Az óvodai neveléstől a magyar nyelvi vizsgadolgozatig

Hozzászólás írásához be kell jelentkeznie itt

2013-06-22 - 22:54

Lapunk maroknyi alkotó gárdája folyamatosan arra törekszik, hogy még érdekesebbé, tartalmasabbá tegye a Kárpáti Igaz Szót az olvasók számára. Szándékunk szerint rendszeres időközönként meghívunk szerkesztőségünkbe egy-egy felelős beosztású személyt, aki válaszol az önök kérdéseire.


A szabadon választott tantárgy lehet a magyar is!

Ezúttal Mihajlo Motilcsakot, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetőjét invitáltuk meg, hogy megkérdezzük, milyen változások várhatók az oktatási reform, a napokban elfogadott nemzeti alaptanterv, a végéhez közeledő tanév, az idei emelt szintű érettségi, az év végi kibocsátó, illetve egyetemi felvételi vizsgák, a fiatal pedagógusok elhelyezkedése és az iskolák műszaki bázisának javítása terén.

– Melyek a prioritások a 2010–2011-es tanévben a közoktatási szférában Kárpátalján?

–   Az első helyen mindenképpen az óvodai nevelést kell említenem, hiszen az oktatási reform szerint a kicsiknek ötéves kortól kötelezően óvodába kell járniuk. A múlt évben az apróságoknak mindössze 43 százaléka látogatta a gyermekintézményeket, ez mostanra 51 százalékra emelkedett. Ebben az évben a megyei programnak megfelelően a költségvetésből két és fél millió hrivnyát fordítunk új óvodák nyitására, illetve a korábban bezárt intézmények újraindítására, anyagi-műszaki bázisuk javítására. Példaként említhetem a nagyszőlősi járási Tiszapéterfalvát, ahol erre a célra a járási költségvetésből 300 ezer hrivnyát különítettek el, s öt-hat csoportot tudnak fogadni. Jelenleg Kárpátalján 551 óvoda működik. Nagyon sok olyan település van, ahol a szülők hónapok óta várnak arra, hogy gyermeküket felvegyék az intézménybe. A második helyen a szakképzés szerepel. Ez nagyon fontos láncszeme az oktatásnak. A mostani tanévben 18 szakiskola várja a továbbtanulni vágyókat, ahol közel százféle szakma sajátítható el. A probléma akkor merül fel, amikor az oklevél kézhezvétele után a kezdő szakemberek megkapják a munkavezényléseket. A tanintézetek vezetői szeptemberben főosztályunknak még úgy számolnak be, hogy 85 százalékuk elhelyezkedett valahol. Nos, a valóság az, hogy amennyiben három-négy hónap múlva valaki ellenőrizné, hogy X és Y villanyszerelő vagy asztalos alkalmazottja-e a papíron szereplő vállalatnak, nem találná a helyén. Nyílt titok, hogy szakembereinknek a háromnegyede a megye határain túl vendégmunkásként dolgozik. Egyrészt az alacsony fizetések nem tartják régiónkban a szakembereket, másrészt a gazdasági helyzet is kedvezőtlen. Ahhoz, hogy itthon tartsuk az ügyes kezű fiatalokat, szintén megyei programot fogadtunk el, amely keretében a foglalkoztatási központokkal karöltve tényleges elfoglaltságot biztosítunk a végzősöknek. Emellett összhangba szeretnénk hozni a képzéssel és a munkaerőpiac igényeivel.

–  Egy múlt évben hozott miniszteri rendelet szerint idén a negyven tanulónál kevesebbel rendelkező általános és a száz diáknál alacsonyabb létszámú középiskolák optimizáció alá esnek, vagyis összevonják őket. Mennyire érinti ez a nem állami, egyházi alapítású tanintézeteket?         

– Először is szeretném leszögezni, hogy Kárpátalján eddig még egyetlen iskolát sem zártak be. Ugyanakkor számtalan olyan elemi tanintézet van, ahol alig tíz gyerek ül a négy osztályban, s olyan általános iskola, ahol alig negyvenen vannak kilenc osztályban. Mivel a tanárok heti óraszáma is a létszámtól függ, sajnos előfordul, hogy a fizikus tanítja a kémiát, a történelmet és a matematikát, ami nonszensz. Nos, felmerül a kérdés,   mennyire rentábilis az ilyen intézmények fenntartása? A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, ha ezek összevont óvoda-iskola komplexummá alakulnának, hiszen, mint említettem, az ötéveseknek kötelező óvodába járni. A rendelet egyébként nem vonatkozik az egyházi líceumokra, hiszen az ilyen oktatási intézmények nem állami fenntartásúak.

–  Nagyon sok olyan oktatási intézmény van Kárpátalján, amely a roma tanulóknak köszönhetően eléri a szakminisztérium által megkövetelt létszámot. A tanulók jelentős hányada azonban „holt lélekként” szerepel a nyilvántartásban. Van-e olyan rendelet vagy szabályzat, amely a roma gyerekek beiskoláztatására vonatkozik?

–  Az oktatási törvény nem tesz különbséget a nemzetiségek között, a magyar, ukrán, román, roma gyerekekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Iskolába kell járniuk. Ezt meg is teszik általában a negyedik osztályig, hiszen szociálisan hátrányos körülményeikre való tekintettel ingyenebéd, tankönyv stb. is jár nekik. Az általános iskolában már nemigen találkozni velük. Hogy a naplókban „holt lélekként” szerepelnek, az az iskola vezetőjének felelőssége.

–  Várható-e a fiókfőiskolák bezárása?

–   Megyénkben 21 hágón túli felsőoktatási tanintézetnek van kihelyezett tagozata. Egy nemrégi ellenőrzés során számtalan hiányosságra derült fény, azonban bezárásuk nem tartozik főosztályunk hatáskörébe. Ha viszont megsértik a licenziós, tehát működési engedélyüket szabályozó törvényeket, akkor az Állami Legfelső Akkreditációs Bizottság bevonhatja engedélyüket.

– Önnek mi a véleménye a felsőoktatási intézmények összevonásáról?

–  A Legfelső Tanács előtt van az új felsőoktatási törvény tervezete. Amíg azt nem fogadja el a parlament és nem emelkedik jogerőre, amíg nem ismeretes az a követelmény, amely egy nemzeti vagy egy állami egyetem működését rendszabályozza, addig korai lenne beszélni az összevonásokról.

– Egyik olvasónk szerint a járási oktatási osztályon mesterfokozatú egyetemi diplomáját specialist oklevélnek minősítették. Van-e különbség a két fokozat között?

–  Míg a régi felsőoktatási törvény van érvényben, semmilyen különbség nincsen. Viszont a specialist fokozat fogalmát az új törvénytervezet már nem ismeri, így ennek elfogadása után már a magiszteri diploma magasabb fokozatnak számít.

–  A napokban elfogadott új Nemzeti Alaptanterv előírja, hogy már az elemi osztályok elsősei idegen nyelvet, a másodikosok pedig számítógépes ismereteket tanuljanak. Mikorra várható, hogy életbe lép az új törvény, és felkészülnek-e rá addig az iskolák?

–   A Nemzeti Alaptanterv 2012. szeptember 1-jétől lép érvénybe. Az idegennyelv-oktatásban gyakorlatilag nem történt változás. Újdonság viszont, hogy a második osztálytól a negyedikig heti egy órában oktatják majd az informatikát, melyhez már el is készült a tanterv és a tankönyv. A csomagban munkafüzet és a tantárgyat oktató tanító részére egy módszertani útmutató is van. A megye 688 iskolája el van látva korszerű számítógépekkel, gond tehát az informatika bevezetésével nem lesz.  

–  Hány órája lehet egy héten a nyugdíjas pedagógusnak?

–  Az oktatási törvény nem ismeri a nyugdíjas tanár fogalmát, csak a pedagógus, aki elérte a nyugdíjkorhatárt megnevezést használja. Ennek megfelelően az 1993. április 15-én kelt szabályzat szerint senkinek sincs jogában elküldeni az iskolából a nyugdíjas tanárt. A heti 18 óra megilleti, hacsak önként nem írja meg a kérvényt, hogy egészségére való tekintettel kéri annak csökkentését. Az igazgató a tantervben megszabott órákat nem a tanár életkora szerint köteles elosztani, hanem a tanintézet szakképzett tanárainak létszáma alapján.

–  Van arról pontos számadat, hány fiatal diplomás tanár vár állásra Kárpátalján?

–   Igen, főosztályunk erről pontos adatokkal rendelkezik. Sajnos azt kell mondanom, hogy idén mindössze 12 szabad tanári állás van megyénkben. Ugyanakkor a foglalkoztatási központok és járási oktatási osztályok adatai alapján 3611-en várnak pedagógusi állásra.

– Hány magyar nemzetiségű tanuló jelentkezett az emelt szintű érettségire ebben a tanévben?

–  Idén 955 magyar érettségiző van Kárpátalján, közülük 475-en jelentkeztek tesztírásra. Ukrajna történelméből 331-en, matematikából 259-en,  biológiából 239-en,  földrajzból 246-an, fizikából 139-en, kémiából 91-en kértek magyar nyelvű tesztlapokat. Ha a korábbi évek érettségizőit is hozzáadjuk a fenti adathoz, akkor idén összességében 1305 magyar vizsgázónk lesz az emelt szintű érettségin.

–  Ki viseli a felelősséget, hogy a tesztírók időben és épségben megérkezzenek a kijelölt központokhoz?

–   Ahol nem megoldott az iskolabuszokkal való szállítás, ott a költségek a szülőket terhelik. A tanulók biztonságára pedig az aznap kirendelt közlekedésrendészeti ügyeletes figyel majd.

–   Sok olvasónk sérelmezi, hogy a tanév alatt mindenféle okra hivatkozva pénzt szednek a szülőktől. Van-e ide vonatkozó rendszabály?

–  Az ide vonatkozó 1997-ben kelt 531/97-es számú törvény szerint, amely a jótékonysági adományok, ajándékok és mecénási támogatásokra vonatkozik, a felajánlásokat az intézmény könyvelősége azonnal nyilvántartásba veszi és havonta beszámolót készít a befolyó összegekről, melyek mindenki számára nyilvánosak. A szülőknek jogukban áll tudni, hogy jótékonysági célú támogatásukat mire költötte el a tanintézet. Ugyanezen törvény szerint a szülőket tilos bármilyen pénzbeadásra kötelezni. Emellett a tanév folyamán érkezett szponzori adományokról az iskolák vezetőinek kötelező beszámolni a médiában.

–  Idén a végzősök számára írásbeli állami összesítő felmérő dolgozatokat írt elő a szaktárca. Egyik olvasónk jelezte, hogy a magyar nyelv nem szerepel a három tantárgy között...

–   Május 20 és 26 között három tantárgyból íratunk felmérőket. Huszadikán ukrán nyelvből, 23-án Ukrajna történelméből vagy matematikából, attól függően, milyen profilú, azaz reál vagy humán szakirányú a tanintézet érettségiző osztálya. 26-án pedig egy szabadon választott tantárgyból, amely lehet a magyar nyelv is. A feladatokat főosztályunk szakemberei készítik el.

–  Közelednek a ballagási ünnepségek, a bankettek. Egyik olvasónk azt kérdezi, megszervezhető-e az iskola étkezdéjében a tanévzáró rendezvény?

–   A tanév május 28–31 között zárul, a tantestület egyedül dönti el, melyik napot választja. Az iskola dísztermében, az étkezdében vagy a tornateremben az évvégi bizonyítványok kiosztása, a tanévzáró ünnepség megengedettek. Ugyanakkor a szaktárca 2005. június 6-án kelt ide vonatkozó rendelete tiltja az ilyen ünnepségeken az alkoholfogyasztást. Ugyanez a rendelet kimondja, hogy bankettek szervezése a tanintézetek területén nem engedélyezett.



Fedák Anita

http://www.karpatalja.com/

A teljes hír megtekintése

Híreink RSS

Programajánló RSS

Kitekintő RSS

Pályázatok RSS

Küldjön egy fotót! Megújulás éve

Megújulás éve,

Új fotó beküldése | Archívum

Események RSS

Aloldalainkról