Konfirmáció mennybemenetel napján Dercenben

Jézus megőrzi az övéit 

Dercenben május 26-án 16 derceni fiatal vallotta meg Istenbe vetett hitét és tett fogadalmat.

Mennybemenetel –  vagy ahogy még nevezik: áldozócsütörtök – ünnepe húsvét után a 40. napra esik, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. A református egyházban régi hagyomány, hogy ilyenkor tartják a konfirmációt, bár az utóbbi időben egyre több gyülekezet az ezt követő vasárnap fogadja ünnepélyes keretek között tagjai sorába a hitüket nyilvánosan megvalló fiatalokat. Dercenben május 26-án 16 derceni fiatal vallotta meg Istenbe vetett hitét és tett fogadalmat, hogy Jézus Krisztusnak igaz követője, a református anyaszentegyháznak hűséges, engedelmes és minden áldozatra kész híve lesz. 

Az ünnepi istentisztelet Zsukovszky Miklós helyi lelkész, a Beregi Református Egyházmegye esperesének igehirdetésével vette kezdetét. János evangéliuma (17, 1–21) alapján Jézus mennybemenetele előtti „jelentését elemezte”. A Fiú számot az Atyának a rábízott feladat elvégzéséről. Az igehirdető rávilágított arra, hogy Jézus valóban az Isten Fia, öröktől fogva és örök Isten. Ott volt a világ teremtésénél – „Dicsőíts meg, Atyám önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett” (Jn 17, 5) –, amikor még semmi nem létezett a mai létezőkből, ő isteni dicsőséggel uralkodott már. Így mennybemenetelkor nem ismeretlen helyre távozik, hanem hazamegy. Neki nem ez a földi volt az igazi otthona.

Ezt a nyomorúságot, a szenvedést azért vállalta, hogy mindazoknak, „akiket neki adtál, örök életet adjon”.

Hogyan adja ezt? „Azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem és elhitték, hogy te küldtél engem” (Jn 17, 8). Nekik adtam, elfogadták, elhitték és ettől lett örök életük.

Zsukovszky Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy amint teremtette Isten az életet – „legyen!” –, úgy az örök életet is az ő beszédével teremti. Ezért kell megragadni minden alkalmat az ige olvasására, hallgatására. Akik pedig hiszik és befogadják az ő igéjét, azokat megőrzi, „senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből”. Ebben a mai nehéz helyzetben számunkra is ez a remény, hogy Jézus megőrzi az övéit. 

A most vallást tevő fiatalok mellett mindenki felé szólt az üzenet: el kell indulnunk azon az ösvényen, amelyet ő kitaposott nekünk, s meg kell azon maradnunk mindvégig. Jézus elvégezte a megváltást, a mi küldetésünk, hogy vigyük a jó hírt bátran a világba. Nem kell félnünk, ő könyörög értünk, s azokért is, akik a mi bizonyságtételünkre hisznek majd őbenne. Az, aki kinyitotta előttünk az Isten országának ajtaját, az, aki megnyitotta a halálnak bezárt kapuját, az, aki mennybemenetelkor megnyitotta az eget, nemcsak maga előtt, hanem előttünk is, az a hatalmas Úr meg tudja nyitni bárkinek a szívét. Az igehirdető abbéli reménységének adott hangot, hogy Jézus második dicsőséges eljövetelére nem tétlen várakozunk, hanem úgy tudunk élni, hogy amikor meg kell állnunk az Ő színe előtt, akkor alázatos, de tiszta szívvel adjunk számot mi is, mint ahogy tette ezt mennybemenetelekor Jézus:

„Elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem”.

A mennybemenetel evangéliumát hallva teljen meg szívünk örömmel, reménységgel bizonyossággal, bátorsággal.

Igazán felemelő percek következtek. Az egyik konfirmandus megkeresztelését követően tizenhat fiatal vallotta meg hitét és tett tanúbizonyságot, majd Zsukovszky Miklós egy-egy ige kíséretében kért áldást külön-külön mindegyikük életére. Iván Sándor gondnok Pál apostol szavaival bátorította őket, hogy ne szégyelljék az evangéliumot, „hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére …, mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe”… „Az igaz ember pedig hitből fog élni” (Róm 1, 16–17). A fogadalomtevők nevében Pelsőczi Barbara Boglárka mondott köszönetet szülőknek, nagyszülőknek, lelkészeknek, hitoktatóknak, s tett társai nevében ígéretet arra, hogy a megkezdett úton hitvallásukhoz és fogadalomtételükhöz híven, Jézus tanítása szerint fognak haladni.

Végezetül Máté Richárd lelkész intette a fiatalokat, hogy ez a mai alkalom nem a cél, hanem a kezdet kell legyen.

Marton Erzsébet