Az összetartozás jegyében

Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta első kihelyezett, határon túli, s ennélfogva történelmi jelentőségű ülését a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága szerdán.

Az ülésen a bizottság tagjai, azaz a Magyar Országgyűlés képviselői mellett jelen voltak a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak delegáltjai, továbbá a Magyar Köztársaság kárpátaljai külképviseleteinek diplomatái. Tóth István beregszászi főkonzul a megjelenteket köszöntve annak jelentőségére hívta fel a figyelmet, hogy a magyar törvényhozásnak a határon túli magyarsággal, a nemzeti összetartozással kapcsolatos kérdésekben illetékes bizottsága első ízben ülésezik Magyarország határain kívül. A házigazdák nevében üdvözölve a tanácskozás résztvevőit dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke örömének adott hangot, hogy a kárpátaljai magyarság képviselőinek módjukban áll ismertetni problémáikat, gondjaikat az anyaországi döntéshozókkal közvetlenül azt követően, hogy a Magyar Országgyűlés elfogadta az ország új alkotmányát, s azt megelőzően, hogy megkezdődne az Alaptörvényt tartalommal megtöltő jogszabályok kidolgozása. Az ülés kiváló alkalom arra, hogy a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek képviselői tájékoztassák a magyarországi döntéshozókat a helyi magyar közösség égető problémáiról, s javaslatot tegyenek a megoldásukra vonatkozóan - erősítette meg lapunknak nyilatkozva Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Potápi Árpád János, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága fideszes elnöke a Kárpátaljának elmondta: az általa vezetett testület tavaly december 23-án jött létre a magyar törvényhozás az évi utolsó határozatával. Az új bizottság január 1-jével kezdte meg munkáját, mindjárt elhatározva, hogy kihelyezett bizottsági üléseket tart majd, s döntött arról is, hogy az első ilyen alkalomra Kárpátalján kerül sor, tette hozzá. Tavaly kormányváltás történt Magyarországon, s ez radikális váltást eredményezett a nemzetpolitikában is az elmúlt nyolc évhez képest, ami a bizottság létrejöttében, illetve munkájában is megmutatkozik - jelezte az elnök. "Fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyarság kérdéseivel ne csak a Magyar Országgyűlés épületében foglalkozzunk, hanem az adott helyszíneken is, lehetőleg minél több információt tudjunk beszerezni, s minél több segítséget juttathassunk célba úgy, hogy személyesen is megtapasztaljuk, milyen gondok jellemzik például a kárpátaljai régiót. Ami a bizottsági ülés várható hatásait illeti, Potápi Árpád óvott attól, hogy bárki nagyon gyors, azonnali intézkedésekre, változásokra számítson ennek kapcsán, azonban, mint fogalmazott, minél több magyar parlamenti képviselő látogat el Kárpátaljára, s ismerkedik meg az itteni gondokkal, az itteni magyarságot jellemző problémákkal, annál valószínűbb, hogy figyelembe veszik tapasztalataikat a törvényhozás, a napi döntéshozatal során. Kihasználva a látogatás kínálta lehetőséget, a tanácskozást követően a bizottság elnöke találkozott a KMPSZ régióelnökeivel, akik első kézből tájékoztatták a budapesti vezetőt az általuk képviselt körzet problémáiról. A magyar parlamenti küldöttség kárpátaljai programja munkácsi városnézéssel ért véget. hk