Nem kell a Munkácsi vár a magyarnak

A munkácsi vár a Latorca-parti város és talán egész Kárpátalja legismertebb idegenforgalmi nevezetessége. Erre építve hirdette meg a helyi tanács a vár egy részének hosszú távú bérbeadását. Az akció azonban - enyhén szólva - nem járt sikerrel...

A munkácsi önkormányzat február elején hozott határozatát a bérleti pályázatról nemcsak Ukrajnában, de külföldön is közzétette, sőt Budapesten a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) is felajánlotta segítségét az akció sikerre vitele érdekében. A deklarált cél a nagyjából három részre tagolható vár középső és alsó harmadának bérbe adása volt, "szálloda és étterem együttes kialakítása, idegenforgalmi tevékenység végzése" szerepelt a kiírásban, a műemlék-jelleg megőrzésével. A felsővári rész, ahol most is múzeum működik, megmaradt volna a város kezelésében. Magáról a munkácsi várról tudni kell, hogy a magyar történelemben különösen a Rákócziak idején játszott fontos szerepet. Leghíresebb birtokosa, a legendás Zrínyi Ilona csaknem két évig védte az erődítményt a császáriakkal szemben, de aztán a készletek felélése után kénytelen volt feladni. A szatmári békét követően a Rákócziaktól elkobzott várat és uradalmat csaknem kétszáz évre a Schönborn grófok kapták meg, akik sok németet is telepítettek Munkács környékére. A várat később börtönné alakították, leghíresebb rabja Kazinczy Ferenc volt. A szovjet időkben, 1945 után sokáig mezőgazdasági szakiskola kapott benne helyet, a kápolnát kultúrteremmé "fejlesztették", az alsó várkapun lomha traktorok gördültek ki-be. Ma a Munkácsi Történelmi Múzeum működik itt, néprajzi és természettudományi kiállítással, valamint képzőművészeti galériával. Az épületben Petőfi- és Rákóczi-szobát is berendeztek, de megtalálhatjuk itt Zrínyi Ilona és Kazinczy emléktábláját is. Az udvaron nyaranta várjátékokat tartanak. Azt a pályázat kibocsátói is elismerték, hogy a potenciális bérlemény nincs kifogástalan állapotban, a bérlőnek meg kell szüntetni az alapok és a pincék nedvesedését, megoldani a vízelvezetést, felújítani az épületeket. A felajánlott bérleti időtartam még akár vonzó is volt (2056. január elsejéig), a - nem visszaigényelhető - regisztrációs díj sem tűnik megfizethetetlennek ( 3400 hrivnya, azaz mintegy 92 ezer forint). A feltételek aztán keményedtek: a befektetés kezdő részlete nem lehetett volna kevesebb, mint 17 millió hrivnya, a kezdő bérleti díjat havi 27 ezer hrivnyában jelölték meg, ami a későbbiekben az inflációs index szerint módosult volna. Nos a bérleti pályázat a másfél hónapos átfutás végén kudarccal zárult. A kiíró képviselője kérdésünkre annyit közölt, hogy az akció eredménytelen maradt, mert nem volt meg a minimálisan szükséges két jelentkező. Egészen pontosan - mint értesültünk - senki nem pályázott. Ez tehát egy újabb lehangoló hír Munkácsról, ahol korábban is akadtak problémák a vár körül. Így például egy esztendeje "nemzeti szellemű" ukránokból tiltakozást váltott ki, hogy a várban felállították a 25 méter magas magyar turulszobrot. 168ora.hu