Bűnösök a mennyországban?- Börtönmisszió

Megváltozhat-e egy elvetemült bűnöző? Ki végzi el, amit nem tett meg család, iskola, börtön? A bűnelkövetők fele visszaeső. A börtönbüntetés visszatartó ereje csekély. Mi segít?

„A bűnözés szerves része a világnak" Bolondnak tartotta a hívőket. Furcsállotta, hogy felnőtt emberek énekelnek, érzelegnek. Mindez nagyon távol állt tőle. Fogva tartásának harmadik évében azonban Attila megért és beállt a „bolondok" közé. A fiatalember hat éve raboskodik. A Fogvatartottak Imanapján, a baracskai börtönben megtéréséről beszél. Azt mondja, hogy korábban egoista volt, csak magával törődött, és teljesen természetes volt számára, hogy rablásból él, hiszen minden ismerőse ugyanezt tette a környezetében. Hitte, hogy a bűnözés szerves része a világnak. Tizenkét évet kapott. Attila megtért és megváltozott a gondolkodása. Ma már úgy látja, hogy letartóztatása előtt csak a bűnözés és a pénz volt az istene. Sírni tudna, mikor rátekint régi bűneire. Az bántja leginkább, hogy a gyerekének és a szüleinek ártott magatartásával. – A börtönben a család hiánya mellett az összezártságot és az embereket a legnehezebb elviselni, főleg azokat, akik nem tértek meg – meséli. Attila azt állítja, hogy soha többé nem követ el bűncselekményt és nem tér vissza a börtönbe. Nincs visszatartó ereje a börtönnek A bűnelkövetők nagyjából fele azonban visszaeső, vagyis nem egyszer ül börtönben. A Váci Fegyház és Börtön lelkipásztora szerint megrendítő, hogy mennyire nincs visszatartó, elriasztó ereje a börtönbüntetésnek. Csuka Tamásné úgy véli, hogy a társadalom arra kíváncsi, mi haszna van annak, hogyha valaki megtér a börtönben. – A megtértek sokkal kevesebben esnek vissza – állítja. Brazil példára itthon is létrehoztunk egy speciális körletet. Brazíliában néhány helyen teljes intézményeket vett át az egyház és keresztyén értékrend alapján dolgoznak. Ott csupán 4 százalékos a visszaeső bűnözők aránya. Amit nem végzett el más, megteszi Isten A váci bibliakörbe életfogytosok és gyilkosok is járnak. – Amit nem tudott elvégezni a szülő, a pedagógus vagy a börtön, azt Isten lelke elvégzi – teszi hozzá a lelkész. – Sokszor nekem nincs más dolgom a börtönben, mint hagyni a fiúkat beszélni, bizonyságot tenni. Megrendítő alkalmaink vannak, amikor hullnak a férfikönnyek, a bűnök, a terhek, és rájönnek, hogy van szabadság, mert van szabadító még a börtönön belül is. Már a rabszállítóból azt nézte, hova törjön be Egy-egy bizonyságtétel valóban nagy hatással van a fogvatartottakra. Ilyenkor egy „közülük való" mondja el hitelesen történetét. Ezért is volt fontos, hogy először tarthattak országos fogvatartotti imanapot. Baracskára az ország számos börtönéből mintegy 120 elítélt érkezett. Egy férfi, aki több mint 20 éve ül, arról beszél, hogy egyik bűncselekményt követte el a másik után, és már a rabszállító kocsiból is azt nézte, hogy legközelebb melyik szép családi házba törjön be. Kutyából szalonna Kutyából nem lesz szalonna – tartja a mondás. L. Molnár István börtönlelkész szerint azonban igenis lehet szalonna a kutyából, ha megváltozik a lélek, mert Istennel minden lehetséges. A református lelkipásztor cáfolja azokat a gyakran hallott kijelentéseket, hogy a börtön ma már olyan, mint egy hotel. – Aki ilyet mond, jöjjön be egy napra! Itt szabadságjogokat vonnak meg az emberektől, parancsszóra kell mindent csinálni. Ez olyan ház, ahová bemegy az ember és évekig nem jöhet ki. Az ember ember marad a börtönben is, csak a neve lesz fogvatartott – magyarázza. – A cél az, hogy a börtönben a fogvatartott találkozzon Isten szeretetével, gondviselésével, amelyen keresztül kapcsolatot tud teremteni embertársaival, és akkor megváltozva eszébe sem jut bűncselekményeket elkövetni, mert megtisztult. Magyarországon 17 ezer fogvatartott éli falak között az életét. Akik megváltoznak, nem csupán egy emléket, hanem Krisztus-emléket hordoznak magukban, és nemcsak bent, hanem szabadulásuk után is minősített hitéletet tudnak élni. Még a Bibliát is üldözték A baracskai börtön parancsnoka hasonlóképpen látja a helyzetet. Cséri Zoltán bv. ezredes nem teherként éli meg, hanem örül a fogvatartotti imanapnak. Mint mondja, ezen az alkalmon közelebb kerülhetnek a fogvatartottak egymáshoz, Istenhez, társadalomhoz. A parancsnok megerősíti a lelkipásztorok szavait: akik megtérnek, könnyebben visszailleszkednek a társadalomba. Ráadásul a megtért elítéltek magaviselete is sokkal jobb, mint a többieké. – Nekünk, fegyőröknek fontos, hogy a fogvatartott betartsa az intézet rendjét, ne vétsen és ne kelljen fegyelmezni. A vallásosok szabálykövetőbbek, ők a zárkán belül is zárkafelelősök, jobban odafigyelnek társaikra. A parancsnok azt mondja, hogy 1990 előtt még a Bibliát is üldözték a börtönön belül. Azóta azonban sokat változott a helyzet. A magyarországi börtönökben ma már 11 börtönlelkész szolgál. Lenyűgöző ének a börtönfalak között – Bűnösök között, börtönben részben másként szól az ima, mint egy tiszteletre méltó polgári gyülekezetben, ahol illendőségből mindenki bűnösnek, vétkesnek, irgalomra szorulónak tudja magát. Más a kontextus. Az igazság mélysége azonban ugyanaz – mondja Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke . Az esemény fővédnökét lenyűgözte az a fantasztikus erő, mélység és átadottság, ahogyan a 120 fogvatartott énekelt. – Ha egy évre becsuknánk a református egyház teljes közösségét a börtönbe, akkor megoldódna a reformátusság egész énekreformja – mondja mosolyogva. – Lenyűgöző és megrendítő volt, hogy nem egy álmos, unatkozó gyülekezet énekelt, hanem áthatott életű, kereső, boldog emberek. Bűnbánatért bűnbocsánat – A bűnbánatért, az átadásért jár a bűnbocsánat – magyarázza a püspök Lutherre hivatkozva. – Átadom a bűneimet eltöröltetésre, hogy Isten vesse olyan messze tőlem, mint napkelet van napnyugattól. Az emberi élet nagy kérdéseiben nincs lomtalanítás, vagyis hogy egy évben egyszer kirakom az utcára a bűnöket, és valaki azt elviszi. Vagyis zsákutcában vagyunk, de jó tudni, hogy az Isten beavatkozik és fölajánlja az embernek a boldogító cserét. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a bűnért cserébe kegyelem jár – teszi hozzá a püspök. Bűnösök a mennyországban? Az egyik fogvatartott arról beszél bizonyságtételében, hogy attól félt, nem juthat a mennyországba a bűnei miatt. Szabó István szerint a férfi dogmatikailag korrektül fogalmazott, ám mivel egy lezárt folyamat végén mondja ezt, tudhatja, hogy nyitott kapu várja a kegyelem által. – Régi evangelizációs taktika volt, hogy meg kell ijeszteni az embereket, és ők ijedtükben megtérnek, mert félnek, hogy nem kerülnek a mennyországba. Ez rövid távú motivációt és hamis megtérést eredményez. Ez a férfi nem félelemből tért meg, hanem azért, mert megtapasztalta a kegyelmet. A magyar börtönökben szolgáló 11 református lelkipásztor nagyjából 8 ezer fogvatartottal kerül kapcsolatba. Közülük mintegy 600-an térnek meg és változtatják át gyökeresen életüket. Az ébredést ők indíthatják meg a rácsokon túl. szerkesztő-riporter: Fekete Zsuzsa