2013-06-27 - 01:02

Hogy az unokák se felejtsék el 



Novemberben emlékezünk. A hónap elején emlékezünk halottainkra, Erzsébet-nap tájékán pedig a málenykij robotra elhurcolt szeretteinkre. Ez emlékezés máig fájó sebeket tép fel sokakban. Azokban is, akik túlélték a sztálini lágereket, s azokban is, akik elvesztették az édesapát, a férjet, a testvért. Akik máig nem tudják a választ a sok-sok miértre, akik nem értik, miért kellett fiatalon meghalni a kedvesnek, akik nem tudják, hol leltek végső nyughelyre szeretteik.



A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre fontos feladatának tekinti a múlt feltárását, megismertetését, az emlékek ápolását. Ezúttal időutazást terveznek Utak a gyökerekhez címmel. Mit kell erről a programról tudni? – kérdeztük Matkovits Eleonóra elnököt. (Az elnök asszonnyal és a Német Kör munkájával tavasszal ismerkedtem meg, amikor is meghívást kaptam az általuk szervezett tanulmányútra, melynek során megismerkedtünk a nemzeti kisebbségek életével Karintiá¬ban, Dél-Tirolban és Muravidéken.)



– Az Európai Unió „Aktív európai megemlékezés” elnevezésű kezdeményezése adott lehetőséget egy ilyen nagyobb lélegzetű program kidolgozásához – kezdi beszélgetésünket Matkovits Eleonóra. – Az igény régóta jelen volt, mivel a téma – a polgári lakosság internálása „ma¬lenkij robot”-ra a Szovjetunióba – ma is feszültségektől terhes, nem történt még meg a szisztematikus feldolgozása, annak ellenére, hogy most már adottak a kutatás lehetőségei. A program célja hozzájárulni a kérdések tisztázásához úgy, hogy kifejezetten a témával foglalkozó szakemberek mellett leszármazott fiatalokat is bevon a kutatásba. Így a családjukban, rokonságukban történteken keresztül jobban megérthetik ezeket az eseményeket, s az érzelmi érintettség kitartó és alapos munkára ösztönzi őket.



A projekt nagyságát érzékeltetheti, hogy Pécs, mint főközpont mellett három másik központ – Beregszász, Budaörs, Szeged – is részt vesz a munkában. A projekt első fázisa az írott források feldolgozása ezekben a központokban zajlik, ezt követi aztán a másik fázis, amelynek keretében konkrét, egykori munkatáborokat keresnek fel a résztvevők a Donyec-medencében.



A projekt nem ér véget az utazással, a hazatérés után következik az összegyűjtött adatok, dokumentumok összegzése, szakember által egy végső szaktanulmány megírása, és a végzett munkának az írásbeli mellett elek¬tronikus formában való közzététele. A projekt lezárására jövő év szeptemberében egy záró konferencia keretében kerül sor.



– Milyen előkészítő mun¬kákat végeznek?



– Az előkészítő munkálatok során a négy kutatóközpontban szakértő mentorok vezetésével 10-10 fiatal végez kutatást. Ez két részből tevődik össze: egyik része a vonatkozó szakirodalom alapos feldolgozása, s a levéltárakban korabeli dokumentumok kutatása, másik része életinterjúk készítése. Ehhez levéltárosok, XX. századi történelemmel foglalkozó egyetemi tanárok segítségét lehet majd igénybe venni, akiket a központok kérnek fel. A szakmai koordináció mellett létrejön központonként 10 kutatási dosszié. Ezek közül kiválasztjuk a 4-4 legalaposabb, legjobban sikerült munkát. A készítő jutalma, hogy részese lehet a Donyec-medencébe tervezett utazásnak. Ezt az utazást határon belüli és túli partnerszervezeteink segítségével készítjük elő.



– Hogyan tervezik az utazást?



– A volt munkatáborok helyszíneit meglátogató – a tervek szerint 25 fős (a jutalmazott 16 fiatal, a média képviselői, tolmácsok, mentorok) – csoport repülőgéppel utazna Ukrajnába, ahol Donyeck és Luganszk városa jelenti a helyszíni terepmunka két központját. A két város közötti helyszíneken a terepbejárás során dokumentációt készítenek, esetlegesen interjúkat a túlélőkkel, valamint megemlékezést is tartanak.



– Kiknek a támogatására számítanak?



–Leginkább a partnerszervezeteinkre, akiknek együttműködése elengedhetetlen a projekt sikeres megvalósításához. Nem csak a majd’ egyéves munka folyamán, hanem a megelőlegezett anyagi finanszírozás terén is, hiszen az utazást kivéve minden mást csak az elszámolás után, EU-s utófinanszírozással tudunk fizetni 2009 végén. Emellett fontos támogatók a levéltárak, könyvtárak, egyetemek történelem tanszékei és tudományos munkatársaik, akik lehetővé teszik és segítik a kutatást. A terjesztésben számítunk a média segítségére is. Hogy lesznek-e esetleg anyagi támogatói, szponzorai a programnak, az a központok és a partnerszervezetek ügyes¬ségén múlik. Nagyon nagy szükségünk lenne ilyen jellegű támogatásra is.



– Ez az utazás– akárcsak korábbi programjaik – nem öncélú. Ezért is nyerhettek eu-s pályázatot. Mi a céljuk, milyen feladatot tűztek ki?



– Cél, hogy unokáink se felejtsék el azokat a rémtetteket, melyeket a XX. sz. során elkövettek ártatlan emberek ellen. Célunk tágítani a rést az EU emlékezeti kapuján, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak, és szélesebb körben ismertté váljanak a sztálinizmus áldozatai, és a nyugat felelőssége. Feladatként jelöljük meg – mivel az iskolai anyagokból még mindig hiányzik, vagy alig található olyan rész, mely az események megismerését biztosítaná – az anyag továbbítását az iskolákhoz, tankönyvírókhoz. A kiadásra kerülő CD-t, DVD-t szeretnénk a négy központon keresztül terjeszteni, minél szélesebb körben. A végső szaktanulmányból a segítő levéltáraknak, tanszékeknek, könyvtáraknak példányokat biztosítunk. A későbbiek folyamán az angol és német nyelvre lefordított CD-t és DVD-t az uniós képviselők között is terjeszteni fogjuk.



Kovács Erzsébet



Forrás: Kárpátinfo hetilap