Hatvanöt éve végezték ki Dietrich Bonhoeffert

1945. április 9-én kora reggel a Regensburg melletti Flossenbürg koncentrációs táborban már hét ágra sütött a Nap. Hét nácizmus ellen fordult elítéltet vezettek ki cellájából kivégzésére. Közöttük volt Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész is.

Az SS-bíróság az éjszaka során hozta meg a halálos ítéletet árulás bűntettében. Bonhoeffer röviden imádkozik. Azután le kellett tennie ruháját, s az akasztófához vezető lépcsőre lépni. Az egykori tábori orvos lejegyezte: „Még soha nem láttam embert ekkora, Isten iránti odaadásban meghalni.” Bonhoeffer 39 éves volt. Ennek ellenére a 20. század protestáns teológiáját kevesen befolyásolták olyan mértékben, mint ő. Szenvedélyes tiltakozása a nemzeti szocialisták ellen, aktív szerepe a Hitlerrel szembeni ellenállásban, mélyen szántó teológiai könyvei, versei és 65 évvel ezelőtti mártírhalála olyan hatású, ami hazáján kívül is szinte az egész világon nagy hatást gyakorolt. Az EKD korábbi elnöke, Wolfgang Huber püspök a hit példaképének és protestáns szentnek nevezte. „Világos és pontos volt fogalmazásában, teológiájában” – mondta róla Wolf-Dieter Zimmermann. 1944-ben a Hitler elleni merénylet kudarcba fulladt, melynek során összeesküvéssel vádolták meg őt is, valamint testvérét Klaust, és sógorát, von Dohnányit. Kivégzésre ítélt fogolytársai szerint utolsó szavai ezek voltak: „Ez a vég – nekem pedig az élet kezdete.” (ekd.de – 2010-04-08 – dr. békefy-röhrig klaudia – www.reformatus.hu)