Beregszászban az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem

Áldozócsütörtökön különleges alkalomra került sor a beregszászi református templomban. Ezúttal az ünnepi istentisztelet résztvevői voltak az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem résztvevői is.

A szabadegyetem programja május 9–15. között zajlott Nyíregyháza-Sóstón. Ennek egyik állomásaként érkezett a küldöttség a Vérke-parti városba, ahol a vendégeket Taracközi Ferenc lelkipásztor üdvözölte. Az igét ez alkalommal Gábri Sándor, a kölni magyar református gyülekezet lelkipásztora hirdette, aki kiemelte: hitvallásunk fontos tétele, hogy megvalljuk (és ne csak áldozócsütörtökön) –, Jézus Krisztus felment a mennybe, hogy helyet készítsen mindazoknak, akik hisznek Őbenne. Bármennyire modern világban élünk, ezt nem tagadhatjuk. Életünkből nem hiányozhat Jézus, az a hit, hogy ő köztünk van. Az igehirdető hangsúlyozta: a gyülekezet Szentlélek nélkül nem gyülekezet. Áldozócsütörtök az emberiség nagykorúvá válásának ünnepe. Nagykorúakká váltunk-e? – tette fel a kérdést az igehirdető. Gondolkodjunk el ezen…

Az ünnepi istentiszteleten a Ladányi Katalin vezette beregszászi kamarakórus szolgált.

A vendégek és az ünnepi istentisztelet résztvevői közös úrvacsorán vettek részt, majd a szabadegyetem résztvevői megismerkedtek a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola életével, betekintést nyertek az itt folyó oktatási rendszerbe. A KRE Diakóniai Központjában ebéddel várták őket, majd a munkácsi várban tettek maradandó élményt nyújtó kirándulást.

Az eseményről a szabadegyetem egyik résztvevője, a nagyváradi Veres-Kovács Attila lelkész így számol be:
Az évente megrendezett szabadegyetemre Európa minden részéből érkezik az értelmiség, hogy egy központi gondolat köré sorakoztatva értekezéseiket és vitáikat, közelebb vigyék életüket a világ megértéséhez. Bibliai alapvetésű konferenciájukon neves egyház-tudósok és világi értelmiségiek fejtegették az Isten-ember és ember-ember kapcsolatában megjelenő együttérzés/szolidaritás jelenségét és gyakorlati megélésének lehetőségét.

A nyíregyházi megyeházán ünnepélyesen megnyitott konferencia vendéglátója a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár köszöntötte a résztvevőket a megye, a városi önkormányzat és a helyi egyházak nevében. Laborczi Géza evangélikus lelkész főszervezésében indult konferencia nyitónapjának ünnepélyes pillanatai voltak, amikor a megyeháza gyönyörű dísztermében Sebestyén Márta és zenésztársai tartalmasan szórakoztatták a konferencia résztvevőit.

Dr.Kozma Zsolt kolozsvári teológiai professzor, Frenkl Sylvia budapesti klinikai pszichológus, Baráth Béla egyháztörténész Debrecenből, Szekeres Szabolcs közgazdász Brüsszelből, Bárdi Nándor történész akadémikus Budapestről, és még sokan mások tartottak értékes előadást arról, hogyan járható a szolidaritás útja a 21. században, amikor olyan kihívásokkal kell szembenéznie az embernek, mint a fokozódó szegénység, a szeretet és társadalmi együttérzés megkevesbedése, a hit megfogyatkozása. Alapvető hivatkozási helynek bizonyult a Lukács evangéliuma 10. részében szereplő irgalmas samaritánus esete a vérbefagyott, kifosztott zsidó emberrel. Ha mindnyájan csak félholtnak tekintjük a reánk szoruló embert, akin már úgy sem tudnánk segíteni, mert úgyis meghal, - akkor valóban messze vagyunk a segítő bibliai példájától. De ha fél-élőnek tekintjük a segítségünkre váró embert, akkor értelmet adunk hitünknek, melyből egyenesen következik az aláhajló, segítő alázat, - érveltek az előadók.

Az esténként fellépett művészek (nyíregyházi Cantemus leánykar, Kovács László Attila orgonaművész, Berecz András mesemondó, Pregitzer Fruzsina színművésznő, a Pántlikás együttes) igen nagy sikert arattak a konferencia résztvevői körében.

Különleges alkalom volt, amikor a konferencia átutazott Kárpátaljára, Beregszászba áldozócsütörtök megünneplésére. A határon történt átkelés jócskán kifárasztotta az ilyen nehézkességhez egyáltalán nem szokott utasokat. Kissé késve is érkeztek a református templomba, ahol ünnepi istentisztelet keretében együtt úrvacsorázott a közösség. A templomi szertartást követően nagy tetszést aratott a Rákóczi Főiskolán tett látogatás, ahol a rektorasszony és a tantestület képviselői nagy szeretettel fogadták és vezették körül a vendégeket. Egyértelműen hősiesnek nevezték a magyar közösségnek a főiskola létéért és fennmaradásáért folytatott küzdelmüket. A munkácsi várban tett látogatás, majd a munkácsi városnézés és a beregszászi körséta felfedeztette újra a látogatókkal azokat a közismert elemeket, amelyek összekapcsolják a Kárpát-medence magyar városait építészetükben, városképükben. Csakhogy az önkormányzatok több figyelmet kellene hogy fordítsanak a közterületek rendben tartására, - állapították meg.
Mindent egybevetve, még a határon való „vissza”-kelés nehézsége sem vette el a kedvét az értelmiségi találkozó résztvevőinek, mert megtalálták azokat a testvéreiket és alkalmakat, akiknek és amikor segíteni kell azokon, akiknek nem elég csak a küzdelme a fennmaradásért, - melléjük kell állnia a testvéreknek.

Végkicsengésként állapította meg a konferencia zárónapján tartott nyílt fórum, hogy a magyar-magyar szolidaritás sok kívánni valót hagy maga után. Talán a jelenlegi magyarországi politikai változások új szemléletet hozhatnak ebben a vonatkozásban.

A konferencia azzal a reménységgel zárult, hogy a jövő évben Balatonszárszón a Pax Romana katolikus értelmiségi egyesülettel közösen szervezik meg az ökumenikus akadémiai napokat.

Kapcsolódó Galériák