Bakos István

2011-05-28 - 12:33

A probléma gyökere véleményem szerint abban lehet, hogy minél nagyobb méretet ölt a látható szervezeti egyház, annál inkább elveszlik benne az egyén. A keresztyén közvélemény erőteljesen szapulja a Jehova tanúit-és a tévtanok tömkelege miatt én sem szimpatizálok velük-, de azt kell mondjam, hogy nagy előnyük velünk szemben, hogy interaktívabb a viszony a hívek között, és az alakalmaik családiasabb környezetben zajlanak. A mi alkalmaink viszont meglehetősen szárazak és protokoll szerűek. Ez lehet a motívuma annak, hogy a reformátusok átpártolása mutatja a legnagyobb gyakoriságot az összes történelmi egyház közül. Na mármost, a látható szervezeti egyház egyre növekvő keretei között, hogy miképpen lehetne ezt a dilemmát orvosolni, megmondom őszintén és egyenesen, hogy nem tudom. Ez csupán egy szubjektív empirikus megnyilvánulás tőlem. Nincs betekintésem a probléma megoldásának lehetőségeibe, mivel csak Krisztust követő hívő ember vagyok, és nem egyházpolitikus. Utólag bocsánatot szeretnék kérni azért, hogyha a véleményemet kissé kritikus formában prezentáltam.

Dancs Róbert

2011-05-02 - 22:14

Mi a javaslat a vázolt probléma megoldására?

Bakos István

2011-05-01 - 14:21

Azt kell, hogy mondjam, hogy a tagok egy részének gőze sincs erről. Saját tapasztalat, hogyha véletlenszerűen megkérdeznénk néhány egyházunkhoz tartozó atyafit, hogy mit is jelent a reformátusság szubjektíve rájuk vonatkozólag, akkor túlnyomórészt a látható szervezeti egyházra irányuló vagy ezzel analóg válaszokat kapnánk. Tehát, hogy vannak alkalmaink, ilyen meg olyan körünk, kórusunk, stb.-nk. De ha jön egy a keresztyénség szempontjából alap kérdés, mint például, hogy ki az egyház feje, akkor biztos vagyok benne, hogy lesz, aki Zán Fábián püspököt, vagy más valakit mond és nem Krisztust. Véleményem szerint erre a kérdésre a válasz sajnos egyénenként változó.

Dávid Árpád

2009-02-10 - 19:43

Bocs, hogy eltértem a témától. De mit is jelent reformátusnak lenni ma Kárpátalján? Könnyebb erre megtalálni a választ, ha azt próbálom ki hogy hasonló kérdésre mit válaszolnék. Pl: mit jelent ma Ukrajnában állampolgárnak lenni? Azt hogy ukrán vagyok? Vagy mit jelent törvénytisztelő polgárnak lenni? A keresztyénség hitvallás bárhol is van az ember. Krisztus kötelez. Magyarországon csak ukrán vagyok, idehaza magyar, de megtörtént már velem hogy se ide se oda nem soroltak és "hontalan" voltam. Református keresztyén: tudom hol a helyem és mi a feladatom. Azt hiszem ezt kellene minden egyháztagunkban tudatositani

Szanyi György

2009-02-10 - 00:12

Még egy rövid megjegyzés: ha lehet maradjunk a témánál, akármennyire is érdekes, amit írnak Uraim. Lehet a teremtés és a hit dolgában egy újabb topikot nyitni. Előre is köszönöm a megértést.Szeretettel

Szanyi György

2009-02-10 - 00:02

Nagyon örültem az írásodnak Gábor! Végre nem egy lelkész fogalmaz meg dolgokat, arról, hogy mit jelent ma reformátusnak lenni a Kárpátok alatt. Hiszem, hogy a református embernek küldetése van itt, székelyesen ehelyt. Hiszem, hogy erről beszélnünk kell, mert így tudatosul bennünk, minenkiben. Kárpátalja különös áldásokban részesült az elmúlt évszázadban. Kétszer tüzesítette fel az itteni egyházat Isten Szentlelke. A negyvenes években, s a kilenvenes években. Hatalmas dolgok történtek, mert ha egy ember élete teljesen kicserélődik, az mindennél csodálatosabb. S Isten ezekben az időkben tömegesen szólította meg az embereket. Vajon miért? Ha ebből nem is vonunk le messzemenő következtetéseket, hanem csak józan ésszel elgondolkodunk felette, már az is jó. Vajon nem akar valamit kezdeni velünk az Úr? Hiszem igen. Hiszem és meg vagyok győződve arról, hogy ez kiváltság, hatalmas ajándék, amit nem szabad eljátszani. Élni kell ezzel a csodával, nem aludhatunk, nem kényelmesedhetünk el, nem kereshetjük a kifogásokat, hgy miért nem csinálunk dolgokat, nem törődhetünk bele abba, ha valami nem megy, nem állhatunk meg. Ma reformátusnak lenni itt, ehelyt azt jelenti nekem, hogy felvállalom az Isten által rám szabott sorsot, s ebben a földi életben, minden erőmet tudásomat összeszedve, ha kell kálvinista makacssággal, Isten dicsőségére élek. Lehet, hogy ez nem modern, de nem is postmodern, nem stílusos és nem is kedvelt. Lehet, hogy maradi és begyepesedett, de biblikus és krisztusi. Számomra a hit azt is jelenti, hogy makacsul ragaszkodom valamihez,vagy Valakihez. Egyfajta görcsös ragaszkodást is jelent. Olyasmiről beszélek, mint amikor Jákób addig nem engedte el az Urat, ameddig meg nem áldotta. Sokszor ezt hiányolom magamban is meg népünkben is. mintha kioperálták volna a gerincünket. Mintha nem is lennénk reformátusok sokszor. Már nem az Isten az, és az Istentől rendelt felsőbbség az, akit elfogadunk, hanem egyre jobban meghatározza a reformtus ember gondolkodását a pénz. Amit tesz a pénzért teszi és nem ISten dicsőségére. Ezt nem szabad hagyni. Refromátusnak lenni mindig azt jelentette, hogy semmilyen hatalomnak nem hajtok térdet, hanem csak Isten előtt. Nem adom fel, nem tudnak kidobni az ajtón, hogy ne mennék be az ablakon. Nem lehet eltiporni úgy, hogy ne kezdené újra. A refromátus ember folyton Isten kegyelmében megújuló ember, a reformálódó ember, még akkor is, ha minden módon a defromálására törekszenek. A deformálódását a reformálása követi. A Lélek megújító ereje mindig életre kelti. Ezerszer törik össze: gyász, szenvedés, szenvedély, vagy kényelem miatt, ezerszer se hagyja a Lélek nyugton, újra kedi.Nekem ma ezt jelenti refromátusnak lenni, a Lélek által hajtva lenni. Ezt érzem életnek is. S nem is akarok más életet. Lehet, hogy nem tudok egyértelmű választ adni arra, a kérdésre, ami fel van téve, megpróbáltam leírni néhány dolgot, amit most érzek és godolok, remélem még majd folytathatjuk az erről szóló beszélgetést.

Krisztusi szeretettel.

Pataki Gabor

2009-02-07 - 21:57

akkor folytatom...



Néhány hete egy ifjúsági alkalmon fórumot tartottunk hívő református fiatalok. Feljött az a kérdés, hogy miért engedte meg az Isten, hogy kisebbségben élő magyar reformátusokként jelenleg egy Ukrajna nevű államféleség nyugati peremén éljünk. Több féle válasz is született:

- Missziós lehetőség az ukránok felé.

- Sóvá és kovásszá válni a magyarság irányába. A megpróbáltatások megerősítenek. Így szerintem fontos küldetésünk, hogy ne asszimilálódjunk, ne adjuk fel hitünket, hanem példát mutassunk az anyaország felé is.

Adja Isten, hogy tudjuk betölteni a küldetésünket.



Ha tudjuk folytatni sort: küldetésünk, feladatunk továbbgondolása terén... akkor bátorítok másokat is.



Isten áldásával,

Gábor

Pataki Gabor

2009-02-07 - 21:39

Kedves Fórumozók!

Én nem szeretnék csatlakozni a kialakult fórumtémához, hanem visszatérnék a topik indító kérdéséhez: Mit jelent ma Kárpátalján reformátusnak lenni?

Egyrészt ezt azért is teszem, mert már más fórumon is belemélyedtem ebbe az evolúciós témába, s végül eredménye nem volt. Ennek ellenére nagyon fontosnak tartom Robi hitvédő válaszait, s továbbra is biztatlak erre. Isten a józanság Lelkét is adta nekünk, s nem szabad mindent azzal letudnunk, hogy majd odaát megértjük.

Másrészt pedig azért nem folytatom és térek vissza az alapkérdésre, mert nem hagyott a lelkiismeretem, hogy ne írjam le az ÉN VÁLASZOMAT.

Ebben az írásomban arra válaszolnék, hogy mit jelent reformátusnak lenni nekem:

1. Ritkán ért még el az életembe az a tipikus "AHA érzés". Amikor az egyházunk hitelveivel találkoztam (konfirmandus koromban először), akkor ez megvolt. Fontos volt számomra a logikus rendszerezettsége, a Bibliával való összhangja, stb.

2. Választ kaptam kérdéseimre, helyemre, küldetésemre. Ezen az oldalon először láttam egy olyan topikot is, hogy mit jelent egy református fiatalnak... Szóval nekem azt jelentette, hogy megértettem, fontos feladataim vannak elsősorban a gyülekezetembe, de tágabb értelemben is. Az ember hozzáállását nagyban meghatározza, hogy lát-e értelmet a munkájában. A reformáció ebben jelentett nagy áttörést: Isten dicsőségére kell végeznünk mindennemű feladatot (tanárként, szolgálattevőként, de mezőgazdasági munkásként, szakmunkásként, stb. is). Tehát felelősséget adott az embereknek, nekem, s mindnyájunknak. Nekem, mint közgazdász végzettségűnek megerősítő jellegű volt ezzel találkozni. Ugyanis látható a történelem folyamán, hogy azok az államok (angolszász, németalföld), akik visszataláltak a Biblia kijelentéseihez, s a reformáció tanait követték, megváltozott az egyén, s a társadalom hozzáállása is különböző dolgokhoz. Becsülettel végezték a munkájukat, megtakarítottak és nem fogyasztottak (ld. a mostani gazdasági válságot is), tehát egy puritán életvitelt folytatva éltek (ajánlom Max Weber: Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. művét a témában).

3. A református hit több egyház szélsőségéhez képest mindig egyféle középutat jelentett. Pl. távol áll tőlünk (dogmatikailag, a gyakorlatban sajna nem mindig :() a katólikus babonáskodás, de a szekták Bibliából kiragadott részigazságai is.

Hát... biztos van még, mit írhatnék, de most ennyi jutott eszembe. A következő írásomba pedig válaszolnék, hogy mit jelent ez kárpátaljai reformátusként.

anonimus xy

2009-02-07 - 20:14

"csak 800 ezer felnőtt és 9600 000 felnőtt lesz a Krisztus Mennyasszonya" Ez mi?

És úgy láttam jó vagy latinból:

Sapiens nihil affirmat, quod non probat.

Dávid Árpád

2009-02-07 - 18:41

Az ateisták foglalkozzanak a dolgukkal, de nem azt teszik (a kersztyének meg az Isten dolgával csak csendben önkritikát gyakorlok )

Istent az ember nem fogja logikai uton megismerni. Csak az ismeri akinek kijelenti magát. De erre már utaltam korábban.

A világ kora nekem nem kérdés: lehet miliárdokban vagy ezredekben is mérni. Ezen az én hitem nem fog mulani.

Olvastam egy statisztikát. Egy kicsit karizmatikus, szenzációhajhász, de jó:

csak 800 ezer felnőtt és 9600 000 felnőtt lesz a Krisztus Mennyasszonya (választottja) a 6 milliárd emberből. Nem tudom hogy számolta ki az illető, (nem is lehet)engem csak a számok döbbentenek rá: kevesen vannak a választottak.

http://www.accdatbooks.com/rapture.htm?gclid=CJT6qJz5ypgCFQMnGgodWHDb1g

És persze eszembe jut egy másik kálvinista gondolkozásu egyén válasza: élj úgy hogy ki légy választva

anonimus xy

2009-02-06 - 19:47

Kedves Árpád! (ha már így megszólítottál)



1. Az is paradox, ha egy ateista bizonygatja a KERESZTÉNY hit értelmetlen voltát. Miért nem értelmesebb dolgokkal foglalkoznak az ateisták, hiszen a vallás értelmetlen? Vagy mégsem?

2. A logikáról ennyit: Minden lehetséges, még az ellenkezője is.

3. Tudvalevőleg a világot i.e. 4004. október 11-16. között teremtették, éppen olyanra, hogy tizenöt milliárd évesnek nézzen ki. Bár ezzel szemben áll a múltcsütörtökisták felfogása, akik szerint a világot Isten múlt csütörtökön teremtette ebéd után, és velünk együtt megteremtette a korábbi időkre vonatkozó emlékeinket is.

4. Az istenhívők többsége nem hisz Istenben, inkább istenfélők, mint hívők. Félnek attól, mi lesz, ha mégis van.



:D

Dávid Árpád

2009-02-06 - 12:02

Kedves Tibor!

1.Ami tény azt nem kell bizonyitani és hinni, mert van egy "látás" Én is örülök neki hogy Isten nem olyan "amilyennek a hivők leirják" Mert Isten kijelentése személyre szóló. De sajnos sokan a saját képükre készitenek "jóistent"

2. Pál apostol leirja a rómaiakhoz irt levelében hogy Istent a természet vizsgálata nyomán meg lehet ismerni. sok hivő tudós példa van erre (pl Einstein) Mégis "hinni" nem a teremtett világban kell hanem abban aki azt alkotta. Ha már van egy tv-m, vagy rádióm, internetem, számirógépem annak vagyok hálás aki kitalálta nem az internetnek. Szerintem ez a logika.

3.Isten nem szeszélyes. Sajnos elfelejtkezünk arról amit teológus őseink igy fogalmaztak meg: finitum non capax infiniti (a véges nem tudja befogadni a végtelent) Hány UFO-s film mutatja azt be (csak a legutóbbit idézem: Megáll a Föld) hogy az ember nem tud mihez kezdeni a számára ismeretlennel és fegyverrel fogadja a békés látogatókat is, mert fél.

4.A jövő nem a mi kezünkben van. Még jó. Mondhat a tudós társadalom amit akar. A hit azt jelenti hogy tudom addig kel fel a Nap amig Isten engedi, és nemcsak a Föld forgásiránya határozza meg

anonimus xy

2009-02-06 - 10:24

Míg Mózes kitalálja, engedjétek meg, hogy kifejtsem szerintem mi a Hit!



Először is nézzük, mit ír a Magyar értelmező kéziszótár:

HIT:

1. Olyasmiről való meggyőződés, amit nem tudunk igazolni.

2. Meggyőződés vmely természetfölötti lény létezéséről.

3. Bizalom valaki jellemében, képességeiben.

4. Meggyőződés arról, hogy ami bekövetkezik.

5. Vmely vallás tételeinek rendszere.

HITETLEN:

1. Kétkedő természetű.

2. Istenben nem hívő.



Részemről:

1. Igyekszem nem meggyőződött lenni olyasmiben, amit nem tudok igazolni. Pl. nem adok elő tényként olyasmit, amiről nem vagyok meggyőződve, ilyenkor bevallom, hogy nem tudom. Nem mondom, hogy Isten nincs, de ha lenne is, semmiképpen nem olyan, mint amilyennek a hívők leírják.

2. A természetben hiszek, és legfeljebb abban, hogy nem ismerjük elég jól, de ez nem azt jelenti, hogy lenne valami, ami a fölött állna – csak az emberek kedvéért?

3. Aki hinne Istenben, annak hinnie kell a képességeiben is – de Isten (emberi gyártmányként) az emberhez hasonlatosan szeszélyes, és erőszakos jellemként van leírva.

4. Hogy valami bekövetkezik? Igen, ebben jó hinni, hogy a tapasztalataink alapján alakul a jövő, de a tudásunk és a tapasztalataink gyakran torzítások eredményei, így a jövő (a Jedi filozófia szerint) mindig mozgásban van. Legalább annyira biztos ez az érv, mintha azt mondanám, hogy semmi bizonyíték sincs amellett, hogy holnap is fel fog kelni a nap, csak mert eddig felkelt. Miért lenne bizonyíték egy olyan esemény, ami eddig nem történt meg?

Dancs Róbert

2009-01-30 - 20:36

Kedves Mózes!



Nagyon jó meglátás, hogy Jézus többet tett le az asztalra. Ez tettszett! Megjegyzem.

Én is hadd idézzek egy hozzászólásomból (2009-01-18 12:30): "Kálvin teológiája a Szent Lélektől vezetett és Krisztusra mutató. Ha Kálvin tanait közelebb visszük az emberekhez, akkor Krisztust visszük közelebb. És nem titkoltan pont ez a célunk!"

Ha Kálvin fontosabb lesz egyházunk életében, mint Krisztus, akkor elsők között leszek, aki tenni fog ez ellene. És nagyon remélem, hogy nem lesz hasonló se a szentekhez, se a Biblia olyan személyeihez, mint Mária. A tanításait szeretnénk fontossá tenni, megismertetni az emberekkel. Nem azon tanításait, amik később kisarkítva sok vitát váltottak ki, hanem azokat, amik által hitünk erősödhet.



Szeretném megkérdezni, hogy mit jelent Ön számára a hit?



Üdvözlettel, Kárpátaljáról: Róbert



U.i.: Már nagyobb százalékban vannak itt nem kárpátaljai fórumozók. Húzzatok bele Kárpátaljaiak!

anonimus xy

2009-01-29 - 20:43

Kedves Mózes!



Nem untatsz!

szucs moses

2009-01-29 - 19:33

Tisztelt Róbert! Önt idézem

Természetesen, aki "többet tett le az asztalra" (Kálvin), az nagyobb figyelmet érdemel. Javítson ki ha nem jól tudom ,de Jézus Krisztus a legszebben megteritett asztalt hagyta híveire,(tett le az asztalra). Mégsem látok a református egyházban egyetlen szobrot sem, vagy emléktáblát.

Az Ön kérdésére sajnos válaszolni nem tudok, mert egyrészt nem ismerhetem annyira Kárpátalját és nem vagyok református, bár az eddigi ismereteim alapján számos tanitásuk, szociális tevékenységük igen közel áll hozzám.

Ha azt kérdezi mit jelent számomra a hit azt szívesen kifejtem, ha Önt illetve másokat nem untatok vele.

Dancs Róbert

2009-01-29 - 18:52

Kedves Mózes!



A jelentős gond a kálvinizmussal, hogy nem csak Kálvin tanítását foglalja magában, hanem azokét a teológusokét, akik Kálvin szellemében próbáltak ténykedni. Hangsúlyozom: csak próbáltak. Sok furcsa dolog jött ki belőle. Egyes tanokat kisarkítottak.



Nade miért is kellenek hitvallások és egyéb taníratok? Miért nem elég a Biblia? - vetődik fel gyakran a kérdés. Az idő múlásával nagyon sok agyafúrt tévtanítást szivárogtattak be a keresztyénségbe. Már a korai keresztyén egyházban születtek hitvallások, melyek mindig feleletek voltak az éppen aktuális tévtanításra. Sajnos manapság eléggé el vagyunk maradva azzal, hogy egyes mai tévelygésekkel szemben állást foglaljunk, hogy mi mit vallunk.



Sajnálom, hogy az Ön számára egybecseng a Kálvin emléktáblák és szobrok a Mária-kultusszal. Már kifejtettem, hogy Kálvinnál a tanítás fontos, és nincs olyan lelki oldala az ő személyének mint Máriának. Kálvin szellemi terméke: tanításai, Bibliakommentárjai stb. azért kell nekünk, hogy az evangélium üzenetét még jobban el tudjuk juttatni az emberekhez. Egyes keresztyén versek is segítenek ebben, ezért hoztam fel a költőket példának. Természetesen aki "többet tett le az asztalra" (Kálvin), az nagyobb figyelmet érdemel (mint az említett költők). Magyar vonatkozásban Ravasz László elhunyt teológiai tanár és püspök is sokat tett, ha az ő emlékéve lesz, akkor elővesszük az ő tanításait és azokkal gazdagítjuk református népünk hitéletét. Úgy kell az ilyen emberekre tekinteni, mint olyan személyekre akiket Isten felhasznál abban, hogy a Biblia üzenetét még jobban kinyissa előttünk. (Tényleg ez az őszinte szándékunk, én látom a helyzetet belülről, higgye el nekem.)



Ön írta, hogy Ön részben kívülálló. Hadd kérdezzem meg, hogy mit jelent Önnek ma Kárpátalján reformátusnak lenni?

szucs moses

2009-01-29 - 13:29

Kedves Róbert és a többiek!

Bizonyára az Ön számára az egyháza hitvallása ismert s értelmezett, viszont egy kívülálló, mint talán részben én, csak a lekommunikált képet értelmezhetem. A tantételek, illetve dogmák egyébként is emberi produktumok, melyek olykor egy felekezeten belül is teljesen ellentmondásosak. Tudomásom szerint, ha csak a Kálvin Institutioját veszzük elő, értelmezésénél a ma élő kárpát-medencei református lelkészek értelmezései is igen eltérőek. Nem beszélve a kálvinizmus szerteágazó értelmezéséről. Természetesen a katolikusok értelmezési palettája talán még tágabb.

Tehát számomra továbbra is kérdés, hogy a lekommunikált kép egy kívülálló számára miben különbözik a minden útszélen, kereszteződésben álló feszület, Mária-szobor, illetve az egyre több helyen megjelenő Kálvin emléktábla, illetve Kálvin-szobor.

Tisztelt Róbert, az Ön által használt példa azt gondolom igen sántít mivel Túrmezei Erzsébetet vagy Füle Lajost Kálvinhoz hasonlítani igen távoli, egyébbként sem állítanak az említett nagyrabecsült költőknek sem (évet, sem annyi emléktáblát,emlékművet).

Dancs Róbert

2009-01-27 - 23:04

Úgy fogalmaznám meg, hogy reformátusnak lenni itt, egy olyan helyzet, mint amikor egy sebes sodrású folyóban egy biztos sziklaszigeten állhat az ember.



(Nem akartam túl elvont lenni... :-) Még van szándékomban írni.)

Dancs Róbert

2009-01-18 - 21:31

Kedves Tibor!



Mi azt hisszük és valljuk, hogy az egyházat mindig reformálni kell. Nem az Isten miatt, hanem miattunk, akik sok-sok tévedésünkkel, botlásunkkal, erőtlenségünkkel elrontjuk.



De kérem a fórumozókat, hogy ebben a topicban maradjunk meg az eredeti kérdésnél: "Mit jelent ma Kárpátalján reformátusnak lenni?"