A magyar oktatásért

Két felhívást is elfogadott a Beregszászi Járási Tanács keddi ülésén a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetével kapcsolatban, s tiltakozott a megyei tanács által a Bégányi-hegyre kiadott geológiai felderítésre vonatkozó engedély kapcsán.

A járás önkormányzata a KMKSZ–UMP frakciójának kezdeményezésére még napirend előtt úgy határozott, hogy felhívással fordul Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumához, továbbá a kormányhoz és az államfőhöz a kárpátaljai magyar oktatást sújtó problémákkal kapcsolatban, mindenekelőtt az ellen tiltakozva, hogy a szaktárca az átmeneti 10. osztályt a magyar nyelv és irodalomkönyv kivételével valamennyi tantárgyból ukrán nyelvű tankönyvvel szándékozik ellátni. "Az intézkedés nyilvánvalóan azt célozza, hogy a magyar nyelvű oktatásról a pedagógusok "önként" térjenek át az ukrán nyelvű oktatásra" – fogalmaz a dokumentum, amely leszögezi, hogy az elmúlt időszakban hozott, a kárpátaljai magyar oktatást hátrányosan érintő intézkedések az ukrán alkotmány, az ukrán törvények és nemzetközi megállapodások által biztosított kisebbségi jogok jelentős szűkítését jelentik.

Hasonló tartalmú és hangvételű nyílt levél elfogadását kérte a testülettől a napirendi kérdések megvitatását követően a tanács oktatási bizottsága. Az illetékes hatóságok a járási tanács három korábbi, hasonló tartalmú levelére csupán semmitmondó válaszokkal reagáltak – jelezte a levelet ismertetve Szajkó Tibor képviselő, az oktatási bizottság helyettes vezetője.

Mint az ülésen jelen lévő dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke jelezte, minden alkalmat meg kell ragadni a tiltakozásra a kormányzat sorozatos, a kárpátaljai magyar oktatást hátrányosan érintő intézkedései miatt, mivel Kijevben ma nem kívánják meghallani a hangunkat, s változásra ezen a téren legfeljebb az elnökválasztást követően számíthatunk.

Ugyancsak a kárpátaljai magyar oktatást érintő mozzanata volt az ülésnek, hogy a Beregszászi Járási Tanács egyhangúlag támogatta azt a Cséke Ilona, az oktatási bizottság KMKSZ-es elnöke által előterjesztett javaslatot, hogy az önkormányzat a 2009-2010-es tanévben támogassa a Nagyberegi Református Líceumot. Mint ismeretes, a vonatkozó jogszabályok módosítása miatt ez év októberétől nem finanszírozza többé az állami költségvetés a kárpátaljai egyházi fenntartású középiskolákat, ezért a járási önkormányzat most úgy határozott, hogy magára vállalja ezt a feladatot, s a költségvetés módosításával lehetőségeihez mérten máris hozzájárul az intézmény működési költségeihez.

Az önkormányzat ezen túl számos aktuális közigazgatási és gazdasági kérdésről tárgyalt, így például Ivan Males személyében új főorvost választott a Beregszászi Járási Központi Kórház élére. Napirendre került a 2006-2010-es járási ivóvízprogram módosítása is. A témával kapcsolatban a képviselők sürgették, hogy Mezőváriban helyezzék végre üzembe az egyházi és magyarországi támogatással létrehozott új vízellátó rendszert, s elhangzott, hogy Nagymuzsaly vízellátásának tervein is dolgoznak már.

A testület Iljasevics Viktor, a KMKSZ–UMP-frakció tagjának, illetékes bizottsági elnöknek, illetve több képviselő javaslatára egyhangúlag utasította el azt a kezdeményezést, hogy a tavaly bérbe adott járási nyomdát, az egykori úri kaszinó szecessziós épületének egyik szárnyát privatizálható ingatlannak nyilvánítsák.

Nem gyűlt össze a szükséges szavazatszám a tanács azon határozattervezetének elfogadásához, amely a járási ügyészség óvására elrendelte volna, hogy az önkormányzat elnökének az eddigi kettő helyett a jövőben csupán egy helyettese legyen, ahogyan azt a jelenleg érvényes jogszabályok előírják. A legnagyobb frakció, a KMKSZ–UMP frakciójának tagjai tartózkodtak a szavazás során.

A képviselők kérésére a járási tanács megvitatta a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak azt a minapi döntését, amellyel a nagybégányi önkormányzat engedélye nyomán hozzájárult a barit- és nehézfém-lelőhelyek felderítésére vonatkozó kutatások megkezdéséhez a Bégányi-hegyen.

Brenzovics László a kérdéssel kapcsolatban jelezte: korábban a megyei tanács illetékes bizottságai nem támogatták a kérdés tárgysorozatba vételét, ám miután azt a testület legutóbbi ülésén képviselői indítványra mégis napirendre tűzték, a testület a KMKSZ-képviselők érvei ellenére a minimálisan elégséges 46 szavazattal engedélyt adott a munkálatok megkezdésére.

A Beregszászi Járási Tanács most meghallgatta az ügyben Hanka Dezsőt, a nagybégányi önkormányzat UMDSZ-támogatással megválasztott elnökét, aki elismerte, hogy az általa vezetett testület csupán azért támogatta a kutatást végző cég engedélykérelmét, mert attól bevételt remélt a település számára.

Miután a járási tanács képviselői egyetértettek abban, hogy a szóban forgó kutatási engedély kiadása szöges ellentétben áll a régió általuk elfogadott hosszú távú regionális fejlesztési tervével, amely a turizmuson alapul, a testület úgy határozott, hogy felkéri a Kárpátaljai Megyei Tanácsot, tűzze ismét napirendjére a kutatási engedély kiadásának kérdését, s vegye figyelembe, hogy a beregszászi járási önkormányzat korábban ellenezte a bányatevékenységet a Bégányi-hegy térségében. A járási tanács ezenkívül a KMKSZ–UMP-frakció javaslatára felkéri a Nagybégányi Községi Tanácsot, hogy vonja vissza a kutatást engedélyező határozatát.

Nyilatkozatban fordult a Nagyszőlősi Járási Tanács Viktor Juscsenko elnökhöz, Julija Timosenko miniszterelnökhöz, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumához, valamint a Legfelsőbb Tanács Tudományos és Oktatási Bizottságához a nemzetiségi iskolák végzőseit hátrányos helyzetbe hozó új érettségi és felvételi rendszer ügyében, kérve, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium 2009. évi 570. számú rendeletének 4. pontját változtassa meg oly módon, hogy minden tantárgyból legyen biztosítva az érettségi teszteknek a megfelelő minőségű fordítása az országban működő középiskolák oktatási nyelvein.

A járási tanács határozata másrészt támogatja a románok által lakott csernyivci megyei Hlibokai járás tanácsának korábbi nyilatkozatát, melyben ugyanerre kérték Ukrajna illetékes vezetőit.

A Nagyszőlősi Járási Tanács e tárgyban elfogadott nyilatkozatát a KMKSZ-frakció kezdeményezte, Barta József, a tanács alelnöke fogalmazta meg a szövegét, és sok egyeztetést követően a november 24-i ülésen ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással szavazták meg a képviselők, miután megértették a probléma lényegét.

Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács alelnöke munkatársunknak elmondta: A Nagyszőlősi járás 118 ezer lakosának 25%-a magyar nemzetiségű, a járás ötven településéből 22-ben a magyarok többségben vannak, tizennégy magyar és hét kétnyelvű magyar–ukrán iskola működik a járás területén. Konkrét adatokkal tudja bizonyítani, hogy amióta az új független vizsgaközpontokban az ukrán iskolák programja alapján kidolgozott tesztekkel mérik fel ukrán nyelvből és irodalomból a magyar iskolák végzőseinek tudását, felére esett vissza a felsőoktatásba bekerülő magyar diákok száma. A Nagyszőlősi Járási Tanács alelnöke szerint amennyiben idén a miniszteri rendeletnek megfelelően az ukrán nyelv és irodalom mellett a többi tantárgyból is kizárólag ukrán nyelven vizsgázhatnak majd a magyar iskolák végzősei, akkor akár 90%-uk is kiszorulhat a felsőoktatásból.

A Nagyszőlősi járásban a járási tanügy, a tantestületek és maga a járási tanács is mindent igyekszik megtenni azért, hogy emeljék az államnyelv oktatásának színvonalát. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy Barta József kezdeményezésére kerekasztal-megbeszélésen egyeztettek a szakemberek és az érintettek képviselői erről a kérdésről, majd kidolgoztak egy programot. Bejárták a járás magyar iskoláit, felmérve a helyzetet, a tapasztalatokat pedig egy tanulmányban összegezték. Azt szeretnék elérni, hogy a hátrányosan megkülönböztető, erőszakos intézkedések helyett az ukrán állam segítse a magyar kisebbséget ennek a problémának a megoldásában. Megfelelő oktatási módszerek bevezetésére, jó tankönyvekre, a tanárok továbbképzésére, szótárakra és megfelelő didaktikus anyagokra lenne szükség mindehhez. Sajnos az ukrán oktatási kormányzat nem a megoldást keresi, hanem erőszakos intézkedésekkel próbálja a kisebbségeket rákényszeríteni az államnyelv megtanulására. Ha ezentúl csak ukrán nyelven lehet érettségizni, akkor tíz éven belül Kárpátalján be kell majd a magyar iskolák kapuit zárni, aminek következtében fokozatosan elveszíti az itt élő magyarság elitjét és identitását is, ami ellen nekünk mindent meg kell tennünk – mondta el Barta József.

Milován Jolán, a járási tanács KMKSZ-frakciójának elnöke ugyancsak fontos eredménynek nevezte, hogy sikerült az ügyünk mellé állítani a többi frakcióban ülő magyar képviselők mellett az ukrán képviselőket is.

scs/bzs

Forrás: Kárpátalja hetilap