Bemutatták az új Károli-Bibliát

A mai generációk számára is jól érthető nyelvezettel, új tördeléssel, de a régi szövegkép megőrzésével jelent meg idén az új Károli-Biblia. A szakemberek több mint négy évet dolgoztak az új kiadáson, a mai magyar helyesírás szerint revideált változaton. A kötetet a Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó közös könybemutatója ismertette.

Ünnepélyes keretek között mutatták be az 1908-as Károli-Biblia új kiadását, a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE), november másodikán. A Bibliatársulat szöveggondozásában két új edícója is megjelent a Szentírásnak. Az egyik a revideált új fordítású Biblia (2014). A másik az 1908-as Károli-Biblia idén napvilágot látott, a mai magyar helyesírás szerint revideált változata. Ezt mutatta be Szabó András, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának emeritus professzora, Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára és Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke.

A munkálatok 2015-ben kezdődtek. Nem volt egyszerű feladat – emlékezett vissza Pecsuk Ottó –, hiszen csak a szöveg javításához három év kellett. A legfontosabb szempont az volt, hogy a történelmi, archaikus szöveget úgy alakítsák át maivá, az új olvasók számára is jól érthetővé, hogy közben a tartalmi részéhez ne nyúljanak hozzá. Gáncs Péter, a Magyar Bibliatársulat elnöke tudatta: – Ez az új kiadás nem valamiféle leporolása egy muzeális értékű műtárgynak, nem ráncfelvarrás, még kevésbé balzsamozás, sokkal inkább értékteremtés.

A szakembereknek sokszor dönteniük kellett: a régies megfogalmazások sorát (például a népnyelvi elemeket, népies fordulatokat) átírják-e maivá, vagy teljesen hagyják el, esetleg őrizzék meg eredeti formájában (hiszen ez sem áll távol későbbi korok nyelvétől, s máig érthető).

Az új kiadás célja: úgy őrizze meg az 1908-ban kiadott Károli-Bibliát a mai generációk számára, hogy ne csak olvasni tudják, hanem világosan értsék ők is. Ennek érdekében az archaikus írásformát, a helyesírási és külalaki régiességet át kellett formálni maivá. A mintegy száz éve kiadott Biblia szövegképe már nyomdatechnikailag sem modern, szinte olvashatatlan. A régi szövegkép, a régi tipográfia, a régi tördelés elavult, így új formába kellett öltöztetni – tájékoztatott Pecsuk Ottó főtitkár, a KRE Hittudományi Karának docense.

Mindezeket a változtatásokat úgy akarták megoldani, hogy ne modern Bibliát alkossanak: a tartalom megmaradt, de a régi szöveg átalakult, mai helyesírással, mai szövegképpel. Új tördelést kapott a kiadvány, de igyekeztek megőrizni a régi szövegkép értékeit. Az újratördelés folyamán tehát mindig figyeltek a régire is. A kereszthivatkozások a lap alján lábjegyzetbe kerültek. A szakaszcímeket kiemelték, de igyekeztek nem túlhangsúlyozni. Esztétikailag felfrissült a szövegkép, ám ha valaki a régi Károli-Bibliát ismeri, és kinyitja ezt az új változatot, ismerős szöveggel találkozhat.

A bemutatón Gáncs Péter a reformáció ünnepére utalt vissza, felidézve Luther Márton egyik gondolatát: az egyháznak az igazi kincse az evangélium.

A Bibliatársulat elnöke feltette a kérdést: értjük is, amit olvasunk? Nem elég csak olvasni, érteni is kell azt. Erre jó ez az új kiadású Biblia. A püspök szerint mindennél nagyobb kincsei e kiadásnak a kereszthivatkozások –amelyeket a lap alján találunk –, hiszen ezek segítenek eligazodni az igazi reformátori bibliai szóhasználatban, itt a Biblia magyarázza önmagát.

Szabó András szerint a Bibliával való foglalkozás mindig is kollektív munka volt. Már a Vizsolyi Biblián is többen dolgoztak. Ez nagy formátumú Bibliaként jelent meg, csak az úrasztalára kitéve, templomban lehetett használni. Ez lett a protestáns Biblia. Történelmi visszaemlékezését azzal folytatta: az elkövetkezendő években egyre kisebb formátumban, kézbeadhatóként, kézikönyvként adták ki a Bibliát.

A 17–18. században a különböző fordítások, kiadások, nyomtatványok egyre nagyobb számban, elsősorban külföldön (Németországban, Svájcban) láttak napvilágot. A fordulópont az 1800-as év volt, hiszen a nyomdatechnika és az írni-olvasni tudás terjedésével egyre nagyobb igény merült fel a nagy mennyiségű, gyors szövegkiadásra. Míg korábban a Bibliát a hívek úgy ismerték meg, hogy a lelkész vasárnaponként és ünnepnapokon felolvasta az aznapi igét, az 1800-as évekre egyre többen tudták maguk is, önállóan olvasni a könyveket. Így igény merült fel a Károli-féle Biblia felújítására, javítására. Ez készült el 1908-ra. Ennek a szövegét láthatjuk viszont a most, 2021-ben kiadott verzióban. Ez az utolsó Károli-Biblia – zárta gondolatmenetét Szabó András professzor.

Pecsuk Ottó előadásának végén felhívta a figyelmet: várják, gyűjtik a visszajelzéseket, észrevételeket az új kiadással kapcsolatban.

(Kálvin Kiadó, 2021)

Fülöp-P. P. Anna

reformatus.hu