2013-06-23 - 05:24

A szlovák parlament újra megszavazta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt





A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve hogy állítólag korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait. A 150 tagú törvényhozásban a keddi szavazáskor a jogszabályt 77 képviselő támogatta, ami elegendő volt az államfő vétójának felülírásához. Gasparovic a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el. Ennek alapján a parlament most csak a törvény egészéről szavazhatott, s a többség ismét igent mondott kisebbségi nyelvhasználati törvényre. Módosító javaslatok megtételére most nem volt lehetőség. A vitában az ellenzék ismét élesen bírálta a jogszabályt, "magyarosításnak", a szlovák állam érdekeivel ellentétesnek minősítette, s Orbán Viktor állítólagos "revizionista politikájának" érvényesüléséről beszélt. A módosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét. A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot. Hasonlóan az államnyelvtörvényhez a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is pénzbüntetés jár, mégpedig 50 eurótól 2500 euróig. A Szlovákia területén hagyományosan használt kisebbségi nyelveknek a törvény a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és az ukrán nyelvet ismeri el. A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok, engedmények árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak olyan képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak. A Híd az elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt a kisebbségi jogok bővítésé terén elért előrelépésnek minősítette, míg a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint az eredmény "alig érzékelhető".



(c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt