Családi nap Borzsován

Hit, hűség, humor

Rendhagyó alkalomra hívogatott július 25-én a borzsovai református templom harangja. Ezúttal Isten szabad ege alatt, az iskola udvarának hűs árnyat adó fenyőfái alatt családi nap keretében tartották az istentiszteletet. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy esetleg azok is eljönnek, akik egyébként nem látogatják a szent hajlékban tartott igei alkalmakat. Meg hogy itt a családok együtt hallgassák az örömhírt.

Dénes-Zsukovszky Elemér helyi lelkész ezúttal olyan bibliai részt választott alapul – Lukács 2, 41–52 –, amely segít megérteni a családon belüli kapcsolatokat, feladatokat. Az igehirdető Józsefen keresztül rámutatott, hogy az a jó családapa, aki a feleségéről, gyermekeiről való gondoskodás mellett istenfélő és engedelmeskedik az Úrnak. József nem mindennapi úton vált Jézus földi apjává, erre őt Isten választotta ki, s hitte, hogy amelyik úton elindítja azÚr, azon meg is fogja segíteni. Mária, mint minden mai anya is, aggódott és gyönyörködött az ő fiában. A gyermek pedig engedelmeskedett szüleinek, de tanította is őket. Az idézett igerész szerint az akkor tizenkét éves Jézus az ünnep elmúltával is a jeruzsálemi templomban marad, s a szülei csak napi járóföld után veszik észre, hogy nincs velük a gyermek. Visszafordulnak, és megkeresik – mert a családnak együtt kell maradni. „Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket, és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein. Amikor szülei meglátták, megdöbbentek, anyja pedig így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én nagy bánattal kerestünk téged.” Mire ő így válaszolt: „Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” Ők azonban a nekik adott választ nem értették. Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja mindezeket a szavakat megőrizte szívében, Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.” (Lk 2, 46–52)

Nem volt egyszerű Jézus szüleinek lenni, mint ahogy nem mindig könnyű ma sem Krisztushoz tartozni. De Mária és József hitt, hűségben kitartottak egymás és Isten mellett. Lehet a Megváltó nélkül elindulni az úton, de akkor nem érünk a célba, fogalmazott az igehirdető, aki némi humort is csempészett prédikációjába, hisz az Istentől sem áll távol. Így aztán a házasságot, a családi életet erősítő 3H-vitamin meglétét kérte mindannyiunk életébe: hit, hűség, humor.

Az igehirdetést a Mezőváriból érkezett Kovács család zenei szolgálata erősítette dicsőítő, hitvalló énekekkel. Köszöntötte a jelenlévőket Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka is, aki nagyra értékelte az egyházi családi napok megszervezését, hisz azokon hitben, lélekben erősödhetnek a testvérek, a beszélgetések pedig segítenek megérteni és meghallani egymást. Nagy Béla a szeretet, az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, „mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent” (Jn 4, 7). A főgondnok köszönetet mondott a borzsovaiaknak, s arra biztatta őket, hogy idén is vegyenek részt a Magyarok Kenyere programban.

Az istentisztelet végén Dénes-Zsukovszky Elemér felolvasta azt a körlevelet, amelyben Kárpátaljai Református Egyházkerület elnöksége felhívja az elkötelezett és tenni kész emberek figyelmét az egyházmegyénként létrehozandó Kerületi Katasztrófavédelmi Egységekhez való csatlakozás lehetőségére. A magyarországi szakemberek által vezetett képzésre előreláthatólag szeptemberben kerül sor. Kedvcsinálóként a Mezőváriban működő önkéntes egyházi tűzoltóság tartott bemutatót, Zán Fábián Sándor püspök pedig ezúttal lánglovagkéntmondta el, hogyan kell viselkedni tűzesetkor, miként kell értesíteni a tűzoltóságot.

A templom szomszédságában lévő parkban közösen elfogyasztott ebéd után – merthogy a szervezők arról is gondoskodtak – a bibliai vakációs héten résztvevő 80 gyerek mutatta be, mit is tanultak ez idő alatt. Eljött a Derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttes, a BorzsaVári Zenekar, a Munkácsi Református Kisegyüttes is, hogy ezúttal az ittenieknek szerezzenek felejthetetlen perceket. De bemutatkoztak a szelídmotorosok is, és a legbátrabbak még „nyeregbe” is pattanhattak. Közben a gyerekek számára egész nap működött a légvár, a trambulin, s volt itt lufihajtogatás, arcfestés, no meg a vattacukor, a fagyi sem maradhatott el. Akárcsak a felnőttek közötti nagy beszélgetések, amire a mindennapok rohanásában sajnos nem mindig van idő. Ez a családi nap erre is lehetőséget biztosított.

Marton Erzsébet