A tragédia fő oka a szülői felelőtlenség

Még néhány hét és itt a nyári szünidő. Ám a gondtalan pihenés mellett ebben az időszakban történik a legtöbb gyermekbaleset is. Ez egyfelől érthető, hisz a fiatalok ilyenkor sokkal több időt töltenek a szabadban, bicikliznek, fociznak, fürdenek. Sajnos a figyelmetlenség és elővigyázatlanság következtében a gyerekek gyakran megsérülnek. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a szülők, mielőtt "szabadjára engedik" csemetéjüket, elmagyarázzák nekik, hogyan viselkedjenek vészhelyzetben. Az írott és íratlan biztonsági szabályok be nem tartásáért ugyanis súlyos árat kell fizetni.

– Tavaly 10 554 gyermekbaleset történt régiónkban – mondja Okszana Losak, a megye főgyermekorvosa. Kárpátalján 320 ezer kiskorú él, tízezer gyerekre 282,4 sérülés jut, amivel országos viszonylatban a középmezőnyben helyezkedünk el. Ezenkívül évente körülbelül harmincan más megyékből kérnek ellátást orvosainktól.

A statisztikai adatok tanúsága szerint tavaly az oktatási intézményekben 252, míg a háztartásokban 8568 – köztük 26 halálos kimenetelű – baleset történt. 1498-an az utcán szenvedtek sebesülést. Végzetesnek 50 szerencsétlenség bizonyult. A legtöbb esetért a felnőttek tehetők felelőssé, akik egész napra felügyelet nélkül hagyják csemetéjüket. Szüleik távollétében az utca, s annak farkastörvényei "nevelik" a gyerekeket, amiről olykor csak kisebb horzsolások, máskor viszont komoly törések tanúskodnak.

A szakember elmondta, egyre gyakrabban történik meg, hogy a segítségért folyamodó gyerekeket nem a szülők, hanem a nagyszülők, a nagynénik, sőt a szomszédok vagy idegenek viszik be az ügyeletre. Többnyire kiderül, hogy szüleik külföldön dolgoznak.

Az egészségügyisek tapasztalata szerint a fáról vagy máshonnan való esés, a görkori helytelen használata közben szerzett sérülések nem annyira veszélyesek, mivel általában egy adott területet sértenek fel. Sokkal kockázatosabbak a kombinált traumák, melyek elsősorban a 10–14 évesek körében gyakoriak, akik már biciklire, motorra, scooterre ülnek. Ilyen, úgynevezett politraumák következtében évente három tucat fiatal veszíti életét. A közlekedési balesetet követően súlyos állapotban kerülnek a kórházba, és sokszor már az orvosok sem tudják megmenteni az életüket. S annak ellenére, hogy a közlekedési balesetek a traumák mindössze egy százalékát teszik ki, sok esetben végzetes kimenetelűek. Tavaly 16 kárpátaljai fiatal lelte halálát az utakon és 165-en szereztek különféle sebesülést.

Komoly és hosszan tartó kezelést igényel a háztartásban történt égési sérülések gyógyítása. Ezek szintén a felnőttek felelőtlenségének következményei.

– Odahaza a gyerekekre hároméves korukig kell a leginkább ügyelni, akik még reflektorikusan tájékozódnak a világban. A szülők például, ez különösen a vidékiekre jellemző – gyakran fedetlenül hagyják a forróvizes edényeket, a kíváncsi kisgyerek pedig magára húzza vagy beleesik. Az eredmény: ha a testfelület 90 százaléka megég, a picinek esélye sincs a túlélésre – foglalja össze Okszana Losak.

Újabb tendencia van elharapódzóban a tinédzserkorúak körében. Egyre többen kerülnek orvoshoz utcai verekedések után. Ideje lenne jobban odafigyelni, mert gyakran egészséges, aktív fiatalokat veszítünk el teljesen értelmetlenül.

A nyári időszakban különösen aktuális a vízparti pihenés. A tapasztalatok szerint a gyerekek többsége ide is felnőtt felügyelet nélkül merészkedik ki. S amikor megtörténik a baj, a tapasztalatlan, többnyire úszni nem tudó egykorú társak megijednek és magára hagyják a bajba jutott gyereket. Tavaly az országban 321 gyerek fúlt vízbe, megyénkben 8.

Egy másik komoly veszélyforrás a tűz. Tavaly novemberben a técsői járási Grusevón (Szentmihálykörtvélyes) a rosszul bekötött kazán egy kétéves kisfiú és egy ötéves kislány halálát okozta. Hat apróság szerzett még égési sérüléseket, a katasztrófa-elhárítóknak csupán három kiskorút sikerült kimenteni a tűz fogságából.

– A gyermekbalesetek elkerüléséhez nem elég az orvosok és a mentőszolgálatok összefogása – véli Volodimir Bodak, a katasztrófa-elhárítási főosztály vezetője. – A gyermekkori traumák megelőzésében nagy szerepe van az iskolai életvédelmi foglalkozásoknak, melyeken a fiatalok elsajátíthatják saját testi épségük biztonságos védelmét, az elsősegélynyújtás alapvető szabályait.

Arról, mit tanácsol a gyermektraumatológus a mentőorvos kiérkezéséig, következő Medicina oldalunkban olvashatnak.

(magyar)

Forrás: Igazi Kárpáti Igaz Szó