Kirill új erőként tekint a magyar reformátusok egységére

Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája üdvözölte levelében az egységes Magyar Református Egyház megalakulását – tájékoztatott hétfőn Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház zsinatának szóvivője.

Az egyházi vezető levelében azt írta a reformátusok 1881 utáni újbóli egységesüléséről, hogy „újabb erőt ad a keresztények közötti párbeszédnek”, ahogy fogalmazott: „földrészünk lelki túléléséről van szó”, mert „a radikális szekularizmus, a vallási és erkölcsi relativizmus állandó propagandájának kitett földrészünk lelki túléléséről van szó”.

A legnagyobb befolyással bíró ortodox egyházvezető levelében kifejezésre juttatta: „ilyen körülmények között különösen meggyőzően kell hangzania mindazok közös szavának, akik az európai civilizáció igaz keresztyén alapjait és hagyományait kívánják megőrizni.” Kirill pátriárka levelében rámutatott: az Orosz Pravoszláv Egyház és a Kárpát-medencei református egyházak kapcsolatainak gazdag történelme van. A hetvenes, nyolcvanas években a pravoszláv-református dialógus Magyarországon indult, és „debreceni dialógus” néven vált ismertté. Megjegyezte, hogy akkor a pravoszlávok és a reformátusok, tekintet nélkül a köztük lévő teológiai és nemzeti különbségekre, „képesek voltak kölcsönös megértést kialakítani az akkor előttük álló lényeges feladatokat illetően”.

Múlt pénteken szavazták meg a református alkotmányozó zsinat tagjai az egységes Magyar Református Egyház létrejöttét kinyilvánító alkotmányt Debrecenben. Az alkotmányt a magyarországi református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel. A zsinat döntésével a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki.

(MTI)