KISZABADUL-E A VILÁG A „MANITEIZMUS” CSAPDÁJÁBÓL?

A G20-AK LONDONI TALÁLKOZÓJA ELÉ

A héten Londonban találkoznak a világ legfejlettebb országainak vezetői, hogy megvitassák közös teendőiket a kialakult pénzügyi és gazdasági világválság kezelésére, a további, még súlyosabb katasztrófák megelőzésére. A kérdés az, hogy a G20-ak el tudnak-e, el akarnak-e mozdulni a money(mani)teizmustól az igazságosabb világ koncepciója felé? Vagy már reménytelenül be vannak zárva, s velük együtt szinte az egész világ a mani, a pénz csapdájába, delejező bálványvonzásába? 

A világméretű válság egyre elhatalmasodó áradata közben nemrég megszólalt, mert meg kellett szólaljon a keresztyén felelősség hangja, nem kisebb szervezet, mint az Egyházak Világtanácsa (=EVT) közvetítésével. Sok millió keresztyén imádságos felelősségvállalását összefogva, a genfi világközpont honlapján megjelent ez a kérdés: a globális pénzügyi válság végét jelenti-e a money(mani)teizmusnak? Azaz a pénzteizmusnak, pénzistenítésnek, a mammon bálvány-, és világkorszakának? Az EVT Nemzetközi Ügyek Bizottsága – megelőzve a G20-ak londoni találkozóját – március 15-20. között a kubai Matanzasban tartott konzultációt, ahol a világválságot spirituális összefüggésekbe is helyezve elemezték a morális okokat, melyek a mai helyzethez vezettek, s keresték a lehetséges megoldási alternatívákat. Nyilvánvaló, hogy senki sem várt kijelentésszerű, mennyből pottyant megoldásokat, de azt igen, hogy a közös felelősségvállalás jegyében az ima mellett reális javaslatok fogalmazódjanak meg a különböző felekezetű tudósok és teológusok együtt gondolkodásából. Ha nem lett volna több eredménye a matanzasi konzultációnak, mint az, hogy rámutatott: az abszolút maniteizmustól, az abszolút és vak pénzimádattól el kell tudni szakadni és lépni a monoteizmus, az istenhit, s ezzel együtt a szenvedő embert észrevevő globális és lokális érzékenység felé – nos, már ezzel is jelentős jelt és jelzést adott volna a konferencia. Amit egyszerűen úgy szoktunk megfogalmazni: a válság megoldása a váltság! S bár ezzel a pénzügyi világ hatalmas manipulátorai csak kivételes esetekben számolnak, de Isten útjait nem lehet még nekik sem tartósan cinizmussal, nekünk pedig némasággal keresztezni! Ezért szóltak Matanzasban, s meghaladva az aforizmaszerű keresztyén alapigazságot, javasolták, hogy az ENSZ égisze alatt készüljön demokratikusabb és a népeknek több beleszólást biztosító pénzügyi rendszer. Új szolidaritásformákat kezdeményeztek az államközi és a személyes, emberek közötti kapcsolatokban.

Ha ez kevés jeladás lett volna, akkor most a G20-as találkozót hozó hét elején, illetve a közvetlenül ezt megelőző hétvégén Angliában hatalmas proteszt-mozgalom indult meg, melyen szakszervezetek, egyházi és vallási szervezetek képviselői, fejlesztési ügynökségek, civil szervezetek tagjai, szociális szervezetek munkatársai, hívők és szimpatizánsok mentek a londoni utcákra, s transzparenseik mind ugyanarról szóltak. Ilyeneket olvashattunk: „Cselekedjetek, mielőtt a bankrendszer teljesen összeomlik!” - „Cselekedjetek, mielőtt a világ erőszak-özönbe merül el!”. – „Cselekedjetek, mielőtt az egyenlőtlenség és a klímakatasztrófa káosza elnyel minket!”.

A Világbank jelentése szerint 53 millió ember tengődik a világon az abszolút éhenhalás szintjén, Afrikában 130 millió a létminimumon élő szegény, 2009-2015 között 1,4-2,8 millió gyermek fog meghalni éhezés, járványok következtében. És ki ne érezné itthon is a saját bőrén és pénztárcáján a világválság egyre durvább és vadabb begyűrűzését a családok és egyének sorsába? Majdnem mindegy, hogy Izlandon vagy Magyarországon élünk. Nálunk még inkább, egyéb, politikai vadságokkal is megtetéződik a baj!

Ebben a helyzetben csak a tehetetlen megadás, a beletörődés lenne a legveszélyesebb lelki következmény. Angliában a hétvége proteszt-megmozdulásai után hétfőn 31 egyházi és vallási vezető: katolikus, protestáns és ortodox, valamint muszlim, zsidó, hindu, bahai, szik vallási személy aláírásával megjelent egy kommüniké, nyílt felhívás a G20 vezetőkhöz. Ebben a legfontosabb mondat az, hogy a világ vezető országainak a képviselői ne feledkezzenek meg a szegényekről! Ne csak a maniteizmust megroppantó válsággal, a tőkementéssel foglalkozzanak, hanem embermentéssel is! Azaz: vegyék észre mindebben ne csak saját érdekeiket, hanem az embereket is! Ha a válság morális, mentális, életszemléleti romlottságban, csapdahelyzetben gyökerező okait nem tárják fel, s azokat is nem kezdik el gyógyítani a többivel együtt, biztos, hogy nem lesz a beteg világnak felépülése. A nyílt levél aláírói hangsúlyozzák: felelősség, igazságosság és együttérzés kell ahhoz, hogy a világméretű válsággal világméretekben szembe lehessen menni – az eredményesség reményével.

A tv-társaságok és rádióadók Anglia-szerte sugározzák a felelős egyházi vezetők megnyilatkozásait. Cormac Murhy-O’Connor westminsteri kardinális, az angol katolikusok feje rámutat: „Minden politikus vegye komolyan, hogy a világ szegényeiről el ne feledkezzenek. Mi pedig ezen a héten még többet és intenzívebben imádkozunk a politikusokért, hogy megtegyék a szükséges lépést az igazságosabb világ felé”. Sir Jonathan Sacks, a brit nemzetközösség főrabbija: „Imánkkal kísérni fogjuk a világ vezetőit, hogy legyen áldás és bölcsesség velük azon az úton, ami a recesszióból az újra megerősödéshez, az elavult nemzeti büszkeségtől a globális felelősség új korszakához vezetheti el az emberiséget”. Nekem leginkább John Marsh református lelkésznek, az Egyesült Angliai Református Egyház moderátorának tetszett a megnyilatkozása: „Az igazságosság nem csak a keresztyén teológiának központi fogalma. Kulcsfogalom ez a jövőhöz is. Meglátjuk, mennyire tudnak ezzel élni a G20-ak?!”. Igen, itt a lényeg! Mennyire tudnak élni ezzel a világ vezetői, s mennyire lesznek képesek magukat és a világot kivezetni a maniteizmus évezredes csapdájából? S elindítani a stabilitás, a növekedés, és a munkahelyek felé, amint azt a londoni találkozó mottója ígéri? Mi még reménykedünk és imádkozunk…

Dr. Békefy Lajos