2013-07-01 - 18:48

2009. január 16-án Nagydobronyban megrendezésre került egy soron kívüli presbiteri konferencia a Presbiteri Szövetség szervezésében.

Az Ung megye gyülekezeteiből szép számmal jöttek el mindazok, akik fontosnak érezték, hogy a presbiteri közösséggel együtt kezdjék meg ezt az új esztendőt. Az alkalom a 417. dicséret eléneklésével indult, s egy áhítattal, melyet a Lk 7,36-40 alapján Balogh Attila esperes úr tartott meg közöttünk. Az igehirdető arról szólt, hogy az adott történetben mennyire eltér a látszat a valóságtól. Míg eleinte úgy tűnik, hogy a Simon nevezetű farizeus nyitott Jézus személye felé, rövidesen kiderül, hogy mégsem egészen az. S ezzel egy időben egy bűnös nő, akire megvetéssel tekintettek, szíve teljes alázatával, bűnbánatával hajol le Jézus lábaihoz, hogy azokat megmossa. Végül Jézus azt mondja, fontos mondanivalója van Simon számára. S különös, hogy nekünk is szól ez a mondat. Jézusnak fontos mondanivalója van számunkra is, ám nem mindegy, milyen lelkülettel fogadjuk azt. Simon lelkületével avagy a bűnös asszony lelkületével. Érdemes megvizsgálnunk hát az igazi okát annak, hogy részt veszünk az egyházi alkalmakon, ezen a konferencián, vagy az istentiszteleteken. Hiszen ezeken az alkalmakon Jézusnak mindig van valamilyen fontos mondanivalója.