Vatikán tiszteletadása a Hallelujah komponistája, Händel előtt

(London) – Ezekben a napokban gyakran lehet különféle hazai és nemzetközi rádióadásokban hallani a Messiás oratórium Hallelujah részletét, amit a barokk kor talán legnagyobb zeneszerzője, a protestáns Georg Friedrich Händel komponált. 250 évvel ezelőtt, 1759. április 14-én hunyt el londoni lakásában. Elképesztően termékeny alkotó volt: 42 opera, 35 oratórium, 22 egyházi mű, 100-nál több kantáta, több mint 35 zenekari mű, 6 orgonaverseny, 35 hangszeres kamarazenei mű, tucatnyi csembalómű fűződik nevéhez. A szász lutheránus udvari orvos gyermeke 1702-ben, egyetemistaként a kálvinista templom orgonista állását is megkapta. Ezután bontakozott ki szédületes alkotói pályája, aminek java részét Angliában töltötte. Dublinban mutatták be 1742-ben nagyszabású oratóriumát, a Messiást. A híres Hallelujah-kórusról maga ezt mondta: „Azt hittem, a mennyországot látom és benn magát a nagy Isten”. A Hallelujah-tételt azóta is Angliában hagyományosan felállva hallgatja a közönség, mint valami Isten-himnuszt vagy a mennyek országa himnuszát. Megrendelői között volt a Vatikán is. Idén, amikor a Vatikán állam fennállásának 80. évfordulóját ünnepelték, nagy tisztesség érte a protestáns Händelt: a jubileumi koncerten felcsendültek a Messiás oratórium közismert dallamai – először a vatikáni falak mögött! A pápa így szólt róla: „Händel a hihetetlen testi és szellemi energia embere volt, ami megengedte neki, hogy egészségügyi gondjai ellenére újra és újra folytassa alkotói munkáját és elképesztő gyorsasággal újabb és újabb alkotásokat hozzon létre”. Nem titok, hogy az egykori Vatikán kúriai elöljárói az istenáldotta mestert áttérésre próbálták rávenni. De eredménytelenül…(RV.de – 2009-04-15 – dr. békefy – www.reformatus.hu)