Kultúra – ami megtart és összeköt

Konferencia, kiállítás, elismerések, zászlószentelés

A magyar nyelv mélyen bennem van, a vérem cseppjeiben, emlékeztettek az előadók Kosztolányi Dezső szavaira azon a rendezvényen, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából Beregszászon, az Európa-Magyar Házban tartottak. (A következő napokban hasonló alkalomra került sor Ungváron, Munkácson és Tiszapéterfalván is.) Nemcsak a kultúra és a nyelv köt össze bennünket, hanem az a feladat is, amely a nemzet népünk minden egyes tagját arra ösztönzi, hogy tehetségéhez mérten részt vállaljon a nemzet felvirágoztatása érdekében - igazították a mai elvárásokhoz az először Németh László által megfogalmazott gondolatokat. A fórumot követően fotókiállítás megnyitójára, oklevelek és az Együtt Kárpátaljai Irodalmi Folyóirat nívódíjának átadására, valamint a Vitézi Rend Kárpátaljai Törzskapitánysága zászlajának átadására és felszentelésére került sor.

Mit kell tennünk azért, hogy nyelvünk, kultúránk megmaradjon Kárpátalján? Mi az oka annak, hogy egyre több kárpátaljai honfitársunk identitászavarral küzd, hogy körünkben felgyorsult az asszimiláció, s nem csökken számottevően a kivándorlás üteme sem? - tette fel önmagának és a szép számban összegyűlt hallgatóságnak a kérdést Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke. Aki nekünk, kései utódoknak Kölcsey buzgó honszerelmét hozta fel példának: „A haza mindenek előtt.” Kölcsey nemcsak zsoltáros teljességgel tud szólni a nemzet sorsáról, hanem a haza és haladás eszméjét is ő fogalmazza meg először.

Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke a Kulturális nemzetépítés rögös útján című előadásban arra emlékezettett, hogy Kölcseyt, akárcsak kortársait, mélyen megérintette Herder német filozófus jóslata. Történelemfilozófiai összefoglaló munkájában ugyanis Herder azt fejtegette, hogy a germán és a szláv népek által körbefogva a magyar nép fokozatosan eltűnik: „Évszázadok múltán talán már a nyelvükkel sem találkozunk”. A hazai és a külhoni magyarok körében tapasztalható gyors népességfogyás ismét ráirányítja a figyelmet a herderi jóslatra. Annál is inkább, mivel nap mint nap tapasztaljuk a magyarság körében a megosztottságot. S nemcsak a politikai, a földrajzi, hanem a közgondolkodásbeli megosztottságot is. Mintha az önmegosztás sokszor értelmezhetetlen indulata egyre többeket ragadna magával.

Mit tehetünk a nemzetromboló jelenségekkel szemben? El kell érni, hogy a magyar kultúra értékei mindenki számára elérhetők legyenek. Fel kell ismernünk, hogy a kulturális nemzetegyesítés nemes és rendkívül fontos feladata most már elvégezhető. Azzal, hogy az állampolgárság elnyerésével a határon túli magyarság jelentős része közjogi értelemben is az egységes magyar nemzet részévé vált, a munkának csupán egy részét végeztük el, figyelmeztetett az előadó. Európai nemzetként kell elhelyezkednünk az európai térben. Látjuk, hogy az öreg kontinensen igen nagyok a feszültségek. Az indulatok elsimításában mi is szerepet vállalhatunk. Sajnos most még elég messze vagyunk attól, hogy mindezt felvállaljuk. Elodázhatatlan feladat továbbá a kulturális élet és az identitásunkat meghatározó tényezők korszerűsítése, mondta végezetül Pomogáts Béla.

Tíz esztendővel ezelőtt alakult újjá az Együtt irodalmi folyóirat. Idén is, mint a korábbi esztendőkben megszokottá vált, a magyar kultúra napján adták át az Együtt Nívódíjat. A rangos elismerésben ezúttal Lőrincz P. Gabriella részesült. A költőnő életútját Dupka György, a MÉKK elnöke, a folyóirat kiadója ismertette, laudációt mondott Vári Fábián László, József Attila-díjas költő. Ezt követően Dupka György és Csordás László, az Együtt olvasószerkesztője bemutatta a pályakezdő kárpátaljai irodalmárok Szárnypróba című antológiáját. Három szerző – Hájas Csilla, Kovács Eleonóra és Marcsák Gergely - felolvasta egy-egy művét. A magyarországi Kocsis Csaba fotóművész Kárpátalján készült fényképeiből készült kiállítást Hajdú Lajos, Berekfürdő polgármestere nyitotta meg, aki egyben elismeréssel szólt a külhoni magyarok – köztük a kárpátaljai magyarok – vendégszeretetéről, s arról, hogy a nehéz körülmények közepette a többség keményen helyt áll. Kocsis Csaba pedig egy-egy Lőrincz P. Gabriella és Bakos Kiss Károly általa megzenésített vers eléneklésével gazdagította a programot. A találkozót a Kovács Sándor vezette Borzsa-Vári népi együttes fellépése színesítette, tette igazán hangulatossá.