Presbiteri konferencia Ung megyében

2009. január 16-án Nagydobronyban megrendezésre került egy soron kívüli presbiteri konferencia a Presbiteri Szövetség szervezésében.

Az Ung megye gyülekezeteiből szép számmal jöttek el mindazok, akik fontosnak érezték, hogy a presbiteri közösséggel együtt kezdjék meg ezt az új esztendőt. Az alkalom a 417. dicséret eléneklésével indult, s egy áhítattal, melyet a Lk 7,36-40 alapján Balogh Attila esperes úr tartott meg közöttünk. Az igehirdető arról szólt, hogy az adott történetben mennyire eltér a látszat a valóságtól. Míg eleinte úgy tűnik, hogy a Simon nevezetű farizeus nyitott Jézus személye felé, rövidesen kiderül, hogy mégsem egészen az. S ezzel egy időben egy bűnös nő, akire megvetéssel tekintettek, szíve teljes alázatával, bűnbánatával hajol le Jézus lábaihoz, hogy azokat megmossa. Végül Jézus azt mondja, fontos mondanivalója van Simon számára. S különös, hogy nekünk is szól ez a mondat. Jézusnak fontos mondanivalója van számunkra is, ám nem mindegy, milyen lelkülettel fogadjuk azt. Simon lelkületével avagy a bűnös asszony lelkületével. Érdemes megvizsgálnunk hát az igazi okát annak, hogy részt veszünk az egyházi alkalmakon, ezen a konferencián, vagy az istentiszteleteken. Hiszen ezeken az alkalmakon Jézusnak mindig van valamilyen fontos mondanivalója.

Misák Viktor röviden beszámolt a Presbiteri Szövetség munkájáról az Ung megyében a 2009-es évben. Elmondta, hogy részt vehettünk két nagyobb, kerületi alkalmon, és három megyei szintű találkozáson. Kálvin évének szellemében hallhattunk színvonalas előadásokat helyi és meghívott, anyaországi előadóktól is. Balogh Attila esperes bátorító szavaival megerősítette a Szövetség pozitív munkáját, és további áldást kért a munkálkodó testvérekre.
Bátori József Ung megyei főgondnok ismertette az Ung megyében betervezett eseményeket, valamint beszámolt arról, hogy a Presbiteri Szövetség kerületi elnöke, Horkay Sámuel a közelmúltban tisztségéről lemondott, így a helyébe ismét elnököt kell választania a Szövetségnek. A megbeszélés után a presbiterek egyetértettek abban, hogy Ung megye részéről Petrusinec Volodimirt támogatnánk.
A 421. dicséret eléneklése után Dr. Szabó Dániel köszöntötte a megjelenteket, és szívélyesen adta át a MRE Presbiteri Szövetségének köszöntését. Az anyaországi Szövetség tevékenységéről is szólt, valamint kiemelte, hogy az elmúlt időkben milyen csodálatosan munkálkodik az Úr a reformátusság egységén itt, a Kárpát-medencében. Mondanivalóját egy elgondolkodtató képpel zárta, amikor arról beszélt, hogy a világban ma párhuzamosan két erő mozdul meg. Az egyik a démoni, gyilkos erő, amely a világháborúk lezárása óta több embert pusztított el hadi eseményekben, mint amennyit a két háború összesen. A másik azonban Isten gyógyító, megújító ereje, amely hihetetlen erővel dolgozik az emberiség legelvadultabb területein; s amelynek köszönhetően ma több százmilliós keresztyénségről kell beszélnünk a kínai, afrikai vagy éppen dél-amerikai térségekben. A két erő sokszor összecsap, ám végül Isten népének kell diadalmaskodnia. Ezek után nagydobronyiak vendégszeretetét élvezhettük, ugyanis ebédszünet következett; szendviccsel, kávéval, süteménnyel vártak bennünket.
A 482. dicséretet elénekelve az alkalmunkon megjelent holland testvérek köszöntését hallgathattuk meg; ezt követően pedig egy igen tartalmas előadást Balogh János csapi lelkipásztor részéről, aki a presbiteri tisztségről beszélt. Az előadásban a Szentírás alapján világította meg, milyennek is kellene lennie egy presbiternek. Azok a tanácsok, melyekkel egykor Pál fordult Tituszhoz (Tit 1,5-9), ma is érvényesek a presbiterségre nézve. Kálvin látásmódjával a presbitériumról is megismerkedhettünk az előadás részeként, szót ejtve a lelki ajándékokról, a belső tulajdonságokról, s az elhívásról, amelyekkel egy presbiternek rendelkeznie kell.
Végül, de nem utolsósorban Horkay Lászlót hallgathattuk meg, aki az záró áhítatot végezte közöttünk. Egy hosszabb igei történet került a látóterünkbe, amelyben Isten elhívását és Szavának változhatatlanságát ismerhettük meg. Az 1Kir 13 alapján a szolgálattevő kiemelten is szólt arról, hogy Isten számonkérése, ítélete mindig az ő népén, az ő szolgáin kezdődik el. Jeroboám esete, valamint a névtelenül megszólaló próféta esete el kell, hogy gondolkodtasson bennünket: a megtérés halogatása, elutasítása végzetes is lehet. Az alkalmat néhány gondolattal végül Dr. Szabó Dániel és Bátori József zárta, megköszönve Istennek az alkalmat, s a megjelenteknek a részvételt. Az alkalmat református himnuszunk, a 461. dicséret eléneklésével zártuk.

Szimkovics Tibor

lelkész