A trianoni döntésre reagáló harangok feliratainak elemzése

című előadás összefoglalása

A harang
A harangok sokrétű szerepet töltenek be az emberek életében. Több vallásban is kiemelkedő a szerepük.

A harang a keresztény hitélet mindennapjait közel másfél évezrede meghatározó tárgy. A legfontosabb funkciója az istentiszteletre (misére) történő hívás. A hétköznapi életben a harang meghatározott időszak elmúltát vagy kezdetét jelzi, míg a félrevert harang veszély (tűzvész, vihar, árvíz) közeledtéről tájékoztat(ott). A gyász hírének közlésére a templomtornyokban elhelyezett harangokat használják, de temetőkben felállított építményeken is elhelyeznek a temetés szertartásához kapcsolódó harangot. Ugyanakkor örömteli események hírének továbbadására is szolgál a harang, így például hírt ad jubileumi emlékévek kezdetéről, vagy a pápaválasztás megtörténéséről.

A 19. század kulturális és technikai fejlődésének vívmányaként vasútállomáson, lóversenypályán, városi állatkertben is alkalmaztak jeladás céljára harangokat.

A 20. század elejétől kezdve -az elektromosság elterjedésének következtében- szirénák, hangosbeszélő készülékek, riasztóberendezések harangok jeladó funkcióját átvették, viszont harangoknak a szakrális és emlékeztető funkciója megmaradt a 21. században is.

A harangok alakjai és feliratai

A középkori Magyarország harangjain a 14. századig nem szerepelnek feliratok vagy ábrák. A feliratot nem tartalmazó harangok korára a harangok formájából tudunk következtetni.

A legkorábbi magyar harang a Csolnok határában 1966-ban a földből kiszántott, méhkas alakú harang, amelyet a 10 .- 11. században önthették. A 12. században ú. n. cukorsüveg alakú harangok készültek, ilyen az 1870-es években Keresetpusztán a földben talált harang.

Az Anjou-kori Magyarország harangjait felirattal látták el, így e kortól a harangokat történeti forrásként is vizsgálhatjuk.

A harangok feliratai négy témába sorolhatók. Szólnak arról, hogy ki, hol, mikor öntötte a harangot, vagy arról, hogy ki volt az öntető, illetve, hogy mi volt az öntés célja. Negyedik tematikus egységbe az adományozó által kért feliratokat találjuk.



A feliratok közül a leggyakoribb e formula: O REX GLORIAE VENI CUM PACE ( Ó dicsőség királya, jöjj el békével.)

A 15. század végén egyre több keresztény tematikájú ábrákkal és szimbólumokkal díszítették a harangokat, ezért művészettörténeti szempontú vizsgálatuk is lehetséges.

A reformáció hatására a 16. század közepén a harangfeliratokban is megfigyelhető a teológiai szemléletváltás. Olyan feliratok jelennek meg, mint például VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM(Az Úr Igéje megmarad mindörökre) vagy Kálvin János jelmondata, a Soli Deo Gloria (Egyedül Istené a Dicsőség). Ebből a korból már ismerünk olyan harangokat, amelyeket öntetőjük miatt tarthatunk fontos történeti forrásnak. Ilyen például az a harang, amelyet Károli Gáspár bibliafordító gönci esperes öntetett, vagy azok a harangok, amelyeket I. Rákóczi György erdélyi fejedelem öntetett és amelyek palástján elhelyezték jelmondatát is (NON EST VOLENTIS NEQUE CURRENTIS SED MISERANTIS DEI - Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené).

Az ellenreformáció hatására a kor népszerű szentjei, Szent Flórián és Nepomuki Szent János gyakran szerepeltek harangokon felirat vagy ábra formájában.

A református templomok számára a 18. században öntött harangok felirata már túlnyomóan magyar nyelvű :" A SAJÁT KÖLTSÉGÉN, TULAJDON KÖLTSÉGÉVEL" öntette a harangokat a megnevezett egyházközség. E feliratok azt a célt szolgálták, hogy megvédjék a tulajdonosokat attól, nehogy tulajdonukat a katolikusok javára konfiskálják.

A 19. századtól már a katolikus templomok számára öntött harangon is megtalálhatóak a magyar nyelvű feliratok.

Az I. világháború folyamán a harangrekvirálások következtében Magyarország harangállományának közel a fele megsemmisült. Pótlásuk során, az 1920-30-as években öntött harangok feliratai utalnak arra, hogy az adott harangot az I. világháborúban beöntött harang helyett készítették.

A trianoni döntésre reagáló harangok feliratai

Az 1920-ban alkotott trianoni döntésre reagáló harangok feliratait három csoportba oszthatjuk. Az első, amelyik konkrétan reagál valamilyen módon a trianoni békeszerződésre, a második olyan vallásos feliratot tartalmaz ,amely kapcsolatba hozható a megcsonkított ország akkori helyzetével. A harmadik csoportba azok tartoznak, amelyekben "Magyország Feltámadása" kifejezés szerepel, amely szó szerinti utalás a Magyar Hiszek Egy kezdetű "imára",amelyet Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna írt. Ez az alkotás a két világháború közötti Magyarország „nemzeti imája” lett.



Az első csoporthoz egy református és egy katolikus példát mutatok be (természetesen az előadásban több példa fog elhangozni.)



A budafoki református templom középső harangja: 700 kg tömegű, alsó átmérője 109,5 cm. Szlezák László öntötte Budapesten 1931-ben. A harang ritka értéke, hogy palástján Nagymagyarország térképe van kiöntve, fölötte a fájdalom sorai: "Szálljon hangod Istenhez Nagymagyarországért", alatta részlet a 46. zsoltárból: "Az Isten a mi reménységünk, mindőn reánk tör ellenségünk". Másik oldalán a szöveg az öntetőkről tudósít:"Az Úr 1931-ik esztendejében a Budafoki Ref. Egyház részére Csapfalvi Demjén István az egyház lelkipásztora. Felesége: Albiri Bod Irén és fia István, Nemes Kecskés Béla az egyház presbitere. Felesége: Emnresz Gizella. Klárika és Miklós gyermekei, Dr. Biss Kornél az egyház ügyésze és neje: Csalner Emilia, Andor és Matild gyermekei, Hegedűs Lajos igazgató és neje szül. Borsos Berta és fia László.".



A budapesti, adyligeti Szent István király kápolna harangját Diósgyőrben öntötték acélból. Feliratán az Erdélyből áttelepülni kényszerült katolikus hívek Mária tisztelete és az elcsatolt országrész visszacsatolásának vágya egyaránt tükröződik:" MAGYAROK NAGYASSZONYA/ ADD VISSZA HAZÁNKAT!" Ugyanezzel a felirattal Gombos Miklós harangöntő 2006-ban bronzharangot készített a templom számára. Az acélharangot a Sajóhidvégi Római Katolikus Egyházközség kapta meg ajándékként.



A második csoportba a rákosfalvai katolikus templom harangja tartozik . Az öntvényen található felirat Szent István királyhoz című ének első harmadik sorának mondatai, amely kapcsolatba hozható a megcsonkított ország akkori helyzetével, mível a "Szent Istváni Magyarország" került feldarabolásra.

Szt. István király nagyharang: Átmérője 92 cm, súlya 400 kg.

Felirata:
"ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART! KÉSZÜLT ZÁDOR JÓZSEF RÁKOSFALVAI EGYHÁZKÖZSÉGÜNK ELSŐ PLÉBÁNOSA IDEJÉBEN 1928. ÉVBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ BUDAPESTEN."

Másik oldalon:
"HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY? TÉGED MAGYAR KÍVÁN!"


A harmadik csoporthoz egy református és egy katolikus példát mutatok be (természetesen az előadásban több példa fog elhangozni.)


Az egri Szent Lajos plébániatemplom 1937-ben öntött harangján ezt a feliratot találjuk:

"ANNO DOMINI MCMXXXVIII A KETTŐS SZENTÉV EMLÉKÉRE DR. SZMRECSÁNYI LAJOS EGRI ÉRSEK ÚR ŐNAGYMÉLTÓSÁGA VASMISÉJÉNEK ESZTENDEJÉBEN KÉSZÜLT

ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN. a képpel átellenben egymás alatti sorokban:

ZENGJE ISTEN DICSŐSÉGÉT SZOLGÁLJA LELKEK ÉPÜLÉSÉT ÉBRESZTGESSE AZ ALVÓ LELKIISMERETET VIGYE IMÁINKAT HALOTTAINKÉRT MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁÉRT. AMEN. "



A nagykőrösi református templom 1924-ben öntött harangján a következő feliratokat találjuk


Felirat:

A NAGY KŐRÖSI REFORMÁTUS EGYHÁZ TULAJDONA

1924”


Alatta az Ecclesia Harangművek emblémája.


Másik oldalán:

Díszítmény: koszorúba foglalt kehely


Alatta felirat:

HISZEK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN



Felhasznált források:

Patay Pál:Corpusz campanarum (Magyarország régi harangjai és harangöntői) Bp.,1989.

MMKM Öntödei Múzeuma harangadatbázisa

Millisits Máté
művészettörténész
új- és legújabbkori történeti muzeológus