A huszti templom freskóiról

A huszti templom a 15. sz. első felében épült, de hozzáértő szakemberek felfedezni vélnek olyan falrészeket is , melyek legalább egy századdal korábbiak. Ennél még korábban is létezhetett Huszton templom, hiszen 1300-ban kezdi II. Endre a térséget benépesíteni, és ekkor keletkezett Huszt is. 1329-ben kapta városi rangját. Magyar és szász ajkú lakossága képezte az egyházközösséget. Kár, hogy ebből az időből templomnak semmi nyoma nem maradt fenn, írott formában sem, a ma is meglevőről már jóval többet tudunk. Gótikus stílusa mellett barokk és klasszicista jellegzetességei is felfedezhetők a templombelsőben, mely utóbbiak a későbbi századokban keletkeztek. Azok a freskók, melyek a reformáció előtt, még mint római katolikus templomban készültek, megmaradtak utána is, csak bemeszelték, illetve bevakolták őket.

1888-ban új mennyezet építésébe kezdtek. Ekkor fedezték fel az északi falon a mészréteg alatt egy középkori freskó maradványait. Nagy Frigyes akkori lelkész Budapestre, az Országos Műemlék Bizottsághoz fordult. Sztehlo Ottó neves műépítész feltárta és lerajzolta a freskómaradványokat, melyeket a templom más részein is felfedeztek. Levéltárakban ezek a rajzok ma is fellelhetőek. Az utóbbi időben megjelent útikönyvek ezeket fel is használták. Ezeknek ismeretében 2001-ben, amikor elkezdődött a templom felújítása a Teleki László Alapítvány jóvoltából, ezekre is odafigyeltünk. Az alapítvány Lángi József székesfehérvári restaurátort küldte ki a képek feltárására. Az északi falon különböző alakokat lehet látni, a középső részen helyezkedik el Szt. István, Szt. László és Szt. Imre herceg alakja, bal szélen Árpád-házi Szt. Erzsébet – kinek tiszteletére épült a templom –, mellette pedig egy szárnyas angyal. A kép jobb sarkában Szt. Ilona a golgotai kereszttel, egy angyal csengettyűvel és egy nagyon hiányos maradvány Szent László legendájából, melyen mindössze 2-3 kun vitéz süvege látható. A mester véleménye szerint ez utóbbi a legkorábbi festmény, s erre festette rá egy másik kéz a szent királyok alakját. Továbbá a diadalív belső párkányán is vannak freskók, ezek bibliai témájúak: az öt okos és öt balga szűz megjelenítése. A papi szék mögötti falon az 1888-as rajz szerint próféták alakjainak kellene sorakoznia, de mindössze egy tenyérnyi maradt meg belőlük.

A többi falfestmény is igen sérült állapotban van. A legnagyobb kárt bennük 1783-ban tették, amikor a karzatot az északi oldalon megépítették. Egyelőre ezeket konzerválták, de az említett alapítvány munkája pénzhiány miatt beszűkült, a tervezett munkákat ugyan el tudtuk végezni, de a képek restaurálása abbamaradt.

Nemrégiben egy magánszemély – Keller Tibor pszichiáter, aki szakmája mellett művészetpártoló is – a maga költségén, a még teljesen fel nem tárt, diadalíven levő képek feltárásának és restaurálásának költségét vállalná, de kiderült, hogy a tíz képkockából kettő és fél maradt meg. A nyár folyamán még tovább folytatja Lángi József a munkát, ugyanis menet közben az orgona mögötti falon is felfedezett freskómaradványokat, amelyeket érdemes tovább kutatni.

A jövőbeni terveink, hogy a gyönyörű szószékkoronát és a barokk ülőhelyeket a karzattal együtt restauráljuk. Mestereket találnánk, csak pénzből van a legkevesebb.

Józan Lajos lelkipásztor

http://www.karpataljalap.net/v5.html