A kettős állampolgárságról

2009. Apr 05., szerző: Adminisztrátor

Meglepő bejelentést tett szombaton a KMKSZ ungvári közgyűlésén felszólaló Orbán Viktor, a FIDESZ Magyar Polgári Párt elnöke. Kijelentette: minden külföldön élő, magát magyarnak valló polgárnak kérésére magyar állampolgárságot kell adni. Természetesen ehhez változásra van szükség, de „a változás már úton van és hamarosan meg is fog érkezni,” fogalmazott a magyar politikus.

Mit értünk kettős állampolgárság alatt? Van-e remény arra, hogy a kettős állampolgárság nálunk, Kárpátalján is érvényesüljön?

A kettős állampolgárság azt jelenti, hogy egy természetes személy egyszerre két országnak az állampolgára. A nemzetközi jog nem tiltja, hogy valakinek akár kettőnél is több állampolgársága legyen, de egyes országok nem ismerik el a kettős állampolgárságot. Sajnos ezek közé tartozik Ukrajna is. Alkotmánya, érvényben lévő törvényei ugyanis nem rendelkeznek a kettős állampolgárságról.

A magyar jog ugyanakkor engedélyezi, hogy magyar állampolgár több állampolgársággal rendelkezzen, de ugyanakkor a jog alkalmazása szempontjából elsősorban magyar állampolgároknak tekinti őket.

Vajon mi a helyzet más országokban? A világ legnagyobb országai, közöttük az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Brazília, Ausztrália és mások, elismerik a kettős állampolgárságot, ugyanakkor az ázsiai országok, az afrikai államok többsége, Norvégia és mások nem.

Valószínűleg sokan emlékeznek még arra, hogy 2004. december 5-ére a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére a köztársasági elnök népszavazást írt ki a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadható magyar állampolgárságról. A szavazólapokra a következő kérdés került fel: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon a magát magyar nemzetiségűnek való, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19 § szerint Magyarigazolvánnyal vagy egyéb módon igazolja?”

A várakozással ellentétben, az alacsony részvétel miatt a népszavazás eredménytelen volt.

Sokan vélték úgy, hogy Trianon óta nem érte ilyen sérelem a külföldre, az anyaország határain kívülre szakadt magyarokat. A kormányon lévő MSZP és SZDSZ ugyanis kampányt indított azért, hogy a szavazópolgárok elutasítsák a kettős állampolgárságot, azt állították, hogy bevándorlók milliói fogják ellepni az országot, ellehetetlenítik a nyugdíj-, egészségügyi, szociális, oktatási rendszert, sokan vesztik el állásaikat külföldi munkavállalók miatt, stb. Sajnos ez a demagógia termékeny talajra talált, a magyar szavazópolgárok többsége nem járult urnákhoz, nem adta le voksát, teljes közömbösséget tanúsított a kettős állampolgárság problémái iránt.

Azóta azonban gyökeresen megváltozott a helyzet Magyarországon, felbomlott az MSZP-SZDSZ koalíció, kormányválság van, napok óta nincs az országnak miniszterelnöke, egyre nagyobb a valószínűsége az előrehozott választások kiírásának, melynek egyértelműen, minden közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a Fidesz Magyar Polgári Párt az esélyese. Van tehát esély arra, hogy a külföldön élő magyarok, közöttük a kárpátaljaiak is, kettős állampolgárságot szerezzenek.

Kérdés azonban, mit szól ehhez Ukrajna? Az Alkotmány, az érvényben lévő törvények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy valakinek két vagy több állampolgársága legyen. Az is igaz, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a kormánynak, az államfőnek, az országgyűlésnek, a pártoknak kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozzanak. Az utóbbi hónapokban tapasztalható nacionalista törekvések sem kedveznek a kettős állampolgárság bevezetésének. Természetesen nem csak az Ukrajnában élő magyarokról van szó, hanem elsősorban a lakosság jelentős részét képező, magát orosz nemzetiségűnek valló ukrán állampolgárokról is. A nehéz gazdasági helyzet, az infláció, az árak emelkedése, a lakosság elszegényesedése, az államfő, a kormány, a parlament szembenállása, mindez szintén nem kedvez jelenleg a kettős állampolgárság bevezetésének.

De azért nem kell feladni a reményt! Már az is biztató, hogy a hatalomra jutásra leginkább esélyes párt napirenden tartja ezt a kérdést, nem feledkezik meg az anyaország határain túl élő honfitársairól.

-i-gy

Forrás: Kárpátinfo hetilap

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.