Átformáló tanítványság

2018. Márc 27., szerző: Adminisztrátor

„A tanítványság átalakítja, egyre krisztusibbá formálja a keresztyén ember személyiségét″ – ez volt a napokban véget ért Missziói Világkonferencia központi üzenete. A tanzániai eseményekről Gonda László tudósítását olvashatják, aki az Egyházak Világtanácsának megfigyelőjeként vett részt a találkozón.

„A Lélek sodrásában – átformáló tanítványság” címmel tartotta meg az Egyházak Világtanácsa sorban a 14. Világmissziói Konferenciáját a tanzániai Arushában március 8. és 13. között. A konferencián több mint ezren vettek részt a világ több, mint száz országából: az EVT 348 tagegyházának delegátusai mellett missziói szervezetek képviselői, aktív misszionáriusok és a fogadó afrikai kontinens egyházainak számos küldötte is jelen volt a keresztyén misszióval foglalkozó legjelentősebb világeseményen. A résztvevők száma alapján ez volt az első missziói világkonferencia (Edinburgh, 1910) óta a legnagyobb ilyen rendezvény. A delegátusok majdnem fele nő volt és jelentős arányban vettek részt fiatalok is a konferencián.

A hivatalos programot megelőzően tartották meg a III. Globális Ökumenikus Teológiai Szabadegyetem (GETI) nevű kurzust. Az intenzív teológiai képzésre a világ minden tájáról mintegy 40 teológiai hallgató és fiatal lelkész érkezett. A GETI hallgatói teljes jogú résztvevőként, teológiai tanácsadói státuszban vettek részt a konferencián, a plenáris ülésszakok egyik fő előadója is közülük került ki, emellett egy esti ülésszakot teljesen a fiatal teológus előadásainak és prezentációinak szenteltek a szervezők. A konferencia előtt női előtalálkozót és fogyatékkal élők előtalálkozóját is megtartották.

Missziói világkonferenciák

A missziói világkonferenciák ( vagy hagyományosan: világmissziói konferenciák) története 1910-ig nyúlik vissza: hosszú előkészítés után ekkor rendezték meg a keresztyén missziói társaságok első világkonferenciáját a skóciai Edinburgh-ban, az amerikai metodista laikus teológus John R. Mott (1865-1955) meghatározó vezetésével. Az edinburgh-i konferenciát a modern kori ökumenikus mozgalom bölcsőjének is tartjuk, hiszen ott határozták el, hogy folyamatos együttműködésre van szükség a világ egyházai között, hogy betölthessék küldetésüket. 1920-ban megalakult a Nemzetközi Missziói Tanács, mely aztán számos missziói világkonferenciát tartott. Afrikában eddig egyszer, 1958-ban tartottak ilyen konferenciát a ghánai Achimotában.

A Nemzetközi Missziói Tanács 1961-ben egyesült az Egyházak Világtanácsával. Azóta az EVT Missziói és Evangélizációs Bizottsága látja el annak feladatait és szervezi meg mintegy tízévente a missziói világkonferenciákat. A legutóbbi hivatalos konferenciát 2005-ben rendezték Athénban, majd 2010-ben az EVT más egyházi világszervezetekkel közösen rendezte meg Edinburgh-ben az 1910-es első konferencia centenáriumi megemlékezését. 2012-ben a Fülöp-szigeteken, Manilában rendeztek missziói előkonferenciát az EVT 2013-as busani nagygyűlése előtt. Ennek magyar vonatkozása, hogy a konferencia egyik fő előadója Dani Eszter református lelkésznő volt. 60 év után tért vissza a konferencia Afrikába, amikor a Kelet-Afrikai Tanzániában, az ottani evangélikus egyház vendégeként találkozhattak az egyházi és missziói vezetők és teológusok a világ minden tájáról.

A 14. Missziói Világkonferencia nyitó istentiszteletén Najla Kassab református lelkésznő, a Szíriai és Libanoni Protestáns Zsinat tagja, a Református Egyházak Világközössége (REV) elnöke tartotta. Az ünnepélyes megnyitó ülésen felszólalt Olav Fykse Tveit evangélikus lelkész, az Egyházak Világtanácsa főtitkára, Frederick Onael Shoo evangélikus püspök, az eseményt vendégül látó Tanzániai Evangélikus-Lutheránus Egyház elnök-püspöke és Jooseop Keum koreai református lelkész, teológiai professzor, az EVT missziói osztálya igazgatója, a konferencia szervezőbizottsága elnöke is. Brian Farrell római katolikus püspök, a Keresztyének Egységét Előmozdító Pápai Tanács (PCPCU) főtitkára Ferenc pápa a konferencia tagjaihoz küldött üzenetét olvasta fel, Justin Welby canterburyi érsek pedig videóüzenetben szólt a jelenlévőkhöz.

Najla Kassab református lelkész, a Református Egyházak Világközössége elnöke Igét hirdet a nyitóistentiszteleten (WCC Photo, Albin Hillert)

A Misszió Világkonferencia nyitó előadását Mutela Mulenga-Kaunda zambiai teológus, a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetem tudományos kutatója tartotta. A fiatal teológusnő személyes életrajzi elemeket is tartalmazó, megindító előadásában ráirányította a figyelmet a szervezők szándékára: a 14. Missziói Világkonferencia ökumenikus szellemiségű kíván lenni, szóhoz kívánja juttatni a fiatalokat és az afrikai kontinens egyházainak missziói tapasztalataival is intenzíven kíván foglalkozni. Az előadás középpontjában a konferencia fő témája, az átalakító tanítványság állt.

A konferencián Magyarországi Református Egyházat Dani Eszter református lelkész, zsinati missziói irodavezető, a Magyarországi Evangélikus Egyházat Nagy Dorottya evangélikus lelkész, teológia professzor képviselte, az EVT teológiai tanácsadójaként részt vett az eseményen Kovács Ábrahám református lelkész, debreceni teológiai tanár is.

Ahogy a nyitóelőadás, úgy a plenáris ülések, a Biblia-tanulmányok, és a panelbeszélgetések is abból a felismerésből indultak ki, hogy az egyház küldetésének betöltése azon múlik, hogy annak tagjai valóban Krisztus tanítványaiként élnek-e. A konferencia központi üzenete az volt, hogy a tanítványság átalakítja, egyre krisztusibbá formálja a keresztyén ember személyiségét. A tanítványok közösségeként élő egyháznak magának is át kell alakulnia, hogy krisztusi módon legyen jelen a világban. Az egyéni és közösségi tanítványságból következik küldetésünk a világ átalakítására. A Világkonferencián nagy hangsúlyt fektettek annak kutatására, mit jelenthet egy Isten akarata szerint átalakuló emberi közösség a mai globalizált, társadalmi igazságtalanságoktól szenvedő, ökológiai katasztrófa küszöbén álló világunkban, s mi lehet a keresztyén ember és az egyház küldetése egy élhetőbb, igazságosabb és fenntartható világ megvalósítása érdekében.

Különösen sokat foglalkoztak a résztvevők azzal a kérdéssel, hogy a társadalom perifériáján élőktől, a hatalmi központoktól távol lévőktől mit tanulhat az egyház a hiteles keresztyén tanítványságról. Feltűnő volt, hogy a legkülönbözőbb felekezeti és kulturális háttérből érkező felszólalók újra és újra emlékeztettek a XX. századi mártír evangélikus teológus, Dietrich Bonhoeffer személyes példájára és a Krisztus követéséről megfogalmazott gondolataira. A tanácskozás vezérfonalát az EVT 2013-ban, Busanban kiadott missziói állásfoglalása (Együtt az Élet felé – Misszió és evangélizáció egy változó világban) képezte. A plenáris ülések ennek a dokumentumnak a fő pontjait követve foglalkoztak a keresztyén misszió mint Krisztus-követés kérdéseivel. A plenáris ülések témáit összekapcsolta az a teológiai gondolat, hogy az embert, az egyházat és a világot átformáló tanítványság valójában a Szentlélek Isten munkája ebben a világban.

Résztvevők a konferencián: delegátus, szakértő, megfigyelő, önkéntes

A missziói világkonferenciák formálisan az EVT Missziói és Evangélizációs Bizottsága kibővített ülései, így az EVT vezetőségének tanácsadó testületeként működnek. A konferencia célja, hogy felmérje a keresztyén misszió világhelyzetét és ajánlásokat fogalmazzon meg az EVT tagegyházai és a szervezet vezető testületei számára a missziót érintő kérdésekben. Az utóbbi években a római katolikus egyház, valamint az evangélikál és a pünkösdi-karizmatikus egyházak is részt vesznek a missziói világkonferenciák munkájában. A konferenciára az EVT 348 tagegyháza (ezek mind keresztyén egyházak) és az EVT-hez csatlakozott missziói szervezetek küldötteket delegálnak, akiknek szavazati joga van a konferencián. Az EVT a világ kiemelkedő, elsősorban a misszió kérdéseivel foglalkozó teológusai közül teológiai szakértőket is meghív, ők hozzászólásaikkal segítik a konferencia munkáját. A megfigyelők formálisan nem vesznek részt a konferencia munkájában, de részt vehetnek annak ülésein.

Fontos szerepe van az önkéntes segítőknek, akik az EVT munkatársaival együttműködve gondoskodnak a konferencia lebonyolításáról. Mivel az EVT testületei ma már nem többségi szavazással, hanem teljes egyetértéssel (konszenzussal) hozzák döntéseiket, így a szakértőknek és megfigyelőknek is több lehetőségük van állaspontjaik kifejtésére.

A 2018-as arushai konferencián négyen képviselték a magyar egyházakat, ketten delegátusként, valamint egy teológiai szakértő és egy megfigyelő. Érdekesség, hogy egy tengerentúli egyház (a Curaçao-i Protestáns Egyház) képviselője is egy magyar származású lelkipásztor volt Végh Sándor személyében – így valójában öt magyar résztvevője volt a konferenciának. Sajnálatos, hogy a Kárpát-medence magyar EVT-tagegyházai nem éltek a részvétel lehetőségével ezen a fontos ökumenikus eseményen.

A konferencia keretében számos műhelybeszélgetésen is részt vehettek a delegátusok, melyek a keresztyén misszió egy-egy ma aktuális kérdésével foglalkoztak – például azzal, milyen hatással legyenek a misszió-teológiai felismerések a teológiai oktatás és a lelkészképzés tantervének a megújítására; hogyan járulhatnak hozzá a fogyatékkal élők az egyház küldetése betöltéséhez;  és hogyan lenne szükséges átalakítani a globális pénzügyi rendszert, hogy az igazságosabb legyen és a bolygó és az emberiség fennmaradását szolgálja. Külön műhely foglalkozott azzal, mi az egyház missziója a migráció, mint globális jelenség összefüggésében és azzal is, hogyan szolgálhatják az egyházaink a menekültek befogadását és társadalmi integrálását – különös tekintettel a többségi társadalmak szemléletformálására az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében.

Gonda László, Nagy Dorottya evangélikus delegátus, Dani Eszter református delegátus, Kovács Ábrahám teológiai szakértő

A konferenciára jellemző volt az intenzív lelki élet, a delegátusok naponta háromszor gyűltek össze közös imádságra, Biblia-olvasásra és éneklésre. Meghatározó volt az afrikai kultúra jelenléte is: az éneklésekben, a nap témáinak dramatizált bemutatásaiban, de a koncerteken és a néptánccsoportok fellépésein keresztül is bepillantást nyerhettek a résztvevők a sokszínű, mégis sajátos afrikai hagyományok világába – és abba is, azok hogyan formálódtak át a keresztyén egyház életében, s maguk is hogyan formálják azt.

A résztvevők vasárnap helyi gyülekezetek vendégei voltak, a magyarországi delegátusokat egy római katolikus és egy anglikán gyülekezetbe osztották be. Az afrikai kulturális elemekkel is gazdagított istentiszteleteken való részvétel mellett a küldöttek megismerkedhettek a gyülekezetek életével és szolgálataival is, így annak az anglikán egyházmegyének az életével is, mely az utóbbi néhány évben mintegy 180 új gyülekezetet alapított a maszáj törzsi területeken.

A 14. Missziói Világkonferencia zárónyilatkozat kiadásával zárult. Az „Arushai felhívás a tanítványságra” című dokumentum plenáris vitáján felszólalt Nagy Dorottya professzor és Kovács Ábrahám teológiai szakértő is.

Missziói körökben mára közhellyé vált, hogy a keresztyénség globális súlypontja a déli féltekére tevődött át. Akinek efelől kételye lett volna, az a tanzániai missziói világkonferencián meggyőződhetett ennek valóságáról. A delegátusok azzal a meggyőződéssel térhettek haza, hogy van mit tanulnunk egymástól az ökumené körében, és különösen is van mit tanulnunk déli, afrikai testvéreinktől arról, mit jelent ma, a XXI. században a Lélek sodrásában élni, és az egyéni életünket, egyházunkat és világunkat átformáló krisztusi tanítványság útját járni.

Gonda S. László

A szerző a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója, a Magyarországi Református Egyház Ökumenikus Tanácsadó Testületének tagja.

reformatus.hu

   

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.