Megkezdődött a 2010-es Melanchthon-év

A GENFI REFORMÁTOR KÖSZÖNTI „NÉMETORSZÁG VILÁGOSSÁGÁT”

A 2009-es Kálvin emlékévet rögvest követi a 2010-es Melanchthon-év, melynek során Németország nagy tanítójára, Germánia világosságára emlékeznek hazájában és világszerte. Kálvin nem csak ismerte Melanchthont, hanem elmélyült, igaz barátság is kialakult közöttük. Így az ő tiszteletadásához kapcsoljuk a miénket is… 

„Németország fénye és tanítója” életéről 

 Philipp Melanchthon (eredeti nevén: Philipp Schwartzerdt) Brettenben/Pfalz, 1497. február 17.-én született és Wittenbergben, 1560. április 19., tehát 450 éve hunyt el.  Német teológus, reformátor, Luther munkatársa. Eredeti nevét görög fordításban használta. Heidelbergben és Tübingenben tanult. 1518-ban a görög nyelv és irodalom tanára lett Wittenbergben. Itt csatlakozott Luther reformációjához, kristálytiszta gondolkodást és világos kifejezési módot adott Luther eszméinek, exegetikai alaposságával és szelíd kritikájával segítette a nagy mestert. Mérsékelni igyekezett Luther heveskedő kitöréseit. 1521-ben adta ki Loci Communes Rerum Theologicarum című művét, amely az első nagy protestáns munka a dogmatikai teológia területén s mely a szerző életében több mint 50 kiadásban jelent meg. Az Ágostai Hitvallás készítésében (1530) rendkívül fontos szolgálatot tett. 1541-ben Wormsba és csakhamar ezután Regensburgba ment, hogy az ottani értekezésen, kollokviumon védje a protestantizmus érdekeit. Luther halála után még inkább elvesztette a lutheránusok bizalmát úgy a római katolikusoknak a békesség kedvéért tett engedményeivel, mint az úrvacsorai tanban a kálvini irányhoz való közeledésével. Élete végéig folytonos teológiai vitákba bonyolódott, amelyek rendkívül bántották békés lelkületét. Kora a német nemzet tanáraként nagyra becsülte, a „Praeceptor Germaniae” = Germánia tanára jelzőt adományozták neki. Európa minden részéből özönlöttek hozzá a hallgatók. Írt egy görög és egy latin grammatikát, kommentárokat adott ki több klasszikus íróról, a Septuagintáról, bibliai könyvekről, írt erkölcsi témájú műveket; szerkesztett hivatalos okmányokat, nyilatkozatokat, értekezéseket, válasziratokat; széles körű levelezést folytatott barátaival és kora vezetőivel. Összes műveit Bretschneider adta ki Corpus Reformatorum című nagy munkájában (28 kötet 1834-60). 

A bretteni Európai Melanchthon Akadémia és a német protestáns egyházak is nagyszabású megemlékezéseket tartanak Germánia világossága (lumen Germaniae) emlékére és tiszteletére 2010-ben. A 2004-ben, Melanchthon bretteni szülőházában megalapított Európai Melanchthon Akadémia feladatai közé számít, hogy a szülőházat és a szülővárost nemzetközi tudományos és kultúrpolitikai találkozóhellyé emelje. A nemzetközi grémiumban, kuratóriumban megtalálhatók a német egyetemek, ökumenikus intézetek, a Baden-Württembergi Parlament, az ENSZ és a város képviselői. Az akadémia elősegíti a reformátor és humanista Philipp Melanchthon egyetemes jelentőségének történeti-kritikai feldolgozását, dokumentálást, publikálását, hatását a reformáció mellett a politikai életre, az erkölcsre, a nemzeti oktatásügyre, a felekezeti és a vallásközi párbeszéd szempontjából.  

Az akadémia által szervezett több mint 45 országos és nemzetközi Melanchthon konferencia -sorozatot, megszámlálhatatlan kiállítást, kollokviumot megragadó és elkötelező módon január 13-án a karlsruhei Roncalli Fórum keretében, a katolikus kultúr-központban az az előadás nyitja meg, amelynek témája: „Úton az egység felé – az ökumenikus Kálvin”. Előadója a holland református teológus, Dr. Herman Selderhuis. Amiként ezt az előadást, úgy az egész évi dús programot is a bretteni Melanchthon Akadémiával együtt a karlsruhei Roncalli Fórum és a strassburgi Reformáció Kutató Intézet szervezi, koordinálja és bonyolítja le. Az év során nyomon követjük majd a nagyszabású eseményeket és rendszeresen tájékozatjuk Olvasóinkat ezekről, hiszen Kálvin és Melanchthon barátsága tovább mélyíti ismereteinket a genfi francia és a wittenbergi német reformátorról, meg a kálvinizmus és lutheranizmus tágszívű kapcsolatairól.  Így lehetünk mi magunk is Kálvin, és Melanchthon örökségét hasznosítva becsülő késői utódok, akik az általuk elindított európai protestáns identitás részesei és tudatos hordozói – remélhetőleg nem csak 2010-ben…