Még egyszer a kettős állampolgárságról

Augusztus 20-án lép hatályba a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény a kettős állampolgárságról, melynek értelmében magyar állampolgárságot kaphatnak azok a külföldön élő magyarok, akik megfelelnek a kedvezményes honosítás feltételeinek. A honosítási kérelmeket 2011. január 1-től lehet benyújtani külföldön a magyar külképviseleteken, Magyarországon pedig az anyakönyvvezetői hivatalokban vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál.

Az ukrán sajtóban a törvény elfogadása óta sok cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, többségük szerint Ukrajnában tilos a kettős állampolgárság, azok az ukrán állampolgárok, akik más ország állampolgárságát veszik fel, akár szigorú büntetésre is számíthatnak. Borisz Kopatov újságíró a Narodna Pravda c. újság július 31-i számában megjelent „Még egyszer a kettős állampolgárságról” című cikkében cáfolja ezeket az állításokat.

A cikk szerzője idézi Ukrajna állampolgársági törvényét, amely leszögezi: „Ukrajna állampolgársági törvénye az alábbi elveken alapszik:
1) Az egységes állampolgárság elvén, amely kizárja Ukrajna adminisztratív-területi egységei állampolgárságának lehetőségét. Ha egy ukrán állampolgár megszerezte egy másik ország állampolgárságát, akkor Ukrajnával szemben jogi szempontból továbbra is ukrán állampolgárnak tekintendő.”

Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában nem lehet donyecki, donbászi, lembergi állampolgárság, csak egységes ukrán állampolgárság létezik.

A törvény 19. cikkelye szerint az ukrán állampolgárság elvesztésének indoka lehet, ha egy felnőtt ukrán állampolgár szabad akaratából egy másik ország állampolgára lett. De csak lehet! Tehát szó sincs arról, hogy ebben az esetben automatikusan elveszítheti ukrán állampolgárságát! Vagyis nem felel meg a valóságnak az állítás, hogy Ukrajnában tilos a kettős állampolgárság!

A Krím-félszigeten, Ukrajna keleti megyéiben sok ezer embernek van orosz állampolgársága, Bukovinában pedig rengetegen szerezték meg a román állampolgárságot. Számos kettős állampolgár van az ország magas beosztású tisztviselői, a Legfelső Tanács képviselői között is. Hogyan, milyen módon lehetne ezért őket felelősségre vonni, pláne megbüntetni?

A Népszabadság augusztus 6-i számában Lencsés Károly újságíró terjedelmes cikkben foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével. Véleménye szerint kedvezményes honosítás útján megkaphatják a magyar állampolgárságot mindazok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsítik magyar származásukat, beszélnek magyarul. A kérelemhez csupán egy terjedelmes adatlapot kell kitölteni, továbbá szükség van magyar nyelvű, saját kézzel írott önéletrajzra és fényképre is. A magyar származást a szülők, esetleg nagyszülők születési anyakönyvi kivonatainak másolataival lehet igazolni. A magyar nyelvtudást a kérelem átvételekor az ügyben eljáró tisztviselő fogja ellenőrizni és igazolni.

Amennyiben a kérelmező nem büntetett előéletű, s honosítása az eljárásban közreműködő szakhatóságok szerint nem sért nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági érdekeket, elvileg három hónap alatt megkaphatja a honosítási okiratot. Amikor megszületett a honosításról szóló döntés, az érintettnek a külképviseleten, esetleg az illetékes magyarországi közigazgatási hivatalban le kell tenni az állampolgársági esküt vagy fogadalmat. Ez azonban nem jelenti a magyarországi választójog elnyerését, az ottani ingyenes közszolgáltatások igénybe vételét. Ingyenes egészségügyi ellátásra, nyugdíjra, egyéb juttatásokra csak Magyarországon élő, személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával rendelkező magyar állampolgárok jogosultak. Az állampolgársági eljárás illetékmentes.

A kedvezményes honosítás iránt várható érdeklődést a legjobban talán a magyar igazolványok száma alapján lehet megbecsülni. A tavaly év végéig Ukrajnában 151 ezer ilyen igazolványt igényeltek, állítólag jóval többet, mint ahányan ténylegesen jogosultak lettek volna. Ezért a magyar kormány megvonta az igazolványok igénylésével való ügyintézést az UMDSZ irodáitól, a külképviseleteket bízta meg ezzel. Hogy hogyan fogják a magyar külképviseletek intézni a visszahonosítási ügyeket, erről valószínűleg további rendeletek intézkednek majd.

Minden Kárpátalján élő magyarnak önállóan kell döntenie arról, igényli-e a magyar állampolgárságot vagy sem. Bárkit, bármilyen módon rábeszélni arra, hogy vegye fel a magyar állampolgárságot vagy ne igényelje azt, nem lenne tanácsos.

-i-gy