Jókai Anna Szürtében

A magyar nemzet húsbavágó kérdéseiről fejtette ki véleményét Jókai Anna Kossuth-díjas író és költő az ungvári járási Szürte református templomában.

Az eseményre a helyieken kívül kíváncsiak voltak az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának tanárai, a szomszédos települések pedagógusai, lelkészei és polgárai is. Jókai Annát Kótyuk Zsolt helyi tiszteletes köszöntötte, kiemelve: az író emberséget, istenhitet, a magyarság iránti mély elkötelezettséget képvisel, és ezt hozta Kárpátaljára, Szürtébe is.

Az írónő a közösség és az egyén, az értelmiség szerepét, felelősségét, illetve a globalizáció hatásait vette górcső alá.

– Egy nemzet mindazokat tartalmazza, akik ezen a nyelven beszélnek, álmodnak – hangsúlyozta. – Sokan azt mondják, hogy ha valaki ragaszkodik népéhez, anyanyelvéhez, az elavult. Pedig az emberiség nemzetekben valósítja meg a rá bízott feladatot, mert mindegyik nemzetnek, azon belül minden embernek feladata és célja van. Ezt elvenni Isten ellen való bűn. A hazának, a magyarságnak is sorsa van. Társteremtők lettünk ebben a világban, amelynek nincs vége, és nekünk, magyaroknak sem.

Azt gondolom, hogy ma igenis szólni kell, ki kell mondani dolgokat. Nem változott akkorát a világ, hogy a III. évezred elején sült halként hallgatni kellene. Igen nagy felelősségük van az írástudóknak, mert a magyar nyelvet valamilyen módon meg kell óvni. Más nyelven nem igazán azt mondja az ember, amit akar, hanem azt, amit tud. Nem lehet leválasztani az anyanyelvet, mert vele sérül a lélek. Nagyon jó és szép dolog, ha egy művet lefordítanak, de a saját nyelvünkön kell prófétáknak lennünk.

Jókai Anna megjegyezte: a magyarság éppen eleget tett Európáért. Addig nem spiritualizálódnak a határok, amíg a mellette élő emberek nem spiritualizálódnak. Az Európai Unióban a magyar érdekeket kell képviselni. A kontinensen valamit változtatni kell, be kell vinni az Élő Istent, többek között nekünk, magyaroknak.

A globalizáció gazdasági globalizáció, aminek látható az "eredménye" többek között itt, Kárpátalján is. A reklámot idézve megjegyezte: "ne a pénzed dolgozzon érted", hanem te magadért, hogy meg tudjál élni. A fedezet nélküli pénzből lett nagyon sok. Az érdekcsoportok behálózzák a kisebb országokat, és azt "nyomnak" be, amit akarnak. A globalizáció kényszer, amely elveszi a nemzeti sajátosságot, és behozza az olcsó külföldi vacakot.

Vörösmarty Mihály fogalmazta meg A vén cigányban, hogy "lesz még egyszer ünnep a világon". Mindenkire rábízták a megváltás egy darabját. Az istenesség nem szavakban, hanem tettekben mutatkozik meg. Mert van a mai, s van az Isten demokráciája. A pénz diktatúrája legalább olyan fájdalmas, mint az ideológiai. Cselekvés nélkül nem megy, viszont a mai ember legnagyobb baja, hogy fél. Én abban hiszek: meghalás van, halál nincs. Isten szétosztotta a halhatatlanságot és a feladatot. És ezt mérni fogják.

Előadása után Kótyuk Zsolt virágcsokorral és egy Hidi Endre-kerámiával, a helyi református egyház kórusa énekkel köszöntötte Jókai Annát, aki minden egyes jelenlevővel kezet szorított. A művei a helyszínen megvásárolhatók voltak. A dedikáló írónő előtt sorba álltak az emberek.

Életút – eddig

Jókai Anna Kossuth-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1932. november 24-én született Budapesten. 1951–53 között könyvelő, 1953–1957 között népművelő, művelődési előadó, 1957–1961-ig főkönyvelő. 1961-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett, 1961-től 1970-ig általános iskolában, 1971-től 1974-ig gimnáziumban tanított. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986–1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990–1992-ig elnöke volt. Jókai Anna a rendszerváltás folyamatában fontos közéleti szereplőként is részt vállalt.

Tóth Viktor

Forrás: Kárpáti Igaz Szó