Nem törődnek bele

Az állami normatív támogatás megvonása az egyházi középiskoláktól, amelyet eddig az ott tanuló diákok után kaptak, s amely egy múlt év végi törvénymódosítás következtében szűnt meg ettől a tanévtől, komoly gondot jelent valamennyi érintett oktatási intézmény számára.

A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye által működtetett Munkácsi Szent István Líceum számára igen komoly problémát jelent az állami normatív támogatás megszűnése, amenynyiben éves szinten 93 ezer hrivnya támogatás-kiesést jelent - tudtuk meg Fehér Ferenctől, a Szent Márton Karitász igazgatójától. Az iskola működtetői most dr. Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökének, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettesének javaslatára egy olyan programhoz való csatlakozással próbálnak meg helyi önkormányzati támogatáshoz jutni, amivel hasonló státusú nyugat-ukrajnai oktatási intézmények korábban már sikerrel jártak. A munkácsi önkormányzat várhatóan szeptember 20-át követő ülésén dönthet a tanintézmény esetleges jövőbeni támogatásáról, tájékoztatott Fehér Ferenc.

"Nem akarok és nem is fogok beletörődni a történtekbe - nyilatkozta lapunknak Majnek Antal munkácsi megyés püspök. - Bárki utánanézhet: rendes állampolgárokat neveltünk a líceumunkban, akik az államnyelvet is szépen megtanulják, s az ukrán érettségit is letették. Úgy vélem, a történtek után Ukrajnában kell támogatókat keresnünk. Nem becsületes dolog, hogy külföldről szerezzük be a segítséget egy olyan iskola fenntartásához, amely Ukrajna számára neveli az embereket. Biztos, hogy nincs rendben valami a vonatkozó törvényekkel vagy rendeletekkel. Ha szükséges, meg kell ezeket változtatni, de nem hagyhatjuk ennyiben a dolgot."

A kárpátaljai reformátusok által működtetett négy líceum fenntartási költségeinek mintegy 10 százalékát tette ki a múltban a normatív állami támogatás - tudtuk meg Héder János ungvári református lelkésztől. A Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője szerint a támogatás megvonásával az ukrán állam megmutatta, mennyire nem törődik kisebbségeivel, mennyire nem tartja fontosnak, hogy azok jó polgárai legyenek. Hogy miként pótolható a kieső állami támogatás? "Vesszük a tarisznyát és megyünk koldulni" - jelentette ki Héder János, aki szerint azonban ez nem szokatlan dolog az egyház számára, hiszen például a Trianon utáni csehszlovák érában is kénytelen volt maga fenntartani megmaradt iskoláit. Az állam ma sem igyekszik olyan túlzottan támogatni az egyházi fenntartású iskolákat, jegyzi meg Héder János, hozzátéve, hogy valójában még az állami iskolákban is a szülőkre hárul az iskoláztatás terheinek egy tekintélyes része.

Érdeklődésünkre az egyházi vezető kifejtette: az egyházkerület zsinata nem tartaná szerencsésnek azt a szóba került megoldást, hogy a támogatásért cserébe a helyi önkormányzatok váljanak az egyházi iskolák társalapítóivá. "Az iskolák fenntartását kilencven százalékban az egyházkerületi adományokból, alapítványok támogatásából és egyéb nem állami forrásokból támogatjuk. Amennyiben ragaszkodnánk az állam által juttatott 10 százalékhoz, s ennek fejében önkormányzati iskolává keresztelnék át líceumainkat, aligha gyűjtenénk össze a fennmaradó 90 százalékot - magyarázta a főjegyző. - Ezt az államot, amely így semmibe veszi a magyarság jogait, egyetlenegy olyan szervezet sem támogatná, amely fontosnak tartja a magyar oktatás kérdését. Annál is inkább, mivel ez jogilag azt jelentené, hogy bármikor tönkretehetnék az iskolát akár politikai, akár más okokra hivatkozva."

Komoly érvágást jelentene a fenntartási költségek mintegy 8-10 százalékát kitevő állami normatív támogatás elvesztése a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum számára is - ismerte el lapunknak Bendász Dániel esperes. Azonban, mint Egressy Miklós intézményvezető a Kárpátalja érdeklődésére elmondta, a múlt pénteki állapotok szerint iskolájuktól egyelőre nem vonták meg az állami támogatást, amennyiben a nagyszőlősi járási tanügyi osztály illetékeseivel aláírták a most kezdődött félévre vonatkozó tarifikációs megállapodást.

hk