Kétszáz éves a ráti református templom

Fennállásának 200. évfordulója alkalmából november 20-án hálaadó istentiszteletre került sor a ráti református templomban.

Az alkalom a ráti református gyülekezet hittanosainak ünnepi műsorával vette kezdetét.

Isten igéjét Zán Fábián Sándor püspök hirdette, aki a prédikációjában kiemelte, ezekben a vészterhes időkben hatalmas megtartó ereje van a közösségeknek, az imádságnak és a biztató szavaknak, mert ezek segítenek átvészelni a viszontagságokat.

– Hálával telt szívvel gyűlhetünk itt össze, van miért köszönetet mondanunk. Száz évvel ezelőtt jött létre a Kárpátaljai Református Egyházkerület és kétszáz évvel ezelőtt épült fel a ráti református hívek temploma. Viharos évszázad áll mögöttünk, de mindezek ellenére Isten megtartott bennünket.

Sokszor ártottak nekünk, de az Isten hatalma, szeretete erősebbnek bizonyult minden ellenségnél.

Hálásak lehetünk e templomért, s ennek építőiért. Mindazokért, akik nemzedékről nemzedékre továbbadták a hitet, gondot viseltek az Úr hajlékáról, mely arra hivatott, hogy itt az Isten nevét magasztalják és segítségül hívják. Sokan jártak itt gyásszal a szívükben, de olyanok is, akik a gyógyulásért könyörögtek vagy a 79 évvel ezelőtt a sztálini lágerekbe elhurcoltak hazatéréséért fohászkodtak – mondta Zán Fábián Sándor.

A Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke prédikációjában rámutatott: a mi feladatunk, hogy megőrizzük ezt az örökséget és vallást tegyünk hitünkről, példaként szolgáljunk a jövő nemzedékének.

– Fontos a közösség, ez az életterünk. Emberi kapcsolataink sokszor megromlanak, gyakran érezzük úgy, hogy nem értenek meg bennünket, hogy összefogtak ellenünk, hogy mi nem vagyunk fontosak, velünk nem törődnek. Kilátástalannak érezzük helyzetünket és nem tudjuk, miként változtathatunk ezen. Ilyenkor Máté evangéliumának egyik igeversét fontos észben tartanunk: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” A templom az a hely, ahol embertásainkkal és Istennel való kapcsolatunkon is javíthatunk. Nem véletlenül hangzik el az Úrtól tanult imádságban, hogy „bocsáss meg, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”, és nem hiába énekeljük azt az úrvacsora vétel előtt, hogy „egy kenyérből és egy pohárból csak testvérek részesülhetnek”. Meg kell értenünk,

Isten akarata az, hogy úgy szeressük felebarátunkat, mint önmagunkat.

Emberek által jut el hozzánk az Isten evangéliuma, ezáltal tapasztalható meg az ő gondviselése és szeretete. Ez a közösség 200 évvel ezelőtt így fogott a templomépítésbe, gondjuk volt egymásra és arra, hogy az Úrnak hajlékot állítsanak. Elődeink bátrak voltak, a vészterhes időkben is helytálltak, ez kell legyen a mi feladatunk is, még akkor is, ha kilátástalannak tűnik a helyzet. Minden nemzedékre rábízatott, hogy megélje Istennel való kapcsolatát, és példa legyen utódai számára. Így legyünk figyelmesek egymással, értékeljük embertársaink felénk irányuló hűségét és szeretetét. Tudjunk megbocsátást gyakorolni és imádkozni a kívülállókért. Igyekezzünk az Isten elé vezetni őket, hogy ez a templom ne csak nekünk, hanem másoknak is lelki hajlék legyen – hangsúlyozta a püspök.

A templom és a gyülekezet történetét Szimkovics Tibor helyi lelkipásztor ismertette .

– E templom kőtornyának 1812-ben volt az alapkőletétele. Az építkezés azonban elhúzódott egészen 1823-ig. A kőtornyot fából készült hajóval egészítették akkor ki. Az egyházközség nem tartozott a leggazdagabb gyülekezetek közzé, így új templomának alapkövét csak 1852-ben tehette le. Építését 1864-ben fejezték be. A gyülekezet akkor megválasztott lekésze,

Morvay József 57 éven át szolgált itt.

A templomnak két harangja van: az egyik 1928-ban, a másik 1930-ban készült. Mindkettőt Egry Ferenc öntötte Kisgejőcön. A 20. században sűrűn váltották egymást a lekészek a településen. A második leghosszabb ideig szolgáló lelkipásztor

Stefán Miklós volt, aki 50 éven át hirdette Isten igéjét e gyülekezetben.

Neki köszönhetően a legsötétebb kommunista időkben sem zárattatott be a templom ajtaja a hívek előtt. Az itt szolgáló lelkészek mellett fontos szót ejtenünk a gyülekezet gondnokairól is. Id. Hajdú István, miután megjárta a gulágot és hazatért Szibériából, elvállata ezt a tisztséget. Ő volt az, aki életútjával példát mutatott számunkra, s a következő nemzedéknek. Kiss Géza szolgálati idején épült fel a parókia. Kiss Géza helyét ifj. Hajdú István vette át. Mindnyájan szembesülünk azzal, hogy az utóbbi évek történései hatására nőtvéreink milyen jelentős szerepet vállalnak magukra.  Így történt ez a mi gyülekezetünkben is, a legutóbbi presbiterválasztáson több nőtaggal is gyarapodtunk – fejtette ki a lelkész.

Szimkovics Tibor, aki 2007-től a gyülekezet lelkipásztora, részletesen tájékoztatta a jelenlévőket a templomban történt felújításokról is, s köszönetet mondott minden egyes támogatónak, akik nélkül a templom nem pompázhatna jelenlegi fényében.

Ezt követően a gyülekezet Kőszikla énekkara dicsőítő énekeket adott elő Szimkovics Edina vezetésével.

Végül az egyházi személyek egy-egy igét helyeztek a megjelentek szívére. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a KRE nyugalmazott püspöke, Horkay László is, aki 1981. február 17-én e templom szószékén mondta el élete első prédikációját.

Ezt követően a szervezők szeretetvendégségre invitáltak minden résztvevőt.

Fotó: Szimkovics Tibor