Kijevi lap kellemetlen utóérzésről ír Sólyom László kárpátaljai látogatása után

Kellemetlen utóérzést hagyott maga után Sólyom László magyar köztársasági elnök keddi beregszászi látogatása, amely csak néhány órás volt, de több mint elegendő ahhoz, hogy az ukrán "hazafiak piruljanak, a nacionalisták pedig bosszúságukban az ajkukba harapjanak" - írta a Zerkalo Nyegyeli című kijevi hetilap.

A szombaton megjelent lap szerint akár szemet is lehetne hunyni a fogadó fél olyan szervezési hibái fölött, mint amilyen az volt, hogy a magyar államfő beszéde előtt a magyar himnuszt kórus adta elő, míg az ukránt felvételről játszották. Mindazonáltal az ukrán vendéglátóknak elemi kötelességük lett volna tolmácsot biztosítani a szomszédos ország elnöke számára - emlékeztetett a hetilap.

A cikk szerint beregszászi beszédében Sólyom László legalább két figyelemre méltó kijelentést tett: mindenekelőtt elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ukrajnai pártlistás választási rendszer következtében a magyar kisebbség képviselője nem juthat be a parlamentbe, illetve kétségét fejezte ki a kétnyelvű oktatásnak a kárpátaljai magyar iskolákban történő bevezetése kapcsán, mert szerinte az a magyarok asszimilációjához vezet.

A hetilap a magyar államfőnek leginkább azt a megállapítását nehezményezte, hogy az államnyelvet - amelyet a köztársasági elnök szerint is feltétlenül tanulni kell a magyar iskolákban - jobb lenne az idegen nyelv módszertana szerint oktatni.

"A szomszédos ország elnökének természetesen lehet saját véleménye Ukrajna választási rendszeréről és nyelvpolitikájáról, hasonló kijelentéseket tennie azonban - a diplomácia nyelvén fogalmazva is - nem egészen korrekt" - állapította meg az írás, amely szerint a magyarországi ukrán kisebbségnek közel nincsenek olyan jogai, mint a magyaroknak Ukrajnában, miközben a hatezresre fogyatkozott magyarországi ukránság asszimilációját az ukrán államférfiak egyáltalán nem emlegetik.

A cikk utalt arra, hogy Sólyom László az ukrán nyelv idegen nyelvként való magyar iskolai oktatásának kérdését már a múlt hónapban is felvetette a Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott kijevi tárgyalásain, ám az ukrán állam feje erre nem is reagált. A hallgatását magyar partnere talán egyetértése jeleként értelmezte - fogalmazott az írás.

"Ha hasonló kijelentések Magyarország valamelyik nyugati szomszédjának a területén hangoztak volna el, akkor a megfogalmazójuknak finoman, de határozottan azt tanácsolták volna, hogy ne avatkozzon más országok belügyeibe" - írta a többi között a kijevi hetilap.

Forrás: MTI