Sajtóhírek

Kultúra – ami megtart és összeköt

2013/02/06 - Konferencia, kiállítás, elismerések, zászlószentelés A magyar nyelv mélyen bennem van, a vérem cseppjeiben, emlékeztettek az előadók Kosztolányi Dezső szavaira azon a rendezvényen, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából Beregszászon, az Európa-Magyar Házban tartottak. (A következő napokban hasonló alkalomra került sor Ungváron, Munkácson és Tiszapéterfalván is.) Nemcsak a kultúra és a nyelv köt össze bennünket, hanem az a feladat is, amely a nemzet népünk minden egyes tagját arra ösztönzi, hogy tehetségéhez mérten részt vállaljon a nemzet felvirágoztatása érdekében - igazították a mai elvárásokhoz az először Németh László által megfogalmazott gondolatokat. A fórumot követően fotókiállítás megnyitójára, oklevelek és az Együtt Kárpátaljai Irodalmi Folyóirat nívódíjának átadására, valamint a Vitézi Rend Kárpátaljai Törzskapitánysága zászlajának átadására és felszentelésére került sor.   Mit kell tennünk azért, hogy nyelvünk, kultúránk megmaradjon Kárpátalján? Mi az oka annak, hogy egyre több kárpátaljai honfitársunk identitászavarral küzd, hogy körünkben felgyorsult az asszimiláció, s nem csökken számottevően a kivándorlás üteme sem? - tette fel önmagának és a szép számban összegyűlt hallgatóságnak a kérdést Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke. Aki nekünk, kései utódoknak Kölcsey buzgó honszerelmét hozta fel példának: „A haza mindenek előtt.” Kölcsey nemcsak zsoltáros teljességgel tud szólni a nemzet sorsáról, hanem a haza és haladás eszméjét is ő fogalmazza meg először.   Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke a Kulturális nemzetépítés rögös útján című előadásban arra emlékezettett, hogy Kölcseyt, akárcsak kortársait, mélyen megérintette Herder német filozófus jóslata. Történelemfilozófiai összefoglaló munkájában ugyanis Herder azt fejtegette, hogy a germán és a szláv népek által körbefogva a magyar nép fokozatosan eltűnik: „Évszázadok múltán talán már a nyelvükkel sem találkozunk”. A hazai és a külhoni magyarok körében tapasztalható gyors népességfogyás ismét ráirányítja a figyelmet a herderi jóslatra. Annál is inkább, mivel nap mint nap tapasztaljuk a magyarság körében a megosztottságot. S nemcsak a politikai, a földrajzi, hanem a közgondolkodásbeli megosztottságot is. Mintha az önmegosztás sokszor értelmezhetetlen indulata egyre többeket ragadna magával.   Mit tehetünk a nemzetromboló jelenségekkel szemben? El kell érni, hogy a magyar kultúra értékei mindenki számára elérhetők legyenek. Fel kell ismernünk, hogy a kulturális nemzetegyesítés nemes és rendkívül fontos feladata most már elvégezhető. Azzal, hogy az állampolgárság elnyerésével a határon túli magyarság jelentős része közjogi értelemben is az egységes magyar nemzet részévé vált, a munkának csupán egy részét végeztük el, figyelmeztetett az előadó. Európai nemzetként kell elhelyezkednünk az európai térben. Látjuk, hogy az öreg kontinensen igen nagyok a feszültségek. Az indulatok elsimításában mi is szerepet vállalhatunk. Sajnos most még elég messze vagyunk attól, hogy mindezt felvállaljuk. Elodázhatatlan feladat továbbá a kulturális élet és az identitásunkat meghatározó tényezők korszerűsítése, mondta végezetül Pomogáts Béla.   Tíz esztendővel ezelőtt alakult újjá az Együtt irodalmi folyóirat. Idén is, mint a korábbi esztendőkben megszokottá vált, a magyar kultúra napján adták át az Együtt Nívódíjat. A rangos elismerésben ezúttal Lőrincz P. Gabriella részesült. A költőnő életútját Dupka György, a MÉKK elnöke, a folyóirat kiadója ismertette, laudációt mondott Vári Fábián László, József Attila-díjas költő. Ezt követően Dupka György és Csordás László, az Együtt olvasószerkesztője bemutatta a pályakezdő kárpátaljai irodalmárok Szárnypróba című antológiáját. Három szerző – Hájas Csilla, Kovács Eleonóra és Marcsák Gergely - felolvasta egy-egy művét. A magyarországi Kocsis Csaba fotóművész Kárpátalján készült fényképeiből készült kiállítást Hajdú Lajos, Berekfürdő polgármestere nyitotta meg, aki egyben elismeréssel szólt a külhoni magyarok – köztük a kárpátaljai magyarok – vendégszeretetéről, s arról, hogy a nehéz körülmények közepette a többség keményen helyt áll. Kocsis Csaba pedig egy-egy Lőrincz P. Gabriella és Bakos Kiss Károly általa megzenésített vers eléneklésével gazdagította a programot. A találkozót a Kovács Sándor vezette Borzsa-Vári népi együttes fellépése színesítette, tette igazán hangulatossá.   A tisztesség, a szentség és az igazság útján járni – ez az alapvető küldetésük a Vitézi Rend tagjainak. Akik jeles alkalomból gyűltek ezúttal össze. Ünnepélyes keretek között felavatták a Vitézi Rend Kárpátaljai Főkapitányságának zászlaját, melyet Molnár Zsolt jelképtervező készített, s melyet Kövér György kárpátaljai törzskapitány vett át, s melyet Héder János, a KRE főjegyzője, és Pocsai Vince református lelkipásztor, a vitézi rend tagja áldott meg. Átnyújtották az anyanyelvi konferencia, és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet okleveleit mindazoknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak anyanyelvünk megőrzése, kultúránk ápolása terén.   Kovács Elemér   Kitüntetetések és oklevelek   Az Anyanyelvi Konferencia (AK) és Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézmény a Magyar Kultúra Napja alkalmából olyan személyeket részesített elismerésben, akik kiemelkedő munkát végeztek a kárpátaljai magyar kultúra fejlesztése terén. Így az AK oklevelét vehette átBeregszászon Birta Zoltán, a Sion Rádió főszerkesztője, Kovács Elemér újságíró, a Kárpátinfó munkatársa, Kovácsné Marton Erzsébet, a Közoktatás főszerkesztője, Kurmay Sándor, a Kezünkben a Jövő Alapítvány elnöke, Molnár Natália, a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat könyvfeldolgozó osztályának vezetője, Szabó Árpád, a Beregszászi Magyar Gimnázium igazgatója, Tuba Gizella, a Bátyúi Nagyközségi Könyvtár vezetője, Varga Éva, a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat igazgatója. Ungváron oklevelet kapott, Iváncsik Attila, a Tisza-1, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádió Társaság magyar szerkesztőségének rádiós riportere, Dr. Györke Magdolna nyelvész, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, Keszler Stella, a Dayka Gábor Középiskola igazgatója, Nigriny Szabolcs újságíró, Tárczy Andor újságíró, az Ung-vidéki Hírek munkatársa, Sztec Elvira, a Munkácsi Állami Egyetem Humán–Pedagógiai Kollégiuma magyar tagozatának tanára. Ugocsában Harangozó Miklós festőművész, Hudák Elvira helytörténész, Kokas Károly, a tiszapéterfalvai Kokas-banda népi zenekar művészeti vezetője, Újfalusi Irén, a Péterfalvai Kölcsey Ferenc Középiskola igazgatója.   Mint Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke az elismerések átadásakor fogalmazott, a legobjektívebben és legelfogulatlanabbul a Kárpátinfo hetilap tájékoztatja az olvasókat, s ennek elismeréseként adta át a KMMI oklevelét Szoboszlai István főszerkesztőnek. Hasonló elismerésben részesült lapunk két munkatársa: Kovács Elemér és Kovácsné Marton Erzsébet is, illetve, Kovács Sándor, a BorzsaVári zenekar alapítója, Varga Éva, a járási könyvtár igazgatója, Tuba Gizella, a Bagu Balázs Irodalmi Társaság aktivistája, Deme Ibolya, a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumának vezetője, Kacsó Irén, a gáti községi könyvtár vezetője, Ködöböc Attila, a Beregsomi Általános Iskola igazgatója, Szabó Árpád, a Beregszászi MagyarGimnázium igazgatója, Király Katalin, a Gáti Kovács Vilmos Középiskola magyartanára, Szuhán András, Bene község polgármestere, Fényes András munkácsi festőművész, Szilágyi Sándor, az ArtTisza Képzőművészeti Egyesület elnöke, Hegedűs Csilla újságíró (Kárpáti Igaz Szó), Szemere Judit újságíró (Beregi Hírlap), Molnár Bertalan újságíró (Beregi Hírlap),

Meghalt id. Hegedűs Lóránt

2013/01/26 - Életének 83. évében szombaton elhunyt Hegedűs Loránt református lelkész, teológus, a Dunamelléki Egyházkerület nyugalmazott püspöke - tudatta a család az MTI-vel.

Újraavatta a honfoglalási emlékművet Kövér László

2012/10/14 - 2012. október 11., csütörtök Újraavatta a magyar honfoglalási emlékművet a sorozatos rongálásokat követő felújítása után szerdán Vereckén Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki rövid megbeszélést folytatott Kárpátalja megye vezetőivel is.

Regionális nyelv lett a magyar Beregszászon

2012/09/08 - Hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Beregszászon, miután a városi tanács (közgyűlés) képviselőinek többsége pénteken megszavazta a nemrég elfogadott kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény helyi szintű alkalmazására vonatkozó határozatot. A nyelvtörvényben biztosított nyelvhasználati jogok megvalósítására vonatkozó indítványt Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke terjesztette a tanács elé. Az ülésen megjelent 34 képviselő közül 19 szavazta meg a magyar regionális nyelvként történő helyi alkalmazását – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál. A tanácsülést követően Gajdos István a sajtónak nyilatkozva elmondta: Beregszászon a nyelvtörvény rendelkezéseit fokozatosan vezetik be, a jogszabály teljes körű alkalmazása másfél-két év múlva lesz lehetséges, mivel több mint harminc törvényt és jogszabályt kell módosítani annak érdekében, hogy a kisebbségek akadálytalanul élhessenek vele. Hozzátette: a városban első lépésként a hivatalos nyomtatványokat, űrlapokat, pecséteket, feliratokat készítik el két nyelven, vagyis az ukrán mellett magyarul is. Két nyelven készülnek a jövőben az utcai jelzőtáblák, feliratok, sőt a reklámok is. A beregszászi állami és helyi önkormányzati hivatalokban a megüresedő álláshelyekre igyekeznek olyan tisztviselőket felvenni, akik magyarul is beszélnek. Gajdos István közölte: a városi tanács nyelvtörvénnyel kapcsolatos döntése kötelező érvényű valamennyi beregszászi intézményre és vállalatra. Forrás: MTI

Megalakult a Református Pedagógigi Műhely

2012/07/07 - Megalakult a Felső-magyarországi Református Pedagógus Műhely 2012-06-08 09:45 Öt felvidéki és tíz tiszáninneni református intézmény részvételével a közelmúltban megalakult a Felső-magyarországi Református Pedagógus Műhely a Lévay József Református Gimnáziumban. A műhely keretet kíván nyújtani a térség református intézményeiben szolgáló pedagógusoknak a szakmai együttműködésre és háttértámogatásra.

Egy euróért árulnak egy belgiumi templomot

2012/06/20 - MTI Alapítása után nyolcszáz évvel egy euróért árulják a belgiumi Binche templomát. Szállodát vagy lakásokat alakíthatnak ki benne, ha a leendő tulajdonosnak lesz rá elég pénze. A Brüsszeltől mintegy 50 kilométerre fekvő középkori város szívében álló templomban vasárnap tartják az utolsó istentiszteletet, egyszersmind tisztelegnek valamennyi vallási közösség előtt, amely alapítása - 1186 - óta megfordult benne. Az épületet 1976-ban az azt elhagyó apácák jelképesen egy frankért a helyi parókiának adományozták, az azonban nem bírta a fenntartását. "Támogatás híján egy olyan kis parókia, mint a miénk, nem tudja kifizetni a villanyt, a biztosítást, megjavíttatni a födémet, az ablakokat vagy az esőcsatornákat. Legalább 100 ezer euróra lett volna szükség. Így úgy döntöttünk, hogy eladjuk, akár egy euróért is" - magyarázta Michel Diricq, az egyházközség koordinátora. Diricq többféle ajánlatot kapott már: előadóterem, könyvtár és szálloda is lehetne a templomból. Az egyházközség még a nyár vége előtt dönt a kérdésben. Európában több hasonló példa akad: Brüsszelben a Szent Katalin-templom rövidesen zárt piac lesz, az Ixelles negyed egyik elhagyott templomában pedig 2010-ben New York-i mintára bár, étterem és diszkó nyílt. Mechelenben 2009-ben elegáns szálloda nyílt a minorita szerzetesek egykori kolostorában. A belgiumi katolikus egyház nem kíván nyilatkozni arról, hány templomra várhat hasonló sors, de elvben nem ellenzi az épületek más célra történő hasznosítását. "Egyes városnegyedekben például a muszlimok vannak többségben. Érthető, hogy itt a templomokat kevéssé látogatják, tehát más felhasználást találhatunk számukra" - mondta Tomm Scholtes, a belga püspöki kar szóvivője. Hozzátette, "ha könyvtárat csinálnak belőle, annak igencsak örülök. Ha azonban éjszakai bár, vagy valami jövedelmező vállalkozás nyílik benne, az már kevésbé tesz boldoggá". www.origo.hu  

Volt Sárospataki hallgatóknak!

2012/06/08 - Kedves volt Hallgatóink! 2012/06/08 • 11:49 • SRTA Admin Tisztelettel és szeretettel értesítjük kedves volt hallgatóinkat, hogy akik főiskolai diplomát szereztek Sárospatakon, vagy elkezdték a kiegészítő mesterképzést, azok a 2012/13-as tanévben - amennyiben teljesítik a kiegészítő mesterszak feltételeit és 2013-ban záróvizsgát tesznek -, azok a hatályos Ftv. 107§ 2. pontja értelmében mentesülnek a nyelvvizsga teljesítése alól a diploma megszerzéséhez. (A diplomát csak a záróvizsgát követő 3. évben vehetik át a hallgatók a nyelvvizsga teljesítése nélkül!) A Szenátus 2012/45. határozata értelmében azok, akik korábban elkezdték a kiegészítő mesterszakot, de nyelvvizsga hiányában nem tudták folytatni, most a nyelvvizsga teljesítése nélkül befejezhetik a szakot. Ugyanez a szabályozás érvényes azokra is, akik 2012 szeptemberében elkezdik a mesterszakot és 2013-ban záróvizsgát tesznek belőle. 2013-at követően már csak középfokú nyelvvizsga teljesítésével lehet diplomát szerezni kiegészítő mesterszakon is. Jelentkezési határidő: 2012. augusztus 21. Minden további kérdésben szívesen állunk rendelkezésre az alábbi elérhetőségeken: 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1., tel.:312-947, e-mail: srta.dekania@gmail.com; dekania@srta.hu. A jelentkezési lap a mellékletben található csatolt dokumentumként.

Magányos harangok

2012/06/08 - A Nemzeti Összetartozás Napján tervezett/kért harangzúgás eultasítása sokakban váltott ki értetlenséget, felháborodást, tiltakozást. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, az állami ünnepek fő szervezője azt kérte az egyházaktól, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában konduljanak meg a templomok harangjai, s szóljanak egy percig a megemlékezés részeként. A választ a három nagy keresztény egyház vezetői közös levélben utasították el. A közösségi oldalakon végighullámzott a reakció - érvelve vagy indulatosabb formában -, mások egyszerűen jelezték: náluk megszólal a harang.

Pótcselekvés

2012/05/30 - Amikor bár nagyon is jól tudjuk, mit kellene tennünk, helyette mégis látszólag (sem) fontos, esetenként valóban fölösleges dolgokkal töltjük ki az időt...

Megépült Noé bárkája

2012/05/05 - A londoni olimpia ideje alatt a Temzén lesz látható Noé bárkájának mása. A hajóval a Bibliát népszerűsíti egy holland vállalkozó. „Gyere és nézd meg, hogyan élt Noé és családja" – így reklámozza magát a hollandiai Dordrecht kikötőjében álló bárka. Készíttetőjét, az egy észak-hollandiai kis faluból származó építészt, Johan Huibers-et (alsó képünkön) bevallása szerint egy rémálma motiválta a hatalmas monstrum kivitelezésére. 1992-ben ugyanis azt álmodta, hogy a Földön szökőárak keletkeztek és özönvíz borította el Hollandiát. A most a hatvanas éveiben járó építőipari cégvezető Isten szavát értette meg az álomban, és már másnap elhatározta, hogy felépíti a bárkát. A hívő Huibers Mózes első könyvéből leste ki a méreteket: a svéd fenyőből készült hatalmas hajó kilencvenegy méter hosszú és négy emelet magas lett. A háromezer tonnás bárkán az állatok életnagyságú másolatai, köztük zsiráfok és zebrák találhatóak, egyes források szerint csak az elefántot mintázó másolat mintegy kétmillió forintba került. Kisebb élő állatok, például csirkék, nyulak, papagájok és pávák is helyet kaptak a dekken. Noha a projekt iszonyú költségekre rúg, nem kell félteni a holland vállalkozót. A húszezer négyzetméteres területen mozi és étterem is várja a látogatókat, a bárka weboldalán hirdetik, hogy esküvők, gyerekzsúrok, és más rendezvények megszervezését is vállalják. Huibers mégis missziót is teljesít: bevallása szerint a Biblia olvasására akarja inspirálni az embereket. Ezért a látogatók előtt nemrégiben megnyílt hajón a Bibliát, a keresztyénséget népszerűsítő előadások hangzanak el, és gazdag képanyag mutatja be Noé történetét. A hajóépítő missziója a londoni nyári olimpiai játékok alatt teljesedhet ki. Huibers kérvénnyel fordult London polgármesteréhez, hogy a július 27-től augusztus 12-ig között zajló játékok alatt a brit fővárosban bocsáthassa vízre az építményt. Boris Johnson beleegyezett, így vízicsoda a Temzére kerülhet, és akár egyszerre ezerötszáz látogató tekintheti meg az ószövetségi bárka évekig épült mását. Isten parancsa Noénak. Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe. Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal. Ekképpen csináld pedig azt: A bárka hossza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harminc sing. Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülről; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép, és harmad padlásúvá csináld azt. Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, amelyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész. De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled. És minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek. A madarak közül az ő nemök szerint, a barmok közül az ő nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közül az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak. Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehető, és takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelül. És úgy cselekedék Noé; amint parancsolta vala néki Isten, mindent akképpen cselekedék. (Mózes 1, 6, 13-22) reformatus.hu A képek forrása: Greenprophet, Examiner

35. SZÜLETÉSNAP AZ AKASZTÓFA ÁRNYÉKÁBAN

2012/04/13 - YOUCEF NADARKHANI LELKÉSZ MÉG ÉL Az Amerikai Központ a Jogért és Igazságosságért (ACLJ) nevű szervezet honlapján közzétették azt a jelentést, ami megbízható iráni forrásokra hivatkozva közli: a 913 napja börtönben fogvatartott, és halálra ítélt protestáns lelkész még él. Éppen szerdán, április 11-én töltötte be 35. életévét a kivégzés Demoklész-kardjával a feje fölött, de Jézus Krisztus nevével szívében. Az alábbiakban az ACLJ tudósítását foglaljuk össze. Forrás: christiannewsheadlines.com; aclj.org; Írta: Dr. Békefy Lajos. Rácsok mögött szülővárosa közelében „Ma van Youcef Nadarkhani lelkésznek a születésnapja, és iráni forrásaink megerősítették, hogy még életben van. 35 évvel ezelőtt született Youcef Iránban” – kezdi beszámolóját az USA kongresszusa mellé rendelt nemzetközi nem-kormányszintű szervezet honlapja. Ezt a születésnapot rácsok mögött tartja magában, de ott is Isten jelenlétében és színe előtt az a lelkész, akit iszlám hitének elhagyása miatt, illetve keresztyén hitre térése miatt ítéltek kötél általi halálra az országot irányító Sarija törvény értelmében. Születésnapján éppen a 913. napot töltötte a szülővárosa közelében fekvő börtönben. A börtönből szinte láthatja azt a helyet, ahol családja él, közel hozzájuk, mégis kegyetlenül távol tőlük. Ügyének abszurditása, hogy az Iráni Alkotmány – összhangban az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozatával, amit Irán is aláírt – nem csak tiltja azt, hogy bárkit is hite miatt kivégezzenek, hanem egyenesen törvényileg védi a vallásszabadságot. Ezt figyelmen kívül hagyva, Irán mégis megteszi Nadarkháni lelkésszel szemben a halálos kimenetelűnek látszó kivételt. Politikai és vallási tiltakozók - már 1,5 millió twitteres szolidarizáló Szerdán a világ sok helyén – az ACLJ hatékony támogatásával és szervezésében - keresztyének és a lelkésszel szolidarizáló más vallásúak is böjtölést és imavirrasztást tartottak az kivégzésre ítélt lelkészért. Múlt héten Hamburgban, Németországban több száz keresztyén és más vallású ember vonult fel csendes menetben és tartott virrasztást Nadarkhániért. Ez csak két példa a szolidaritásról. Anglia, Brazília és több más ország is, de az EU Parlament, az ausztráliai és a mexikói szenátus, az uruguayi képviselőház tagjai is felemelték szavukat a protestáns prédikátorért, s követelték az iráni kormánytól az azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását. Hasonlóan tiltakozásuknak adtak hangot amerikai iszlám szervezetek, továbbá az oroszországi Zsidók Tanácsa, az USA Bahai’ vallási vezetői, valamint a Hinduk Amerikai Alapítványa is. A világháló által lehetővé tett e-mailezés, twitterezés révén naponta közel 1,5 millió ember a világ országainak 91 %-ból küldi tiltakozását iráni illetékesekhez. A brazil „Tweet Youcefért” mozgalom majdnem ugyanennyi szolidaritási megnyilatkozást küld portugál nyelven Iránba a lelkész szabadon bocsátásáért. Megfigyelők véleménye szerint a lelkész életben maradása Isten akaratán kívül első renden ennek a hatalmas nemzetközi felháborodásnak és internetes szolidaritási világakciónak köszönhető. A nemzetközi szervezet honlapján azzal kívánnak e különös helyzet ellenére is boldog születésnapot Nadarkháni lelkésznek, hogy kérik a világon élő keresztyének testvéri együttérzését és akcióját, hogy ne lankadjanak meg az elektronikus tiltakozásban és a tényleges imádságban. Isten legyen irgalmas Youcef Nadarkhánihoz és az iráni felelősökhöz, s az ítélet végrehajtását elrendelni hivatott Ajatollahhoz, vezető iráni főpaphoz, aki a vallási törvénykezés legfőbb feje az iszlám országban, hogy a könyörületesség és a belátás lelke kerekedjen felül a döntéshozókban. (Tiltakozó vagy szolidarizáló levél ezen a felületen küldhető: http://aclj.org/iran/save-christian-pastor-nadarkhani-iranian-death-sentence)

Kárpátaljai magyar festők kiállítása Európa szívében

2012/03/13 -   Schmitt Pál köztársasági elnök 2012. március 6-án Brüsszelben ünnepélyesen megnyitotta a Kárpátaljai magyar festők kiállítása című művészeti tárlatot. A kiállítás a Balassi Intézet és a magyarországi parlamenti pártok által 2007-ben létrehozott Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány (H UNINEU) irodája Autonómia Klub című sorozatának részeként került megrendezésre. A rendezvény házigazdája Magyarország Belgiumi Nagykövetsége volt, a helyszínt a magyar nagykövetség kulturális szolgálata, a brüsszeli Balassi Intézet biztosította. A kiállítás március végéig a Balassi Intézetben, ezt követően április végéig a brüsszeli Magyar Fejlesztési Központban lesz megtekinthető. A tizenkét festményből és két faplasztikából álló kiállítás Benkő György, Kopriva Attila, Magyar László, Erfán Ferenc, Veres Ágota, és Szocska László (a Révész Imre Társaság tagjai), illetve Imre Ádám, Gogola István, Gogola Zoltán beregszászi művészek Kárpátalját bemutató alkotásait foglalja össze. A kiállítás vendégeit Reményi Krisztina, a Balassi Intézet igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót Schmitt Pál köztársasági elnöknek. Megnyitó beszédében Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarok iránt. Kitért arra, hogy az egyszerűsített honosítás bevezetése óta eddig több mint százötvenezer fővel gyarapodott honfitársaink száma. Bizakodását fejezte ki, hogy ez a szám növekedni fog. Említést tett arról, hogy az adott kiállítás célja nemcsak lehetőséget kínálni a kárpátaljai magyar művészek Európai Unióban való népszerűsítésére, hanem egyúttal bemutatni, hogy az egységes és összetartó magyar nemzet számtalan kiváló tehetséges művésszel rendelkezik.Végezetül gratulált az alkotóknak. A művészek nevében Erfán Ferenc festőművész fontosnak tartotta, hogy a jövőben további hasonló kiállításokat szervezzenek, amelyek nem csupán népszerűsítenék a kárpátaljai magyar festők munkásságát, de hozzájárulnának a művészek kibontakozásához is. Kiss Antal, a HUNINEU vezetője beszámolt arról, hogy irodája mostantól minden évben egy-egy kárpátaljai, székelyföldi és délvidéki fiatalt foglalkoztat gyakornokként két-három hónapig. A tárlatot megtisztelte jelenlétével Hernyes Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete, dr. Bencsik Dávid, Budapest főváros irodavezetője, valamint több európai parlamenti képviselő.

KERESZTYÉNEK TŰZVONALBAN

2012/02/27 -  AZ IRÁNI LELKÉSZT BÁRMIKOR KIVÉGEZHETIK Ügyvédei még várnak a kivégzés hivatalos közlésére   Ez a megrázó kép nem véletlenül került világszerte forgalomba. Ugyanis Youssef Nadarkhani iráni protestáns lelkészt, akit az iszlámról keresztyén hitre térése miatt, illetve azzal a váddal, hogy „cionista”, kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet bármikor végrehajtják.  Egy kilenc és egy hétéves fiú édesapja, aki Rashtban keresztyén házi gyülekezetet alapított, s azt vezette letartóztatásáig.  Nyugati politikusok, élükön az USA elnökével, emberjogi szervezetek hónapok óta nyomást gyakorolnak az iráni vezetésre az ítélet megváltoztatása érdekében. Úgy tűnik, mindhiába. Az iszlám verdikt – verdikt. Forrás: compassdirect.org; worldmag.com; trancparency-for-iran.org; arshama3.wordpress.com Írta: Dr. Békefy Lajos   Függesszék fel a kivégzést! Az USA elnöki hivatala nyilatkozatot adott ki, amelyben követeli, hogy a Nadarkhani protestáns lelkész ellen meghozott halálos ítélet végrehajtását függesszék fel – jelentette február 24-én a BBC Persian. A német szövetségi kormány emberjogi megbízottja, Markus Löning szintén elítélte a tervezett kivégzést. Berlinben február 22-én ezt nyilatkozta a sajtónak: „Bárkinek az elítélése és kivégzése hite miatt nem csak az egyetemes emberi jogoknak mond ellen alapvetően, hanem a nemzetközi jognak, sőt még Irán Alkotmányának is”. Legfrissebb sajtóértesülések szerint a rasthi büntetés-végrehajtási intézetben, ahol Nadarkhanit fogva tartják (ez a börtön abban a  városban van, ahol született és gyülekezetet alapított!), tegyék meg a szükséges intézkedéseket a parancs mihamarabbi teljesítésére. A lelkész ellen még 2010 szeptember 22-én e két ügyben mondták ki a legsúlyosabb, kötél általi halálos  ítéletet: „nem-iszlám tanítások terjesztése” és „az iszlám hittől történő elfordulás, hitehagyás” bűnében. A lelkész 2009 októbere óta börtönben van. Az iráni hivatalos szervek hajthatatlanok Iránt, illetve az ország vallási és politikai vezetését láthatóan a nemzetközi csalódás-, és felháborodás hullám hidegen hagyja. Az Irán által ratifikált nemzetközi egyezmények megszegésével sem törődnek. Az IGFM, azaz az Emberi Jogok Nemzetközi Társaságának elnökségi szóvivője, Martin Lessenthin szerint ha mégis végrehajtanák a halálos ítéletet, az „nem csak az első olyan kivégzés lenne, aminek indoka az iszlámból való kitérés, hitehagyás, hanem hatalmas ugrás is lenne visszafele a sötét középkorba”.  A lelkész ügyvédei viszont még mindig várakozó állásponton vannak, mivel a halálos ítéletről szóló végzést nem kapták meg az arra illetékes iszlám bíróságtól. Amerikai központi igazságszolgáltatási szervek tájékoztatást kaptak arról, hogy február 22-én a lelkész még beszélt feleségével, tehát még életben volt.    Imádkozni a lelkészért, hitelesen tájékoztatni az iráni keresztyének helyzetéről! Firouz Khandjani, az Iráni Egyház Tanácsának, Nadarkhani felekezete vezetésének tagja kijelentette: „Kitartónak kell lennünk az imádkozásban, és az iráni keresztyének helyzetéről adott információk közlésében, hiszen ezek az órák nagyon súlyosak az iráni emberek számára, és nem csak a kisebbség érzi ezt”.  Nadarkhanit először 2006 decemberében vették őrizetbe, az iszlámmal szembeni aposztázia, hitehagyás, illetve muszlimok evangélizálásával vádolták. Két hét után elengedték. 2009-ben tudomására jutott, hogy minden iskolásnak, így gyermekeinek is kötelező a Korán olvasása az iskolában. Ő ez ellen tiltakozott, mondván: az iráni Alkotmány garantálja a vallásszabadságot. Letartóztatták, majd októberben bíróság elé állították. 2010 június 18-án feleségét is őrizetbe vették, szintén hitehagyás vádjával. Börtönbüntetésre  ítélték, egy Rashttól délre fekvő börtönbe zárták, ahonnan 2010 októberében kiengedték. A lelkész ellen 2010 szeptember 22-én mondták ki első fokon a halálos ítéletet. Ezután áthelyezték őt a politikai elítéltek börtönébe, ahol nem volt módja kapcsolattartásra családjával. 2010 november 13-án másodfokon kötél általi halálra ítélték. Irán Legfelső Bírósága 2011 szeptember 12-én megerősítette ezt az ítéletet. Az Amnesty International sürgette az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. „Sokkoló hatású, hogy az iráni hivatalos szervek megerősítik annak az embernek a kivégzését, aki csak azt a jogát gyakorolta, hogy olyan vallást válasszon magának, ami más, mint az iszlám”. A Fars News Agency kormány közeli hírügynökség közlése szerint 2011 szeptember 30-án Gilan Tartomány biztonságpolitikai kormányzója kijelentette: „Youssef Nadarkhani biztonsági szempontból veszélyes bűnöző…A mi rendszerünkben senkit sem ítélnek el csak azért, mert megváltoztatja a vallását. Ő azonban cionista, aki biztonsági szempontból veszélyes”. Az Iráni Diákszövetség nyilatkozata szerint a lelkész „hátat fordított az iszlámnak” és muszlimokat keresztyénségre térített, ezzel szembehelyezkedett az iszlám törvénnyel.   Kőkemény törvények Iránban  – gyermekkivégzés is lehetséges Az új Iszlám Büntető Kódexben kemény változások történtek – nyilatkozta Ajatollah Islam Mosa Korbani. Ezek lehetővé teszik  a  megkövezést is, és kivégzés jár annak a muzulmánnak, aki hitehagyást követ el, vagy „boszorkányságon, ördöngösségen” kapják. Ez a törvény 223-as cikkelye, ami arról is rendelkezik, hogy ha a 18 év alatti kiskorú nem volt tudatában bűncselekménye természetének, ne végezzék ki. Ha viszont tudatában volt ennek, például gyilkolt, kivégzik, de ezt csak 18 éves kora elérése után hajthatják végre. Az IGFM és más szervezetek az elmúlt hónapokban közel 150 ezer aláírást gyűjtöttek, illetve számos kérelmet menesztettek magánszemélyek is az iráni kormányhoz Youssef Nadarkhani lelkész megmentéséért. Biztosan még többen imádkoznak érte és családjáért. Mi lesz ennek a drámai folyamatnak a vége? És mi van ebben az órában, s mi lesz 2012 februárjának még hátralévő napjaiban Youssef Nadarkhani iráni protestáns lelkésszel?     DR PhD BÉKEFY LAJOS felelős szerkesztő, publicista ref. teológus  

Átadták a Nagydobronyi Ref. Líceum új étkezdéjét

2011/07/29 - A Nagydobronyi Református Líceumban hosszú ideig problémát jelentett, hogy a tanintézménynek nem volt önálló étkezdéje és konyhája. Mint Katona Béla, a líceum igazgatója lapunknak elmondta: a diákoknak minden étkezéskor a líceumból át kellett vonulniuk a nem éppen közel lévő kollégiumba. A probléma megoldását holland állami és civil szervezetek vállalták fel, köztük legfőbb támogatóként Deventer város gyülekezetének Colmschate Ukraine Contact (CUC) nevű segélyszervezete.

Bűnösök a mennyországban?- Börtönmisszió

2011/06/29 - Megváltozhat-e egy elvetemült bűnöző? Ki végzi el, amit nem tett meg család, iskola, börtön? A bűnelkövetők fele visszaeső. A börtönbüntetés visszatartó ereje csekély. Mi segít?

A szlovák parlament újra megszavazta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt

2011/06/28 - A szlovák parlament újra megszavazta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve hogy állítólag korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait. A 150 tagú törvényhozásban a keddi szavazáskor a jogszabályt 77 képviselő támogatta, ami elegendő volt az államfő vétójának felülírásához. Gasparovic a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el. Ennek alapján a parlament most csak a törvény egészéről szavazhatott, s a többség ismét igent mondott kisebbségi nyelvhasználati törvényre. Módosító javaslatok megtételére most nem volt lehetőség. A vitában az ellenzék ismét élesen bírálta a jogszabályt, "magyarosításnak", a szlovák állam érdekeivel ellentétesnek minősítette, s Orbán Viktor állítólagos "revizionista politikájának" érvényesüléséről beszélt. A módosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot. Hasonlóan az államnyelvtörvényhez a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is pénzbüntetés jár, mégpedig 50 eurótól 2500 euróig. A Szlovákia területén hagyományosan használt kisebbségi nyelveknek a törvény a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és az ukrán nyelvet ismeri el. A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok, engedmények árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak olyan képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak. A Híd az elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt a kisebbségi jogok bővítésé terén elért előrelépésnek minősítette, míg a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint az eredmény "alig érzékelhető". (c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt

Forradalom, káosz, merényletek

2011/06/25 - Keresztényüldözés Egyiptomban Beszélgetőtársam még az egyiptomi felkelés előtt, január 9-én hagyta el hazáját, hogy Európában szerezzen menedékjogot. A huszonnégy éves keresztény orvostanhallgató a kopt egyház tagjaként egész eddigi életét a muszlimoktól és a terrorista bűncselekményektől való rettegésben töltötte, most pedig a debreceni menekülttáborban várja, hogy meghozzák a döntést: maradhat, vagy menjen… – Miért kellett elhagynia a szülőföldjét? – A kopt keresztények elleni merényletek, és általában a keresztények üldözése miatt jöttem Európába, hogy védelmet kérjek. – Úgy gondolja, hogy az élete is veszélyben forgott? Mi volt a konkrét ok, ami miatt nem maradhatott ott tovább? – Igen, veszélybe került az életem. Volt egy muszlim barátom odahaza, akit mélyen megérintett a kereszténység. Csakhogy az iszlám vallást nem lehet olyan könnyen elhagyni. Úgy tudom, hogy a Korán előírja, hogy ha valaki kilép, azt meg kell ölni. A barátom családja megtudta, hogy a fiuk át akar térni a keresztény hitre, és azt is biztosra vették, hogy, úgymond, én vagyok a felbújtó. A barátom ekkor figyelmeztetett, hogy el kell menekülnöm, mert a rokonai meg fognak ölni. Elsősorban az apja haragudott rám, aki szaúd-arábiai, tehát az iszlám vallás legnagyobb központjában él, ráadásul befolyásos ember. De ilyenkor bármelyik muszlim megölhet, következmények nélkül. Csak annyit mondanak, hogy ezzel szívességet tettek Istennek. – Hogy került Magyarországra? – Amikor megtudtam, hogy el kell menekülnöm a szülővárosomból, Assintból, Kairóba költöztem, de sajnos üldözőim megtudták a címemet, és megtaláltak. Szerencsére épp nem voltam otthon, amikor értem jöttek. Amikor hazamentem, a ház gondnoka szólt, hogy kerestek. Gyorsan el kellett hagynom azt a helyet is. Az ezt követő néhány hetet barátaimnál töltöttem, de tudtam, hogy náluk csak rövid ideig húzhatom meg magam. Aztán jelentkezhettem egy romániai útra. Bukarestből egyenesen Magyarországra jöttem. – Még most is keresi a barátja családja? – Igen, ezt az ügyet nem fogják elfelejteni egyhamar. Amikor még Romániában voltam, édesapám felhívott, és elmondta, hogy a családunkat megint felkeresték, és rólam kérdezősködtek. Azonnal haza akartam indulni, de édesapám nem engedte. – A családja is veszélyben van, mivel eljött? – Valószínűleg igen. A nővérem Kanadába próbál emigrálni, a bátyám viszont katona, ő is állandó életveszélyben van. Az édesapám ezért is nem engedte, hogy hazamenjek. Azt mondta, nem veszítheti el mindkét fiát. – Amíg Egyiptomban volt, az élet mely területein lehetett leginkább tapasztalni a hátrányos megkülönböztetést? – Nekem főleg az egyetemen volt részem benne. Tanulmányaim során többször is megbuktattak, csak azért, mert keresztény vagyok. Vagy mondjuk az egyik tanárnőm, aki a Muzulmán Testvériség tagja volt, a vizsgán azt mondta, mivel keresztény vagyok, nem nézhetek a szemébe. Negyvenöt percig kérdezgetett, én pedig a padlót bámulva válaszoltam… Amikor látta, hogy ez a megalázó helyzet teljesen kiborít, elküldött, és a legalacsonyabb osztályzatot kaptam. – Mi a helyzet az országban most, hogy Mubarak elnök lemondott, és a hadsereg és a rendőrség vette kezébe az ország irányítását? – Káosz van. A nővérem azt mondta, hogy az élet ott most maga a pokol. Arról is beszámolt, hogy nem is tud kimenni az utcára, csak a férje megy el autóval vásárolni, de ő is csak rövid időre mozdul ki. Most bárki leszúrhat az utcán, csak hogy elvegye a pénzed, mert nincs rendőrség, aki ezt megakadályozza. – A felkelés alatt történtek atrocitások a keresztényekkel szemben? – Leginkább utána fordult elő ilyesmi. Assintban, a mi gyülekezetünkben szolgáló papot például lefejezték az utcán, a felesége és a gyermekei szeme láttára. De nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Egy aranykereskedőt, aki nem messze lakik tőlünk, szintén hasonló brutalitással öltek meg. A rendőrség egyik alakulata pedig megtámadta a Saint Bishoy kopt kolostort, és felgyújtottak egy kopt templomot is Atfihban. Ezután a koptok tüntetni kezdtek, s akkor egy időre abbamaradtak az ellenük irányuló akciók. De nem tudom, hogy milyen hosszú időre stabilizálódott a helyzet. – A karácsonykor történt koptok elleni merényletkor még otthon tartózkodott… – Igen, sőt, általában én is abba a templomba járok, ahol a merénylet történt. Az unokatestvérem ott volt a helyszínen. Este tizenegykor jöttek kifelé a templomból, amikor a muszlimok elkezdtek lövöldözni. Hatan meghaltak, és nagyon sokan megsebesültek. Az unokatestvéremet három hónapig kezelték pszichiátrián, mert sokkot kapott. Ez volt az egyik legszörnyűbb merénylet ellenünk. A szenteste egyben a böjt vége is, amikor a keresztény családok tagjai együtt vacsoráznak. A mieink azonban hiába várták haza a szeretteiket. Megrémültek, amikor meghallották a lövéseket a templomnál. Sokan odarohantak: az új, ünnepi ruhákon mindenütt vér, és az utcán sebesültek… Szörnyű volt. – És az újévi merényletkor? – Akkor huszonketten haltak meg, akik ott voltak, elmondták, hogy az emberi testrészek a robbanás után a harmadik emeletig felrepültek. Fejek, karok, mindenütt. Visszaemlékezni is rossz rá. – Mit gondol, a keresztények számára milyen pozitív fordulatot hozhatnak a közelgő választások? – Még ha a politikai vezetés meg is újul, az emberek gondolkodásmódját nem könnyű megváltoztatni. Szerintem a fő probléma az iszlám vallással van. Miért kell nekünk egész életünkben megbélyegzettnek lennünk? Miért kell titkolnunk, hogy keresztények vagyunk? – Hogy áll most a menedék-kérelme? Van-e valami biztató fejlemény? – Nem tudok ilyesmiről beszámolni. Egyelőre mindenhonnan csak azt hallom, hogy semmi esélyem sincs arra, hogy megkapjam a menekült státuszt, mert Egyiptom még most is biztonságos országnak számít. – Szeretne valamikor hazatérni? – Nem, már épp elég szörnyű dolgot láttam. Ezentúl teljes értékű emberként szeretnék élni, állandó félelem és megaláztatás nélkül. Az eddigi tragikus élmények emlékével így sem lesz könnyű együtt élnem. Félek, hogy ezektől sosem szabadulhatok meg. Kovács Dorottya

Betiltanák a magyar himnuszt Beregszászban

2011/06/19 - A szélsőjobboldali Szvoboda párt hatósági fellépést követel a beregszászi járási tanács (közgyűlés) múlt pénteki döntése ellen, amely szerint a jövőben a képviselő-testület ülései az ukrán állami himnusz mellett a magyar nemzeti himnusz lejátszásával kezdődnek. A Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezete szombat este közzétett nyilatkozatában arra szólítja fel az ukrán elnököt, parlamentet, nemzetbiztonsági szolgálatot (SZBU) és legfőbb ügyészséget, hogy haladéktalanul reagáljanak a beregszászi járási tanács szerinte alkotmány- és államellenes határozatára. „Az adott döntést az ukrán államiság elleni újabb támadásként értékeljük, részeként annak a támadássorozatnak, amelyet 20 éve folytatnak magyar soviniszta körök Kárpátalján” – állítja a nacionalista párt közleménye. A nacionalista párt szerint a mostani „provokációs lépés” egy sorba állítható a Kárpátaljának autonómiát sürgető, többször hangoztatott követelésekkel, „Magyarország zászlajának” az ukrán állami lobogó mellé való kitűzésével, „magyar birodalmi jelképeknek” Kárpátalja-szerte történő felállításával, a kettős állampolgárság népszerűsítésével az ukrán állampolgárok körében. A nyilatkozat végül leszögezi: amennyiben Ukrajna elnöke, a parlament, az SZBU és a legfőbb ügyészség ezúttal is hallgatásba burkolózik, a Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezete tiltakozó akciókat indít az ukrán érdekek védelmében Kárpátalján. (lm) MTI

A munkahelyi szabadságról

2011/05/31 - A főnök sokallja, az alkalmazott kevesli a szabadnapokat, melyek évente járnak. De mennyi is az annyi? A dolgozónak járó fizetett szabadságnapok számát alap­vetően a Munka Törvénykönyve határozza meg, csakúgy mint annak felhasználási lehetőségeit. A hatályos jogszabály szerint a kivehető napok száma egy-egy munkavállaló esetében 24, egyedi esetekben 69 naptári nap között változhat, amit, akár részletekben is fel lehet használni. Erről a munkavállalónak van joga dönteni, a munkaadó nem kényszerítheti erre. Viszont a megszakítás nélküli rész minimum 14 napot kell hogy kitegyen. Hogy ne legyenek fennakadások, a munkavállaló két héttel a tervezett szabadság előtt köteles írásban jelezni igényét a munkáltató felé. A szabadság tartama meg is hosszabbodhat, nemzeti és állami ünnepek, a munkaszüneti napok, valamint betegség esetén. Utóbbiról értesíteni kell a munkaadót, s így a szabadság a beteglapon igazolt napok idejével kitolódik. Amikor a munkaadó jóváhagyja a szabadságolások listáját, tekintetbe veszi a dolgozók kérését, ám számára a cég érdekei előbbre valók. Van néhány kategória, mely a vezetőség véleményétől függetlenül, a számára legmegfelelőbb időpontban élhet a pihenés jogával. Például a 18 év alattiak, a rokkantak, a terhes nők, a két vagy több 15 év alatti gyereket, a rokkant gyereket nevelő nők, az egyedülálló anyák vagy apák, a szerződéses katonai szolgálaton lévők házastársa, a családi típusú nevelőotthonokban dolgozók. Több kategória is kérheti azonban a teljes szabadságát. Ezt a terhes nők (a szülési szabadság és szülés előtt), a két vagy több 15 évnél fiatalabb gyermeket vagy rokkantat nevelő édesanyák, a rokkantak, a 18 év alatti munkavállalók tehetik meg. Élhetnek ezen jogukkal azok a férfiak, akik felesége szülési szabadságon van, valamint az alternatív vagy sürgős katonai szolgálatra berendeltek is. A szanatóriumi beutaló szintén alapul szolgál a szabadsághoz. Csupán fél év munkaviszony után lehet igényelni a teljes szabadságot és pótlólagos napokat. Ugyanakkor a munkaadóval való egyeztetés után az is kivehet szabadságot, aki hat hónapnál kevesebbet dolgozott, ám annak tartamáról – mely arányosan kevesebb lesz – meg kell állapodni a munkáltatóval.

A gyökér, az megmaradt

2011/05/17 - Kárpát-medencei labdarúgó találkozó Nagyberegen   Nagyberegen tartották meg a negyedik Csodaszarvas Kárpát-medencei Lévay Labdarúgó tornát. Április 16-án a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, a zilahi Wesselényi Református Gimnázium, a Nagyberegi és a Péterfalvai Református Líceum, valamint a címvédő Bethlen Gábor Beregszászi Magyar Gimnázium fiú, illetve lánycsapata mérte össze erejét a Nagyberegi Középiskola műfüves pályáján.   A Kárpát-medencei labdarúgó torna ötlete 2004-ben, a december 5-i népszavazás után született. Parajos Tibor cserkésztiszt, a 19-es Bükk Cserkészcsapat parancsnoka, gimnáziumi tanár álmodta meg a találkozót, ahol a magyar református diákoknak ismerkedési, versenyzési lehetőséget biztosítanak, és valahogy megpróbálják feledtetni a szégyen napját, ahogy Parajos Tibor nevezte december 5-ét. (A csodaszarvas névre azért esett a választás, mert ez az azonos kultúrkörből származó embereknek, minden magyarnak a Kárpát-medencében ismerősen hangzik.) Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium igazgatója, a Tiszáninneni Egyházkerület főgondnoka is a kezdeményezés mellé állt, és az első három tornát a gimnázium, illetve a cserkészet közreműködésével Miskolcon szervezték meg. Tavaly döntöttek úgy a szövetségi kapitányok, hogy az előző év győztes csapata szervezi a következő labdarúgó tornát, amikor is a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium hozta el az első helyezést. Így vándorolt a kupával együtt a mérkőzés is Kárpátaljára. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a kapernaumi százados történetét (Mt 8, 5–13) hozta a találkozó megnyitójára. Arról beszélt a fiataloknak, hogy a római századossal való találkozás egyedüli a Szentírásban, abban a tekintetben, hogy a pogány katona hitével megörvendeztette Jézust. Vannak, akiknek nincs, akiknek kicsiny, és akiknek növekszik a hite – mondta. – Ábrahámnak erős, a kapernaumi századosnak pedig nagy hite volt. Nagy hittel kell minden küzdelem elé állni, minden előttünk álló akadállyal szembe nézni. Ilyen lehet a mi hitünk is, lehetünk mi is olyan emberek, akik megörvendeztetik Jézust. Ahogy a százados a legkisebbért járult oda, az a nemes és nagy hit, mely túllát önmagán, gondján, baján, és tud másokért könyörögni, mások örömében osztozni. Legyen nagy hitetek, nemes a célotok a mai napon és az egész életetekre nézve, buzdított a KRE püspöke. A házigazdák nevében Barna György, a Beregszászi 4. számú Bendász István Cserkészcsapat háttérszervezetének, a Kárpátaljai Cserkészliliom Alapítványnak elnöke köszöntötte a vendégeket. Felolvasta Ábrám Tibor levelét, aki nem tudott személyesen részt venni a labdarúgó tornán. A Lévay igazgatója az alapításának 450. jubileumát ünneplő gimnázium nevelőtestülete, a 19. Bükk Cserkészcsapat fenntartó testülete és cserkészeinek nevében egy Wass Albert-idézettel fejezte ki jókívánságait: „Míg Isten a mi menedékünk és hűség minden fegyverzetünk, addig félnünk nem szabad: mert a gyökér, az megmaradt!” Parajos Tibor üdvözlőbeszédként Reményik Sándor Nagy magyar télben c. versét szavalta el. A házigazdák nevében szólalt föl Szabó Árpád, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatója, aki, mint mondta, megtiszteltetésnek tartja, hogy Kárpátalja adhat otthont a mérkőzésnek. Mi hiszünk abban, hogy van egy magyar nemzet, ami átnyúlik a határokon. Az intézmények diákjai más országokból jöttek ugyan, de egy nemzethez tartoznak, ezen a tornán ellenfelek lesznek, de sose legyenek ellenségek, ne feledjék, hogy egy népnek fiai és lányai, hangsúlyozta a magyar gimnázium igazgatója. A labdarúgótorna az összetartozás és a segítőkészség, a kárpát-medencei egység jelképes megnyilvánulása volt. A díjkiosztó ünnepségen egyperces néma csenddel emlékeztek meg Tóth Dávid fiatal labdarúgóról, aki a közelmúltban tragikus körülmények között hunyt el autóbalesetben. Sportszerű, de izgalmas küzdelem után első helyen a miskolciak csapata végezett. A férfi mezőnyben második lett a beregszászi, harmadik a nagyberegi gimnázium csapata. A lányoknál a miskolciak mögött a zilahi, illetve a beregszászi csapat állhatott a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára. Jövőre tehát ismét Miskolc adhat otthont a találkozónak, amire a szervezők még több magyar nyelvű gimnázium jelentkezését várják. A szervezők ezúton is köszönetet mondanak minden önzetlen támogatónak, akik erkölcsi, illetve anyagi támogatással hozzájárultak a torna színvonalas lebonyolításához: a Sion Rádiónak, a Kálvin-nyomdának, Kovács Béla, Európa parlamenti képviselő jótékonysági irodájának, melynek képviseletében Kovács Dezső irodavezető egy szkíta íjjal ajándékozta meg a torna szervezőit. Soós Katalin  

Archívum

Keresés dátum szerint:

Aktualitás beküldése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! Megújulás éve

Megújulás éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról