Püspökszentelést tartottak a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban szombaton Bácsfeketehegyen

2023. Oct 16., szerző: Adminisztrátor

„Nem beosztottjaink vagy híveink vannak, hanem népünk”

Püspökszentelést tartottak a Szerbiai Református Keresztyén Egyházban szombaton Bácsfeketehegyen. A nemrég megválasztott Harangozó Lászlóra áldást mondott az összes Kárpát-medencei református püspök, és köszöntőbeszédet tartott a rendezvényen Novák Katalin köztársasági elnök is.

ADJUNK MINDENKINEK INNI, AKI KÉR

A sziklából vizet fakasztó Mózes és a szomjazó nép története a mi történetünk – mondta Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Generális Konvent ügyvezető elnöke igehirdetésében, amelyet Mózes negyedik könyve alapján tartott meg (4Móz 20,8b). Elmondta, hogy bár ez a történet távolinak tűnik időben, helyzetben, kultúrában és életmódban is, de azért olvassuk, mert azt akarjuk, hogy a mi történetünk legyen, hogy a miénk legyen az a csodálatos ígérethalom, amit Isten kínál nekünk. Mi nem csak egy könyvet olvasunk, hanem az élő igét keressük, a valóságot, amibe be lehet lépni – tette hozzá a püspök. Hangsúlyozta, hogy együtt olvassuk, hogy Isten élő igéje kössön össze bennünket, református keresztyén magyarokat mindennap.

Nekünk a hitvallás legszemélyesebb ügyünk, de nem magánügy – jelentette ki Balog Zoltán, kiemelve, hogy nem külön-külön akarunk jóban lenni Istennel, hanem azt akarjuk, hogy együtt vezessen minket, mint régen Izraelt; szomjazunk, ahogy annak idején a választott nép a pusztában. A lelki vezetők, a pásztorok együtt szomjaznak a néppel, nem külön igényeket nyújtanak be Isten felé, hanem a közösség hiányait viszik elé – mondta a Zsinat lelkészi elnöke, de hozzátette, hogy az is feladatuk, hogy vizet fakasszanak a népnek a sziklából. A vizet Isten teszi oda, de nekünk, lelki vezetőknek kell kiszabadítani – emlékeztetett a püspök. – Nekünk nem beosztottjaink vannak, még csak nem is híveink, hanem népünk – mondta Balog Zoltán, és a délvidéki reformátusoknak hangsúlyozta: Mi, a Generális Konvent nem egyszerűen mellettetek állunk, hanem mi ti vagytok, ti mi vagyunk. Harangozó Lászlónak pedig azt emelte ki, hogy őt ugyanaz az Isten küldi, mint Mózest, és neki is ugyanazt ígéri, hogy vele lesz.

– Azt, hogy itt Délvidéken hol a szikla, amiből vizet lehet fakasztani, azt nektek kell megkeresnetek, de biztosak lehettek, hogy van benne víz – mondta a Generális Konvent ügyvezető elnöke. Mert Istennek nem érdeke, hogy bárkinek is szomjan kelljen halnia Délvidéken, a Kárpát-medencében, Európában, vagy bárhol a világon – tette hozzá. – Nekünk a vizet fakasztó Mózes több, mint vezető, több, mint példakép, az egész magyar nép ismerheti fel sorsát a választott nép történetében. Istennek egy választott népe vagyunk, ennél nagyobb tisztesség nem is lehet, és ezzel kinyílik előttünk a világ – hangoztatta Balog Zoltán, és figyelmeztette Harangozó Lászlót, hogy nem egyszerűen egy kis nemzeti csoport vagy egy felekezet vezetője lesz, hanem Jézus Krisztus követe. Amikor róla teszünk bizonyságot, nem kötnek sem a felekezeti, sem az országhatárok, ezért fakasszunk vizet és adjunk mindenkinek inni, aki kér – mondta a püspök, és Harangozó Lászlóhoz fordulva úgy fogalmazott: add az élő vizet, melyet, akit te is kaptál, azt add, ami a tied. Azt add, aki a tiéd, a te életed közepe, ereje, szabadítása, megtartója, add Jézus Krisztust, és akkor a pokol kapui sem vesznek diadalt rajtunk.


ISTEN NEM HAGYOTT EL ÉS FOLYAMATOSAN FORMÁL

Miután Harangozó László letette az esküt, hogy legjobb tudásával és minden erejével arra törekszik majd, hogy Isten dicsőségét és az egyház javát szolgája, a Generális Konvent püspökei, majd a szerbiai lelkészek sorra áldást mondtak az új egyházvezetőre.

Harangozó László püspöki igehirdetését a Rómaiakhoz írt levél alapján tartotta (Róm 8,28): akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál. Ezt az igeverset könnyű átélni, amikor sikeresek vagyunk, amikor megtaláljuk a társunkat, amikor a gyerekeink ott szaladgálnak körülöttünk, de nehezebb átélni amikor az embernek küzdelmekkel kell szembenéznie – mondta a püspök. És ilyenkor nem egyszer feltesszük a kérdést, hogy hogy szerethet engem az Isten, és én hogy tudjam szeretni őt, amikor a gyermekem koporsója mellett állok, amikor betegségem van, amikor sikertelen vagyok; amikor azt érzem, magamra hagytak – folytatta Harangozó László. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy van-e értelme egyáltalán hinni, van-e jövője a hitnek, a keresztyénségnek ebben az Európában, ebben a világban, ahol elhagyják azt, ami érték? – tette fel a kérdést, és rögtön választ is adott: – A válasz az, hogy igen, van értelme, és Isten nem hagyott el, mert úgy szeret minket, hogy megváltott. Ő alkotott, ő formált minket, és ma is folyamatosan formál, de ez néha küzdelmes, néha mélységeken kell átmennünk. De ő hordoz minket – jelentette ki a püspök.

A magyar nemzetet is, amely „itt él ebben a világban, ebben az Európában, amelyik azt mondja, nincs szükség a hitre és erre az egyházra, erre a »süllyedő hajóra«”, arra figyelmeztette, hogy emlékezzen erre, akkor is, ha néha Isten nehézségeket állít elénk. Harangozó László szerint arra lettünk elhívva, hogy ebben a világban Krisztus hordozói legyünk, és engednünk kell, hogy ez így legyen, és Isten erre alkalmassá formáljon bennünket.

A REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYSÉGE

A köszöntések sorát Kató Béla erdélyi püspök nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei magyar református püspökök mind megjelentek az eseményen, amivel a református egyház egységét juttatták kifejezésre, és azt, hogy bárhol éljen egy magyar református a világon, számon tartatik.

Úgy vélte, Harangozó László egy feszültséggel teli világban kapta meg az elhívást, hogy vezesse a szerbiai keresztyén egyház református népét, és az a kérdés, hogy sikerül-e a sebeket őrző közösségeket újból eggyé kovácsolnia, vagy legalább tompítania a feszültségeket. Köszöntését azzal zárta, hogy felidézett egy Erdélyben ismert mondást: szegény az eklézsia és a pap a harangozó. A jelenlegi helyzetre igazítva az erdélyi püspök viccesen úgy alakította át a mondást, hogy szegény az eklézsia és a Harangozó a püspök; majd Isten áldását kérte az új egyházvezetőre.

PALÁST ÉS SZERETET

Csányi Erzsébet, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház főjegyzője kiemelte, hogy felemelő érzés számukra, hogy számontartják őket, és Harangozó Lászlónak azt tanácsolta, hogy ahogy a Szentírás mondja, szeresse az Urat, és szeresse a gyülekezeteket is, amelyeknek püspöke lett.

Emlékeztette, hogy sosem lesz egyedül, mert mindig lesznek, akik mellette állnak majd. Végül bejelentette, hogy a szerbiai lelkészek egy palástra való összeget adtak össze a püspöknek, és ahogy ez a palást körbeöleli majd a testét, úgy öleli majd körbe őt a mindenható Isten az ő szeretetével és gondoskodásával.

NEM CSAK A HIT HÁZAI

A magyar kormányt Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár képviselte, és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelét olvasta fel. „Aki hisz, az erején felül képes tenni és harcolni” – írta a kormányfő, majd úgy fogalmazott, hogy „a világ kevés pontján értik ezt úgy, mint Önöknél, a Vajdaságban, ahol a református templomok száz év óta nemcsak a hit házai, de egyúttal a magyarság mentsvárai is”.

Orbán Viktor kiemelte, hogy „olyan elhivatott pásztort, tapasztalt kormányost választottak meg erre a feladatra, aki kamaszkorában misszionáriusnak készült, lelkészként pedig a gyülekezeti munkától az intézményvezetésig számos feladatkörben megállta a helyét”. Harangozó Lászlónak a miniszterelnök azt kívánta, hogy szolgálata legyen áldott nemcsak a délvidéki reformátusok, hanem az egész vajdasági magyarság javára.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK EGY FORRONGÓ VILÁGBAN

Olyan időket élünk, amikor még az is aggodalmas szívvel nézi a híradókat, aki a világ távolinak tűnő történéseiről nem szokott tájékozódni – mondta Novák Katalin köztársasági elnök. Hozzátette: Azt látjuk, azt érezzük, azt tapasztaljuk, hogy forrong a világ körülöttünk, minthogyha kifordult volna a sarkából. – Amikor forrong a világ, a hívő keresztyének Istenhez fordulnak válaszokért. Szeretnénk választ kapni arra, hogy hol van az erőszaknak, hol van a terrornak a határa, és hogy hogyan feleljünk meg Isten parancsainak – mondta a köztársasági elnök. Hangsúlyozta, hogy ő is keresi ezekre a kérdésekre a válaszokat, és az ő válasza az összekapaszkodás. – Ahogy az édesanya képes a gyermekével összekapaszkodni, úgy kapaszkodik össze az anyaország is a határon túli magyarokkal, mert most a magyarok összekapaszkodásának az ideje jött el – fogalmazott az államfő, kiemelve, hogy erről az összekapaszkodásról szól az is, amikor számon tartjuk a magyarokat Magyarország területén kívül is.

Ki állja meg hát a helyét? – tette fel Dietrich Bonhoeffer, a világtörténelem egyik legsötétebb korszakában megfogalmazott kérdését Novák Katalin, és idézte is a teológus válaszát: „Csak az, akinek nem a maga okossága, elvei, lelkiismerete, szabadsága, erényessége jelenti minden dolgok legvégső mértékét, hanem mindezeket kész feláldozni, amikor hitben és egyedül Istenhez való hűségben engedelmes és felelős cselekvésre van hivatva; a felelős ember, akinek élete semmi más nem akar lenni, mint felelet és válasz Isten kérdésére és hívására.” Az államfő szerint örömre ad okot, hogy a Szerbiai Református Keresztyén Egyház olyan püspökkel, olyan vezetővel gazdagodott, akire pontosan illik ez a leírás, aki tudja, hogy honnan kapta erejét, hitét, tálentumait, és tudja, hogy akkor lesz erős, hogyha a rábízott közösség és ő képesek az összekapaszkodásra. – Ehhez kívánok soha nem fogyatkozó hitet, erőt, kitartást és az Úristen gazdag áldását – zárta köszöntését Novák Katalin köztársasági elnök.

A KÖZÖSSÉG, AMELY ÉLNI AKAR

Harangozó László püspök megköszönte a köszöntéseket, és arra kérte a megjelenteket, hogy imádkozzanak azért, hogy mindezek a jókívánságok valóra váljanak, és hordozzák imáikban a délvidéki magyar reformátusokat, hogy „ez a közösség, amely élni akar, valóban élni tudjon”.

Az istentisztelet végén a hirdetések és a záróima után az összegyűltek átvonultak a helyi iskola sportcsarnokába egy szeretetvendégségre. Az istentiszteleten orgonajátékával szolgált Erdélyi Dániel, az apostoli köszöntést és a záróimát pedig Orosz Attila bácsfeketehegyi lelkipásztor mondta el. A szerb kormányt Maja Gojković miniszterelnökhelyettes képviselte.

Ulicza Tamás

reformatus.hu


 

 

 



A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.