Csendesnap a Tiszabökényi Glória Ifjúsági Központban

2024. Nov 18., szerző: Adminisztrátor

„Kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad”

Kié vagy? Hangzott a kérdés az emberek felé november 16-án a tiszabökényi csendesnapon, a Glória Ifjúsági Központban. Másképp fogalmazva: a te életednek ki az ura? Életbevágó ugyanis tudni, kihez tartozom: Isten gyermeke vagyok-e már, vagy még mindig a kárhozat útján járok?


Barta Elemér, a Glória Ifjúsági Központ vezetője igével nyitotta meg a csendesnapot. „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor.” (Zsoltárok 133,1-3)

Zimányi József imádságban kért Istentől áldást a napra: „Mennyei Édesatyánk! A szívünk téged keres most! …Add, hogy ez a nap ezt szolgálja! Tekints erőtlenségünkre, és tedd élővé, elevenné lelkünket. Segíts szembe fordulni a gonosszal! Könyörülj rajtunk, mert csak a Te segítségeddel élhetünk…”

Nagy Barna, Máramaros-Ugocsa Református Egyházmegye gondnoka így köszöntötte az egybegyülteket: „Megvan az Istentől kapott irány: Jézus Krisztust szeretjük! S ez összeköt bennünket.”  A 133. Zsoltár első versére utalva emelte ki: valóban „szép és gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” „Isten áldása attól függ ugyanis, milyen közöttünk az egység” – mondta. A Glória Ifjúsági Központ pedig olyan hely, ahol felekezetre és származásra való tekintet nélkül tisztelhetik az Istent egy közösségként.

Zink Norbert, az Imádság Háza Missziós Gyülekezet pásztora délelőtt arról beszélt, hogy mindannyian célkeresztben vagyunk. Elsőként az Isten keres bennünket, hogy igent mondjuk a hívására, és térjünk vissza a magunk választotta útról. Aztán a Sátán célkeresztjében is vagyunk, mert aki befogadja Jézus Krisztust az életébe. számíthat a támadásaira. Olyasmivel tud becsapni, ami nagyon is kézenfekvő a számára: saját vágyainkat használja ellenünk. Aki döntött Krisztus mellett, mondja ezt: „De egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Filippi 3,14).

Zink Norbert, felesége és fia közreműködésével, zeneszóval is dicsőítette Istent.  A „Lelkem, áldd az Urat!”, „Mint szarvas a hűs vízforrásra, szomjazik a lelkem rád...” hangjai mint sóhaj szálltak az ég felé. A szívek húrjait pendítve sokszor előkerült a zsebkendő. Az igehirdetések előtt és után is csendültek fel ismert és kevésbé ismert dallamok, dicsérve az Urat önmagáért és áldásaiért.

Még a délelőtti órákban került sor Pásztor István szolgálatára, aki a Nyíregyházi Metodista Gyülekezettől érkezve hozta el a testvéri köszöntéseket. Máté evangéliumának 15. részéből olvasva az igét, a kánaáni asszony hitét említette példaként. Jézus ezt mondta neki: „Asszony, nagy a te hited!” (Máté 15,28) És milyen nagy a mi hitünk? Mi mire vagyunk hajlandóak érte? Vállaljuk a kényelmetlenséget a hitünkért? Tudjuk, hogy „Isten mindazoknak, akik keresik őt, ajándékot készített elő. Ez az ajándék a hit.” Azt is mondja Hóseás könyvében Isten: „Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat.” (Hóseás 2,21-22) Kell-ez nekem? Kell-e nekem az Úr szeretete? Vagy jól vagyok úgy, ahogy vagyok?

 Ebéd után folytatódott az evangelizációs alkalom. Először Büki Richárd tett bizonyságot Jézus Krisztus megváltó szeretetéről, majd a Claritas Trió dicsőítő szolgálatával hangolódtak a jelenlévők a komoly igei mondanivaló befogadáására. Az üzenet így hangzott: „Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják” (Máté 7,13-14). Zimányi József református lelkipásztor biztatott mindenkit: válassz! Élet vagy halál? Dönts! Te melyiket akarod? Figyelmeztetett: „Lesz egy szoros kapu mindannyiunk életében. Ez a szoros kapu a halál. És nem vihetünk át semmit. Amit a földön szereztünk, az itt marad. Mert nem lehet a kapun poggyásszal bemenni. És lesz még egy szoros kapu, ezt nem kívánom nektek, testvérek. Amikor be kell menni a kárhozatba. Mert azoknak, akik elvesznek, muszáj bemenni. Nincs, hogy rimánkodok: én nem akarok! Könyörülj rajtam, Uram! Akkor már késő. Mert be KELL menni a kárhozatba! Így nézzünk a döntéseinkre. Akik a földi életben Jézussal akarnak járni, meg akarják ízlelni a menyországot, azoknak üzenem, semmi bűnt nem lehet átvinni a megtérésben. Te gondoltál-e már arra, hogy megtérsz?”

Isten személyes üzenetének átadásával szerették volna megszólítani a szolgálattevők azokat, akik még nem döntöttek Jézus Krisztus mellett, és erősíteni akarták a „lankadt kezeket” (lásd Ézsaiás 35,3). Mert a „legkiválóbbak is megbotlanak”, sőt az „ifjak is elfáradnak”, tudjuk az Ézsaiás 40-ből. Igen nagy szükség van a rendszeres lelki töltekezésre, különösen kísértékesek idején lényeges, mivel van a szívem tele. Lásd Covid, lásd háborús helyzet. Aki az Isten szeretetével, annak könnyebb átvészelni a viharokat. Aki pedig még kétfelé sántikál, és nem akar tudni az Isten mentő szeretetéről, nagy bajban van! Mert „Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti” (Máté 6,24a).

Az Istennek engedelmes élet mindig megtermi gyümölcsét. Ilyen gyümölcstermő életekre van szüksége a világnak. Ezért a nap végén, a szolgálattevők visszahívták azokat, akik döntöttek Krisztus, mint Uruk mellett. Boldog szempárok ragyogtak fel, jelezve, a teher viselőjük válláról lekerült. Most már szabadok! Szabadok a bűn meg NEM cselekvésére, szabadok az ÉLETRE Jézus Krisztusban. Vele és általa nyer minden értelmet. S ez ad örömet, békességet. Ragaszkodjunk hát ehhez a jótéteményhez, ami Istentől, Teremtőnktől van, tudva: „Soha semmi, semmi nem választhat el. Örökké tartó szerelmedtől Istenem, amit adtál a Te egyetlen fiadban, a mi Urunk Jézus Krisztusban”. Adja az Úr, hogy teljes meggyőződéssel tudjuk ezt kijelenteni minél többen, felvállalva azt, hogy Jézushoz mint Megváltónkhoz tartozunk. Ámen.

Bodnár Diána

Forrás: karpatinfo.net

 

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.