékben, mint ő. Szenvedélyes tiltakozása a nemzeti szocialisták ellen, aktív szerepe a Hitlerrel szembeni ellenállásban, mélyen szántó teológiai könyvei, versei és 65 évvel ezelőtti mártírhalála olyan hatású, ami hazáján kívül is szinte az egész világon nagy hatást gyakorolt. Az EKD korábbi elnöke, Wolfgang Huber püspök a hit példaképének és protestáns szentnek nevezte. „Világos és pontos volt fogalmazásában, teológiájában” – mondta róla Wolf-Dieter Zimmermann. 1944-ben a Hitler elleni merénylet kudarcba fulladt, melynek során összeesküvéssel vádolták meg őt is, valamint testvérét Klaust, és sógorát, von Dohnányit. Kivégzésre ítélt fogolytársai szerint utolsó szavai ezek voltak: „Ez a vég – nekem pedig az élet kezdete.” (ekd.de – 2010-04-08 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)

A parókia üveg falai

2010/04/12 - "Az íjat csak akkor húzzuk ki, ha lőni szeretnénk vele" - mondta Móré E. Csaba pszichiáter, aki "Lelkészként kiégetten" címmel tartott előadást tiszántúli lelkipásztoroknak Debrecenben. Magunkról magunknak mottóval rendeztek spirituális napot a Füredi úti református templomban április 9-én, csütörtökön. Eltűnhet a bizalmatlanság Fontosnak tartom, hogy a lelkipásztorok beszéljenek egymásról, egymásnak a hivatás nehézségeiről, de ugyanakkor a szépségeiről is - vélekedik Bíró Tamás. A mezősasi lelkipásztor szerint a "problémák hasonlóak és egy ilyen napon közelebb kerülünk egymáshoz és eltűnhet a bizalmatlanság". Csoma Judit berekfürdői lelkipásztor szerint nagyon fontos, hogy az egy közösségbe tartozók nehézségeivel közösen foglalkozzunk és megosszuk egymással a problémáinkat és örömeinket, hogy az érzelmi életünk ne legyen elfojtott. Az ilyen lehetőségeket meg kell fogni - fogalmazott Csoma Judit. A mindennapi szükség hozza, hogy megálljunk és a lelkünk megpihenjen, a spirituális nap ebben nyújt segítséget. A beszélgetéseken döbbentem rá arra, hogy mennyire fontos, hogy milyen lelkülettel, esetleg mosolyogva lépek-e be reggel a munkahelyem ajtaján.- fogalmazott Nagy Zsolt. A bihari egyházmegye esperese szerint meg kell ragadni azokat a lehetőségeket, amikor tanulhatunk egymástól. A lelkészek potenciálisan veszélyeztetettek a kiégés folyamatában A mosoly szerepe valamint a vezetés és a szolgaság kettőssége is szóba került a spirituális napon. A résztvevők többek között erről beszélgettek Móré E. Csabával. A pszichiáter előadásában elmondta, hogy a segítő munkákban dolgozók potenciálisan veszélyeztetettek a kiégés folyamatában. A szakember szerint ez olyan folyamat, amelynek vannak jól megfogható, egymásra épülő fázisai és ezeket kell önmagunkon észrevenni. Móré E. Csaba úgy vélekedett, hogy már önmagában az nagy dolog, hogy a kiégés jelenségéről beszélgetés alakult ki. A mosoly a bizalom egyik közvetítője, nagyon fontos eszköz abban, hogy embertársaink megnyíljanak felénk - hangsúlyozta a pszichiáter. Viszont nem elég, ha csak a száj mosolyog, a szemnek is mosolyognia kell - tette hozzá Móré E. Csaba. Lelki felüdülés Ezt a napot azért szerveztük meg tavaly ősszel és most is, hogy lelki felüdülést kínáljunk a tiszántúli lelkipásztoroknak, hogy módjuk legyen önmagukra és egymásra figyelni - fogalmazott Bodó Sára. A spirituális nap szervezője szerint, ha nem törődünk a saját lelkünk karbantartásával, akkor nagyon hamar a kiégés csapdájába kerülhetünk. A napok dübörgésében kellenek megállók. Egy-egy vers vagy novella a tízperces üresjáratokat kitölti. Ezekről nem szabad lemondanunk, a pillanatot ki kell használnunk, hogy befelé figyeljünk - hangsúlyozta Bodó Sára. Tiszántúli Református Egyházkerület Műemlékeink Ajánló A Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapja Gyüjtemények, képtár Reformátusok Lapja Impresszum • Adat

Elhunyt Tonk István

2010/04/06 - Péntekről szombatra virradó éjszaka súlyos autóbaleset következtében 68 éves korában elhunyt Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. Tonk István Kolozsváron született 1942. február 26-án református értelmiségi családban. Apja Tonk Emil gyermekorvos, anyai nagyapja Tavaszy Sándor ismert erdélyi magyar filozófus és teológus volt. A kolozsvári Műszaki Egyetem elvégzése után előbb géptervezőként, majd rendszertervező mérnökként dolgozott. 1991-től vezette az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós nyomdáját. 1994-ben az egyházkerület főgondnokává választották meg. Testvére, Tonk Sándor 2003-ban bekövetkezett halála óta, aki szintén az egyházkerület főgondnoka volt – az Erdélyi Egyházkerület ugyanis három főgondnokot választ és a rangidős az ügyvezető főgondnok –, töltötte be az ügyvezető főgondnoki tisztséget. Tonk István tagja volt a Romániai Magyar Református Egyház Zsinatának és Álladó Zsinati Tanácsának, az egyházkerület Igazgatótanácsának, illetve több egyházi bizottság és alapítvány kuratóriumának is. Alapítója volt a Romániai Magyar Könyves Céhnek, tagjai között tartotta számon az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Apáczai Csere János Baráti Társaság és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre, melynek elnöke is volt. Hivatalánál fogva megalakulása óta részt vett a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent munkájában. 2009. május 22-én Tonk István vezette Debrecenben a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinatának ülését, majd a Nagytemplom előtti téren tizenötezer ember előtt ő hirdette ki az egység létrejöttét és olvasta fel a zsinat ünnepi üzenetét. „Szakmájához és meggyőződéséhez hűen a dolgok és az emberi kapcsolatok tiszta, átlátható rendjét kereste és gyakorolta, de a rend szeretetét is felülmúlta egyháza iránti elkötelezett szeretete” – olvasható gyászjelentésében. Temetése 2010. április 9-én, pénteken lesz Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben, a Farkas utcai református templomban 13 órakor kezdődő gyászistentisztelet után.

...véget ér a hitoktatás, véget ér a konfirmáció, de mi jön utána?

2010/03/27 - Akadály a vasárnapi istentisztelet? "A fiatalok gyülekezetekbe való beilleszkedésének az egyik legnagyobb akadálya a vasárnapi istentisztelet. Nem értik ezt a nyelvet, unalmasnak tartják a liturgiát és nem találják a helyüket a gyülekezetekben”– derül ki egy 28 ezer fiatal véleményét összegző felmérésből. Mégis, hogyan integrálhatóak a gyülekezetekbe a tizenévesek? Van gyülekezeti élet a konfirmáció után?   Egy nemzetközi konfirmációs felmérés eredményeiről tartottak konferenciát Dániában, melyen részt vett Siba Balázs, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Zsinati Irodájának vezetője. Az elmúlt három év során Európában hét ország – Németország, Svájc, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország – végzett párhuzamosan kutatást, melyben több mint 28 ezer fiatalt, sok ezer szülőt és lelkészt kérdeztek meg, mi a véleményük a konfirmációs oktatásról. Ezekben az országokban évente több mint 500 ezer fiatal vesz részt konfirmáció-előkészítőn, Finnországban a fiatalok több mint 90%-a tesz fogadalmat. Nálunk sem rossz a helyzet, a kereszteltekhez képest a fiatalok 70%-a eljut a konfirmációig, kivételt jelent Budapest, ahol ez az arány csupán 50%. „Magyarországon általában az a kép alakul ki, hogy nincs mit tanulnunk a nyugati országoktól, pedig sok hasonlóság van a különböző modellek között. A magyar modell például hasonlít a dánra, ugyanúgy a 13-14 éves korosztályt szólítják meg, és egy évig tart a felkészítés, ugyanakkor vannak olyan modellek is, melyek sokban különböznek a magyar konfirmációs oktatástól, ilyen például a svéd és a finn, ahol már évtizedek óta a felkészítéshez tartozó nyári táborokat szerveznek, melyek 1-2 hetesek, és úgy tűnik eredményesek is” – mondta Siba Balázs, akit Dániában megválasztották a nemzetközi kutatócsoport tagjának. „Az elkövetkező két évben szeretnénk, ha ennek a felmérésnek lenne folytatása. Dániában most azt kezdték el vizsgálni, hogy a konfirmáció előtt álló korosztálynak tartott előkészítőknek milyen eredményei vannak. A cél, hogy összegyűjtsük azokat a szakmai tanulmányokat, munkákat, amelyek ezzel a kutatással kapcsolatosak. 2015-ben szeretnénk megismételni ezt a felmérést, és megtisztelő, hogy ebbe a nemzetközi csapatba meghívták Magyarországot is.” A kutatás felvetette a nagy kérdést: véget ér a hitoktatás, véget ér a konfirmáció, de mi jön utána? Hogyan integráljuk a fiatalokat a gyülekezetbe? Siba Balázs szerint az eredmények erre is adnak válaszokat: „Kimutatható, hogy ott maradnak meg leginkább a fiatalok, ahol van kínálat, vannak programok. Ha egy gyülekezetben nincsenek lehetőségek az ifjúság számára, akkor hogyan várjuk el azt, hogy maradjanak? A fiataloknak helyet és szerepet kell biztosítani az egyházban.” Az Ifjúsági Iroda vezetője szerint jó lenne, ha a konfirmáció nem a fiatalok kezének az elengedését jelentené, hanem egy belépő lehetne a gyülekezetbe. Nagyon sok helyen láthatjuk, hogy a gyülekezeteknek elképzeléseik sincsenek arról, mit kezdjenek a fiatalokkal, pedig például az önkéntes munkába szívesen bekapcsolódnak.  Erre már történtek konkrét lépések is. A tavalyi év végén az ifjúsági szervezeteknek volt egy közös megbeszélésük, melyen szóba kerültek javaslatok is. A tanácskozáson létrejött egy szakmai műhely, aminek az egyik feladata az lesz, hogy Konfirmáció+ ultra – avagy élet a konfirmáció után címmel augusztus 22. és 25. között Berekfürdőn megszervezzen egy Kárpát-medencei szintű konferenciát. „A célunk az, hogy egy olyan 150 fős értekezlet jöjjön létre, ahol a résztvevők nem csak kapcsolatokra, hanem gyakorlati tudásra is szert tehetnek, olyanra, amit hazatérve rögtön alkalmazni is tudnak. Olyan szakembereket kérünk fel a műhelyek megtartására, a főelőadók szerepére, akik ezzel a korosztállyal hatékonyan foglalkoznak” – mondta Siba Balázs, majd hozzátette: „A tapasztalataink és a felmérés is azt mutatják, hogy a fiatalok gyülekezetekbe való beilleszkedésének az egyik legnagyobb akadálya a vasárnapi istentisztelet. Nem értik ezt a nyelvet, unalmasnak tartják a liturgiáinkat és nem találják a helyüket a gyülekezetekben.” És hogy mire vágynak? Siba Balázs szerint közösségre, megszólításra, feladatra és értelmes célokra. „Felvetődik a nagy kérdés: nem kell-e újra gondolni, hogy miként fog kinézni a jövő református egyháza? Meg lehet várni, amíg a mostani 13-14 évesek hozzászoknak ahhoz a liturgiához, amivel Istent szolgáljuk, vagy végiggondolhatjuk azt, hogy milyen lehetőségeink vannak. Azon a nyelven kell megszólítani egymást és Istent, amit ők is megértenek.” Hallgassa meg a Siba Balázzsal készített interjút!   Fekete Zsuzsa/Fodor Zsófia www.reformatus.hu  

Magyar nyelvre is lefordítják a tesztfeladatokat

2010/03/24 - Ukrajnában az idén anyanyelvükön tesznek emelt szintű érettségit a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó tanulók – jelentette be Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter kijevi sajtótájékoztatóján. A fővárosban az új kormányzatnak az oktatási rendszert érintő távlati elképzeléseiről is szó esett az elmúlt napokban.

A diákok megválaszthatják, milyen nyelven akarnak tanulni

2010/03/24 - Ukrajnában az iskolások szülei és az egyetemi hallgatók szabadon megválaszthatják az oktatás nyelvét – nyilatkozta az új oktatási miniszter. Dmitro Tabacsnyik, az új ukrán kormány oktatási minisztere a Szevodnya c. lapnak adott interjújában bejelentette, hogy rövidesen szakbizottság alakul a közoktatási tárcánál, amelynek feladata az oktatás terén felmerülő legfontosabb kérdések megoldása. Ezek közé tartozik az is, hogy milyen nyelven tanulhatnak a diákok. Az alapelv az lesz, hogy az iskolai tanulók szülei, illetve az egyetemi hallgatók szabadon megválaszthassák, hogy milyen nyelven kívánják végezni tanulmányaikat. Ezzel kapcsolatosan az érintettek kérvényezhetik igényeiket, amelyeket minden esetben ki kell elégíteni – idézi Tabacsnyik szavait a Szevodnya című lap. Dmitro Tabacsnyikot a nacionalista ellenzék elsősorban azon korábbi kijelentései miatt támadják, miszerint a történészből lett miniszter néhány éve úgy nyilatkozott, hogy a történelmi igazságosság szempontjából az ukrán fennhatóság alá tartozó Bukovina Romániát, Galícia Lengyelországot, Kárpátalja pedig MAGYARORSZÁGOT illetné. P.I. Forrás: Kárpátinfo.net

Indul a Kárpátalja Expressz

2010/03/19 - A monarchia magyar vasútvonalán Budapest - Miskolc - Szerencs - Záhony - Csap - Beregszász - Nagyszőlős - Királyháza - Nevetlenfalu - Halmi - Szatmárnémeti - Nagykároly - Érmi­hályfalva - Nyírábrány - Debrecen - Budapest.…

Közelgő földrengésről szóló rémhír terjed Kárpátalján

2010/03/19 - Rövidesen bekövetkező erős földrengésről szóló híresztelés kapott lábra csütörtökön Kárpátalján, ahol az emberek telefonon értesítik egymást a várható földmozgásról.

Makovecz Imre-kiállítás a beregszászi főiskolán

2010/03/19 - A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében március 12-én megnyitott tárlat a világhírű Kossuth-díjas építész, Makovecz Imre munkáit mutatja be fotómontázsokon, grafikákon, fényképeken, tervrajzokon keresztül, sokszínű válogatást adva az építőművész alkotásaiból.

Archívum

Keresés dátum szerint:


Aktualitás beküldése