Családi csendesnap hetedszer

Reformátusok családi csendesnapja hetedszer

500 éve az áldás útján

A Kárpátaljai Református Egyház évente megrendezi legnagyobb, tömegeket megmozgató családi csendesnapját. Idén hetedik alkalommal került sor a nagyszabású eseményre, melynek ismét Nagydobrony adott otthont, s amelyen több mint hétezren dicsérték együtt az Urat, s adtak hálát mindazokért az áldásokért, amelyeket a reformáció hozott, s amelyeket ki-ki megtapasztalhatott a saját életében. Hálát adtak a családokért, a megszületett gyermekekért, akiket áldásként kapunk. Hitet tettek a teremtő, megváltó, gondviselő Isten mellett, aki mindenkor vezeti, megújítja és formálja az egyházat s annak tagjait.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és előadást is tartott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

  Fotó: Bartos Gyula/EMMI

A helyi középiskola árnyas udvarán gyülekezőket Kovács Sándor és Erika, mezővári kántorok dicsőítő énekekkel fogadták, majd Zsukovszky Miklós, a Beregi Egyházmegye esperese tartott áhítatot a megújulás fontosságáról, a filippibeliekhez írott levél második része 1-8. versei alapján beszélt a harmonikus közösségek és családok kialakulását gátló és segítő tényezőkről.

Katona Viktória nagydobronyi lelkész bizonyságtételében megrázó erővel szólt a gyermekáldás hiába való várásának nehézségeiről, a próbatételekről, és tett bizonyságot arról, hogy Isten nem hagyja magára ebben a helyzetben sem a házaspárokat, az áldást másként készíti el számukra: a szívben született gyermekekben adja meg azoknak, akik figyelnek Rá.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előadását az Áldás, békesség református köszöntésben rejlő erő jelentőségének ecsetelésével kezdte. Ez a kiindulópont, mondta, mert azzal, hogy békességet kaptunk, és áldásunk van, nagyon messzire el tudunk jutni. A továbbiakban a lelkész-politikus arról beszélt, hogy kevés nemzetnek van olyan alaptörvénye, amely a biztos alappal – Istennel – kezdődik. „Isten, áldd meg a magyart” – olvasható a 2011-ben elfogadott magyar Alkotmány elején. Ez a zsinórmérték, ehhez kell igazítani az életünket, ha el akarunk igazodni a magyar közösség ügyeiben, akkor innen kell venni a segítséget, mondta. Balog Zoltán néhány cikkelyt is felolvasott az alaptörvényből, s ráirányította a figyelmet az előző alkotmányban szereplő „felelősséget érez” és a mostaniban leszögezett „felelősséget visel” a határon túli magyarság iránt kifejezések közötti lényeges különbségre. Aki érzi, annak viselni is kell a felelősséget, áldássá kell lennie a másik életében cselekedetei által is. Az Alaptörvényben is „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét”, s mint fogalmazott, ő is azért van most jelen a kárpátaljai reformátusok nagyszabású rendezvényén, hogy jelezze: ezt a szellemi-lelki egységet „nem csak őrizzük, hanem érezzük is, és viseljük, vállaljuk is, és táplálkozzunk belőle”. A miniszter abbéli reményének is hangot adott, hogy a Magyarországról érkező sokoldalú anyagi támogatások mögött az itteni magyarok is érzik a felelősségteljes gondviselést, a szeretetet. Közös értékeink a keresztény hit és a nemzeti összetartozás, közös felelősségünk pedig, hogy az ide érkező támogatásokból mindenekelőtt közösség épüljön, erősödjön Kárpátalján, hangsúlyozta Balog Zoltán.
    Az emberi erőforrások minisztere a családi csendesnap keretében a közéleti szereplők számára szervezett szemináriumi foglalkozáson is tartott előadást arról, hogyan lehet közéleti szereplőként Krisztus szolgájaként helytállni, illetve a helyi református templomban megnyitotta a Soli Deo Gloria: a magyar reformáció öt évszázada című kiállítást.

Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke, megköszönve Balog Zoltán előadását, bejelentette, hogy a kárpátaljai reformátusok is hozzájárulnak az üldözött keresztyének segítését szolgáló magyar kezdeményezéshez, eddig egymillió forintnyi összeget gyűjtöttek össze.

A szüntelen megújulás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese, aki a reformáció egyik legnagyobb hozadékának nevezte az anyanyelv megtartását, s hogy Magyarországon megszülethetett a Biblia. Elismeréssel szólt a KRE nemzetmegtartásban játszott szerepéről, illetve a Reformáció Gyermekei Program jelentőségéről is. Mindebben sziklavárként vállal szerepet a Kárpátaljai Református Egyház, erősítette meg az elhangzottakat Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Egyházügyi Osztályának helyettes vezetője. A Reformáció Gyermekei Programmal kapcsolatosan a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozta a program három nagykövet asszonya: Nyíri Iváncsik Katalin, Kovács Erika és Nagy Zita. Akik 3 ezer hrivnyás vásárlási utalványt adtak át a fészbukon meghirdetett „reformáció gyermekei” fotópályázat nyerteseinek. 

A házigazdák a testi táplálékról is gondoskodtak: nagyszerűen oldották meg a több ezres tömeg zökkenőmentes étkeztetését. Majd a színpadon a tiszaágteleki, a kisdobronyi református énekkarok, a nagydobronyi gyermekkórus szolgált, illetve sor került Varga Katalin és Ivaskovics József lemezbemutató koncertjére is. Közben különböző helyszíneken szemináriumi foglalkozásokat tartottak a házaspárok, a közéleti szereplők, a szépkorúak, a szenvedélybetegek, a gazdálkodók, a fogyatékkal élők, a tanárok, az egészségügyi dolgozók számára. Idén is összeállt az egyesített férfikórus, akik magyar népdalok dallamára adtak elő Istent dicsőítő énekeket.

Legyetek a feltámadásba vetett hittel élő emberek! – zárta evangelizációval az együttlétet Zán Fábián Sándor, aki arról tett bizonyságot, hogy csak közösségben élhet az ember egészséges életet, s mindenkor meg kell rajtunk látsszék: Isten megváltott gyermekei vagyunk, akik nem panaszkodnak, hanem az Úrtól vett igével van tele a szívük, s a feltámadott Krisztusról szóló bizonyságtétel az életük.

Marton Erzsébet

Fotók: Fábián Zoltán

Kapcsolódó Galériák