A KMKSZ valódi áttörést szorgalmaz a nemzetiségi oktatás területén

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban ülésező választmánya múlt szombaton megvitatta az országban kialakult politikai helyzetet, s nyilatkozatban sürgette az anyanyelvi oktatás problémáinak mielőbbi tényleges és átfogó megoldását.

A KMKSZ kimaradt az év eleji elnökválasztási kampányból, miután sem a későbbi győztes Viktor Janukovics, sem Julija Timosenko nem volt hajlandó számottevő és kézzelfogható engedményekre a kárpátaljai magyarságot érintő témákban, elsősorban az oktatás terén – emlékeztetett beszámolójában Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke úgy vélte, az események igazolták a Szövetség döntését, hiszen Viktor Janukovics győzelmét követően ismét engedélyezték ugyan az emelt szintű érettségi vizsgák kérdéseinek magyarra fordítását az ukrán nyelv és irodalom kivételével, ám ugyanezt lehetővé tették olyan nemzetiségek számára is, akik az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel (UMDSZ) ellentétben nem írtak alá megállapodást Viktor Janukoviccsal, azaz nem támogatták a későbbi győztes elnök választási kampányát. Amennyiben egy kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet komoly tárgyalásokat folytatott volna valamelyik elnökjelölttel, a megbeszélésnek ki kellett volna térnie számos más, a helyi magyar közösséget érintő kérdésre is, mint amilyen például a Tisza-melléki járás létrehozása, vagy az emelt szintű ukrán nyelv- és irodalomvizsga követelményeinek hozzáigazítása a magyar iskolák programjához, mutatott rá Kovács Miklós.

Az ukrajnai belpolitikai helyzetet elemezve Kovács Miklós jelezte, már megkezdődött az elnök alá rendelt végrehajtói vertikum kiépítése, aminek célja, hogy segítségével lojális testületeket hozzanak létre mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. Ennek az új hatalmi vertikumnak a helyhatósági választásokon kell majd helytállnia, bár azok időpontja valószínűleg jövőre tolódik, hangsúlyozta a szónok, miután az alkotmánybíróság jogszerűnek ismerte el az új parlamenti többség frakciók helyett az egyes képviselőkből való toborzását, s így előrehozott parlamenti választásokra sem kell számítani. A KMKSZ-nek ennek megfelelően a jelen helyzet szerint a jövő tavasszal esedékes önkormányzati választásokra kell készülnie, amit megnehezít, hogy a Régiók Pártja egyértelműen a jelenlegi listás választási rendszer megszüntetésére törekszik, azaz pillanatnyilag nemcsak a választások időpontja, de mikéntje is ismeretlen, mondta Kovács Miklós.

Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese hozzászólásában emlékeztetett, hogy a KMKSZ koalíciós partnere a Régiók Pártjának a megyei, valamint a beregszászi járási és a beregszászi városi önkormányzatokban is. Mint elmondta, az elnökválasztás után a megye új kormányzójával, Olekszandr Ledidával folytatott megbeszélésén leszögezték: ezek a megállapodások érvényben maradnak mindaddig, míg azokat valamelyik fél fel nem mondja. Brenzovics László kifejtette: miután a megyei önkormányzatban külön frakciót alakító, a BJUT-ból kivált 14 képviselő mandátuma bizonytalan, a Kárpátaljai Megyei Tanácsban három héttel korábban kihirdetett szünet valószínűleg egészen a régió idei költségvetésének elfogadásáig elhúzódik majd, ami május–júniusban várható. Mint jelezte, ebben a helyzetben bizonytalanná vált a megyei tanácsi többség, s megnőtt a kisebb frakciók súlya.

A KMKSZ alelnöke úgy vélte, Viktor Janukovics hatalma az országban máris erősebb, mint Leonyid Kucsmáé volt annak idején, hiszen a hatalmi vertikum mellett a jelenlegi elnöknek a parlamentben is sikerült szilárd többséget kialakítani. Ráadásul, mutatott rá a politikus, Kucsmának annak idején erős ellenzékkel kellett megküzdenie, amely képes volt az ellenállásra, akár az utcán is, s bírta a nemzetközi közvélemény támogatását, míg Janukovics rendelkezik a nyugati hatalmak hallgatólagos támogatásával, az elmúlt öt évben hatalmon lévő narancsos erők, a jelenlegi ellenzék ugyanakkor totálisan lejáratódtak.

Fontos döntés a magyar nyelvű emelt szintű érettségizés újbóli engedélyezése, a magyarság gondjai azonban nem oldódtak meg, csupán visszaállt az egy évvel korábbi, a magyarság érdekeinek már akkor sem megfelelő helyzet, jelezte Brenzovics László. A KMKSZ alelnöke ezért indokolatlannak tartja az UMDSZ által folytatott sikerpropagandát, miközben továbbra sem lehet magyar nyelvből felvételizni, nem lett megoldva a magyar iskolák tankönyvellátása, az önálló magyar tankerület létrehozásáról nem is beszélve.

A kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről folytatott vitához hozzászólva Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatási intézményekben továbbtanulni kívánók, illetve a pedagógusok alaposan tájékozódjanak a felvételit érintő változásokról, mert azok sokak továbbtanulási esélyeit érinthetik. (Összeállításunkat a változásokról lásd a 4. oldalon.) A választmány a továbbiakban nyilatkozatot fogadott el az oktatás helyzetével kapcsolatban.

Az ülésen határoztak a KMKSZ közelgő XXI. közgyűlésével kapcsolatos kérdésekben. Az elnökség javaslata nyomán a választmány elfogadta a gyűlés napirendjét, s döntött arról, hogy arra május 8-án kerül sor Beregszászban.

Végezetül Fodor István, a KMKSZ Derceni Alapszervezetének elnöke számolt be a település és a szomszédos Fornos határában található katonai objektumnak a hadügyminisztérium tulajdonából a belügynek történt átadásáról, s az ezzel kapcsolatos lakossági tiltakozásokról, miután meg nem erősített hírek szerint menekülttábor létrehozását tervezik a területen. A választmány úgy határozott, hogy levélben kér tájékoztatást az illetékes hatóságoktól az ügyben.

szcs
http://www.karpataljalap.net/b1.html