Hogyan tovább kárpátaljai magyar oktatás?

Konferencia Beregszászban
Az új ukrán kormány is csupán ígéreteinek egy részét valósította meg az érettségi-felvételi rendszerrel kapcsolatosan. A nemzetiségi iskolák végzősei továbbra sem tehetnek emeltszintű érettségit az oktatás nyelvéből. A választható vizsgatárgyak között nem szerepel az egyetemes történelem. Diszkriminatív, hogy ukrán nyelvből és irodalomból ugyanazt a tesztet kell mindenkinek teljesíteni, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv és irodalom szakra felvételizőknek. Többek között ezek a kérdések kerültek terítékre május 20-án azon a konferencián, melyet a KMPSZ és a Rákóczi Főiskola szervezett a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetéről, jövőjéről.

Orosz Ildikó elnök asszony előadásában a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetéről beszélt, arról, miként alakult a magyar oktatás képe Kárpátalján az elmúlt évtizedekben, amikor is az itt élők a szülőföldjük elhagyása nélkül több ország polgáraiként igyekeztek megőrizni magyarságukat, illetve a főiskolán működő Lehoczky Kutatóműhely felmérései alapján bemutatta, milyen változások történtek a magyar oktatás terén az elmúlt húsz évben. Az előadó arra is kitért, milyen – sokszor negatív – hatása volt az utóbbi évek ukrán oktatáspolitikájának a nemzetiségi iskolákra. Szomorúan állapította meg, hogy a beiskolázottak 50 százaléka érettségizik le, s csupán 16 %-uk jut el a felsőoktatásig. A mutatók korábban is igen rosszak voltak, s ez az elmúlt években még inkább romlott.

Ez nagyban köszönhető az utóbbi évek rossz oktatáspolitikájának, az érettségizők elé állított követelményeknek. Bár idén némi pozitívum, hogy a teszteket anyanyelvükön írhatják meg a nemzetiségi iskolák diákjai, viszont ukránból még mindig ugyanannak a követelményrendszernek kell megfelelniük, mint az ukránt anyanyelvükön tanuló diákoknak. Az is abszurd, hogy még a magyar filológiára jelentkező diákoknak is ukránból, ukrán történelemből meg idegen nyelvből kell érettségizniük, magyarból nem kell vizsgát tenniük, így akár olyanok is bekerülhetnek, akik nem is beszélnek magyarul! Orosz Ildikó felhívta a figyelmet, hogy az államnyelv elsajátításának nem az a módja, hogy ukrán iskolába íratjuk a gyerekeket, hanem hogy javítsuk az ukrán nyelv oktatásának minőségét, ehhez pedig a feltételeket is biztosítani kell. Megmaradásunk érdekében az a feladatunk, hogy megőrizzük anyanyelvi oktatási intézményrendszerünket, mondta az előadó, aki azt is hangsúlyozta, hogy bár magyarként élni, magyarként érvényesülni nehéz, mégsem adhatjuk fel, hisz tartozunk azzal a jövő nemzedéknek, hogy megőrizzük anyanyelvünket, kultúránkat, mely az egyetemes magyar kultúra része.

Válságban van a kárpátaljai magyar oktatás. Az utóbbi években elbizonytalanodtak a szülők, tanárok, diákok egyaránt, mondta Brenzovics László, a megyei tanács elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke. Most úgy tűnik, pozitív változások jönnek, mintha Ukrajna letért volna az erőszakos nacionalista nemzetállam építésének útjáról, és Magyarországon is megváltozott a politikai kurzus, hangsúlyosabban kívánják képviselni a határon túli magyarok érdekeit. Ezt mindenképpen ki kell használni. A nemzetiségi oktatás terén stabil körülményeket kell teremteni, el kell érni, hogy megoldódjon az érettségi-felvételi problémakör, hogy magyarból és magyarul vizsgázzanak végzőseink, hogy biztosítsák a tankönyvellátást. Ennek érdekében szerencsés lenne egy új tankönyvkiadót alapítani Kárpátalján. Brenzovics Lászó fontosnak tartja továbbá a tehetséggondozás, illetve a magyar felsőoktatási intézmények megerősítését, a pedagógus-továbbképzés megújítását, a magyar iskolák presztízsének emelését. Ehhez összefogásra, közös koncepció kidolgozására van szükség, mondta.

A magyar iskoláknak versenyképeseknek kell lenni, sokkal jobb feltételeket kell teremteni a nemzetiségi iskolák számára, javítani kell az ukrán nyelv oktatását, mindemellett anyanyelvi oktatásunk megőrzése szempontjából nagyon fontos a pedagógusok identitása, hangsúlyozta Bartha József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese. Varga Béla, a Szvit Állami Tankönyvkiadó Ungvári Magyar Szerkesztőségének vezetője az ukrajnai tankönyvkiadásban eszközlendő mihamarabbi szabályozásokra, szükséges változtatásokra, illetve Magyarország közreműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Egressy Miklós, a Karács­fal­vi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum lelkészigazgatója az egyházi oktatási intézményektől megvont állami támogatásokat nehezményezte, s szorgalmazta a szórványban élő gyerekek magyar közegbe való beintegrálását, amiben fontos szerepet játszhatnak az egyházi líceumok.

A konferencián részt vett és a most alakuló magyar kormány támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyar pedagógustársadalmat Madarász Sándor, a FIDESZ kulturális tagozata szakképzési munkacsoportjának vezetője, Mák Kornél, a KDNP kecskeméti szervezetének elnöke, illetve Palotás József, a Kecskeméti Regionális Képzőközpont igazgatója, a Pannon Forrás Kárpát-medencei Hálózat alapító tagja.

A konferencián zárónyilatkozatot fogalmaztak meg a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás aktuális kérdéseivel kapcsolatban.

Kovács Erzsébet