2013-06-23 - 17:15

Kányádi Sándornak a címben idézett gondolata jegyében zajlott 2009. december 12-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség XVII. közgyűlése.





Már az elmúlt évi közgyűlésen megállapítottuk, hogy a kárpátaljai magyar oktatás terén gyakorlatilag hadiállapot van. Azóta sajnos még jobban kiéleződtek a problémák – mondta megnyitó szavaiban a KMPSZ Munkácsi Regionális Szervezetének elnöke, Gulácsy Géza, a közgyűlés levezető elnöke.



Az érdemi munka Orosz Ildikó elnök asszony beszámolójával kezdődött, mely nem csupán az elmúlt évben elvégzett munkára összpontosított, hanem felvázolta a kárpátaljai magyar iskolaügy helyzetének alakulását a legutóbbi két évtizedben. Az 1989-es enyhülés, majd Ukrajna függetlenné válása kedvező időszak volt. Joggal remélhettük, hogy az a nép, amely évtizedeken keresztül maga is szenvedett nemzeti hovatartozása miatt, amely átérezte, mit jelent az elnemzetietlenítő (oktatás-) politika, az a nép európai módon kezeli majd az országában élő nemzetiségek ügyét, mint ahogy azt alkotmányában és a nemzetközi szerződésekben deklarálta is. Azóta azonban sajnos homlokegyenest más irányt vett Ukrajna nemzetiségi és oktatáspolitikája. Az ország bolognai rendszerhez való csatlakozása után vált végképp kritikussá a helyzet, amikor 2005-ben Nyikolajenko szocialista oktatási miniszter elrendelte az emelt szintű érettségi fokozatos bevezetését, az "esélyegyenlőség" jegyében minden végzős számára kizárólag államnyelven. A tiltakozások hatására megadott két év haladék után jövőre már a nemzetiségi iskolák végzőseinek is ukránul kell érettségizniük. Emellett elindult a kisebbségi nyelvhasználat rendeletekkel való visszaszorítása, a tankönyvellátás helyzete kritikussá vált, az egyházi alapítású tanintézmények támogatását megszüntették. Ha az érdekvédelmi szervezetek felvetik a problémákat, legfeljebb elhárító válaszokat kapnak, vagy éppen megtorló intézkedések következnek. S hogy ez már állami szinten megvalósuló koncepció, azt jelzi, hogy nemcsak a Rákóczi-főiskola, hanem az UNE magyar kara ellen is megindult a támadás, vagy hogy a nemzeti közszolgálati televízióban főműsoridőben sugároztak magyar és más nemzetiségek ellen irányuló uszító műsorokat. Az elnök asszony hangsúlyozta: történik mindez Ukrajna állampolgáraival szemben, akik nemzetiségtől függetlenül egyforma adófizetői az ukrán államnak. A pillanatnyi helyzetkép tehát aggasztó, de a kedvező fordulatban reménykedni kell – foglalta össze végül az elnök asszony, s ahhoz kell tartanunk magunkat, amit Kányádi Sándor idézett gondolata üzen számunkra: "Végzem, mit az idő rám mér, Végzem, ha kell százszorozva!"

Az elnöki beszámoló után Varga Attila, a Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa üdvözölte a közgyűlés résztvevőit, biztosítva afelől, hogy Budapesten is aggodalommal figyelik, ami történik Ukrajnában, s Magyarország minden lehetséges diplomáciai eszközzel megpróbál segíteni a kárpátaljai magyarságon.



A Kárpátaljai Megyei Tanács nevében Brenzovics László elnökhelyettes, a KMKSZ alelnöke szólt a közgyűléshez, hangsúlyozva: az elmúlt 90 év alatt átélt már hasonló helyzetet a cseh, majd a szovjet érában a Kárpátaljára szakadt nemzetrész, de máig meg tudta őrizni magyarságát. Így lesz ez most is, ha mindenki kitart a küzdelemben a saját helyén: a politikus, az iskolaigazgató, a tanár, a szülő, a diák egyaránt.



Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében arra világított rá, hogy nem elég kívülről várni a segítséget, mindenkinek személyesen fel kell vállalni a küzdelmet, akár konfliktusok árán is, a minket illető jogokért, de legfőképpen a küzdelmet a "kéz kezet mos" mindenütt uralkodó rendszerével. Nehéz kilépni ebből az ördögi körből, de nincs más választás, mert a képmutatásra, korrupcióra épülő rendszer előbb-utóbb összeomlik. A helyzet olyannyira kritikus, hogy özönvízszerűen közeleg a változás, s akkor – mint Kovács Miklós fogalmazott – túlélésünk azon múlik, "lesz-e elegendő munkáskéz a gátak vagy Noé bárkájának megépítéséhez..."



A vendégek beszédeit követően az ellenőrző bizottság beszámolóját hallgatták meg a küldöttek Gabóda Bélától, a bizottság elnökétől, majd a KMPSZ regionális szervezeteiben elvégzett munkáról számolt be Riskó Márta, Ferkó Csaba, Kész Barnabás, Benedek Imre és Gulácsy Géza. Ezt követően Sin József, a Beregszászi Járási Adminisztráció elnökhelyettese, a KMKSZ BKSZ elnöke szólt a küldöttekhez, személyes helytállásra biztatva minden pedagógust.



A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, melyben továbbra is következetesen kiáll a kárpátaljai magyarok oktatási jogai mellett.



m



http://www.karpataljalap.net/b3.html