Az I. világháború után:

1921 augusztusában a három egyházmegye képviselői az önálló Kárpátaljai Református Egyházkerület létrehozása mellett döntöttek. Ekkor a kerület 65 ezer gyülekezeti taggal rendelkezik, 77 gyülekezetből, 3 filiából és 3 missziói gyülekezetből áll. A gyülekezetekben 76 lelkész és 5 segédlelkész teljesít szolgálatot.

Kárpátalján ezidőben 51 református iskola működött.

A hatalom 1927-ig elodázza a református egyház anyagi támogatását. Több iskolát államosítanak, az egyházvezetők megkérdezése nélkül. A magyar lelkészeknek nem adják meg automatikusan az állampolgárságot, és a csehszlovák állam nem ismeri el az egyház vezetőségét.

1939 márciusában a Kárpátaljai Református Egyház visszakerül a magyarországi anyaegyház kötelékébe.

A II. világháború után:

 A szovjet csapatok kárpátaljai bevonulása (1944 októbere) után ismét leszakad a kárpátaljai egyház, és csaknem teljesen megbénul az egyházi élet. A háború idején is tevékenykedő 100 lelkész közül 40 elhagyja szolgálati helyét.

1944 novemberének közepén megtörténik a 18 és 55 év közötti magyar férfiak deportálása. Vidékünkről 40 ezer férfit hurcolnak lágerbe.

A szovjet hatóság elkobozza és államosítja a parókiákat, egyházi iskolákat és könyvtárakat, négy egyházi nyomdát, több templomot bezárnak.

Az egyház elveszti jogi státuszát, védtelenné válik. Egyházi struktúra, mint olyan, nem létezett. Állami működési engedéllyel működhettek a gyülekezetek.

Tiltott az evangelizálás, hittanoktatás és a templomon kívül végzett szolgálatok (a temetéstől eltekintve). Korlátozott a lelkészek mozgása.

Tiltva van a Biblia, vallásos irodalom nyomtatása és terjesztése, vagy behozatala.

Totális ateista propaganda lép életbe.

Lelkészek deportálása és mártíromsága.

Külső kapcsolattartás hiánya.

A 70-es évek enyhülése:

A 70-es években Kárpátalja 81 gyülekezetében 20 lelkész végzett szolgálatot.

A lelkészek létszáma nem volt bővíthető.

1974-ben a Magyarországi Református Egyház közreműködésével engedélyt kap a kárpátaljai egyház két fiatal lelkész felkészítésére az egyházon belül.

Tóth Károly, később budapesti püspök, Szovjetunióbeli kapcsolatai által kieszközli magyar nyelvű Bibliák és énekeskönyvek eljuttatását Kárpátaljára.

A peresztrojka és a Szovjetunió szétesése hoz igazi enyhülést.

1988-ban kap először engedélyt két diák arra, hogy külföldön tanuljon teológiát.

A Nagyberegi Református Líceum 1993-ban nyitotta meg kapuit 21 diákkal.

A másik két gimnáziumban (Nagydobrony és Tivadarfalva) 1995-ben indult be az oktatás.

Napjainkban a három gimnáziumban összesen több, mint 300 diák tanul.

Nagydobronyban 1999 szeptemberében egyházi elemi iskola nyílt.

Szernyén és Nagydobronyban cigány gyerekek részére külön iskola épült.

Egyházi óvodák működnek Szolyván, Eszenyben és Feketepatakon.

Nagyberegi Református Líceum

Técsői Református Líceum

Nagydobronyi Református Líceum

Tivadarfalvai Református Líceum

Szolyvai Református Óvoda és Iskola

Feketepataki "Fenyőfácska" Református Óvoda

Eszenyi "Napsugár" Óvoda

Csonkapapi Cigánymissziós Tanulmányi Központ

A 90-es évek:

A változás: