Találkozó Jókai Anna írónővel

2009. Jun 05., szerző: Adminisztrátor

Ünnepi könyvhét Beregszászon
Végre ezt is elértük. A 80. Ünnepi Könyvhét rangos eseményeire immár nem csupán Budapesten és a magyarországi vidéki nagyvárosokban kerül sor. A beregszászi magyar főiskola Esztergom termét zsúfolásig megtöltő hallgatóság az ünnepi könyvhét nyitányaként Jókai Anna Kossuth- és Prima Primissima-díjas írónővel találkozhatott.

A rendezvény jelentőségét Vári Fábián László, József Attila-díjas költő méltatta, aki a következőket hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság akkor is az egységes magyar kultúrában gondolkodott, amikor vasfüggöny választott el minket az anyaországtól. A köszöntőt követően Lőrincz P. Gabriella elszavalta Jókai Anna Ima Magyarországért című nagy horderejű versét.
A meghívóban az állt, hogy Jókai Anna korunk értelmiségének a felelősségéről tart majd előadást. Ám az írónő – tekintettel arra, hogy a hallgatóság soraiban igen sok iskolás korú fiatal foglalt helyet – jó érzékkel kibővítette előadásának témakörét: valamennyiünk felelősségéről beszélt. Pedagógushoz méltó higgadtsággal, bölcsességgel és határozottsággal.

A világon nincs olyan jelentéktelen kis ember, akinek ne lenne valamilyen feladata, amit tisztességesen el kell végezni, hangsúlyozta. És ki az igazi értelmiségi? Az írónő szerint a válasz így hangzik: aki hozzá akar tenni a világhoz, aki szellemileg és erkölcsileg többre vágyik. Az igazi pedagógus pedig olyan, minta bőségszaru: megkínálja a gyermekeket, hogy azok kedvükre válogassanak a tudás fájának gyümölcseiből.

 
Családban élni feladat., időnként nem is könnyű feladat. Ám ha a több mint kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott üzenetet vesszük alapul – egymás terhét hordozzátok – akkor már nem is olyan lehetetlenre vállalkozunk. Az előadó sajnálattal konstatálta, hogy korunkban rossz irányba változnak az emberi ideálok. A kérészéletű celebek világa jött volna el? Az oly sokszor hangoztatott nyitottság valóban fontos, ám talán még ennél is lényegesebb, hogy mire vagyunk nyitottak… ahogy nehezen megszerzett anyagi javainkat szeretjük biztonságban tudni, ugyanúgy őriznünk kell az elődeink által ránk testált szellemi értékeket is. A most folyó globalizáció akkor lenne igazán áldásos dolog, ha ennek örvén nem a piacok meghódítása történne, hanem igazi szellemi globalizáció menne végbe, amelyben az igaz, örök emberi értékek kapnák a főszerepet. A XXI. század emberének is rá kell jönnie arra, hogy életünk jelentős dolgai a szellemi világban történnek. Valószínűleg azért van oly sok megkeseredett, kiüresült lélek manapság, mert igen messze jár ettől felfedezéstől.
A világ szenvedése tengernyi. Ezen nem változtatott a XXI. század sem. Nem lehet más feladata a nemes léleknek tehát ma sem, mint hogy egy csöppnyit elvegyünk ebből a szenvedésből – mondotta befejezésképpen az írónő.

Szépreményi Kristóf

 

Megosztom: facebook iwiw twitter	A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.