Sajtóhírek

Ki tud többet a Bibliáról?

2009/01/15 - Vetélkedő a Somi Általános Iskolában  2008-at a magyarországi keresztyén egyházak a Biblia évének nyilvánították. Iskolánkban ennek tiszteletére vetélkedővel egybekötött emlékműsor került megrendezésre. A délután első felében a Biblia olvasásának módjáról, a Szent Írás befogadásáról esett szó, versek és énekek kíséretében. Ezt követően három csapat – a Hit, Remény és a Szeretet – vetélkedő formájában mérte össze a Bibliáról szerzett tudását. A csapatok névválasztásából is kitűnik, hogy minek kell vezérelni az embert életében. A résztvevők alapos felkészültségéről tanúskodott a szoros végeredmény, melyet Deme Olga, a Be­reg­somi Református Egyház gondnoka hirdetett ki. Győzött a Hit csapata. A vetélkedőt követően – a témánál maradva – egy kedves vendéggel ismerkedtek meg a gyerekek özv. Kö­döböcz Irma személyében. Irma néni 79 éves, és 79-edszer olvassa a Szent Bibliát. Két nem mindennapi verssel kedveskedett a gyerekeknek: A szegény asszony könyve és A hitetlen című verseket szavalta el mély átéléssel, a jelenlévők örömére. Ezután a közösség által feltett kérdésekre válaszolt. Arra a kérdésre, hogy Irma néni megtért-e? – így válaszolt: „Nem tudom, kisfiam, majd kiderül, ha oda állok az Isten ítélőszéke elé, és azt mondja nekem: Jól vagyon jól én hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe. Gyermekeim, minden nap imádkozzatok, és amit kértek, a jó Isten megadja nektek… Nekem is megadja." A rendezvény a Mindig velem Uram… kezdetű énekkel ért véget. Ezúttal szeretnék köszönetet mondani Nagy Bélának, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai osztálya igazgatójának, és Átányi Lászlónak, hogy ajándékokkal támogatták rendezvényünket. Kovács Irma szervezőpedagógus karpatinfo

Soli Deo Gloria - Beszélgetés Dr. Horkay Irén professzorasszonnyal

2009/01/14 - Horkay Irén, a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinika egyetemi tanára Batthyány-Strattmann László díjban részesült évtizedeken át nyújtott kimagasló, magas színtű oktató-gyógyító, tudományos és közéleti tevékenysége elismeréseként. - Református lelkész családban nevelkedett. Mit nyújtott Önnek ez a családi háttér? - Egész életemben meghatározó szerepet játszott a családom. Apai ágon a felmenőim több évszázadra visszamenően lelkészek voltak. Édesapám, aki a példaképem, maga is lelkész-tanár volt: előbb a hajdúnánási református gimnáziumban, majd Debrecenben a Dóczyban, illetve a Református Kollégiumban. Így érthetően vallásos puritán szellemben nevelkedtem. Természetes volt, hogy már gyerekkorunktól minden vasárnap elmentünk szüleinkkel a templomba. Majd a hajdúnánási református elemi tovább erősítette hitemet, amelyhez egész életemben hűséges maradtam. Ezt adtam tovább a gyermekeimnek, az unokáimnak, alkalmanként a betegeimnek, munkatársaimnak és az egyetemi hallgatóimnak. De nem szavakban, nem kegyes frázisokban, hanem ahogy édesapámtól láttam, cselekedetekben, életvitelben. Hitem adott erőt az elmúlt hetven évben mindahhoz, amiért a Batthyány-Strattmann díjat kaptam, és amit nagyon megtisztelőnek érzek. Ahogyan a díj névadója, a herceg tette, én is igyekeztem szeretettel, önzetlenül gyógyítani, segíteni a rászorulókat. A debreceni Nagytemplom presbitériumának tagjaként is elsősorban, mint orvos tudok részt venni, munkálkodni a gyülekezet érdekében, képviseletében. - Hogyan vezetett az útja az orvosi pályához? - Ha megengedi, egy régi gyermekkori történettel kezdem. A már említett hajdúnánási elemiben Radicsné Erzsike tanító néni íratott velünk egy rövid kis fogalmazást, aminek az volt a témája, hogy: mi leszek, ha nagy leszek. Akkor én nyolc évesen leírtam, hogy orvos és édesanya szeretnék lenni. Az Isten megadta mind a kettőt. Időközben ugyan egy kicsit eltértem ettől a tervtől, mivel gimnazista koromban minden érdekelt, ezért szerettem volna például múzeológus, vegyészmérnök, magyar-latin vagy angol-latin szakos tanár lenni. Amikor aztán 1956-ban leérettségiztem, kiderült, hogy Debrecenben nem indul egyik szak sem, így visszakanyarodtam az orvosi pályához, amit a mai napig sem bántam meg. Mivel egész életemben mindig kitűnő tanuló voltam, "Sub auspiciis..." promócióval avattak népköztársasági gyűrűs doktorrá. Végzés után a klinikán első lépéseimet áldott emlékű mesterem, Szodoray Lajos professzor úr kísérte figyelemmel. Azóta is itt gyógyítom 46 éve a betegeket, oktatom a jövő orvosnemzedékét és végzek tudományos munkát. Az orvosi pályát ma is hivatásomnak érzem. Úgy gondolom, hogy mindazt, amit Istentől kaptam, kötelességem erőm és legjobb tudásom szerint kibontakoztatni, a jóra, mások javára használni. - Korábbi beszélgetésünk alapján az �56-os események az Ön életében is meghatározó szerepet játszottak... - Valóban. Életem másik meghatározója hitem mellett a forradalom emléke volt és marad. 1956. őszén mi éppen gólyák voltunk. Reggeltől estig ültünk a gyűléseken, hallgattuk a nagyokat, lelkesedtünk és boldogok voltunk. Azt hittük, hogy nagy változások fognak következni. Hihetetlen élmény a mai napig is, ha visszaemlékezem arra, hogy mennyire egyet akart akkor a magyarság. Soha vissza nem térő, csodálatos napok voltak! Ez az élményem határozta meg azt is, hogy nem voltam párttag. - Az �56-os emlékek közül szeretnék elmondani egy református vonatkozásút is, amit valószínűleg nagyon kevesen tudnak. Annak idején a Püspöki Palotában laktunk. A tragikus november 4-e hajnalán a szovjet harci járművek a Nagytemplom felől a legendás líciumbokor mellett fordultak be a Múzeum utcába, ahol az egyik üteg éppen a hálószobánk ablaka alatt állt meg, hogy lője a Postát. Kiborították és tönkretették a bokor vaskorlátját, megsérült maga a bokor is, de túlélte a szovjet tankok és ütegek támadását is. Ma is él és virágzik. - A Klinikai photodermatologia c. monográfiája 2008-ban jelent meg. A munka hiányt pótol, mivel magyar nyelven hasonló volumenű, átfogó, modern szemléletű összegzés erről a tudományterületről még nem volt a könyvpiacon. Hogyan lehet megfogalmazni a photodermatologia lényegét? - Mint ahogyan a neve is mutatja, a photodermatologia a fény, elsősorban a napfény kedvező és káros bőrgyógyászati hatásaival foglalkozik, de szoros kapcsolatban áll más tudományágakkal: biokémiával, fizikával, molekuláris biológiával, genetikával. Éppen ez a multidiszciplináris jellege ragadott meg annak idején, ezért választottam kutatási szakterületemmé a photodermatologiát, amelynek ma is elkötelezett híve vagyok. A napfény kedvezőtlen hatásai igen sokféle betegségben, az un. photodermatosisokban és krónikus bőrkárosodásokban nyilvánulnak meg. A kedvező hatást viszont számos bőrbetegség és belgyógyászati kórkép kezelésében, mint fototerápiát hasznosítjuk. Mindezekről ad átfogó képet a több mint 500 oldalas monográfia, amelyet a Medicina kiadó éppen a hetvenedik születésnapomra jelentetett meg. A szakkönyv áttekinti a külföldi és a magyar szakirodalmat, valamint összegzi a 40 év alatt szerzett klinikai tapasztalataimat és kutatómunkám eredményeit. A tudományos munka egyébként mindig életem gyönyörűsége volt. Rövid külföldi tanulmányútjaim, a nemzetközi kongresszusok és szakmai kapcsolatok segítséget nyújtottak abban, hogy a photodermatologiában elérjük az európai színvonalat itt Debrecenben is. Ma mindezeket munkacsoportom tehetséges tagjai érdekében tudom hasznosítani, akikért igyekszem minden tőlem telhetőt a jövőben is megtenni. - A határon túli magyar testvéreink orvosi ellátását segítő Kőszikla alapítványban is aktív munkát végez. Mikor került kapcsolatba az alapítvánnyal és milyen tapasztalatai vannak? - Több mint 10 éve csatlakoztam az alapítvány munkájához. Elsősorban, mint orvos igyekszem mindenben segítségére lenni a Kárpát-medence magyar betegeinek. Mivel határvidéken élünk, ez főként az erdélyi és a kárpátaljai lakosságot érinti. De megmondom őszintén, anyagilag is támogatom az alapítványt. Győri Józsefné Katival, aki az egész életét a Kőszikla alapítványnak áldozta, állandó kapcsolatban, szinte forró dróton vagyunk. Éppen tegnap is járt nálam egy beteg ügyében. Különösen a 2004. december 5.-i szégyenletes népszavazás után érzem azt, hogy kettőzött erővel kell segítenünk elszakadt honfitársainkon. - Hogyan tudta, tudja összeegyeztetni a hivatását és az anyaságot? - Ma is úgy érzem, hogy életem legcsodálatosabb eseménye gyermekeim születése volt. Az igaz, hogy mindig nehéz volt megtalálni az egyensúlyt, hogy jusson idő a családomnak is. Drága szüleim nagyon sokat segítettek két fiúnk nevelésében. Sajnos, hét unokánk születését már egyikük sem érte meg. A férjem is abszolút megértően fogadta a törekvéseimet, hiszen ő is orvos, neurológus, aki hasonló képességekkel és ambíciókkal rendelkezett. A megértés, egyetértés szellemében töltöttük a 45 évet a házasságunkban. Közösek az elveink munkakörünk harmadik területén, az oktatásban is. A bőrgyógyászati ismeretek mellett etikai elveket is próbálok átadni hallgatóimnak, az empátia készségét, a beteggel való kapcsolatfelvétel módját igyekszem megtanítani. Ma is felelősnek érzem magam a felnövekvő orvos generációért, ezért vállalom továbbra is az oktatást. - A Soli Deo Gloria - az ön életében nagyon fontos szerepet játszik. Önnek személyesen mit jelent ez a mondat? - Két dolgot is. Egyrészt azért kedves, mert a családomhoz kötődik. Egész kicsi gyerekkoromban sokat hallottam azt a betűszót, hogy SDG, mert édesapám volt ennek a református diákegyesületnek a vezetője Hajdúnánáson. Másrészt, mert úgy érzem, hogy mindazért, amiről itt most beszélgettünk, és ami az egész életemben történt velem: Egyedül Istené a dicsőség! Csonka-Kovács Abys www.reformatus.hu  

Névváltoztatás nélkül működik tovább a beregszászi színház

2009/01/11 - Mégsem kell nevet változtatnia a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak annak folytán, hogy jövőre a Kárpátalja megyei költségvetésből fizetik a társulat tagjainak bérét. A Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a súlyos anyagi helyzetben lévő beregszászi színház a jövő évtől a megyei költségvetésből is támogatásban részesül. Akkor az is felmerült, hogy a társulat hivatalosan Kárpátalja Megyei Magyar Drámai Színház néven működik majd tovább. Balázsi József, a színház igazgatója az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című lap keddi számának nyilatkozva elmondta: őt az ügyben illetékes Kárpátalja megyei művelődési főosztály vezetője arról tájékoztatta, hogy a költségvetési támogatás folyósítása nem jár névváltoztatással, a két dolognak nincs köze egymáshoz. Mint kifejtette, a beregszászi színház a járási költségvetésből öt év óta változatlanul 80 ezer hrivnya (kb. kétmillió 400 ezer Ft) éves támogatást kap, amiből a fizetések ötödrészét tudták csak biztosítani, miközben jövőre már egymillió hrivnya kell a bérekre. Az ígéretek szerint jövőre a megye állja a fizetések 95 százalékát, a többit a színháznak kell előteremtenie - tette hozzá a direktor, aki szerint már akkor is jobban járnak, ha csak 70 százalék valósul meg az ígéretből, mert legalább a bérekre futja majd. Balázsi közölte: a színház azt szeretné elérni, hogy évente ne csak két-három, hanem legalább öt-hat, esetleg nyolc vagy akár tíz bemutatója legyen. Arra a kérdésre válaszolva, hogy tervez-e elbocsátásokat a gazdasági válság miatt, az igazgató elmondta: a húsz színésszel működő színház nyugodt munkájához legalább 45-50 fős kiszolgáló személyzetre lenne szüksége, miközben a teátrumban összesen 32-en dolgoznak. A színpadmunkásoktól kezdve, akit csak lehetett, az évek során már elengedtek, a további leépítés már a működést fenyegetné - emlékeztetett a beregszászi színház igazgatója. (MTI)

Meghaladta a 140 ezret az Ukrajnában kiadott magyarigazolványok száma

2009/01/11 - Az utóbbi hónapokban tovább nőtt Ukrajnában a magyarigazolványok igénylőinek száma, jelentős részben a magyarországi vízumhoz jutást megkönnyítő garancialevél bevezetésének köszönhetően. A legfrissebb adatatok szerint Ukrajnában eddig több mint 140 ezren igényeltek magyarigazolványt, ami annak tükrében, hogy a magyar közösség a legutóbbi népszámlálás során mintegy 155 ezer főt tett ki, kimagaslóan a legjobb arány a Magyarországgal szomszédos országok között - mondta el Dupka György, az ungvári Központi Információs Iroda igazgatója az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című országos lap hétvégén megjelent számának nyilatkozva. Elmondása szerint az igénylők száma a múlt év augusztusa óta növekszik számottevően, novemberben például 816 magyarigazolványra vonatkozó kérelmet nyújtottak be Kárpátalján, közel kétszer annyit, mint a Kárpát-medencében összesen. A kérelmek nagy száma következtében azonban kitolódott az igazolványok elkészítésének határideje, így a kérelmezők az igénylés benyújtása után mintegy két-két és fél hónappal kaphatják kézhez az okmányt - közölte Dupka. A múlt év augusztusa óta a magyarigazolvánnyal rendelkező ukrán állampolgárok a helyi magyar szervezetek és történelmi egyházak által kiállított garancialevél alapján juthatnak - a korábbi bonyolult és sokba kerülő eljárás leegyszerűsítésével - magyarországi vízumhoz. (MTI)

Januárban ülésezik az új orosz pátriárkát választó zsinat

2009/01/08 - (Moszkva) - A Szinódus döntése alapján a Helyi Zsinat 2009. január 27-29-én ülésezik Moszkvában. Az Orosz Orthodox Egyház szabályzata értelmében a Helyi Zsinat ülését megelőzi a Főpapi Zsinat ülése, amely január 25-26-án gyűl össze. A Szent Szinódus létrehozta a Zsinatelőkészítő Bizottságot, amelynek 29 tagja van, főpapok, papok és világiak. Az új patriarcha intronizációja 2009. február 1-én lesz. A Szent Szinódus döntést hozott az "Orosz Orthodox Egyház Helyi Zsinatának összetételéről" A határozat szerint a Helyi Zsinaton részt vesz az Orosz Orthodox Egyház összes egyházmegyés és vikárius főpapja, a szinódusi intézmények vezetői, a teológiai akadémiák és a Szent Tyihon Orthodox Egyetem rektorai. Egyúttal a Helyi Zsinatra öt képviselőt küldenek a teológiai szemináriumok, akiket a rektori tanácsok közös ülése választ meg, küldötteket küldenek a sztavropigiális monostorok is. A zsinat tagja lesz a Jeruzsálemi Orosz Egyházi Misszió vezetője és a Zsinatelőkészítő Bizottság tagjai. Az Orosz Orthodox Egyház minden egyházmegyéje három-három küldöttet küld a Zsinatra (egy papi személy, egy szerzetes és egy világi). A küldötteket az egyházmegyei gyűlések választják meg a gyűlések által meghatározott rend szerint az egyházi szabályzattal összhangban. A Kanadában, USA-ban és a skandináv országokban található sztavropigiális státusú patriarchai egyházközségek két-két küldöttet delegálnak (egy papot és egy világit). Őket az érintett egyházközségek választják meg a maguk által meghatározott rend szerint. (interfax.ru - 2008-12-11 - dr. békefy-röhrig klaudia)

Ki imádkozik Obama beiktatásakor?

2009/01/08 - (Washington) - A balliberálisok és a homoszexuális mozgalmak haragját váltotta ki Barack Obama azzal, hogy január 20-án tartandó beiktatásán az elnöki székbe a lelkész ima megtartására a baptista lelkészt és bestseller-szerzőt, Rick Warren tiszteletest nevezte meg. Warren a 20 ezer fős Saddleback Gyülekezet vezetője és annak a sikerkönyvnek a szerzője, ami 20 millió példányban fogyott el ezen a címen: Élet - látomásokkal. Az 54 éves lelkész erősen ellenáll a homoházasságok bevezetésének szövetségi államában, Kaliforniában. Obamatól eltér a felfogása az abortusz kérdésében is. A lelkész az abortuszt a Holocausthoz hasonlítja, amit nem tud elfogadni. A különböző szervezetek, melyek a homok, a leszbik és mások jogaiért küzdenek, bírálták az elnököt döntéséért. Többen így fogalmaznak: olyan embert kellett volna választania a beiktatási imához, aki megfelelőbben képviseli az amerikai értékek mostani főáramlatát, mint a lelkész. Korábban Billy Graham evangélista végezte a beiktatási imaszolgálatot. (idea.de - 2008-12-20 - dr. békefy - www.reformatus.hu)

Úrvacsoravétel a Holdon

2009/01/07 - Presbiteriánus (ez Amerikában a Kálvini/református egyház neve) úrvacsora volt a világon az első, amit a világűrben ember magához vett. "A tíz legizgalmasabb tárgy, amelyet az űrbe lőttünk" című cikkben olvashatunk erről, íme egy részlet a cikkből:

Érvényes történetek

2009/01/06 - Nemrég látott napvilágot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete munkatársának, Márku Anitának tollából az Érvényes történetek. Nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar fiatalok körében című könyve. Kétnyelvű beszélőként a kommunikációs célokhoz igazítva minden egyes kommunikációs szituációban el kell döntenünk, hogy melyik nyelvet választjuk a beszélgetésünkhöz. Ezek a döntések sokszor nem tudatosan, nem előre megfontolt szándékkal jönnek létre. E döntések mögötti kommunikációs stratégiák nyelvi megvalósításáról szól ez a könyv. A bevezető részben a szerző a kétnyelvűség meghatározása mellett olyan fontos kérdésekre is kitér, mint a kétnyelvű beszélő nyelvi repertoárja és a nyelvválasztás. Ezt követően részletesen bemutatja a kétnyelvűség természetes velejáróinak, az interferenciajelenségnek, szókölcsönzésnek és a kódváltásnak (nyelvek közötti váltogatásnak) a típusait. Ezek a jelenségek a kárpátaljai mindennapi élet velejárói, hiszen ki ne mondott volna már életében olyat, hogy bulocska, paszport, pricep, beteglap stb. S ahhoz, hogy a kétnyelvű beszélő sikeres legyen a kommunikációban, nem elég ismernünk egy nyelvet, tudni, hogyan lehet egy magyar mondatot összeállítani, hanem azt is tudni kell, hogy melyik helyzetben melyik szó a megfelelő változat. A könyv további részében egy 2006-ban 116 fő bevonásával az Ungvári Nemzeti Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjai körében elvégzett kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be a szerző. Illetve itt esik szó a kárpátaljai magyarság többnyelvűségéről és jogi helyzetéről is. A kutatás eredményeiből kiderül számunkra, hogyan befolyásolja a nyelvválasztást a téma, a státusz, az intimitás foka, a beszélgetés helyszíne stb. Továbbá kiderül, hogy a nyelvválasztás a megkérdezettek körében a szolidaritás elvén működik, s csupán 7%-uk nem hajlandó ukrán egynyelvűek jelenlétében nyelvet váltani. A következő részben a különböző típusú kölcsönelemek használatáról és az ahhoz fűződő viszonyról olvashatunk, amelyből kiderül, hogy a kárpátaljai fiatalok tudatában vannak a kölcsönelemek beszédükben való jelenlétével, s csak nagyon kis hányaduk hadakozik ellene. A kódváltási szokások és típusok részletes bemutatása található a következő részben, ahol számtalan példával alátámasztva tárul elénk a kárpátaljai helyzet. S hogy miért is váltunk kódot? Többek között egynyelvűek jelenléte, a beszédtéma, idézés, kitöltés, ismétlés, magyarázat, szolidaritás, érzelmi és nyelvi nyomaték kifejezése, vagy éppen nyelvi ellenállás céljából. Utolsóként a kárpátaljai sajátos kontaktuselemek bemutatására kerül sor. Ilyen például az intézmény vagy utcanevek, vagy a háromelemű személynévhasználat (családnév, utónév, apai név) és megszólítás. A szerző szemléletesen mutatja be az adatközlők válaszai alapján, hogy a kárpátaljai magyarok a neveik ukránra való fordításakor milyen problémákkal találkoznak. S hogy milyen a kódváltás megítélése Kárpátalján? A szerző szavaival élve: „Kárpátalján a kódváltás megítélése ma is különböző, s addig így is lesz, míg élnek olyanok a világon, akik a kétnyelvűséget abnormális jelenségnek tekintik, s míg a nyelvi alapú diszkrimináció nemcsak divatos, hanem törvények által támogatott is lesz.” Karmacsi Zoltán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adjunktusa Forrás: Kárpátinfo hetilap

Ukránosítanák a nyomtatott sajtót is

2009/01/06 - Az ukrán parlament két koalíciós pártjának képviselői az alkotmánybíróság révén szeretnék elérni, hogy Ukrajnában az újságok teljesen vagy részben ukrán nyelven jelenjenek meg. Az ukrán miniszterelnök pártjának, a Julija Timosenko Blokknak (BJUT) két képviselője, Volodimir Javorivszkij és Szerhij Szobolev beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, amelyben a testület állásfoglalását kéri a sajtótörvénynek a nyomtatott sajtó nyelvére vonatkozó cikkelye kapcsán. A BJUT és a Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelem (NU-NSZ) pártszövetség 49 parlamenti képviselője által aláírt folyamodvány a jogszabálynak arra a passzusára kér magyarázatot, amely szerint "Ukrajnában a nyomtatott sajtótermékeket államnyelven és más nyelveken adják ki" - írta a kijevi Szegodnya című napilap. Jurij Kljucskovszkij, az NU-NSZ parlamenti képviselője, egyben ismert jogász a lapnak elmondta: az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványuk célja lényegében annak elérése, hogy teljes egészében valósuljon meg az ukrán alkotmány államnyelvre vonatkozó cikkelye. A lap szerint a parlamenti képviselők arra akarják kényszeríteni az újságokat, hogy a példányszámukat teljesen vagy részben ukrán nyelven nyomtassák. Ez nehéz helyzetbe hozhatja a lapok kiadóit, mivel a fő piacukat jelentő ukrajnai nagyvárosok lakói az orosz nyelvű lapokat részesítik előnyben - emlékeztetett a cikk. Az újság által megszólaltatott Leonyid Codikov, az Ukrán Lapkiadók Szövetségének elnöke úgy vélte, a lapoknak jogukban áll megválasztani, hogy milyen nyelven jelenjenek meg. Ha az olvasóközönség igényelni fogja az államnyelven megjelenő lapokat, akkor a kiadók felső parancs nélkül is készítenek majd a termékükből ukrán nyelvű változatot, mert megtérül, s nem lesz belőle azonnal remittenda - tette hozzá. Ha a képviselők terve megvalósulna, és a lapok számára kötelezővé tennék ukrán nyelvű változat megjelentetését, az megoldhatatlan helyzet elé állítaná az ukrajnai magyar nyelvű írott sajtót. (Kárpátalja/MTI/segodnya.ua) Forrás: Kárpátalja hetilap

Orbán V.: Erkölcsi hiányosságok a válság okai

2009/01/05 - A gazdasági válság erkölcsi hiányosságokra, kétes emberi döntésekre és jellemhibákra vezethető vissza - mondta Orbán Viktor Esztergomban. A Fidesz elnöke részt vett a XII. századi angol érsek, Becket Szent Tamás vértanúhalálára emlékező ökumenikus találkozón, majd előadást tartott a „Keresztény értékek és Európa” című konferencián.

Imahét 2009

2009/01/04 - Letölthető a könyv a KRISZ honlapjáról http://www.reformatus.com.ua/lap/kriszpont/index.php?m=aktualitas&a=view&i=994

525 éve született Zwingli, a zürichi reformátor

2008/12/30 - Zürich református reformátora, Ulrich Zwingli 525 évvel ezelőtt született 1484. január 1-én Toggenburgban. Csak néhány héttel fiatalabb Luther Mártonnál, akinek 1483. november 10-én volt a születésnapja. Jómódú parasztcsaládban látta meg a napvilágot Zwingli és ott nőtt föl. Bernben, Bécsben és Bázelben tanult. Glarusban kezdte lelkészi szolgálatát, onnan ment át Zürichbe, a híres Grossmünsterbe. Nem az előírt liturgia szerint prédikált, nem tartotta meg a böjtöket, és megváltoztatta az egyházi struktúrát is. 1529-ben, Luther bibliafordítása előtt öt évvel fejezte be Zwingli az ő fordítását és Zürichi Biblia néven jelentette meg a protestantizmus legrégibb teljes bibliafordítását. (reformiert-online.de - 2008-12-29 - dr. békefy - www.reformatus.hu)

Egy lelkész a közösségért: "Tiszaújfalu ismét..."

2008/12/27 - Tiszaújfalu ismét hallat magáról Tiszaújfalu az Ungvári járás legfiatalabb települése. A 40-es években itt kaptak házat és földet az akkori magyar kormánytól azok a családok, akik 3 vagy annál több gyereket neveltek. Az azóta eltelt több mint két emberöltő alatt a település hol lassabban, hol jobban, de töretlenül fejlődött. 1991-ben kiváltak a Cservonai Községi Tanácsból, és felvették a Tiszaújfalu nevet. Három év múlva templomot avattak, majd lakossági összefogással bevezették a gázt is. Két éve a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közreműködésével, anyaországi támogatással címeres zászlót és internet-hozzáférhetőséget kapott a község. Nemrég a Szülőföld Alapnál nyert pályázatnak köszönhetően sporteszközökkel gazdagodtak.

Adventi "konspiráció" az USA-ban

2008/12/22 - Az USA-ban mozgalom indult Adventi összeesküvés (Advent Conspiracy - AC) címen, melynek kezdeményezői arra kérik világszerte az egyházakat és a gyülekezeteket, hogy a karácsonyi időszakot kevesebb csillogással és több szeretettel ünnepeljék meg.

Valódi lehet a torinói lepel

2008/12/21 - A Jézus halotti leplének tartott szövetdarab 1988-as vizsgálata során súlyos hibát követett el a nemzetközi kutatócsoport, állítja egy amerikai szakértő. Raymond N. Rogers szerint az akkori radiokarbon-vizsgálathoz a lepel helyett a középkorban rávarrt foltokból vettek mintát.

Hazatért Vizsolyba a 2002-ben eltulajdonított Biblia

2008/12/21 - 2008. december 10-én hazatért Vizsolyba a 2002-ben eltulajdonított BIBLIA. A hazatérés előtt az Országházban került kiállításra, melyet megtekintett többek között Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke. Délután komoly rendőri biztosítás mellett szállítottuk vissza Vizsolyba. Egyben bemutatásra került a reprint kiadás is. Itt szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki közreműködött e jelentős esemény megszervezésében, lebonyolításában. Köszönet az Elnök Asszonynak, Mandur László Alelnök Úrnak, a Parlamenti Könyvtár igazgatójának, a Köztársasági Őrezred munkatársainak, a BAZ megyei rendőrkapitányság munkatársainak. Forrás: www.vizsoly.hu  

Napirenden a kárpátaljai magyar oktatás

2008/12/18 - Főként a szlovákiai és az ukrajnai magyar oktatást az utóbbi években, hónapokban ért hatásokról tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kulturális és oktatási, valamint jogi albizottsága együttes ülésén múlt szerdán Budapesten.

Ukrajna lemondhat az emeltszintű érettségiről

2008/12/18 - A Legfelsőbb Tanács elnöke, Volodimir Litvin szerint Ukrajna előbb vagy utóbb kénytelen lesz visszatérni a korábbi, hagyományos érettségi rendszerhez. Litvin szerint Ukrajna nem kell, hogy megismételje az "elődei által elkövetetett hibákat". A világ vezető országai sorra mondtak le az érettségiről és új tudásfelmérő módszerek bevonásával próbálkoznak, Ukrajna viszont mindenáron visszafelé akar ballagni - jegyezte meg Litvin.

Református könyv a MEK honlapján

2008/12/17 - Dr. Victor János: Református Hiszekegy c. könyve mától szabadon olvasható, letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján, ill. -ról. http://mek.oszk.hu/06500/06551/

„Lélekmentés—ez a legfőbb célunk”,

2008/12/10 - mondta beiktatott lelkipásztorunk. 2008.július 1-től új lelkészházaspár kezdte meg szolgálatát a Tatabánya-Bánhidai Református Gyülekezetben. Szilágyi Sándor aki a Partiumi Margittán nőtt fel és a Kolozsvári teológián szerzett lelkészi diplomát, valamint felesége, Szilágyi Hajnalka, aki a Kárpátaljai Badalóból származik és a Debreceni Teológián végezte tanulmányait. 2004.-től Sárkeresztúron szolgáltak, mi innen hívtuk meg őket. Nyáron a parókia felújításában nagy részt vállalt a tiszteletes úr és természetesen a gyülekezetünk presbiterei és tagjai, így augusztus utolsó hetében, éppen iskolakezdés előtt a lelkészházaspár öt gyermekével együtt beköltözhetett a részben átalakított és felújított lelkészlakásba. November nyolcadikán már kora reggel szorgos asszonykezek készítették a szendvicseket, süteményeket, sülteket, egyik presbiter testvérünk pedig feleségével gyönyörű hidegtálakat, salátákat. Mindenki tette a dolgát, hogy délután két órára ékesen és rendben készen álljon a vendégek fogadására, a beiktatási istentiszteletre, és az azt követő szeretetvendégségre. Gyülekezetünk fiataljai már a bajáratnál köszöntötték az érkezőket, és egy könyvjelzőt adtak mindenkinek, amely templomunkat ábrázolja és lelkészünk beiktatási igéje van rajta: I.Kor.1:23. A szervezők nyakában nemzeti színű kis szalaggal ugyanez a jelző volt, így az érkező vendégek kérdéseikkel hozzánk tudtak fordulni. Előzőleg sokat imádkoztunk ezért az alkalomért, hogy semmi ne zavarja meg ezt a kedves ünnepet. Templomunk zsúfolásig megtelt. A lelkészek gondnokunk lakásában gyülekeztek és onnan vonultak át palástosan a templomba. Dr. Márkus Mihály püspök úr II.Tim.4:2-ből olvasta fel igehirdetése alapigéit: „Hirdesd az igét, állj elő vele akár alkalmas akár alkalmatlan az idő, feddj ints, bíztass teljes türelemmel és tanítással”……Az igehirdetés után Máté László esperes úr beiktatta Szilágyi Sándort lelkipásztori tisztébe. Ezután következtek a lelkésztársak áldásai, amelyet a lelkészházaspár együtt fogadott. Számomra különösen kedves volt Pap Lászlóné Erzsike, volt Pomázi lelkésznő jelenléte, mivel tudtam, hogy kedves szálak fűzik össze a beiktatott lelkészházaspárral. Majd a Hét Határ zenekar köszöntötte az újonnan beiktatott lelkészpárt. Beiktatott lelkészünk az alábbi igeverset választotta beiktatási igehirdetése alapjául: ”…Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk akik üdvözülünk, Istennek ereje. …MI A MEGFESZÍTETT KRISZTUST HÍRDETJÜK…I.Kor.1:18, 23/a A köszöntések sorát Agyagási István kezdte meg, mint az elbocsátó, Vértesaljai Egyházmegye esperese. Baráti, testvéri szavai melengették és még inkább vidámították a szívünket ezen a felemelő beiktatási istentiszteleten. Kárpátaljáról a Beregardói testvérgyülekezet lelkipásztora, Pocsai Vince, meleg szavakkal köszönte meg a meghívást és áldást kért az elkövetkező találkozásainkra, a két gyülekezet kapcsolatára. Tatabánya polgármestere, Bencsik János is őszinte szavakkal, az elhangzott igehirdetésre utalva, köszöntötte a lelkészházaspárt. Gyülekezetünk nevében Ablonczy Dániel gondnok szólta a köszöntés szavait, a szentírást választva köszöntésének alapjául: „Boldog az a nemzet / család, gyülekezet/, amelynek Istene az Úr,…” Zsolt.33:12. Végül gyülekezetünk énekkara elénekelte az Ó forrongó gazdag árja kezdetű éneket. A záróének, himnusz, valamint az áldás után a jelenlévőket szeretetvendégségre várta a gyülekezet, ahol kötetlenül lehetett beszélgetni, együtt örülni. Mindezért egyedül Istené a dicsőség! Szeretettel: Lázárné Borbély Zsuzsa Tatabánya, 2008. november 20.

Archívum

Keresés dátum szerint:

Aktualitás beküldése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! Megújulás éve

Megújulás éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról