TANÉVNYITÓ BESZÉD

Főtiszteletű Püspök úr és Főgondnok úr! Mélyen tisztelt meghívott vendégeink!

Kedves Lelkipásztorok, Hitoktatók, líceumi Tanárok és Diákok, Munkatársak, Óvónők és Dadák, Szülők és gyülekezeti tagok!

A 100 éves Kárpátaljai Református Egyházkerület ünnepi tanévnyitóján visszatekintve a mögöttünk álló időszakra, Isten iránti hálával mondhatjuk, hogy van mit megköszönnünk. Az Isteni gondviselés által bőven kijutott a részünk a jókból, de a nyomorúságból is.

Mennyi mindent ölel át ez a100 esztendő… háborúk nyomorúságait, éhínségeket, elhurcolásokat, fogságokat, az ateista uralom lélekölő pusztítását, világjárványokat s most újra a háború árnyéka vetül ránk, de mindezekben megtartotta magyar református népét az Úr Kárpátalján. Sőt, áldást adott a maradékra. Az élet utat tört magának és a csonka családok megerősödtek, a felnövekvő gyermekek az életet választották és egyszer csak, amikor az Úristen jónak látta, 30 évvel ezelőtt, az elődeink kitartó, áldozatot is vállaló szolgálatára, az Egyházban elkezdődött a megelevenedés, Isten Szentlelke által. A Kárpátaljai Református Egyházkerület, mint egyháztest elkezdett épülni, mind fizikailag, mind lelkileg. Isten Igéje megújította, megszilárdította, meggazdagította közösségeinket. Mindezekre gondolva egy Igeverset szeretnék most a Kedves Testvérek elé hozni, az 1Sámuel 16, 7. versét:

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.”

Van mire tekintenünk. Az egyházkerület oktatói-nevelői munkáját illetően, a mögöttünk álló 30 év igencsak meghatározó szerepet töltött be. Mi, a fiatalabb generáció tagjaiként úgy nőttünk fel, hogy természetes volt számunkra, hogy keresztyén nevelést kaptunk, hitoktatásban részesültünk, nyári táborokon vettünk részt, jól felszerelt gimnáziumokban tanulhattunk kiváló pedagógusoktól, szolgálati éveink alatt otthonos parókiákon élhetünk, fűtött, minden eszközzel felszerelt gyülekezeti termekben folyhat a hitoktatás, csodálatosan megújult templomok szószékein hirdethetjük az Igét, a gyermekeink református óvodákba járhatnak és egy családból már a második generáció is ugyanabban a líceumban tanulhat.

Kedves Testvéreim, van mire tekintenünk, a Nagyberegi, Nagydobronyi, Péterfalvai és a Técsői Református Líceumokban a legkorszerűbb körülmények között csaknem 560 diák kezdheti meg a 2023/24-es tanévet, ez mintegy 30 fővel több, mint az elmúlt tanévben.

16 egyházi működtetésű óvodánkban 300 kisóvodás kap keresztyén nevelést, már kora gyermekkorban.

Nefelejcs Rehabilitációs Központjainkban, Hetyenben és Mezőváriban – 65 speciális igénnyel rendelkező gyermeket fejlesztünk és tanítunk.

Kálvin János Református Szakkollégiumunk 110-130 diáknak is ad otthont, akik számára külön ifjúsági gyülekezet működik Beregszászban.

Ha azt nézzük, ami a szemünk előtt van, akkor ma van miért hálát adnunk. Mindez a gondosan kiépült infrastruktúra, vitathatatlanul Isten ajándéka számunkra, mellyel Krisztustól kapott küldetésünket, a tanítvánnyá tételt, az emberhalászatot végezhetjük óvodás kortól egészen főiskolásig. De ezek az értékek nem maguktól álltak össze, pottyantak le számunkra, hanem elődeink áldozatos és kitartó, fáradságos munkájának gyümölcsei. Érettük is vagyunk ma itt, hogy megköszönjük nekik, hogy nekünk építettek, alapítottak és érettünk a jövőbe reménységgel tekintettek. Vannak a hitoktatásban és a református oktatás-nevelésben 30 éve hűségesen szolgáló testvéreink, akiknek a munkájuk gyümölcse az egész Kárpátalján, de még az Anyaországban is jelen van. Emberileg van mire tekintenünk, sok minden van a szemünk előtt amiért hálát adhatunk. Sőt, kimondhatjuk, hogy ha a láthatókra tekintünk, érdemjegy: jeles.

DE! Isten most figyelmeztetni kíván ennek az Igeversnek a folytatásával,mert Isten nem azt nézi, amia szem előtt, hanem azt nézi, ami a szívben van. Ne tévesszen meg bennünket, ami a szemek előtt van, mert Isten azt nézi, hogy a legmodernebb iskoláink, óvodáink falán belül milyen élet folyik, azt nézi, hogy a legjobb szaktudással rendelkező tanáraink milyen lelkületet adnak át a tudomány mellett a növendékeknek.Minden tekintetben a református keresztyén értékrend szerint történik-e a fiataljaink formálása?A hívő életre segítés, az evangelizáció működik-e, mély üzenetet hordozó lelki énekek szólnak-e a folyosókon? Uralkodik-e az egymást segítő, támogató jelenlét a fiataljaink között? Mi van a szívekben, ma, amikor a világban uralkodó erőszak mindenhová elér, és gyűlöletet szít, az ember nem fél bűnt elkövetni, és a bűnbánó, alázatos lélek már nem divat. Mi van a szívekben egy-egy munkatársi kollektíván belül? Jó e, krisztusi e a légkör körülöttünk?  Uralkodik-e a szeretet közöttünk és az egyetértés. Mert csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor (ahogy 133. Zsoltár mondja). Az egyház által hirdetett értékek megjelennek-e a mindennapokban, vagy csak az intézmény neve és a fenntartója református? Ha erre nem figyelünk, könnyen célt tévesztettekké válhatunk. Mert az Úr azért adta mindezt nekünk, még a háború árnyékában is, a megfogyatkozás ellenére is: színig megtelt iskolákat, hogy jó magvetést végezzünk. Az idő sürgetve rohan… a gyermekek, fiatalok hamar kirepülnek a kezeink közül. A szívünkbe adott lélekmentés tüze, az értékmentés tüze, az élő reménység ki ne illanjon belőlünk.

Öt/hányasra osztályoz az Úr bennünket? Lehet javítani. Az Úr Jézus Krisztus megengedi, még megengedi. Mert az Ő vére minden vétket, mulasztást eltöröl és megújít, friss erővel tölt el az előttünk álló tanévben is. Minden új tanév egy új kezdet lehet, melyben erős elhatározással jó célokat tűzhetünk ki magunk elé. A diákok a tanulásban, a pedagógusok a hűséges szolgálatban.

Tőle kívánok áldást minden jelenlévő testvérünk számára, pedagógusoknak, hitoktatóknak, lelkész testvéreimnek, egyházi szolgálatban levőknek, diákoknak, ovisoknak, mindenkinek, Istentől megáldott, jó eredményekben gazdag 2023/24-es tanévet kívánok!

Menyhárt István

KRE a Tanügyi Bizottságának elnöke

Nagydobrony, 2023. szeptember 3.