A Magyar Református Egyház Külügyi Osztályának képviselői tettek látogatást Kárpátalján

A 2024. március 5-i megbeszélésen többek közt részt vett Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke és Ódor Balázs a Magyar Református Egyház Külügyi Osztályának vezetője.

Zán Fábián Sándor a megbeszélés után elmondta, hogy: „a Külügyi Osztály Magyarországon is a külképviselettel foglalkozik, ennek mi is részesei lehetünk, mert a Kárpát-medencei református közösség gyakorlatilag egy nagy közösség. A külügyi képviselet azért is látogatott Kárpátaljára, mert ők a kapcsolattartók. Jelenleg mi utazási korlátok között élünk, ezért nehézségeink, egyéb gondjaink miatt, igyekeznek számunkra abban segítséget nyújtani abban, hogy kapcsolatot tudjunk tartani azokkal a szervezetettekkel, partnerekkel, akik a háború előtt is a Kárpátaljai Református Egyháznak a partnerei voltak, illetve segítik a kapcsolattartást, amely most nehezebbé vált, olyan közösségekkel is, akiknek mi is tagjai vagyunk. Ilyen például az Európai Egyházak Tanácsa, Európai Protestáns Közösség vagy a Református Világszövetség. Ezek azok a nagyobb szervezetek, amelyek gyakorlatilag teológiai keresztyén közösségként fontosak számunkra és az is nélkülözhetetlen, hogy ennek a nagy családnak a jövőben is a tagjai legyünk.

A háború miatt azok a segélyszervezetek, akik érdeklődést mutattak Ukrajna iránt, Kárpátalja iránt és nem a mi partnereink voltak, hanem a Magyar Református Egyháznak a partnerei, a Külügyi Osztály által informálódnak felőlünk, megpróbálják Nyugat-Ukrajnára fordítani a figyelmüket, hogy az itt élő közösségek, akikre ugyanúgy rávetül a háború következménye, árnyéka valamilyen formában biztatást, bátorítást, segítséget kapjanak.”

A püspök úr hozzátette: –„a mai a látogatásnak a konkrét tematikája az az aktualitás volt. Mi az, ami most aktuális, mi az, amiben tovább tudunk dolgozni, amiben szükséges tovább együttműködni. Én úgy látom, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerülünk a fronton történtek miatt, de a gazdasági krízis is itt van a nyakunkon. Ez azt jelenti, hogy Kárpátalja lakosságának legkiszolgáltatottabb rétege nélkülöz. Lehet szó nagycsaládosokról, lehet valamilyen fogyatékkal élő emberről vagy az őt gondozó családról vagy akár a nyugdíjasokról. Ezek a dolgok egyre nagyobb feladatot jelentenek a mi közösségeink számára és a Magyaroroszági Református Egyház Külügyi Osztálya ebben próbál segítségünkre lenni, hogy a fókuszból kikerülve, kapjon a munkánk fényt és lássák a szervezetek az itteni református gyülekezetek tevékenységét.

Egy látogatás alkalmával gyakorlatilag olyan információkat szereznek, amit mi nagyon sokszor nem is tartunk fontosnak elmondani, egyszerűen végig mennek az utcán és látják az embereket, látják a vásárlókat, látják mit és mennyiért árulnak a piacon. Mi hozzászokunk, ők viszont látják azt, hogy öt évvel ezelőtt ez nem így volt Beregszászon vagy más településeken.

Ingyen konyhák támogatására szorulnak az emberek. Az ingyen konyha programunk is egy fontos célkitűzés, ami egy nagyon kis rétegét éri el Kárpátalja lakosságnak, de akiket elér, azoknak ez megmaradást, segítséget jelent, ezért fontos.”

Zán Fábián Sándor elmondta, hogy a Külügyi Osztály képviselői úgymond hírvivői annak, hogyan élünk mi itt.

Püspök úr szavai szerint: „eljönnek, tapasztalatot szereznek, felfrissítik az információikat, hogy tovább tudják adni, mert Ukrajna irányába az érzékenység és segítségnyújtás hanyatlik a háború második éve után és ez mindenkit érint. Azok a szervezetek, akik nem a háború rettenetének és sajnálkozásának a gyümölcseként támogatták Ukrajnát, akik ma megkérdezik, hogy hogy vagytok, számukra fontosak ezek a beszámolók. A 2022-es év első felében adakozóknak az adományaiért hálásak vagyunk, de épp ez az egyháznak, a keresztyén közösségeknek a felbecsülhetetlen nagy értéke, hogy ők nem egyszer adnak és nem akkor, amikor hír, hanem akkor is, amikor nem hír, tudják akeresztyén küldetésükből tenni azt, ami az embernek segítség és Istennek dicsőség.”

Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház Külügyi Osztályának a vezetője hangsúlyozta, hogy: „rendszeresen jövünk Kárpátaljára, főleg két éve, amióta a teljes körű háború tart, - de lényegében már 15 éve rendszeresen, - hogy egyeztessünk arról, hogy mi itt a helyzet, hogy kifejezzük a szolidaritásunkat és segítsük a nemzetközi kapcsolatokat megszervezni, ahol erre szükség van, beleértve a segítségnyújtást is. Külföldi testvéregyházaink látogatását vagy világszervezetek látogatását, illetve konkrét támogatást olyan kezdeményezésekre, ahol segítségre van szükség az egyháznak vagy a diakóniának.

A megbeszélés során azt tekintettük át, amit már tavaly ősszel a nemzetközi testvéreinkkel, partnereinkkel, az úgynevezett „Kárpátaljai kerekasztalon” belül megbeszéltünk, hogy mik a legfontosabb szükségletek, hol tud az egyház segíteni a bajbajutottakon. Ezeket a programokat tekintettük át. Beleértve: a vetőmag programot, azt a tervet, hogy napelemet telepítsenek, a szociális konyhahálózat szükségleteit, a diakóniai központ programjait. Tehát úgy átfogóan mindent, amit az egyház a saját intézményeinek a fenntartására és a környező emberek és a társadalom segítségére feltud ajánlani ebben a kritikus helyzetben.”

Ódor Balázs azt is elmondta, hogy: „2022-ben több tucat delegáció érkezett szerte a világból, ami jelentős, mert mindenki tudhatja, hogy nincs egyedül, egy nagyobb család tagja, pl. a Református Világszövetség tagja és még egy szélesebb ökumenikus közösség tagja is. Ezek az emberek, sokszor egyházvezetők, veszik a fáradtságok, odaszánják az idejüket és felkeresik Kárpátalját, szerintem ez egy nagyon fontos jel.

A teljes körű háború óta soha nem tapasztalt szolidaritást láttunk támogatások formájában.

Én, személy szerint, erről az együttműködésről azt kell mondjam, hogy az utóbbi időben ez adja számomra, a szolgálatomban a legtöbb inspirációt, ha fel akarok töltődni vagy a lelkem nyugalmat akar találni, akkor ebbe a háborús országba jövök Kárpátaljára, hogy ezt megtehessem, ezt remélem mindenki jól érti .Megérti azt, hogy Isten milyen ajándékokat ad egy olyan közösség életébe, aki igazán tudja mi a tétje a hitnek, aki igazán tudja, hogy a mi a tétje annak, hogy Isten hűséges az ő ígéreteihez, akik igazán tudják, hogy tétje van annak, hogy a reménységünk Jézus Krisztusban gyökerezik vagy sem.

Nagyon nehéz ugyanakkor hétről-hétre, hónapról-hónapra látni azt, hogy milyen megpróbáltatások érik, ezt a keresztyén reménységet itt és látni, érteni azt, hogy miért látnak a keresztyén testvéreink is egyre kevesebb jövőt és ebben igazából nem lehet segíteni, legfeljebb azzal, hogy közösséget vállalunk, hogy együtt imádkozunk, hogy erősítjük egymást a hitben.

Az, hogy az elmúlt három évben a Kárpátaljai Református Egyházkerület először a Hálaadás, majd a Reménység most pedig a Megújulás évét hirdette meg, azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy olyan erős és hiteles üzenet szerte a világban, amire bibliai értelemben büszkének kell lenni. Én arra bátorítok mindenkit, hogy legyen büszke a Krisztusba vetette hitére, ami bibliai értelemben azt jelenti, hogy ne szűnjék meg a hálaadás a szívünkben, az Isten jótéteményeiért, ami hiszem, hogy közel jön, elér minket, talán az ilyen kritikus időkben inkább, mint akkor, amikor úgy tűnik, hogy minden rendben van az életünkben.

Azt gondolom, hogy a nemzetközi testvéreinket összefogva, segítségül hívva nagyon sok mindent sikerült már megtenni a kárpátaljai gyülekezetek fennmaradásáért.”- mondta el Ódor Balázs.

Bekfi Mária

Fotó: Fábián Zoltán